Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-25 / 20. szám
IMS. Január SS, «gombai Kinek az érdeke? „Cui prodesc” — Kinek az érdeke? — hangzik a nyomozók klasszikus kérdése. És ez a kérdés majdnem mindig elvezet a tetteshez is, bizonyítva az érdek és a cselekvés összefonódását. Nyomozzunk egy kicsit! Kinek az érdeke, hogy a földekről időben levezessék a vizet, hogy a belvízkárokról szóló tavaszi jelentésekben végre ne 100 ezer holdas nagyságrendű károkról kelljen beszámolnunk. Nyilván a termelő üzemek érdeke. Ezért aztán mindenfajta okoskodás megáll az érthetetlen tények előtt: 1968- ban a megye legnagyobb részén működő Alsóduna- völgyi Vízmű Igazgatóság területén az üzemi vízrendezési munkák 5 millió forinttal maradtak le a tervezettől. Ez azt jelenti, hogy a belvizek egyes területeken ismét megjelenhetnek majd. Pedig az állam az 1970-ig előirányzott 87 millió forint jórészét már elköltötte, az állami és a társulati csatornák építése. tisztítása, kotrása megfelelő ütemben folyik. A jelenlegi 2130 kilométer hosszú csatornarendszerből csak 185 kilométer az üzemi, és ezek egy része is elhanyagolt Könnyen elképzelhető, hogy a víz. mivél nem jut el az állami és társulati csatornákig, ismét károkat okoz, míg a kiépített létesítmények a kihasználatlanság miatt feleslegesnek tűnnek. Vagyis: hiába építünk 10 milliókért nagy csatornákat ha nincs ami odáig vezesse a vizet Méginkább érthetetlen ez a hanyagság, ha figyelembe vesszük, hogy a levezető rendszerek megterveztetése után a munkákra az állam 70 százalékos támogatást nyújt E támogatási rendszer azonban csak 1970-ig bezárólag van érvényben. Elhisszük, tavaly — helyesen, vagy helytelenül — sok dolgot ítéltek fontosabbnak gazdaságainkban, mint a vízrendezést Az aszály miatti gondok ugyancsak fékezték a csatornázási munkák lendületét amely egyedül a du- navecsei járásban volt többé, kevésbé kielégítő. Elhisszük, hogy sokhelyütt hiányzik az a néhányszor 10 ezer forint, amennyibe a tervek kerülnek és amelyekre csak kivitelezés után jár a támogatás. De az hihetetlen, hogy egyéb kérdésekben helyesen döntő vezetők ne látnák, hogy a 24. órában vagyunk, hogy 1969 tavasza —nyara az utolsó alkalom lesz. Nem ragaszkodunk a csattanóhoz, de a valóság kedvéért ide kívánkozik még egy tény. A 2013/1967. számú kormányhatározat olyan megszorító rendelkezést tartalmaz, hogy a belvízrendezés elmulasztása folytán keletkezett olyan károkért, amelyek az érdekelt szervek saját hibájából keletkeztek, állami támogatás nem folyósítható. Ezt a megszorítást a kormány a vízrendezési munkák elmulasztására is kiterjesztette azzal, hogy a rendelkezést az állami biztosítás esetében is alkalmazni kell. Tehát a kár megtérítése a lövőben az Állami Biztosító részéről is kétségessé válhat. B. Pi Visszapillantás és tervek Nem szalmaláng volt Tartalmas, egy-másfél esztendő áll a termelőszövetkezetek területi szövetségei mögött. Ez az idő a rendkívül összetett rendeltetésű érdekképviseleti szerv működésének elbírálására még rövid, de már alkalmas a megtett útra történő visszapillantásra és a további feladatokat tekintve megfelelő következtetésekre. Támpont ehhez, hogy a párt megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban értékelte a szövetségek tevékenységét és kitűzte a tennivalókat is. Azért is érdemes visszapillantani, mert szövetségünk, a Kecskemét—Kiskunfélegyháza Környéki Termelőszövetkezetek, és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségének küldöttei a közelgő zár- számadási közgyűléseken számot adnak — körzetünkben mintegy 36 ezer dolgozó parasztnak —, hogy mit végeztünk és mik a terveink. Nem elégséges, hogy a küldöttek részt vesznek a szövetség munkájában, ismerik azt, hanem a szövetkezeti tagsággal is meg kell ismertetni munkánkat és erre alkalmas fórum a zár- számadási közgyűlés. Kezdetben a szervezeti tevékenység, a munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése kötötte le erőnket I MOZGALOM ÉRDEKÉBEN Kezdettől törekedtünk arra, hogy a feladatokat a választott szervek határozzák meg. Jellemző, hogy elnökségünkben -és a különböző bizottságokban (hét bizottságunk van 53 küldött képviseli a tagszövetkezeteket és nemcsak saját közös gazdasága, hanem az egész szövetkezeti mozgalom érdekében is tevékenykedik. A legkorábban áruforgalmi bizottságunk találta meg a „helyét”, ami érthető is, hiszen az értékesítés és beszerzés minden szövetkezetnél napi gondot jelent. Némileg zavarta — és e témában jelenleg sem beszélhetünk lezárt időszakról — a munka tartalmi kibontakozását, hogy a rendkívül összetett termelésszerkezet, a kedvezőtlen természeti adottságokkal, számos napi pénzügyi és egyéb gondokkal küzdő üzem miatt a hosszú távra ható elképzelések nem találkoztak minden küldött véleményével, hiszen sokan a napi gondok rendezését, a súlyosabb ügyes-bajos dolgok átvállalását várták a szövetségtől. Természetesen ilyen kérések teljesítésétől sem zárkóztunk el, de fékezte a következő évelne szóló elképzelések megvalósításának előkészítését. Legkorábban és legeredményesebben a tagszövetkezetek gazdasági érdek- képviseletében igyekeztünk és tudtunk is eredményeket elérni. A körzet túlnyomóan kedvezőtlen adottsága is magyarázza ennek szükségességét. Éppen ezeknek feltárásával tudtunk több esetben a megyei szervek segítségére lenni. Sok témában javasoltunk központi, illetve megyei intézkedést Az árkiegészítéses állami támogatás megalkotásánál, illetve az elbírálásnál amely 28 tagszövetkezetünket érinti, valamint a homoki borok kedvezőbb értékesítési feltételeinek megvalósítását célzó, az idei esztendőre érvényes új fogyasztási adórendszer kidolgozásánál az országos szervek is meghallgatták álláspontunkat A közelmúltban megjelent. az egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetekről szóló rendeletekhez többször is véleményt nyilvánítottunk a termelőszövetkezeti csoportok sajátosságainak ismeretében. Az alig féléves múltra visszatekintő Szövetkezet közi Áruértékesítési és Beszerző, Szervező Iroda az elmúlt évi eredmények alapján nyerséget térít. A szállítóeszközök jobb kihasználásával, bizonyos gépek beszerzésével, az árrésben elért megtakarítással jelentős többletbevételhez juttatta a megbízó gazdaságokat. Kiskunfélegyházán, Jn- kabszálláson, Tiszaújfalun, Lajosmizsén a párt- és tanácsi szervek biztatására gépjavító társulások jöttek létre a szövetség közreműködésével. Áttételes KAPCSOLAT Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi érdekképviselete is vagyunk a tag- szövetkezeteknek. E tekintetben is megtettük a kezdeti lépéseket, bár eredményeink szerényebbek, mint gazdasági vonatkozásban. Kapcsolatunk a termelőszövetkezeti tagokkal csak áttételesen alakult ki. Eddig az ellenőrző bizottságokkal tanácskoztunk, három napon keresztül folytattunk eszmecserét elnökségünk által meghatározott témákban a belső ellenőrzés hatékonyságáróL Kilene tagszövetkezetünk kért az elmúlt évben és az idén a szövetségtől belső ellenőrzést, némelyik a gazdálkodás egészére kiterjedően is. Ezek eredményét nemcsak az ellenőrző bizottsággal, hanem az egész vezetőséggel ismertetjük, egyben ajánlásokat is teszünk a termelés szerkezetének gazdaságosabb átalakítására, bizonyos ágazatok fejlesztésére, esetleg mellőzésére. Az ilyen elemzéseket a jövőben — a vezetőséggel egyeztetve — magunk is kezdeményezni fogjuk. Fontos feladatunknak tekintjük a szövetkezeti tagság között a tulajdonosi jog tudatosítását, a választott bizottságok segítését, a tartalmasabb, eredményesebb munka érdekében. Az alapszabályok. ügyrendek jók, a zárszámadások alapján elemezni lehet a bennük lefektetett elvek és gyakorlati célkitűzések kivitelezését TAPASZTALATOK ATIDASR Érdekképviselet! tevékenységünket a „megelőzés” irányában látjuk szükségesnek továbbfejleszteni. Ez az adottságokhoz még jobban alkalmazkodó termelésfejlesztésre épp úgy vonatkozik, mint as igényeknek megfelelő, kiegészítő gazdasági tevékenység indokolt arányú fejlesztésére. Az átlagosnál kedvezőtlenebb adottságú tagszövetkezeteknek szövetségünk segítséget nyújt a körültekintő üzemi elemzésekhez. ftg^i-gylma«ailr ( tagSZŐ* vetkezetek részben egymással, részben állami vállalatokkal történő együttműködését. Tartalékaink vannak a rét- és legelőterületek hozamainak növelésében, egyes vidékeken az öntözés fejlesztésében. Az idén tovább szélesítjük a szakmai tapasztalatcserék körét. Zöldség-, gyümölcstermesztési, árukezelési, tárolási bemutatókat szervezünk A MEZÖBER-rel, a Kecskeméti Gépjavítóval és más vállalatokkal együttműködve új, korszerű gazdasági épülettípusokat, technológiát ismertetünk meg tagszövetkezeteinkkel. Magon? bare Dobozüzem Kiskunhalason Bővítik • papíripari Vállalat kiskunhalasi gyáregységét A 36 milliós beruházás első üteme még az idén befejeződik. Elkészül a mintegy 1300 négyzetméter alapterületű összekötő- csarnok, amelybe a fővárosból egy dobozkészítő részleg költözik. Ez újabb 200—300 kiskunhalasi foglalkoztatását teszi majd lehetővé. Ma már nem kapja fel izgatottan a fejét az ember, ha azt hallja az Épületasztalos és Faipari Vállalat halasi gyárában, hogy a Kilián brigád 101 százalékra teljesítette tavalyi termelési tervét. S az is valami, hogy háromezer forint értékű anyagot takarítottak meg? Hovatovább az sem különösebben meglepő, hogy a Május 1. kollektíva hat észszerűsí tő, illetve munkavédelmi újítást javasolt, gépesítették például az ajtók vízvezető részeinek csiszolását Páléknál járt a brigád Vagy miért Is ne javítaná meg soron kívül a Pattantyús Géza nevét viselő brigád a hengercsiszolókat, parkettakészítő berendezéseket, ezeket a kulcsfontosságú gépeket, ha így csökken a gyárban a termeléskiesés. Az üzemek hétköznapjainak hangulatában, környezetében természetesen korántsem ennyire ma- gátólértetődőek a kiragadott példák. De most mégsem ezekről lesz szó. Egy esztendővel ezelőtt beszámoltunk róla, hogy árvákat segít, iskolát és óvodát támogat Kiskunhalason az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat helyi gyárának több szocialista címért küzdő brigádja. NemŰj típusú permetezőgépek Három új típusú, saját konstrukciójú permetező előállítását kezdték meg az idén a Vegyiműveket Szerelő Vállalat tiszakécskei gyárában. A TD—2. hat légkör nyomással működő gépből 15 ezer darabot a TM membrános. 3 légkőrös permetezőből pedig kétezret készítenek az első fél évben. Régóta várták a háztáji gazdaságok illetve a házikertek művelőt a nagyon szellemes elnevezésű kis gépet, a permikét, hogy felcserélhessék vele a sokkal nehezebb, fémből készült háti berendezéseket. Az új műanyag gépek könnyebbek a régi típusúaknál. és olcsóbbak is. Képünkön Zombori László, az ifjúsági brigád vezetője ellenőrzi a gyártmányokat. (Pásztor Zoltán felvétele) rég újra felkerestük a munkáskollektívákat hogy megbizonyosodjunk: nem csak szalmalángszerű fellángolás volt-e a szép kezdeményezés? A szinkron gépsor közeléből az erős zaj miatt legszívesebben elmenekülne az ember. Ha valaki szabadságra megy a műhelyből, először a rászakadó nagy- nagy csöndhöz kell hozzászoknia. Több év óta készíti itt a nyílászáró szerkezetet Imre István. 1967. februárjában ő búcsúztatta a sírnál az elhunyt munkatársat a volt TMK-esztergá- lyost Pál Jani bácsit. Pál Zsuzsa és Marika árván maradtak. — A gyerekekkel mindenképpen törődni kellene — emlékezik most vissza Imre István, a Május 1. szocialista brigád vezetője arra az érzésre, ami még a temetésen úrrá lett rajta. —. A brigádgyűlésen úgy határoztunk, hogy havonta tíz forintot összeadunk fejenként * az összegből ajándékokat vásárolunk. Marikát 3 hétre üdülni is elküldtük. Új ablakokat szereltünk a lakásukra, és se- gítkeztünk egyéb átalakítási munkáknál A Ssondi-árvák Szondi Bélánét, a gyár takarítónőjét 1966. decemberében autóbaleset érte, és az asszony belehalt sérüléseibe. Szülő nélkül maradt a csöppnyi Ági és a 9 éves Gabika, akiket a nagymama nevel. A Pattantvús- brigád 1967. januárjában alakult meg. és tagjai nyomban vállaltak, hogy gondoskodnak az árvákról. Amikor szóba kerül az elhatározásuk. csöndesebbek lesznek a tréfára egyébként mindig kész „pattantyúsok” s elkomolyodik a fanyar humorú Csőit Pól is. — Tudtuk, hogy segíteni kell, mert a nagymamának nincs jövedelme, különféle elintézivaló viszont mindig akad — mondja. — Mit tettünk? Kiparkettáztuk a szobájukat, a falakat alá- tégláztuk, tűzifát veszünk a részükre. Amikor Gabikát úttörővé avatták, a brigád zöme ott volt az eseményen. Játékkockák Egy sikertelen próbálkozás után tavaly újra benevezett a szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe a Kilián brigád. A kéziműhelyben, ahol dolgoznak* kitartóan bőg a marógép, röpköd a forgács. Csapiáros István néhány percre leállítja masináját, a körfűrészt és a vállalásaikról beszéL Sorra veszi a gazdasági felajánlásaikat, majd arról szól, hogy az elmúlt nyáron kapcsolatot teremtettek az óvoda vezetőivel, és azóta is patronálják az Intézményt Egyebek közt kockajátékokat készítettek a gyerekeknek. Műszak után maradtak itt a kéziműhelyben, a szabad idejükből csippentettek eL Miért? Miért segíti például az Asztalos János brigád Szűcs Józsefnét, a halasi direktórium volt tagjának özvegyét? A válasz látszólag úgyanolyan egyszerű, mint a beszédes tettek: mert vállalták. Halász Ferenc
