Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

IMS. Január SS, «gombai Kinek az érdeke? „Cui prodesc” — Ki­nek az érdeke? — hangzik a nyomozók klasszikus kér­dése. És ez a kérdés majd­nem mindig elvezet a tet­teshez is, bizonyítva az ér­dek és a cselekvés össze­fonódását. Nyomozzunk egy kicsit! Kinek az érdeke, hogy a földekről időben levezes­sék a vizet, hogy a belvíz­károkról szóló tavaszi je­lentésekben végre ne 100 ezer holdas nagyságrendű károkról kelljen beszámol­nunk. Nyilván a termelő üzemek érdeke. Ezért aztán mindenfajta okoskodás megáll az ért­hetetlen tények előtt: 1968- ban a megye legnagyobb részén működő Alsóduna- völgyi Vízmű Igazgatóság területén az üzemi vízren­dezési munkák 5 millió fo­rinttal maradtak le a ter­vezettől. Ez azt jelenti, hogy a belvizek egyes te­rületeken ismét megjelen­hetnek majd. Pedig az ál­lam az 1970-ig előirány­zott 87 millió forint jóré­szét már elköltötte, az ál­lami és a társulati csator­nák építése. tisztítása, kotrása megfelelő ütem­ben folyik. A jelenlegi 2130 kilométer hosszú csatorna­rendszerből csak 185 kilo­méter az üzemi, és ezek egy része is elhanyagolt Könnyen elképzelhető, hogy a víz. mivél nem jut el az állami és társulati csatornákig, ismét károkat okoz, míg a kiépített léte­sítmények a kihasználat­lanság miatt feleslegesnek tűnnek. Vagyis: hiába épí­tünk 10 milliókért nagy csatornákat ha nincs ami odáig vezesse a vizet Méginkább érthetet­len ez a hanyagság, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a levezető rendszerek meg­terveztetése után a mun­kákra az állam 70 százalé­kos támogatást nyújt E támogatási rendszer azon­ban csak 1970-ig bezárólag van érvényben. Elhisszük, tavaly — he­lyesen, vagy helytelenül — sok dolgot ítéltek fonto­sabbnak gazdaságainkban, mint a vízrendezést Az aszály miatti gondok ugyancsak fékezték a csa­tornázási munkák lendü­letét amely egyedül a du- navecsei járásban volt töb­bé, kevésbé kielégítő. El­hisszük, hogy sokhelyütt hiányzik az a néhányszor 10 ezer forint, amennyibe a tervek kerülnek és ame­lyekre csak kivitelezés után jár a támogatás. De az hihetetlen, hogy egyéb kérdésekben helye­sen döntő vezetők ne lát­nák, hogy a 24. órában va­gyunk, hogy 1969 tavasza —nyara az utolsó alkalom lesz. Nem ragaszkodunk a csattanóhoz, de a valóság kedvéért ide kívánkozik még egy tény. A 2013/1967. számú kormányhatározat olyan megszorító rendelke­zést tartalmaz, hogy a bel­vízrendezés elmulasztása folytán keletkezett olyan károkért, amelyek az érde­kelt szervek saját hibájá­ból keletkeztek, állami tá­mogatás nem folyósítható. Ezt a megszorítást a kor­mány a vízrendezési mun­kák elmulasztására is ki­terjesztette azzal, hogy a rendelkezést az állami biz­tosítás esetében is alkal­mazni kell. Tehát a kár megtérí­tése a lövőben az Állami Biztosító részéről is két­ségessé válhat. B. Pi Visszapillantás és tervek Nem szalmaláng volt Tartalmas, egy-másfél esztendő áll a termelőszö­vetkezetek területi szövet­ségei mögött. Ez az idő a rendkívül összetett rendel­tetésű érdekképviseleti szerv működésének elbírá­lására még rövid, de már alkalmas a megtett útra történő visszapillantásra és a további feladatokat te­kintve megfelelő következ­tetésekre. Támpont ehhez, hogy a párt megyei végre­hajtó bizottsága a közel­múltban értékelte a szövet­ségek tevékenységét és ki­tűzte a tennivalókat is. Azért is érdemes