Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-30 / 24. szám

4. oldal 1969. Január 30. csütörtök A minőség védelmében Beszélgetés a lábbeliről Farkas Ferenc szerzői estje Nem mondunk újságot akkor, amikor megemlítjük: mennyi panasz hangzik el gyakran és már évek óta a laobelikkel kapcsolatban. A -uháUti cikkek közül ta­lán a cipő az, amelyet a vevő a legtöbbször — és az esetek zömében bizony joggal — kifogásol. Vizsgálódásunk, riportunk során a lábbeli-front egyik „szakaszán”, a BRK kecs­keméti 261. sz. önkiválasz­tó cipőboltjában a teljes­ség igénye nélkül igyekez­tünk választ kapni és ad­ni néhány közérdekű kér­désre. Uborkaszezon — télen Átlagos forgalmúnak vélt hétköznapot szemléltünk ki a riport időpontjául. Csa­lódtunk. E kereskedelmi ágnak január az uborka- szezonja. — Több éves tendencia ez — magyarázza Horváth Gergely boltvezető. — Ért­hető is, hiszen az őszi-téli felkészülés dandárján túl vagyunk, lezajlott az év legnagyobb ajándékozó ün­nepe a karácsony Is. A mostani hullámvölgyet azonban már a jövő hónap vége felé előreláthatólag újból felváltja a vevők ostroma. Az idény végi ked­vezményes vásár nagyjából egybe esik az üzemek nye­reségosztásával. Nem sok­kal később az Idei korai húsvét növeli a forgalmat, majd pedig a nyár köze­ledtével várható ismét fo­kozódó kereslet. Gyér forgalomba csöppen­tünk tehát ott jártunkkor. Ez viszont arra volt jó, hogy szót ejthessünk a bolvezetővél néhány szak­mai problémáról. Mit adott a mechanizmus — A reform első éve szá­munkra kevesebb megkö­töttséget eredményezett; rugalmasságot a beszerzés­ben, s épp ezért bővebb áruskálát. A vevő nem kénytelen immár a főváros­ba utazni egy-egy kedvére való cipőért, Néhány kere­sett fazont módunkban van kisipari szövetkezettél is gyártatni. így például köl­csönösen jó a kapcsolatunk a Kiskunmajsai Cipész Ktsz-szel, amelynek termé­keiből tavaly ötezer párat adtunk el. — Szóljunk azért arról is, ami kevésbé követendő példa, s változtatásra vár. Komplett szálasiakarmánv" betakarító gépsor Komplett szálastakar- mány-betakarltó gépsort ad piacra 1969-ben a Budapes­ti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi üzeme. Első egységét — a csillag­kerekes rendsodrót —, már május elején szállítják. A Zetor vontatási munkagép óránként 4—4,5 holdon le­vágott szálasterményt sodor rendekbe. Még az Idén for­galomba kerül a gépsor másik egysége, a függesz­tett fűkasza, amelynek óránkénti teljesítménye több mint egy hold lesz. Az előbbiekhez tartozó trak- toros-gereblye munkaszé­lessége 7 méter, öt-nyolc kilométeres óránkénti se­bességgel haladhat. — Nos, mindenekelőtt a hiányzó cikkekről beszél­jünk: a női csizmákról, a középkoriaknak való téli cipők rég sérelmezett hiá­nyáról, vagy a sajtó és tv által évek óta hasztalan reklamált bizonyos méretű gyermekcipőkről. Ha drága, miért rossz ? Még több szó érheti a minőséget, amely nem min­dig áll arányban az árral. A női csizmák némelyikét például a cipzár teszi használhatatlanná, amely nem egyszer már a felpró­báláskor tönkre megy. Ke­zünkbe veszünk egy 286 forintot érő csizmát (a Ti­sza Cipőgyár terméke), amelynek gumitalpa napok alatt levált, s az ipar nem vállalja a javítását, mert nem ragasztható rendesen. A 371 forintos grabona csizmának (Duna Cipő­gyár) a varrása a hibafor­rás: ha egy ponton elpat­tan, menthetetlenül szét­nyílik és javíthatatlanná feslik az egyébként muta­tós lábbeli — Egy-egy új termék készítésénél a későbbi javít- ható&ágát is szem előtt kel­lene tartani — kapcsolódik a beszélgetésbe Nóti Lász­ló, a BRK kirendeltségve­zetője. — Méginkább szük­ség lenne az ipar becsületé­nek, presztízsének megóvá­sa érdekében a jobb techno­lógiára, illetve a meglevő előírások következetes, ma­radéktalan alkalmazására! Ami dicsérendő Mintha csak illusztrálni kívánná az elmondottakat, vevő érkezik az üzletbe, panasszaL Jantyik Pálné egyheti használat után ho­zott vissza egy import gyermek-síbakancsot. A 148 forintos lábbeli talpa a ra­gasztásnál szétnyílt. A hi­ba még nem „ordít” ugyan, de ha nem orvosolják, rö­videsen használhatatlanná Akik a vékony falú bér­házakban laknak, tudják, hogy miről akarok írni. így tehát nem is nekik, hanem azoknak akarom bemutatni a bérházi éle­tet, akik kertes családi házakban, csöndben, idege­ket gyógyító nyugalomban lakoznak. Mert mi van a bérház­ban? Reggel arra ébredsz, hogy a szomszéd belép a fürdőszobába és megnyitja a csapokat. Ebben a pilla­natban a vezeték elkezdi a hangversenyt. Csiripoló, vertyogó, majd vinnyogó hangokat hallatva olyan képzeteket ébreszt a kör­nyezetben lakók agyában, mintha elszabadult volna a pokol, s a kárhozott lelkek most valami népünnepélyt rendeznének. Ez a tébo- lyitó „konkrét zene” kö­rülbelül negyed óráig tart, aztán fentről hallatszanak a koppanások. Mintha egy óriási kősziv dobogna ren­dületlenül, néha kihagy, de pillanatok múlva újra kezdi. Mi a fene lehet ez? — tépelődik az ember az ágyban, de rájönni nem tud. Hegedühúrként kifeszí­tett idegekkel lépek ki a nyoszolyából, szemeim vér­válik a cipő. A szemmel láthatóan jogos reklamá­ciónak a boltvezető kész­ségesen helyt ad: másnap­ra ígéri a kijavított ba­kancsot. így is lehet, s a jövő­ben az üzleti mozzanatok során át méginkább így kell majd kereskedni! Napja­inkban egyébként hatszor annyi az elintézett pana­szok száma, mint volt fél évtizede. A gyors és álta­lában megnyugtató intéz­kedést biztosító rendelet — a korábbi nehézkes ügyin­tézés helyett — azonnali cserét, esetleg a vételár visszatérítését is lehetővé teszi. Elgondolkoztató... Ismerjük a minőség és a kulturált kereskedelem egyik őrének, az ÁKF-nek idevonatkozó véleményét. Szerintük sem azért több ma a reklamáció, mintha rohamos lenne a termék minőségének romlása, ha­nem, mert a vásárlókban mindinkább tudatosodott már, hogy mihez van jo­guk, s a lehetőséggel egyre gyakrabban élnek is. Mél­tányosnak tartják azt a ré­gi óhajt is, hogy — szük­ség esetén a divatcipők ro­vására — a jelenleginél jobban kellene az iparnak kielégíteni a tartós, kom­mersz árut követelő töme­ges igényt. Nem kevésbé fontc» együttes feladata lenne a gyártó és forgal­mazó cégeknek a minőség és az ár összhangba hozása. De bízzunk abban, hogy jó pár pozitív tapasztalat­ra támaszkodva lépésről lépésre a fenti problémák is megoldódnak. A vevő­közönség számára a leg­fontosabb először is a jó technológia érvényesítése lenne: a tetszetősen tartós áru. Hiszen a cipővel szem­ben a legfőbb követel­mény, hogy mindenekelőtt — járni szeretnénk ben­őén forognak és elhatáro­zom, hogy visszaadom a kölcsönt a szomszédaimnak. A konyhában éppen ki akarom nyitni a vízcsapot — nálunk ez szól a leg- vadabbul —, amikor odaát kattan egy kapcsoló és a következő percben felcsen­dül a nagyária: — Majd alszom én, ha véget ér a kín... Kezem megáll a csap fogantyúja előtt. Ez­zel nem tudok konkurrál- ni. Vérmese bb megoldást választok: Irány az illem­hely. Mérgesen meghúzom és vigyorogva élvezem a robajt, a hörgést. Mikor elcsendesül, már a fenti szomszéd vágja a fát a konyha kövezetén. Még mindössze reggel fél hetet mutat az óra. Néha mellé­csap az öreg a baltával, s az iszonyatosat koppan. Pizsamában, az álmat­lanságtól égő szemekkel állok parányi szobám kö­zepén. Keresek valami üt- leget, amivel felkopoghat­nék: — Csönd legyen! Eszembe jut a seprű. Már hozom is és döngetem a mennyezetet. Két ütés után törött nyéllel viszem visz- sza a két hete vásárolt seprűt az előszobába. Még ki sem érek, amikor alat­MINDENKÉPPEN helyes törekvés: közel hozni kö­zönségünkhöz az élő zene­művészet nagyjait. Hogy ez nem olyan népszerű és nem vonz annyi embert a kon­certterembe? Éppen ezért kell a jeget megtörni és erre első alkalommal — mert remélem: lesz folyta­tása a következő években! — nem is lehetett volna alkalmasabb szerzőt válasz­tani, mint Farkas Ferencet. Az ő zenéje úgy modern, úgy korszerű, hogy egy pil­lanatra sem szakad el a közönségtől, számít a reagálásra, de egyszer­smind úgy népszerű, hogy az önmaga iránti igé­nyességből sem enged so­ha. Mindezzel együtt az idősebb magyar zeneszerző nemzedék egyik legrokon­szenvesebb tagja, s akár­csak az alkotó, művészete is a legtisztább humánum hangján szól hozzánk. EGY KÉTÓRÁS szerzői est a gazdag életműnek nyilván csak igen szűk metszetét adhatja, s ilyen­kor mindig felvetődhet a kérdés a hallgatóban: va­jon az életmű legjellem­zőbb vonásaival ismerke­dett-e meg ezalatt? A ked­di hangverseny műsorát a kamaraszerűség determi­nálta, de épp ez biztosítot­ta az intimebb, vallomás­szerű művek túlsúlyát, mint pl. a Római hangjegyfüzet vagy a Fagyöngy darabjai. A műsoridőben több mint negyedszázadot ölelt át, s ezen belül műfaji ésstilá- ris gazdagságra törekedett, tegyük hozzá: sikerrel. Zongoraszóló, fúvós kama­razene, szóló ének és kó­rus váltogatták egymást, Ezerhatvankét előadás az ország 19 megyéjében és Budapesten. Olyan sikeres tunk bontani kezdik az ágyat. Ez nagy; nyögések­kel, csikorgással, súrlódás­sal jár. Hanghatása éppen olyan, mintha egy lökhaj- tásos gép indulásra mele­gítene be. Aztán cipőkopogás, szék­tologatás, ajtócsapkodás, egy önfeledt dolgozó ope­raénekesi próbálkozásai, házastársak reggeli méreg- párbaja: — Hova tetted a fogsoromat? — kérdezi a feleség, mire a férj: — Kint van a fürdőkádban. Sohase tudsz rá vigyázni... — ezen összevesznek. Most jönnek a kályhák: salak­rázás, szeneskupák döngé­se. vasajtók csapódása. Én ott állok a szoba kö­zepén, kezemben a balta, de nem merek semmit sem csinálni vele. Csak nézem, nézem és állva elalszom. Azt álmodom, hogy egy lakatlan szigeten vagyok, kezemben a balta és sudár pálmafákat vágok ki, hogy majd egy kalyibát építek magamnak. Rámdől az egyik fa — fölébredek. A baltát ejtettem a lábamra. Fél óra múlva sántikálva ballagok az utcán. — Olyan meggyötörtnek látszol most öregem. Sok a munkátok, mi? — Rengetegl — nyögöm félhangosan és osonok to­vább. — gál —! megszólalt a klasszikusan formált Szerenád, a méltán népszerű Régi magyar tán­cok, nemzeti zenénk im­már maradandó értékei kö­zé bevonult Gyümölcskosár, s az újszerű, a szeriális technika elemeit felhaszná­ló Correspondances. Ne fe­ledkezzünk meg végül ar­ról sem, hogy a Kereszt­öltés c. nőikar! sorozat ős­bemutatóként hangzott fel a kecskeméti hangverse­nyen! Farkas Ferenc nemcsak jelen volt szerzői estjén, de fel is lépett dalainak kí- sérőjeként. A többi szerep­lők sorát kezdjük talán Sziklai Erikával, akinek „beugrását” nagy örömmel fogadtuk. Művészetének tit­ka nem hangjának vará- asos szépségében rejlik, ha­nem rendkívüli muzikális adottságaiban és előadói készségében, kiváltképpen otthonos a kortársművek világában. SZŰCS LÖRÁNT, egyik legjobb fiatal zongoristánk szintén elsősorban száza­dunk zenéjének tolmácso­lásában bizonyítja be újra meg újra kivételes tehet­ségét. Az a szinte puritán egyszerűség, szerénység, ahogyan zongorázik, a mű­vek és általában a művé­szet odaadó tiszteletéből, az alkotói szándékkal való mind teljesebb azonosulás belső szükségletéből ered. Mindkettőjüket szívesen hallgatnánk gyakrabban városunkban. A Budapesti Fúvósötös (Jeney Zoltán, Szeszler Ti­bor, Meizl Ferenc, Med- veczky András, Hara Lász­ló), ismét kulturált kama­razenélést mutatott be. bár úgy tűnt, mintha ezek a műsorok, mint a Mini­fesztivál, a Sláger NB X., a Halló Balaton, a Sláger hullám — fémjelzik az ŐRI, az Országos Rendező Iro­da tavalyi működését. A legtöbb előadást Borsod (82), Bács, Somogy és Ba­ranya megyében tartották. Budapesten 169-et, s még Csehszlovákiában is fellép­tek énekesek ORI-műsor- ban. Műfaji megoszlás sze­rint hagyományos táncze­nei, beat, dzsessz, folklór, operett, chanson, pantomin és esztrád összeállításban. Keszler Pált, az Orszá­gos Rendező Iroda igazga­tóját kértük meg, tájé­koztasson az idei tervek­ről, műsorokról. — A téli—tavaszi szezon már január első nap­ján megkezdődött nálunk. Évkezdő műsoraink egyi­kében a Metró-zenekar ön­álló hangversenye szere­pelt Zalatnay Sarolta és Sándor György parodista közreműködésével. Önálló estje lesz a Hungária- együttesnek Fenyvesi Gabi felléptével. Az Echó-együt- tes hangversenyén Magay Klementina és Bene Győző, az Ómega-együttessel Wit- tek Mária énekel. A Rit­mus 69 című összeállítás­ban Harangozó Teri, Mát­rai Zsuzsa, Bence Márta, Németh József és az Ex- press-zenekar szerepel. A napokban volt a premierje Martfűn a Randevú Korda számok ma már túlságosan problémátlanok lennének számukra, az anyaggal va­ló jó értelemben vett küz­delem hiányzott játékukból. A fúvós hangzás eleven szépsége persze így is ma­gával ragadta a hallgató­ságot. A hangverseny helyi köz­reműködője a kecskeméti Bartók-kórus volt, Nemes- szeghy Lajos vezénylete •Jatt. Számaik szerencsé­sen illeszkedtek a műsor egészébe: a már említett ősbemutatón kívül a Ta­vasz, nyár, ősz, tél c. poé- tikus, helyenként érdekes faktúrájú vegyeskari mű­vet énekeltek. Sajnos, ob­jektív okokból nem volt elég idejük a számok meg- érlelésére, s ez a tény több ponton megérződött pro­dukciójukon. SZÓLJUNK VÉGÜL az est árnyoldalairól is! A hangverseny egészére bán­tóan nyomta rá a bélye­gét — akinek inge, vegye magára ! ! ! —, helyi rész­ről a teljes szervezetlenség- és fejetlenség. Kezdve azon, hogy a hangversenyterem és a művészszoba fűtetle- nül „várta” a közönséget és a művészeket, egészen odáig, hogy senki nem gon­doskodott a szükséges kel­lékekről és azok mozgatá­sáról, ezért a zongorát, a székeket néhány önkéntes énekkari tag tologatta-ra- kosgatta, de a rendezkedés- ben maguk a szereplők is kénytelenek voltak részt venni. Amolyan „hétközna­pi” hangversenyen is bosz- 'szontó az ilyesmi, de egy szerzői esten a szerző sze­mélyes jelenlétében —több mint kínos! Györggyel című műsorunk­nak. — A népzenei műsorok közül mit említene? — A Madár vígan dalol és a Farsangi nóták című összeállítást. Az előbbin Mészáros Tivadar, az utób­bin Járóka Sándor és népi zenekara játszik. Mindkét műsorban fellép Kovács Apollónia, Vörös Sári, Gaál Gabriella, Madarász Kata­lin és a Nyílik a rózsa ve­télkedő győztesei. — Külföldi együtteseket is fogad az ŐRI? — Január végén, február elején érkezik hazánkba az Egyesült Arab Köztársaság 100 tagú népi együttese. Zene, ének és táncszámok­kal lépnek fel. Március 2-től 16-ig szerepel Ma­gyarországon egy olasz együttes, a Beat olasz mód­ra című műsorral. Márci­usra várjuk egy japán né­pi együttes érkezését. — Mi szerepel a nyári tervekben? — A Balaton és a sza­badtéri színpaddal rendel­kező városok kerülnek ek­kor előtérbe. Öt magyar és három külföldi produkciót készítünk elő a nyárra. A vendégszereplők között Rita Pavone, Billie Davis, Udo Jürgens, Ella Fitzgerald, Mireille Mathieu, s az an­gol Unit 4+2 együttes ne­vét találjuk. (k. m.) ne... Jóba Tibor Hangok a bérhdzban 1000 etöadä, XánCZCHCÍ mUSOTok, népi együttesek, külföldi vendégek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents