Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

Cselgáncs

indulóra számítottak

A CSELGÄN CSOZÖKNÁL már teljes „nagyüzem” van. Legalább is erre mutat, hogy a Kecskeméti Dózsa versenyzői vasárnap egyszerre három korosztályban is szőnyegre álltak.

Kecskeméten nagy reményeket fűztek az év második hazai összecsapásához. A városi TS országos

már említett REMTE és a SZEOL, valamint a kecskeméti cselgáncsozók részvételével zajlott le.

A serdülőknél mindö6z- sze egyetlen rákospalotai ellenfél akadt, a többi a Dózsa házi versenye volt. Az ifjúságiaknál viszont 30 induló között így is érdekes vetélkedő alakult ki. Technikailag jól képzett verAz ifjúsági 85 kg-ban a döntő mérkőzésecn Nagy Sándor bcszorítással győzött Szabó Ödön (SZEOL) ellen.

jellegű serdülő és ifjúsági versenye ugyanis a korábbi években mindig 100 indulón felüli tömegverseny volt. Az utánpótlás seregszemléjét, a kitűnő versenyzési alkalmat minden nevelő egyesület igyekszik kihasználni és erre nem sajnálják a pénzt, legalább is, ha a költségek az észszerűség határain belül maradnak.

A VERSENYT megelőző héten úgy látszott, hogy ezúttal is sok indulóra számíthat a rendezőség, hiszen jelentkezett a SZEOL (volt SZEAC), Rákospalotai EMTE szakosztályain kívül a Szalvai SE, Tatabányai Bányász és a Bajai MEDOSZ is. Mivel azonban a rendezőség olcsó szállást nem tudott előteremteni, az utóbbi három egyesület nem jött eL

Tény, hogy szállodai elhelyezés az Aranyhomokban nem kis összegbe kerül, de míg más városokban mindenütt van alváslehetőség — például turista- szállás —, Kecskeméten ilyesmi sincs, s ez éppen olyan akadálya a sportrendezvényeknek, mint a sokat emlegetett sportcsarnok hiánya.

A két. vagy többnapos versenyeket így csupán a nyári időszakban lehet Kecskeméten rendezni, amikor kollégiumokban van szálláslehetőség. Ilyenkor ősszel, télen és tavasz- szal pedig valaki vagy megfizeti a szállodát, vagy nem jön.

A SZOMBAT—vasárnapi országos verseny a fentebb

A TOTÓ

3. heti telitalálata

1. Atalanta—Roma x

2. Ficrcntina-Juventus 1 2:1

3. Inter—Verona 1 1:1

4. Nanoli—Milan x 0:0

5. Pa’e-mo—Bologna 1 2:0

6. Sampaor a—cagllarl 2 o:l

7. Torino—Varese 1 2:1

8. Catania—AS Reggina x 2:2

9. Como—Perugia 1 1:0

10. I.ecf’O—Catanzaro x 0:0

11. Mantova—Padova 1 2d)

12. Monza—Foggia 2 0:1

13. AC Reggiana—Genoa 1 1:0

+1

14. Spal—Cesenn 1 3«*

senyzők csaptak össze és sok pompás akciót láthattunk. A kecskemétiek —a nehézsúly kivételével, ahol nem indultak — minden számban biztos győzelmet arattak. Különösen Horváth László és Nagy Sándor teljesítménye aratott tetszést

A verseny eredményei: SERDÜLÖK: (Összesen

11 induló volt). 40 kg-ban

1. Berkes (K. Dózsa), 2. Kerekes B. (K. Dózsa), 3. Róza (K. Dózsa) 48 kg: 1. Zsámboki (K. Dózsa), 2. Szokolai (K. Dózsa), 3. Festő (K. Dózsa). 60 kg: 1. Gáspár (K. Dózsa), 2. Liptai (K. Dózsa), 3. Váradi (REMTE) és Szebelédi (K. Dózsa).

IFJÚSÁGIAK: 58 kg: (6

ind.) 1. Bognár (K. Dózsa),

2. Patek (REMTE), 3. Zöllner (K. Dózsa) és Dézsi (REMTE). 75 kg: (5 ind.) 1. Kerekes (K. Dózsa), 2. Csákvári (SZEOL) 3. Sár- közű (K. Dózsa) és Sinkó (REMTE). 75 kg: (5 ind.) 1. Horváth L. (K. Dózsa),

Soltvadkert,

Kiskőrös,

Kalocsa

Közöljük olvasóinkkal, hogy a labdarúgó NB III. Középcsoport sorsolása, amelyben Soltvadkert, Kiskőrös és a Kalocsai VTSK is szerepel, lapunk szerdai számában jelenik meg.

MIS megyei ülés

Az MTS Bács-Kiskun megyei Tanácsa január 23 án csütörtökön délelőtt fél 10 órai kezdettel kibőví tett ülést tart Kecskeméten ! a Városi Művelődési Ház j (Rákóczi út 3.) emeleti 1 nagytermében. A tanácsko- í zás egyetlen napirendi ! pontja a megyei TS elnökségének előterjesztése az is : kólái testnevelés és sport fejlesztéséről, amelyet Bor- I széki Lajos a rpegyei TS ginölig ismerhet. ____

2. Nagy B. (REMTE), 3. Balogh (SZEOL). 85 kg: (5 ind.) 1. Nagy S. (K. Dózsa), 2. Szabó 0. (SZEOL), 3. Radnai. Nehézsúly: 1. Dasi- evicz (REMTE), 2. Rabb (REMTE), 3 Váradi (REMTE.)

• » •

Budapesten a Jégszínházban, 11 egyesület 42 versenyzőjének részvételével rendezték meg az országos junior egyéni cselgáncsbajnokság döntőjét. Megyei versenyzőnk bajnokságot nem szerzett. Deli (Kecskeméti Dózsa), a döntőben súlyos bírói tévedések során kapott ki, így nem tudta megismételni a decemberi győzelmét és második lett. A bajai versenyzők Bánki és Sebők két harmadik helyezést szereztek. Sz. Z.

Az iskolai testnevelésről

Mi is az a „perctoma”?

S

ajnos, nem egészséges, hogy tanulóink az órák alatt a padokban ülve 45 percig görnyednek kényszerhelyzetben. Biológiai ismereteink szerint a hosszabb egyhelyben ülés alatt az izmok nem természetes összehúzódási állapotban vannak, szűk mozgási lehetőségek között. A keringés sem zavartalan, hiszen az izmok inaktivitása miatt az erek kiürülése lassűbbbá válik. Az iskolai munka szempontjából is hátrányos ez a helyzet, mert hiszen az agyvérszegénység lép fel, s ilyenkor a szellemi munka is renyhébb.

Természetes, hogy a gyermekek ettől a kényelmetlen helyzettől szabadulni igyekeznek. Bizonyos idő elteltével nyugtalanabbá válnak.

Feszeng az osztály, s úgy néz ki, mintha a fegyelem lazult volna meg.

A biológiai ismeretekkel bíró pedagógus ilyenkor nem nyúl fegyelmező eszközökhöz. Ha a leírt feszengő, mocorgó állapot bekövetkezik, s a figyelem lazulását észleli, elmond például egy tréfát és felélénkül az osztály. Valamit javul ugyan a helyzet, de ezzel a probléma végleg nem oldódik meg.

Történtek már komoly * lépések a vázolt helyzet tornával való megoldására óra közben. Például az iskolai hivatalos segédkönyvben Csorna Vilmos az Oktatómunka egészségtana c. fejezetben írja, hogy a 45 perces órán belül célszerű 5 percet köny- nyű mozgások végeztetésére

nzsgázonakosárlabda-utánpótlás

Szombaton és vasárnap Iskola és a Jókai Általános Gy. (II. sz. Iskola), Táczi- a legfiatalabb női utánpót- Iskola csapata került a hár- Szabó É., Piliczki A., Bocsi lás seregszemléjével kezdő- más döntőbe és ott az E. (Rákóczi), Ősze R. (Zrídött a kosarasok idei versenysorozata. A hagyományos Serdülő Kupát az idén először az országos kiírásnak megfelelően az 1955— 56-os korosztály számára rendezték meg, s azon hét kecskeméti általános iskola indította csapatát.

A Katona József Gimnázium tornatermében két napon át 60 kislány küzdött határtalan igyekezettel és példás fegyelmezettséggel. Nagy jelentőségű volt ez a verseny, mert az idén először kiírásra került országos Serdülő Kupa küzdelmekre való kiválasztást és egyben a felkészülést is szolgálta, ugyanakkor az úttörőolimpiának is előver- seny volt.

A szombati csoportos elődöntők után az előzetes becslés alapján kiemelt I. sz. Általános Iskola mellé az Ének-Zenei Általános

A győztes Ének-Zenei csapatának kezdő ötöse: Dobos M., Konca J., Margit I„ Horváth M., Bodacz E.

Ének-Zenei csapata fölényes győzelmet aratott Mindkét ellenfelüket 20 pont körüli különbséggel verték és megérdemelten lettek védői a kupának. A második helyet a Jókai Általános Iskola, a harmadikat az I. sz. Általános Iskola szerezte meg, bár az eredmények alapján köny- nyen lehet hogy más lebonyolítási rendszerben — amelyen utólag sajnos, már nem lehet változtatni —, a két, csupa újoncokból, de nagyon tehetséges gyerekekből álló II. sz. Általános Iskola és a Rákóczi Általános Iskola könnyen előbb végezhetett volna.

A győztes Ének-Zenei csapatában nemcsak néhány kitűnő egyéni játékosra alapoztak, hanem egységes, kiegyensúlyozott együttes képét nyújtották és főleg cserejátékosaikkal múlták felül a többieket.

Az egyéni teljesítmények ':özül a már ismertebb já- 'ékosokon — Klenka É. és Klenka E., Dobos M., Koncz J. (Ének-Zenei), Bit- A torna egyik legjobb tér (Jókai), Király J. (I. sz. játékosa Király J., (I. sz. Iskola:, újabb tehetséges já- Iskola) kosárradobás köz- tékosok tűntek fel. Méhesi ben, * V, jLehoczky. EX, Thuüty.

nyi), hamarosan erősségei lehetnek a kecskeméti utánpótlás gárdának.

A Serdülő Kupa eredményei:

Selejtezők: A-csoport:

Ének-Zenei—Zrínyi 47:7, Ének-Zenei—II. sz. Iskola 23:17 (ez volt a győztes csapat legnehezebb mérkőzése). II. sz. Iskola—Zrínyi 19:7. B-esoport: Jókai—Rákóczi 16—11, Rákóczi— Czollner tér 24:11, Jókai— Czollner tér 47:15.

Döntők: Ének-Zenei—I.

sz. Iskola 32:14, Ének-Zenei —Jókai 38:17, Jókai—I. sz. Iskola 26:22, II. sz. Iskola— Rákóczi 17:7, Zrínyi— Czollner tér 30:11.

Végeredmény: 1. Ének- Zenei Általános Iskola, 2. Jókai Alt. Iskola, 3. I. sz. Ált. Iskola, 4. II. sz. Ált Iskola, 5. Rákóczi Ált. Iskola,

6. Zrínyi Ált. Iskola, 7. Czollner téri Ált. Iskola.

A torna legeredményesebb játékosai: Bitter K. (Jókai) 54, Klenka É. (Zenei) 34. Méhesi V. (II. sz. Isk.) 33, Bodacz E. (Zenei) 29, Horváth M. (Zenei) 27. Táczi-Szabó É. (Rákóczii 26, Dobos M. (Zenei) 24, Koncz J. (Zenei), Bakay E. (Zenei) 22, Kiráiv J. (I. sz. Isk.) 16, Ősze R. (Zrínyi) 12.

felhasználni. A harmadik módszertani levél pedig már egyenesen előírta, hogy az alsó osztályokban órák alatt kondicionáló tornát kell végeztetni. Sokat foglalkoztak a kérdéssel szovjet higiénikusok is, rámutatva az óra közben végzett úgynevezett perctorna szükségességére.

A perctornát újabban az Országos Közegészségügyi Intézet Gyermekegészségügyi Osztálya kezdeményezte, s azt az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet tanácsai alapján igyekeznek megyénkben is megvalósítani. A munkában részt vett a KÖJÁL, a Megyei Sportrendelő, s a II. Rákóczi F. Általános Iskola tanári kara. Hasznosnak bizonyult a megyei művelődési osztály hathatós segítsége is.

Az iskolában egyelőre két osztályban — két kontroll osztály mellett — arra a kérdésre kerestek feleletet, miképpen lehetne biológiai kívánságainkat a helyi viszonyok mellett a pedagógiai munkával összeegyeztetniEgy évig folyt a kísérlet, s annak végső eredményét múlt év novemberében zárták le.

R

öviden a tapasztala- tokróL

A testnevelés — különösen az utolsó órákban — serkentőleg hat a tanulók figyelmére. Az izmok megmozgatásával a vérkeringés felfrissül, a légzőgyakorlatok alatt — nyitott ablak mellett — a szervezet friss oxigénhez jut. így a tanulók további aktív szellemi munkára válnak alkalmassá. Különösen fontos a tornásztatás téli időszakban, amikor a tanulók a nagy hideg, vagy esőzés miatt szünetekben is a tanteremben, vagy a szűk folyosón kénytelenek tartózkodni.

A nap első óráiban, amikor a tanulók szellemileg még nem fáradtak, tornászás közben előfordult rendbontás, fegyelmezetlenség, de ha rendszeresen, időhöz kötötten történt a tornásztatás, a gyerekek szinte elvárták ezt a programot, s többször is kérdezték — az órát zavarva — „még nem tornászunk?”.

Vannak olyan óratípusok, amelyeken egyáltalán nem valósítható meg a tornásztatás. Például dolgozatírás, dolgozatjavítás, a tv-óra, valaínint az új anyag közlésénél.

Végül azt is megállapították, hogy ha a tanulók kellően aktívak éppen, hátrányos a tornásztatás. Ilyenkor ugyanis a beiktatott testnevelés egy időre kikapcsolta őket, a vissza- állás után pedig nem ment jobban a munka, tehát felesleges volt a tornásztatás.

A tapasztalatokat ab- " ban összegezzük, hogy igen hasznos mind biológiai, mind pedagógiai szempontból a perctorna, de csak úgy célszerű végeztetni, hogy az óraadó tanár mérlegelésére legyen bízva, hogy melyik órán és milyen időpontban szükséges az elvégzése.