vissza­pillantani, mert szövetsé­günk, a Kecskemét—Kis­kunfélegyháza Környéki Termelőszövetkezetek, és Termelőszövetkezeti Cso­portok Területi Szövetségé­nek küldöttei a közelgő zár- számadási közgyűléseken számot adnak — körzetünk­ben mintegy 36 ezer dolgozó parasztnak —, hogy mit vé­geztünk és mik a terveink. Nem elégséges, hogy a kül­döttek részt vesznek a szö­vetség munkájában, isme­rik azt, hanem a szövetke­zeti tagsággal is meg kell ismertetni munkánkat és erre alkalmas fórum a zár- számadási közgyűlés. Kezdetben a szervezeti tevékenység, a munka sze­mélyi és tárgyi feltételei­nek megteremtése kötötte le erőnket I MOZGALOM ÉRDEKÉBEN Kezdettől törekedtünk arra, hogy a feladatokat a választott szervek határoz­zák meg. Jellemző, hogy el­nökségünkben -és a külön­böző bizottságokban (hét bizottságunk van 53 kül­dött képviseli a tagszövet­kezeteket és nemcsak saját közös gazdasága, hanem az egész szövetkezeti mozga­lom érdekében is tevékeny­kedik. A legkorábban áru­forgalmi bizottságunk ta­lálta meg a „helyét”, ami érthető is, hiszen az értéke­sítés és beszerzés minden szövetkezetnél napi gondot jelent. Némileg zavarta — és e témában jelenleg sem be­szélhetünk lezárt időszak­ról — a munka tartalmi kibontakozását, hogy a rendkívül összetett terme­lésszerkezet, a kedvezőtlen természeti adottságokkal, számos napi pénzügyi és egyéb gondokkal küzdő üzem miatt a hosszú távra ható elképzelések nem ta­lálkoztak minden küldött véleményével, hiszen sokan a napi gondok rendezését, a súlyosabb ügyes-bajos dolgok átvállalását várták a szövetségtől. Természete­sen ilyen kérések teljesí­tésétől sem zárkóztunk el, de fékezte a következő évelne szóló elképzelések megvalósításának előkészí­tését. Legkorábban és legered­ményesebben a tagszövet­kezetek gazdasági érdek- képviseletében igyekeztünk és tudtunk is eredménye­ket elérni. A körzet túl­nyomóan kedvezőtlen adottsága is magyarázza ennek szükségességét. Ép­pen ezeknek feltárásával tudtunk több esetben a me­gyei szervek segítségére lenni. Sok témában java­soltunk központi, illetve megyei intézkedést Az árkiegészítéses állami támogatás megalkotásánál, illetve az elbírálásnál amely 28 tagszövetkezetün­ket érinti, valamint a ho­moki borok kedvezőbb ér­tékesítési feltételeinek meg­valósítását célzó, az idei esztendőre érvényes új fo­gyasztási adórendszer ki­dolgozásánál az országos szervek is meghallgatták álláspontunkat A közelmúltban megje­lent. az egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetekről szóló rendeletekhez több­ször is véleményt nyilvá­nítottunk a termelőszövet­kezeti csoportok sajátossá­gainak ismeretében. Az alig féléves múltra visszatekintő Szövetkezet közi Áruértékesítési és Be­szerző, Szervező Iroda az el­múlt évi eredmények alap­ján nyerséget térít. A szállí­tóeszközök jobb kihasználá­sával, bizonyos gépek be­szerzésével, az árrésben el­ért megtakarítással jelen­tős többletbevételhez jut­tatta a megbízó gazdasá­gokat. Kiskunfélegyházán, Jn- kabszálláson, Tiszaújfalun, Lajosmizsén a párt- és ta­nácsi szervek biztatására gépjavító társulások jöttek létre a szövetség közremű­ködésével. Áttételes KAPCSOLAT Nemcsak gazdasági, ha­nem társadalmi érdekkép­viselete is vagyunk a tag- szövetkezeteknek. E tekin­tetben is megtettük a kez­deti lépéseket, bár eredmé­nyeink szerényebbek, mint gazdasági vonatkozásban. Kapcsolatunk a termelő­szövetkezeti tagokkal csak áttételesen alakult ki. Ed­dig az ellenőrző bizottsá­gokkal tanácskoztunk, há­rom napon keresztül foly­tattunk eszmecserét elnök­ségünk által meghatározott témákban a belső ellenőr­zés hatékonyságáróL Kilene tagszövetkezetünk kért az elmúlt évben és az idén a szövetségtől belső ellenőrzést, némelyik a gazdálkodás egészére kiter­jedően is. Ezek eredményét nemcsak az ellenőrző bi­zottsággal, hanem az egész vezetőséggel ismertetjük, egyben ajánlásokat is te­szünk a termelés szerkeze­tének gazdaságosabb átala­kítására, bizonyos ágazatok fejlesztésére, esetleg mel­lőzésére. Az ilyen elemzé­seket a jövőben — a ve­zetőséggel egyeztetve — magunk is kezdeményezni fogjuk. Fontos feladatunknak te­kintjük a szövetkezeti tag­ság között a tulajdonosi jog tudatosítását, a választott bizottságok segítését, a tar­talmasabb, eredményesebb munka érdekében. Az alap­szabályok. ügyrendek jók, a zárszámadások alapján ele­mezni lehet a bennük le­fektetett elvek és gyakor­lati célkitűzések kivitele­zését TAPASZTALATOK ATIDASR Érdekképviselet! tevé­kenységünket a „megelő­zés” irányában látjuk szük­ségesnek továbbfejleszteni. Ez az adottságokhoz még jobban alkalmazkodó ter­melésfejlesztésre épp úgy vonatkozik, mint as igé­nyeknek megfelelő, kiegé­szítő gazdasági tevékenység indokolt arányú fejleszté­sére. Az átlagosnál kedve­zőtlenebb adottságú tagszö­vetkezeteknek szövetségünk segítséget nyújt a körülte­kintő üzemi elemzésekhez. ftg^i-gylma«ailr ( tagSZŐ* vetkezetek részben egymás­sal, részben állami vállala­tokkal történő együttműkö­dését. Tartalékaink vannak a rét- és legelőterületek ho­zamainak növelésében, egyes vidékeken az öntözés fejlesztésében. Az idén to­vább szélesítjük a szakmai tapasztalatcserék körét. Zöldség-, gyümölcstermesz­tési, árukezelési, tárolási bemutatókat szervezünk A MEZÖBER-rel, a Kecske­méti Gépjavítóval és más vállalatokkal együttműköd­ve új, korszerű gazdasági épülettípusokat, technoló­giát ismertetünk meg tag­szövetkezeteinkkel. Magon? bare Dobozüzem Kiskunhalason Bővítik • papíripari Vállalat kiskunhalasi gyár­egységét A 36 milliós be­ruházás első üteme még az idén befejeződik. Elkészül a mintegy 1300 négyzetmé­ter alapterületű összekötő- csarnok, amelybe a fővá­rosból egy dobozkészítő részleg költözik. Ez újabb 200—300 kiskunhalasi fog­lalkoztatását teszi majd le­hetővé. Ma már nem kapja fel izgatottan a fejét az em­ber, ha azt hallja az Épü­letasztalos és Faipari Vál­lalat halasi gyárában, hogy a Kilián brigád 101 száza­lékra teljesítette tavalyi termelési tervét. S az is valami, hogy háromezer fo­rint értékű anyagot takarí­tottak meg? Hovatovább az sem külö­nösebben meglepő, hogy a Május 1. kollektíva hat ész­szerűsí tő, illetve munkavé­delmi újítást javasolt, gé­pesítették például az ajtók vízvezető részeinek csiszo­lását Páléknál járt a brigád Vagy miért Is ne javítaná meg soron kívül a Pattan­tyús Géza nevét viselő bri­gád a hengercsiszolókat, parkettakészítő berendezé­seket, ezeket a kulcsfontos­ságú gépeket, ha így csök­ken a gyárban a termelés­kiesés. Az üzemek hétköz­napjainak hangulatában, környezetében természete­sen korántsem ennyire ma- gátólértetődőek a kiraga­dott példák. De most még­sem ezekről lesz szó. Egy esztendővel ezelőtt beszámoltunk róla, hogy ár­vákat segít, iskolát és óvo­dát támogat Kiskunhalason az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat helyi gyá­rának több szocialista cím­ért küzdő brigádja. Nem­Űj típusú permetezőgépek Három új típusú, saját konstrukciójú permetező előállítását kezdték meg az idén a Vegyiműveket Sze­relő Vállalat tiszakécskei gyárában. A TD—2. hat légkör nyomással működő gépből 15 ezer darabot a TM membrános. 3 légkő­rös permetezőből pedig kétezret készítenek az első fél évben. Régóta várták a háztáji gazdaságok illetve a házikertek művelőt a na­gyon szellemes elnevezésű kis gépet, a permikét, hogy felcserélhessék vele a sok­kal nehezebb, fémből ké­szült háti berendezéseket. Az új műanyag gépek könnyebbek a régi típusú­aknál. és olcsóbbak is. Képünkön Zombori Lász­ló, az ifjúsági brigád ve­zetője ellenőrzi a gyárt­mányokat. (Pásztor Zoltán felvétele) rég újra felkerestük a munkáskollektívákat hogy megbizonyosodjunk: nem csak szalmalángszerű fel­lángolás volt-e a szép kez­deményezés? A szinkron gépsor köze­léből az erős zaj miatt leg­szívesebben elmenekülne az ember. Ha valaki szabad­ságra megy a műhelyből, először a rászakadó nagy- nagy csöndhöz kell hozzá­szoknia. Több év óta készíti itt a nyílászáró szerkezetet Imre István. 1967. február­jában ő búcsúztatta a sír­nál az elhunyt munkatár­sat a volt TMK-esztergá- lyost Pál Jani bácsit. Pál Zsuzsa és Marika árván maradtak. — A gyerekekkel min­denképpen törődni kellene — emlékezik most vissza Imre István, a Május 1. szo­cialista brigád vezetője ar­ra az érzésre, ami még a temetésen úrrá lett rajta. —. A brigádgyűlésen úgy hatá­roztunk, hogy havonta tíz forintot összeadunk fejen­ként * az összegből aján­dékokat vásárolunk. Mari­kát 3 hétre üdülni is el­küldtük. Új ablakokat sze­reltünk a lakásukra, és se- gítkeztünk egyéb átalakí­tási munkáknál A Ssondi-árvák Szondi Bélánét, a gyár takarítónőjét 1966. decem­berében autóbaleset érte, és az asszony belehalt sérülé­seibe. Szülő nélkül maradt a csöppnyi Ági és a 9 éves Gabika, akiket a nagyma­ma nevel. A Pattantvús- brigád 1967. januárjában alakult meg. és tagjai nyomban vállaltak, hogy gondoskodnak az árvákról. Amikor szóba kerül az el­határozásuk. csöndesebbek lesznek a tréfára egyébként mindig kész „pattantyúsok” s elkomolyodik a fanyar humorú Csőit Pól is. — Tudtuk, hogy segíteni kell, mert a nagymamának nincs jövedelme, különféle elintézivaló viszont min­dig akad — mondja. — Mit tettünk? Kiparkettáztuk a szobájukat, a falakat alá- tégláztuk, tűzifát veszünk a részükre. Amikor Gabi­kát úttörővé avatták, a bri­gád zöme ott volt az ese­ményen. Játékkockák Egy sikertelen próbálko­zás után tavaly újra bene­vezett a szocialista cím el­nyeréséért folyó versenybe a Kilián brigád. A kézimű­helyben, ahol dolgoznak* kitartóan bőg a marógép, röpköd a forgács. Csapiáros István néhány percre leál­lítja masináját, a körfűrészt és a vállalásaikról beszéL Sorra veszi a gazdasági fel­ajánlásaikat, majd arról szól, hogy az elmúlt nyá­ron kapcsolatot teremtettek az óvoda vezetőivel, és az­óta is patronálják az In­tézményt Egyebek közt kockajátékokat készítettek a gyerekeknek. Műszak után maradtak itt a kézi­műhelyben, a szabad ide­jükből csippentettek eL Miért? Miért segíti pél­dául az Asztalos János bri­gád Szűcs Józsefnét, a ha­lasi direktórium volt tag­jának özvegyét? A válasz látszólag úgyanolyan egy­szerű, mint a beszédes tet­tek: mert vállalták. Halász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents