Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-30 / 24. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S'- K IS K lí/'J M E <3$ EI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évt ti. szám 1969. Január 30. CSÜTÖRTÖK Árat 80 fillér Illést tartott a megyei pártbizottság Január 29-én kibővített ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Napirenden szere­pelt: 1. Jelentés a megye 1968. évi gazdasági és gaz­daságpolitikai tevékenységéről, valamint az 1969. évi fő feladatokról. 2. Javaslat a megyei pártbizottság mellett működő párlépitési, agitációs és propaganda, valamint gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsá­gok létrehozására. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megye gazdasági és társadalmi életének vezetői, a megyei intézmények, a tsz-szö- vetségek képviselői. Megjelent, s az ülés elnökségé­ben helyet foglalt Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára is. Ma: három zárszámadás A tanácskozást Buda Gá­bor elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg, üdvözölte az ülés résztvevőit, maid átadta a szót Erdősi József elv­társnak, a megyei pártbi­zottság első titkárának. Er­dősi elvtárs a végrehajtó bizottság írásos előterjesz­téséhez fűzött szóbeli be­számolójában hangsúlyoz­ta: „A megyei bizottság ülésének célja, hogy szám­vetést tegyünk az elmúlt év gazdasági fejlődéséről, a gazdasági reform tapasz­talatairól és meghatároz­zuk az 1969. évi gazdasági munka fő irányát a KB 1968. december 4-i határo­zatának megfelelően.” Az értékelés tükrözi a végre­hajtásban részt vett párt- szervezetek, tömegszerveze­tek, állami intézmények, szakemberek, a dolgozók széles körének munkáját. A továbbiakban Erdősi elvtárs főleg a megye gaz­dálkodásában meglevő problémákkal és azok meg­Biszku elvtárs hangsú­lyozta: — Szeretném meg­erősíteni a pártbizottságot abban, hogy a feladatok végrehajtását és a célkitű­zéseket illetően helyes irányba halad. Ezt tükrözte a pártbizottsági ülés vitá­ja is. A felszólalást csupán azért tartottam mégis szük­ségesnek, hogy a beszámo­ló egyes kérdései jobban hangsúlyt kapjanak a párt- bizottság munkájában, il­letve, hogy bizonyos kérdé­sekkel, amelyekkel a Köz­ponti Bizottság is foglal­kozik. felhívjam a figyel­met. A Központi Bizottság megállapította, hogy az 1968-as esztendő konszoli­dált viszonyok között telt el. Belső helyzetünk, gaz­dasági életünk stabilizáló­dott. A gazdasági munkára vonatkoztatva azt is meg tudtuk állapítani, hogy az ötéves terv időará­nyos részét teljesítette az ország, s bizonyos kérdé­sekben előbbre is jutot­tunk. Például az életszínvonal növelésében, a reáljövede­lem, a reálbérszint növeke­oldásának feladataival fog­lalkozott. (A beszámoló részletesebb ismertetésére lapunkban még visszaté­rünk.) Erdősi elvtárs felszólalá­sa után kezdetét vette az előterjesztés feletti vita, melyben a meghívottak is részt vettek. Felszólaltak: Jónás Dániel, a Kiskunsá­gi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének el­nöke, Borsódi György, La­tos István, Kollár Józsefné, a pártbizottság tagjai, Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, Magony Imre, a Kecskemét—Kiskunfél­egyháza környéki Tsz-Szö- vetségek és Csoportok Szö­vetségének titkára, Borsódi Miklós és Végvári István, a pártbizottság tagjai, va­lamint Sarok Antal, a Ga­bonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat igazgatója és Kovács Imre, a Bajai Fi­nomposztó Vállalat igazga­tója. A vitában szót kért Biszku Béla elvtárs is. zetközi helyzetben azért tudtuk így megoldani a fel­adatokat, mert rendezett, előre kidolgozott koncepci­ókkal dolgoztunk, például az irányítási rendszer re­formjával és más kérdé­sekkel kapcsolatban is. Mint Biszku elvtárs el­mondotta: érdemes vissza­tekinteni a 68-as esztendőre és a gazdasági reform elő­készítésének időszakára is. mivel ezek sok tanulságot rejtenek számunkra. Emlé­keztetni kell a párttagsá­got, s a lakosság szélesebb köreit azokra az aggályok­ra, amelyek az irányítási rendszer reformjával kap­csolatban annak idején fel­merültek, s arra is, hogyan oldottuk meg azokat. Vol­tak aggodalmak például a foglalkoztatottság kérdése körül, sokan munkanélkü­liségtől tartottak. Fennállt annak a veszélye is, hogy esetleg aránytalanul meg­emelkednek a bérek, rúz­sok jelentős drágulásoktól féltek. A termelési szféra oldaláról is voltak aggá- 1 vök. Például: az új irányí­tási rendszer közepette ho­gyan teliesítiük maid nem. kötelezettségeinket. Egy esztendő elmúltával megállapíthatjuk, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap reggelre beborult az ég, s gyenge délkeleti szél mellett az egész me­gyében ónos eső hullott. Néhány óra alatt az utak, a járdák síkossá váltak. Tele­fonon hívtuk a Közúti Igaz­gatóságot, s arra kértük Cs. Nagy Pál igazgatót, hogy tájékoztassa olvasóin­kat a megyében levő köz­utak helyzetérőL — Szerdán reggel 7 óra után a mínusz 4 és mínusz 1 Celsius-fok közötti hő­mérséklet mellett az ónos szitálás tovább tartott, s a közutak 70—80 százalékán vékony jégréteg képződött — mondotta Cs. Nagy Pál. A kora hajnal óta dolgo­zó homok- és sószóró gép­kocsik vezetőit leváltották, de ugyanakkor visszaren­delték munkahelyükre, ugyanis a Közúti Igazgató­ság megítélése, illetve a Meteorológiai Intézet elő­rejelzése szerint az időjárás lényeges változására nem lehet számítani. Ezért a megye útmesteri telepeinek dolgozói szinte egész nap­jukat az utakon töltik. Az úgynevezett rajonos gépko­csik az útkanyarokat, vas­úti átjárókat, gyalogátkelő­helyeket szórták le homok­kal, a többi, mintegy har­minc jármű pedig az utak teljes hosszában végezte a jégtelenítést. A MÁVAUT-állomásfő- nökségén Dékány Ernő szolgálattevő számolt be a A héten már megyeszer- te megkezdődtek a zár­számadások. valamennyi járásban lebonyolították az első közgyűléseket. Régi tapasztalat, hogy a zárszámadások leghama­rabb a jól gazdálkodó terme­lőszövetkezetekben készül­távolságl autóbuszközleke- désrőL Elmondta, hogy a Szeged—Budapest között közlekedő autóbusz szerdán reggel 50, a Kelebia—Kecs­kemét közötti járat pedig 25 percet késett Általá­ban a távolsági autóbuszok 25—30 perces késéssel ér­keztek Kecskemétre. A MAVAUT illetékesei arra kérik az utazóközönséget, hogy legyenek türelmesek, hiszen az autóbuszvezetők azért közlekednek jármű­veikkel lassabban, hogy el­kerüljék a szerencsétlen­ségeket. A MÁV kecskeméti állo­másfőn ök-helyettese, Deli Lajos főintéző közölte ve­lünk, hogy a vonatközleke­désben nincsenek fennaka­dások. A vonatok személy­zetét utasították, hogy a sze­relvények lépcsőit, hágcsóit homokkal, salakkal szórják le. Valamennyi MÁV-ál- lomáson a peronokat, vá­gányok közötti szigeteket felszórták. A váltók és a különböző vasútbiztosító berendezések gyakoribb olajozásáról is gondoskod­tak. A rendőrség közlekedés- rendészeti alosztályától ka­pott információ szerint szerdán reggel 8 órától a megye közútjain hat közle­kedési szerencsétlenség tör­tént. A balesetek nem jár­tak súlyos sérülésekkel, ugyanis csak a gépjármű­vek csúsztak össze. A men­tőállomás arról számolt be, hogy szerdán három eset­nek el. Az idén viszont — mindjárt az első napokban — egymás után kaptuk a meghívókat olyan gazda­ságokba, amelyek az el­múlt évi közgyűlésen még gyenge eredményt tudtak felmutatni. Azokon a zár­számadásokon. amelyeken részt vettünk — a sok meg­hívásnak nehéz eleget ten­ni — kivétel nélkül, nyere­séges gazdálkodásról adott számot az elnöki beszá­moló. Az elmúlt esztendő­ről tehát, a sok egyéb mel­lett azt is elmondhatjuk, hogy a gyenge termelőszö­vetkezetek megerősödésé­nek éve volt A mai napra három kö­zös gazdaságba hívtak ben­nünket közgyűlésre. Dél­előtt kilenc órakor a máté- telki Győzelem Termelőszö­vetkezet tartja közgyűlé­sét. Az elnöki beszámoló­ban olyan eredményeket hallhatnak a gazdaság dol­gozói, amelyre mindany- nyian büszkék lehetnek. A közös vagyon csaknem két­millió forinttal nőtt, az egy tagra jutó jövedelem növe­kedése pedig meghaladta a négyezer forintot. Jövő évi terveikben az egyik major villamosítása, a tehénállo­mány tbc-men tesítése és a ben történt hívás a jeges járdák miatt G. G. kertészet öntözésének meg­oldása szerepel. Fél tízkor a drágszéli Új Barázda Termelőszövetke­zetben is megkezdődik az 1968. év gazdasági eredmé­nyeit ismertető közgyűlés. Tiszta vagyonuk, amelyet semmiféle kölcsön nem ter­hel, meghaladta a nyolc­millió forintot készpénz­ben tartalékolt biztonsági alapjuk pedig már egymil­lió forint. Tavaly sikerült részben megoldaniok a ta­gok folyamatos foglalkozta­tását segéd- és mellék­üzemeikben. A nyereséges gazdálkodás további bizto­sítására 1969-ben fejlesztik a tehenészetet, két, egyen­ként százférőhelyes tehén­istállót építenek. A jelen­legi 2844 literes fejési át­lagot ugyancsak tovább kí­vánják javítani. Mindezzel megteremtik a feltételeket a tagok jelenlegi, napi 83 forintos átlagkeresetének növeléséhez. A bácsalmási Lenin Ter­melőszövetkezet elnöke délután két órakor kezdi beszámolóját. Náluk, fő­ként a növénytermesztés eredményeként, harminc százalékkal, azaz négymil­lió forinttal nőtt a közös vagyon. A tagok jövedel­me sem érzi meg a szőlői­ket kétszer sújtó jégverés, és a tavaszi fagy okozta károkat. A korábbi évek gazdasági tapasztalataira alapozott, egyszerűsített ve­tésszerkezet jól bevált, az idei gazdasági évben is ezt kívánják alkalmazni, to­vábbfejleszteni. lésében. A bonyolult nem- j zetközi Villanyvonaton Ceglédtől Budapestig címmel lapunk 3. oldalán képesriportban számolunk be egy érdekes utazásról. Biszku Béla elvtárs felszólalása Olaszország is aláírta Olaszország londoni, washingtoni és moszkvai nagy­követe kedden a három fővárosban aláírta az atom- sorompó-szcrződést. A képen: Frederico Sensi. moszk­vai olasz nagykövet írja alá kormánya nevében az ok­mányt. Kommentárunkat a 2. oldalon közöljük. Síkosak, csúszósak az utak Sokat késnek as autóbuszok

Next

/
Thumbnails
Contents