Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
I oldal 1989. Január TL kedd Beiktatták Nixont (Folytatás az 1. oldalról) WASHINGTON Hétfőn Washingtonban ünnepélyes keretek között iktatták be hivatalába Richard Nixont, az Egyesült Államok 37. elnökét. Nyolc év elteltével ismét republikánus elnök került a Fehér Házba. A távozó elnök, Lyndon Johnson néhány órával Nixon hivatalba lépte után elhagyta az amerikai fővárost és texasi birtokára utazott. Nixon, az amerikai törvényhozás épülete előtt felállított emelvényen, Earl Warren főbíró kezébe tette le a hivatalos esküt, amely, ben ígéretet tett, hogy „fenntartja és megvédi az Egyesült Államok alkot, mányát”. Az eskütételen jelen volt Johnson is. A távozó és az új elnök együtl érkezett a törvényhozás , épületéhez a Fehér Háztól, ahol előzőleg rövid megbeszélést folytattak. Nixon előtt tette le a hivatali esküt alelnöke, Spiro Agnew volt marylandi kormányzó. A hétfői ünnepségekre mintegy százezer vendég érkezett Washingtonba — főkgnt hivatalos személyiségek és a republikánus párt különböző helyi korifeusai, akik tanúi akartak lenni a hatalomátvételnek. A felvonulási útvonal mentén, ahol több százezren sorakoztak fel, hogy megtekintsék az új elnök tiszteletére rendezett díszfelvonulást, katonai egységek alkottak sorfalat. Az ünnepélyes eskütételre helyi idő szerint délben, magyar idő szerint délután hat órakor került sor. Az esküt követően Nixon rövid beszédet mondott, majd villásreggelin vett részt a kongresszusi vezetőkkel. Délután megtekintette a felvonulást, amelyben katonai egységek és különböző társadalmi csoportok vettek részt — összesen mintegy 12 ezer ember. Este a hivatalba lépő elnök tiszteletére bálokat rendeztek az amerikai fővárosba sereglett vendégeknek és az új kormány hivatalos személyiségeinek. D^h-iobogó a Notre-Dame tornyán PÁRIZS Párizs vasárnapi szenzációja a Dél-vietnami Nemzeti Felszabad! tási Front piros—kék-csíkos aranycsillagos lobogója volt — amelyet pirkadatkor a NoL re-Dame csaknem 80 méter magas, karcsú központi „tű_ tornyán” pillantottak meg a járókelők. A messziről látható, kétszer öt méteres lobogót az éjszaka során tűzte fel egy csoport, amely a rendőrség szerint hegymászó- felszereléssel, kötelekkel „ostromolta meg” a tornyot. A rendőrségnek azonban már kevesebb sikere volt a Notre-Dame megmászásával: sem saját emberei, sem a kihívott hegymászók, sem a tűzoltók nem tudták leszedni a lobogót, mivel a zászlót elhelyező csoport tagjai felMegdibbeiés Kairóban Az A1 Ahram című fél- hivatalos lap hétfői számában Johnson elnököt azzal vádolja, hogy a közel- keleti válság tekintetében alá akarja aknázni az utat a hamarosan hivatalba lépő Nixon-kormányzat alatt. A lap hangoztatja, hogy az ENSZ alapokmánya különleges kötelezettségeket ró a nagyhatalmakra. A nagyhatalmaknak teljesíteniük kell e kötelezettségeket, oly módon, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtására. Vasárnap egyébként Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter magához kérette Franciaország és a Szovjetunió kairói nagykövetét. A külügyminiszter a két nagykövetet arról tájékoztatta, hogy kormányát megdöbbentette az amerikai válasz egyértelműen Izrael-barát és félrevezető hangvétele. Ugyancsak vasárnap az EAK külügyminisztériumába hívatták a Biztonsági Tanácshoz tartozó országok kairói nagyköveteit. Ali Abdel Rahman szu- dáni miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a MENA hírügynökség szerint kijelentette, hogy Szudán mindaddig nem létesít diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és a Német Szövetségi Köztársasággal, amíg e két or- ság Izraelt támogatja és folytatja az arabok ellen irányuló agresszív politikáját. A politikus hozzáfűzte, hogy Szudán megvizsgálja az NDK elismerésének kérdését. szedték a tetőről a meredek és keskeny toronyra vezető lépcsőt. Végül az egybegyűlt tömeg egy helikopter produkcióját figyelhette: a helikopter kötélhágcsót eresztett le, s ezen függve szedte le óvatosan egy tűzoltó a DNFF lobogóját. A párizsi érsekségen kijelentették, hpgy nincs szó a templom megszentségte- lenítéséről, mivel a zászlót elhelyező csoport nem hatolt be a templom belsejébe. A DNFF párizsi küldöttségének szóvivője zölte: a küldöttségnek semmi köze sincs az akcióhoz, nem is tudott róla. Támadás egy katonai fegyverraktár ellen Hétfőre virradó éjjel az NSZK történetében eddig ismeretlen esemény történt: ismeretlen tettesek megtámadták a Saarbrücken közelében fekvő lebachi Bundeswehr fegyver- és lőszerraktárt, megölték, illetve megsebesítették az őrség tagjait és fegyvereket, valamint muníciót raboltak el. E támadást hétfő reggel fedezték fel, amikor őrségváltásra került sor. A raktár egy erdőben fekszik, alig tíz percnyire egy laktanyától. A tettesek — a nyomozás eddigi adatai szerint — először elvágták a telefonvezetéket, majd lelőtték a külső őrt, s ezután behatolva az őrházikóba géppisztolysorozatokat adtak le az őrszemélyzet másik négy tagjára. Négy katona meghalt, az ötödik tüdőlövéssel került kórházba. Az ismeretlen támadók az őrházikóban talált kulcsokkal felnyitották a fegy- kö- vereket és lőszert tartalmazó bunkerokat és magukkal vittek fegyvert és lőszert Az amerikai delegáció új vezetője Nixon beiktatott elnök Henry Cabot Lodge (balra) volt saigoni nagykövetet nevezte ki a párizsi béketárgyalásokon részt vevő amerikai delegáció vezetőjévé. A kép jobb oldalán Lawrence F. Walsh, New York-i ügyvéd, volt igazságügyminiszter, akit a delegáció helyettes vezetőjévé neveztek ki. A „nixoni éveknyitánya Hétfőn Nixon ünnepélyes külsőségek közepette feleskü. dött az Egyesült Államok alkotmányára, s ezzel hivatalosan is megkezdődtek a „nixo- ni évek”. A beiktatás pontot tett arra az átmeneti időszakra, amely november óta szin. te teljesen megbénította az amerikai politikát. Persze senki sem várja, hogy a nixoni republikánus őrségváltás kezdete azonnal látható fordulatot hoz majd Washington politikájában. Azokat akik valamilyen látványos kezdeti változást várnak, maga az új elnök figyelmeztette: bár Eisenhower szívrohama idején helyettesként már betöltötte az elnöki tisztséget, most mégis bizonyos kezdeti időre lesz szüksége, hogy megszerezze a kellő tapasztalatokat. E „tanuló idő” alatt igyekszik majd harmonikus cselekvő apparátussá kovácsolni kormányát is. Most, közvetlenül a „nixoni évek” nyitánya előtt, legalább oly nehéz megítélni, mint a novemberi elnökválasztás után, hogy milyen nolitikát is lehet várni a következő négveszten- űős periódusban, Nixon mun^ katársainak áttekintése sem nyújt nagyobb eligazodást. Az általános washingtoni gyakorlat szerint a hatalom gyakor. lásában az elnök a „szűkebb kabinetjére” támaszkodik, — amely hadügy- és külügyminiszteréből, továbbá nemzet- biztonsági és külügyi főtanácsadójából áll. Nixon szűkebb kabinetjében a hadügyminiszter Laird az egyik legrejtélyesebb figura. Annak idején, az 1964-es választási hadjáratban a szélsőségesen jobboldali, hidegháborús programmal fellépő Goldwater bukott republikánus elnökjelöltet támogatta, majd a liberálisabb nézetekkel fellépő Rockefeller New York-i kormányzó elnökjelöltsége mellett folytatott korteshadjáratot. A vietnami háború ügyében kifejtett nézetei alapján vannak, akik a békíilé- kenv „galambokhoz”, mások a totálisabb hadviselést követelő „héjákhoz” sorolják, volt időszak, amikor a hagyományos fegyverzet növelésében látta az amerikai katonai erő még nagyobb kifejlesztésének egyedül üdvözítő voltát. Máskor viszont amiatt szórta bí. rálatainak nyilait a Johnsonkormányzatra, hogy „bűnös módon elhanyagolja az Egyesült Államok rakéta-ütőerejének” kifejlesztését. Helyettese: Packard, aki hetedik milliomosként vesz részt az amerikai kormányban — szokatlanul miniszterhclyettesi poszton — sokkal egyértelműbb az állás- foglalásban. Mint az általa alapított hatalmas elektronikus monopólium legnagyobb részvényese, bizonyára a rakétaüzlet fejlesztésének ügyét képviseli majd a kormányban is, amikor a költségvetési tételeket elosztják. Rogersről, a külügyminiszterről, a szűkebb kabinet másik vezető tagjáról még annyit sem mondhatunk, mint Laird- ről. Diplomáciai tapasztalatai tulajdonképpen ki is merültek abban, hogy Togo függetlenné, gi ünnepségein egy ízben hivatalosan képviselte az amerikai kormányt. Ha csak azt nem tekintjük „világpolitikai tapasztalatszerzésnek”, hogy korábban Genfben, egy bűnözéssel foglalkozó konferencián képviselte Amerikát. Nagyon valószínű, hogy amerikai külpolitika egyik fő meghatározó személyisége az a Kissinger lesz, akit Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává emelt. Ügy tűnik, higy Nixon- nsk már a választási hadjárat során tett főbb külpolitikai kijelentései is Kissinger nézeteire épültek. A Harward-egye- tem német származású professzora több könyvet írt a nukleáris kor modern külpoli. tikájáról, s bírálta a Johnson- kormányzat külpolitikai vonal- vezetését. Szemére vetette a demokrapárti kormányzatnak, hogy nem folytat hosszabb távra, átgondolt külpolitikát, hanem csak amolyan „válságelhárító tevékenységet” folytat. Megvárja, amíg a világ különböző pontjain a maguk teljességében kibontakoznak a válságok, s akkor kapkodni kezd, hogy mily módon háríthatná el azokat. A válságokat, Kissinger szerint, meg lehet előzni, és nem szabad hagyni, hogy az Egyesült Államok passzivitásba süllyedjen, szem elől tévesztve hosszabb lejáratú stratégiai terveinek megvalósítását. Amerikának szembe kell néznie azzal, hogy ma már nem lehet valamiféle, általa legjobbnak és legtökéletesebbnek tartott „rendet” rákényszeríteni a világra, óvakodnia keli attól, hogy erejé- az nek tekintélyes részét — egyLENIN A pártot és Lenint mint ikerpárt — történelem-anyánk egyformán kedveli. Azt mondjuk: Lenin — az értjük a párt. Azt mondjuk: a párt azt értjük: Lenin. (Majakovszkij) Vlagyimir lljics legszemélyesebb ismerősünk lehetne, annyit tudunk róla. Alig egy emberöltő választ el tőle bennünket. Még itt élnek köztünk akik látták, akik beszéltek vele, akik ismerték. Életrajzírói megírták minden fontos tettét, munkatársai, barátai, környezetének tagjai róla szóló emlékeiket. Sok ezer oldalon ő maga leírta gondolatait; könyveiben, brosú- ráiban, röpirataiban és cikkeiben csodálhatjuk zsenialitását. Ő, aki a világtörténelem eddigi legnagyobb tettét vitte véghez a legkülönb volt embernek. Nem mérhető hétköznapi mértékkel. Tudjuk, hogy szerény volt, közvetlen, érdeklődő és életvidám. Tudjuk, hogy szenvedélyes vitatkozó volt, és ha a szükség úgy hozta, nem ismert kíméletet. Mindez igaz. Külün-külön és együttvéve is. Mert Lenin mindig és mindent az ügy szempontjából ítélt meg és ehhez mérte tetteit. Nem voltak egyéni céljai, nem volt benne becsvágy. Az ügyért, a dolgozók felszabadításáért élt, s ezenkívül semmi más nem volt fontos számára. Egyszerű, mint az igaz- ság — mondták róla a munkások. Kortársai, akiknek az a szerencse jutott osztályrészül, hogy közeli ről ismerték, joggal állapították meg: egyéni tulaj- donságai mintaképül szolgáltak a jövő kommunista társadalmában élő embernek. A földkerekség legtávolabb pontján sincs ma olyan zug, ahol ne ismernék a nevét. Él és élni fog az elnyomottak szívében, akiknek számára az ő műve az egyetlen remény. El és élni fog a felszabadult népek szívében, számukra harca tanulság, egyénisége példakép. Ö az iránytű, aki mutatja az utat. Amikor hibákat és torzulásokat kellett leküzdeni, hozzá tértünk vissza. Az élet hosszát nem az ember értéke szerint mérik. Pedig ha Lenin magasabb kort érhet meg, az egész emberiség üdvére vált volna. Egyenesebb lett volna az utunk és mesz- szebb járnánk. Ma volna 99 éves. A KGST megalakulásának 20. évfordulója A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 20. évfordulója alkalmából hétfőn a Népfront Belgrád-rakparti szék- házában baráti találkozót rendezett a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság budapesti elnöksége. Az összejövetelen B. K. Puskin a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének vezetője tartott tájékoztatót. A találkozón részt vett a budapesti szovjet nagykövetség több képviselője is. Hazai filmszemle Három filmfesztiválon állnak rajthoz 1969-ben idehaza a magyar filmstúdiók alkotásai. A hazai filmszemlék sorát a szinkronfesztivál nyitja meg, oldalú kötelezettségvállalással — a világ valamely országában vagy térségében lekösse. — Ugyanakkor azonban még hatalmasabban kell klbontakoz. tatni a katonai ütőerőt, mert a Szovjetunióval való eljövendő tárgyalásokat Amerika csakis az „erő helyzetéből” folytathatja le. E Kissingeri programnak tulajdonítják azt is, hogy nagyobb súlyt kíván helyezni a nyugat-európai szövetségesekre és a NATO-ra, s hogy az a véleménye, hogy a vietnami háború.eszkaláció közepette elhanyagolták a nyugat-európai térséget. Ezek után érthető, miért fogadták oly osztatlan ovációval Nyugat- Németország kormányköreiben Kissinger kinevezését. Mindez egyelőre azonban inkább előzetes várakozás, mi. előtt az amerikai történelemben átfordítanak a „nixoni évek” egyelőre még üres lapjaira. Mivel töltik majd meg ezeket a lapokat? Jobban épl- tenek-e majd a realitásokra Nixon és munkatársai mint a dicstelenül távozó Johnson-ad_ minisztráció? Avagy újabb feszültségek és újabb konfrontációk veszélyeit idézi-e majd fel a johnsoni politika nixoni folytatása? Minderre a választ csak az új elnök kormányzásának gyakorlata edhatja meg. Arkus István amelyet márciusiban rendeznek meg, immár hatodik alkalommal. A házi vetítések után a döntő vetítései Debrecenben lesznek, ahol a szemle hagyományos programja az idén érdekes újdonsággal bővül. A versenyfilmeknek egy-egy idegen nyelvű részlete, s a teljes magyar nyelvű változata pereg majd a zsűri előtt. Májusban Miskolc látja vendégül a hatodik magyar rövidfilmfesztivál részvevőit. Az előzetes hírek szerint a rövidfilmek versenyére minden eddiginél nagyobb számban jelentkeztek műveikkel a filmalkotók; az előzsüri hamarosan befejezi munkáját. Októberben Pécsett a játékfilmesek találkoznak. Az V. magyar játékfilmszemle versenyvetítésein az elmúlt — szeptembertől szeptemberig terjedő — év húsz bemutatott magyar filmje közül hat szerepel majd. A részvételi jogot a filmművész szövetség tagjainak titkos szavazása ítéli meg. A versenyfilmeket bemutatják több környező településen is. A filmeseményre tucatnyi külföldi vendéget, esztétát, filmművészt, és kritikust várnak Pécsre.
