Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

1999. Január 22. szerda t e4daf így is lehet Az együttműködés szép példájával találkoztam a csávolyi Egyesülés Terme­lőszövetkezetben. A közös gazdaság központjában csaknem egykilométeres bekötőutat épített — a szö­vetkezeti gazdákkal össze­fogva — az elmúlt eszten­dő végén, 17 nap alatt a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat. Ez csaknem rekordidő, ha azt számítjuk, hogy az idő­járás viszontagságaival is meg kellett küzdeniük az építőknek. A termelőszö­vetkezet tagjaival törté­nő együttműködés azonban megteremtette a folyama­tos munka feltételét. A ki­vitelező vállalat irányított, a gazdák hordták az anya­got, közreműködtek az ala­pozástól az elkészülésig. Külön említést érdemel, hogy a beruházáshoz szük­séges csaknem egymillió forint összeget gyorsan és a legminimálisabb admi­nisztrációval teremtette elő a MEZÖBER Ctfőosztálya. Ez az együttműködés sok bosszúságtól mentette meg a szövetkezeti gazdákat. Tavasszal a központban könnyebb lesz a közleke­dés. Megszűnt a tengelyig érő sár. K. S. 3P£b*n9$?lhe®(ieJ%fé*iV!®///. születnek Az e tájon élő gazdák ősidőktől fogva arra töre­kedtek, hogy a Duna-völgy- ben jól termő szántóföldre tegyenek szert, vagy a meglevőt gyarapítsák, de emellett a homoki magas­laton legyen a birtokuk másik része, mivel a szőlő- és a gyümölcstermesztés céljainak ez felel meg leg­inkább. Akarva-akaratlan, ez a kettősség a kezdettől fogva nyomon követhető a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság kialakulásának folyamatá­ban. A csaknem évenkénti növekedés iránya egyaránt kiterjedt a homoki és a szántóföldi területekre. A 60-as évek elején, Hild- puszta és Hosszúhegy egye­sülésével, kialakult a vég­leges, a 15 és fél ezer hol­das terület 52 százaléka a magas, homoki dombvidé­ken, 48 százaléka pedig a mélyföldi szántókon terül eL 52-től a frontáttörésig Az már kezdetben nyil­vánvaló volt, hogy a ho­mokparlagon csak a mé­lyen gyökerező növénykul­túrák virulnak: a szőlő és a gyümölcs. A korszerű hasznosítás 1952-ben megkezdődött, s rá egy évre már 350 hold Több szaküzlet Az esztendő első három hónapjában félautomata ke­mencéket építenek Baján a sütőipari vállalat Madách Imre utcai üzemében. A második negyedévben a korszerű berendezések már műszakonként 25 mázsa ci­pót, veknit sütnek, így fris­sebb termékekkel láthatja el a Baja és Vidéke Sütő­ipari Vállalat a Duna-parti várost, és a környékét A jelenlegi délelőtti fuvaro­kon kívül délután is szállí­tanak friss kenyeret Bát- monostorra, Nagybaracská- ra és Érsek csanádra. Nagy- baracskán egyébként a ter­vek szerint új sütőüzem épül a jövő évben. A tortalapkészítő részleg kapacitását már kibővítette Baján a vállalat. Január 2- tól a korábbi 40 helyett 120 kilónyi tortalapot készíte­nek üzemükben. A mézeskalácsokat — köztük a vaníliás és kakaós készítményeket — meglepe­tésnek szánta a helyi sütő­ipar. A „mézeseket” febru­árban tálalja a kereskede­lem, a héten pedig megje­lennek már a szakboltok­ban. A sütőüzemekhez kapcso­lódó boltok is tovább sza­porodnak. Baján legköze­lebb a Madách utcában, majd a második negyedév­ben a Marx téren nyílik kenyérszaküzlet. nem lehet. Nemesek az AJ ga*­daságirányítási rendszer beve­zetése miatt, hanem a gazda­sági élet egyre bonyolultabbá válása miatt is. Ezért a nem. z étkei zi együttműködésben lé­nyegesen nagyobb önállóságot szükséges biztosítani a válla­latoknak, azaz célszerű bizto­sítani, hogy nemzetközi mére. tekben is kialakuljon a köz­vetlen kapcsolat a termelő­gazdálkodó egységek között. Az alapetvek figyelembevé­telével az együttműködés egyik legfontosabb kulcsterülete a külkereskedelem. Az eddi. gi gyakorlat az volt, s még Írás nélkül képesek és akar. nak szállítani, illetve megvá­sárolni. S ehhez a szakembe­rek véleménye szerint meg keli találni a megfelelő szer­vezeti keretet is, amely eset. leg lehet vámuniós forma, vagyis közös vámhatárok lét­rehozása. Ez azt jelentené, hogy az együttműködő szocia­lista országok — közösen ki­alakított szabályok szerint — megnyitnák egymás előtt nem. zeti piacaikat. Szintén kulcsterület a pénz­ügyi front. Itt is sok problé­ma vetődik fel. Talán a leg­fontosabb a konvertálható ma is az. hogy a szocialista más ország pénzére átváltható ' ... . ___r ___ «rolnii »V« Qrom+ocA TT len o rszágok között állami szerző­désben biztosított kontingens valuta megteremtése. Első lépcsőben csak a KGST tagál. rendszert alkalmaznak Azaz ?ésJ5bb^a államilag szentesítve, tételesen / — mennyiségben vagy érték­ben — meghatározzák a köl­csönösen szállításra kerülő árukat. Ezt lebontják a válla, latokra, amelyeknek csak az a feladatuk, hogy az államilag vállalt kötelezettséget megfele­lően teljesítsék. E gyakorlat a vállalati önállóságot m.nimális- ra korlátozza. S ha igaz az, hogy a gazdasági élet bonyo­lulttá vált és mindenre kitér, jedő, részletes tervet közpon­tilag nem lehet készíteni, úgy Kétségtelen tény igaz ez nemzetközi méretek- hogy a kulcsproblémák n1 ne öl­tjén is. Reális gondolat, hogy dása, alapos elvi kimunkálása, a külkereskedelemben is na- megfelelő ütemterv készítése a gvobb önállóság adható a vál. megvalósításhoz — me.;kezdő.- - - ‘“kl’ dött, ha hosszú időt is vesz igénybe végleg-sítése. Gondol­junk csak rá, hogy nyolc or­nyugati valutákra is kiterjeszt­ve. Nagyon sok pénzügyi ne­hézség megoldódna ezzel. A többi között a vállalatok köl­csönös nemzetközi elszámolása, közös nemzetközi vállalatok lé. tesítése alaptőke befizetésével, egymásnak nvúHott beruházá­si és más hitelek, k^l-sonck megfelelő gazdaságossággal és így tovább. Mondani sem keli, hogy hosszú évek kellenek, míg előkészítéssel az átváltha­tóság megteremthető. Kétségtelen tény azonban, látótoknak. Természetesen több év szükséges, amíg minden országban felkészülnek erre az , ...................... é rintett vállalatok. Éppen ezért szág elgondo'ás-ioak, vagy a KGST keretében Is csak fo- kozatosan lehet új módszert alkalmazni a kölcsönös áru­forgalomban. Azaz évről évre foko-amsan bővíthető azon árak köre. amelyeket az eg-es országok vállalatai állami elő­mégiukább gazdasági érdeke’- nek összeban-otósát k"’l elvé. gezni. S végei meg kell talál­ni a mindenki s-ámára e'fo- -a^bató, a különböző érdeke­ket ésszerűen egyeztető rreg. Gy. U új gyümölcsöse volt a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságnak: 290 hold almás és 60 hold kajszis. Ez időben, amennyire lehetett, gon­doskodtak a régi szőlők megóvásáról, folyamatos művelésérőL 1954-ben sző­lőt is telepítettek, olyat amelyben a lófogatú műve­lés már lehetséges volt Két évre rá, s attól kezdve rendszeresen a homokdom­bokat gépekkel egyengették el. 1957-től az új gyümöl­csösök is kezdték ontani a termést, s ebben az évben már nagyobb mennyiségű exportot bonyolítottak le Folytatódott a szőlőtelepí­tés, évente 20—30 holdas ütemben. A szántóföldi nö­vényeket mind jobban gé­pesítették, így az alkalma­zottak „felvándoroltak” a homokvidékre. És a telepítési program­ban a második ötéves terv kezdetével — 1961-ben — bekövetkezett a frontáttö­rés. Minőségi változás A gazdaság összes szőlő- területe 1961-ben 1477 hold volt. Ebből 834 hold volt a termő. 1968 végére az össz­terület 2146, a termést adó terület 1472 holdra növe­kedett. Ez nem látszik túl­zott gyarapodásnak. Pedig a nyolcéves időszakban 1455 holdon telepítettek szőlőt. Csakhogy a telepítéssel együtt a gazdaság nem saj­nálta kipusztítani az immár meddővé öregedett parcel­lás szőlőket sem; 62-től 68-ig 786 holdon szűnt meg az egyáltalán nem ígéretes szőlőművelés. így adódik tehát a szóban forgó gya­rapodás, amely korántsem csak mennyiségi, de leg­alább olyan mértékben mi­nőségi jellegű is. Az 50-es évek közepén telepített sző­lőket is átalakították köz­ben gépi művelésre. Kedvezett a szőlőnek az 1961-es év, így akkor hol­danként a gazdaságban 28,4 mázsás átlagot takarítottak be. Ezt követően némi hul­lámzás következett, de 1965-től egyenletes az íve­lés. Az 1968-as év átlaga 38.8 mázsa volt Érdemes szemmel követni a ráfordí­tás alakulását, nem forint­ban, hanem idővel mérve. Egy mázsa szőlő termesz­tésére 61-ben 29.9. 68-ban 14.8 órát fordítottak. Gépesítés házilag Mindezekkel együtt való­ságos „gépi forradalom” zajlott le. S csak félig- meddig a vásárlásokból eredően. Amit nem kaptak meg, vagy nem tartottak alkalmasnak, ahelyett a gazdaságban készítették el a szükséges konstrukciót. Gruber György és gépész­csoportja találékonyságára tehát változatlanul szükség volt. Szán tópusztán 1960- ban épült meg a nagy gép­műhely. Akkor költöztek át ide. Egyrészt új fajta gépek­kel ismerkedtek meg, de aztán nekik is újabb szer­kezeteket kellett fabrikál­niuk. Az igényekkel jöttek az agronómusok, a kerté­szek, s egy-egy fontosabb megoldáson napokig tana­kodtak. Volt év, amikor 5 —6 géptípust kellett készí­teniük, vagy egy-egy ke­vésbé megfelelő masinát át­alakítaniuk. Legnevezete­sebb alakításuk az axiál- ventillátoros permetezőgép volt, 1965-ben, s ez a szer­kezet országos hírnévre tett szert (Folytajuk.) Hatvani Dániel Azonos ütemben, mint nyáron Ahol most a száchenyi­városi építkezés folyik Kecskeméten, még két esz­tendővel ezelőtt is amolyan „kertek-alja” kinézésű volt a táj. Ma — a Honvéd- Kórház mögött mintegy háromszáz méterre légvo­nalban — egy épülő város­rész első lakótömbiének vadonatúj emeletes házai fehérlenek, ragyognak a téli napsütésben. Egy-egy lakótömb 384 lakást foglal magában, s az egész közeli esztendőkben négy ilyen tömb készül el. közrefogva szinte a hozzá tartozó kör­zeti kiszolgáló létesítmé­nyeket is, mint a bölcsőde, iskola, üzletek. A város felőli úi ház át­látszó erkélyein a családi élet meghitt tárgyai, eszkö­zei jelzik; az ízléses füg­gönyök mögött új otthonok története kezdődött már eL Itt egy színes kecskelábú asztal, amott egy horgász- felszerelés emlékeztet a nyárra. Emitt egy mosó­gép pihen megtisztított ru­hák halmai közt Nagy le­het a család. Amott egy pár új színű boxkesztyű leng a szélben, az ablak­kilincsre akasztva. Szalagrendszerfi építkezés Négy komplett épület után a még szürke falele­mek házzá illesztett négy­szögei mutatják magukat. Élénken sárgállik rajtuk a sok ajtó-, illetve ablakke­ret. Az épületek között szinte „nyári” a sürgés-for­gás. Betont kevernek, vas­pálcákból szerkesztett „ko­sarakban” piros lángok lo­bognak, parázs izzik, sze­szélyesen kavarog a füst. Itt is. ott is kövér, hirde- detőoszlop nagyságú beren­dezések okádják a szürkés­fehér felhőket... Látni, ho"v az épületeken belül is megy a munka. Hogy milyen intenzitás­sal, a téliesítés milyen mócLszereiveL arról Fáy Ferenc építésvezető tájé­koztat. — Szalagrendszerű épít­kezés folyik itt — mond­ja Ennek az a lényege, hogy télen-nyáron azonos a munka üteme. Ezt úgy­nevezett ütembrigádok biz­tosítják. Mindegyik egy-egy technológiát végez, falaz, parkettáz stb. Ha télen va­lamelyik kiesne^ felborul­Baromfifeldolgozás A Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyárában naponta 20—22 ezer csirkét dolgoznak fel. Az árat azonnal szállítják. A gyár udvarán sűrűn for­dulnak a hatalmas kamionok, s viszik külföldre a csirkét, libát, házinyulat. Igen nagyok a belföldi ige lyek is. Budapestre és a Dunántúlra főleg előhűtött grill csirkét rendelnek, am't gyorsjáratú gépjárművekkel szinte a csomagolóból számítanék. Képünkön a feldolgozás utolsó fázisa látható, amikor a csomagoló­asztalra kerül a csirke, (Pásztor Zoltán felvéteted na a pontos, összehangolt terv. Ennek a módszernek megfelelően tervezte meg a vállalat, hogy hol — mi­lyen téliesítési munkaesz­közökre. módszerekre van szükség. Más-más módszerrel — Jelenleg három fS munkaterületünk van. A 126 lakásos épületnél va­kolás, aljzatbetonozás rae»v. Tessék megnézni, az ablakokon fóliák, a lépcső­háziban nádpallók. Ezzel, $ a gázkályhákkal teremtünk megfelelő hőmérsékletet olyan enyheséget amely elegendő a vakolás meg­kötéséhez. Cél. hogy ugyan­azzal a létszámmal, ugyan­olyan tempóban tudjunk vakolni, mint nyáron. Ja­nuár végén még 20 gáz- '-iivhát kapunk, még in­tenzívebb lesz a munka. Most csak annyit végzünk, amennyit meg tudunk vé­deni a hideg ellen. — A 90 lakásos házban szerkezetszerelés folyik. Ennél fontos a szerkezeti beton védelme. Gázolaitü- zeléssel fejlesztünk gőzt, amellyel rpeggyorsítjuk a beton szilárdulását. A munka sebessége olyan, mint nyáron, csak most egy műszakban dolgozunk. Segít a vegyszer — Harmadik munkaterü­letünk a II. lakótömb ala­pozása. A rendkívüli hideg miatt bizonyos mértékben csökkentett intenzitással tudunk; haladni. A mínusz 15—16 fokos hidegben át­fagyott talajrétegeket gé­pesített eljárással, komp­resszorral vágjuk. A beto­nozást fagyvédő takarással óvjuk. Modern megoldás­sal, vegyszeradagolással ér­jük el, hogy a beton mí­nusz 10 C-fokon is megszi­lárduljon .. i Itt még na­gyobb létszámmal is tud­nánk dolgozni — összesen 110—120 emberünk van most, de 140 is foglalkoz­hatna —: kilátás van arra, hogy a környező tsz-ekből szerződéses munkásokat ka­punk. Jó téli foglalkozás lesz itt számukra, .s — Télen kell annyira előzni magunkat — fejezte be érdekes gondolattal a magyarázatot Fáy Ferenc —, hogy megközelítsük a nyári munkatempót. Január végén, februárban már ei is szeretnénk érni... Mert sosem jó építkezés befeje­zését november—decembe­ri hajrával elérni. Részle­tes ütemtervünk van. Min­den munkafolyamat precí­zen kapcsolódik a másik­kal. se gyorsabban, se las­sabban nem célszerű ha­ladni,- .Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents