Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-18 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 14. szám 1969. január 18. SZOMBAT Ara: 80 fillér II Szojuz-4 leszállt, ikerpárja tovább kering Január 17-en magyar idő ezerint éjjel 1 óra 33 perc­kor a Szojuz—4 és a Szo­juz—5 újra belépett a szov­jet rádiózás által észlelhető övezetbe. Az űrhajósok jól alud­tak. Felébredésük után egyeztették az időmérőesz­közök állását és hozzáfog­tak a csoportos repülés harmadik napjára előírt program _ teljesítéséhez. Hrunov és Jeliszejev az űr­hajók naplójába bejegyez­ték űrsétájuk és az űrha. jón kívül végzett munká juk eredményeit. Részletek a Szojuz—4 leszállásáról A Szojuz—4 szovjet űr­hajó sikeresen befejezte re­pülését, pénteken, magyar idő szerint 7 óra 53 perc­kor, a kitűzött program el­végzése után a Szojuz—4 földet ért a Szovjetunió megadott körzetében: a ka­zahsztáni Karagandától 40 kilométerrel északnyugat­ra. Vladimir Satalov, Alek- szej Jeliszejev és Jevge- nyij Hrunov űrhajósok a leszállás után jól érzik ma­gukat. A Szojuz—4 utasai a le­szállás előtt elhelyezték a kísérleti tudományos be­rendezést, valamint a fil­mezés és fényképezés útján szerzett anyagokat a leszál­lóberendezésben. Utána az űrhajósok elhelyezkedtek ülésükben és bekapcsolták a biztonsági övét Az űr­hajó parancsnoka kézibe- rendezés segítségével el­végezte a tájolást, és a megadott időpontban bekap­csolta a leszállást irányító automatát. A pálya előre kiszámí­tott pontján működésbe lé­pett a fékezőberendezés, amely csökkentette az űr hajó lendületét, sebességét. A fékezőberendezés ki­kapcsolása után az orbitá. lis fülkéről levált a leszál- ióberendezés, amelyben az űrhajósok foglaltak helyet. A leszállóberendezés aero- dinamikus eszközök segít­ségével irányított leeresz­kedést hajtott végre a lég­körben és belépett a leszál­lásra előzetes számítások alapján kijelölt övezetbe. Itt ejtőernyős berendezés és a sima leszállást bizto­sító hajtóművek gondos­kodtak arról, hogy a leszál­lóberendezés zökkenőmen­tesen érjen a földre. A Szojuz—5 a világűrben A Szojuz—5 űrhajó foly­tatja repülését. A péntek reggel megjelent moszkvai lapok ünnepi köntösben, nagy piros címbetűkkel je­lentik Hrunov és Jelisze­jev átszállását a Szojuz— 5-ből a Szojuz—4-be, s vé­gül a világ első űrállomá­sának létrehozását Föld­körüli pályán. A lapok ha­sábjain a riporterek egyre inkább átadják helyüket a mérnököknek, tudósoknak, akik kellő szakértelemmel elemzik a világra szóló szovjet űrteljesítmények tudományos jelentőségét. A TASZSZ különtudósí- tója felhívja a figyelmet arra, hogy egy szovjet szakember a műveletről szólva megállapította; a mechanikus összekapcsolá­son kívül egyesítették a két űrhajó elektromos hálóza­tát is. Az összekapcsolás módo­zatait két kísérlet alapján dolgozták ki. Az egyik a Kozmosz—186 és a Koz­mosz—188, a másik a Koz­mosz—212 és a Kozmosz— 213 összekapcsolása volt. A TASZSZ különtudósí- tója rámutat arra, is hogy Hrunov és Jeliszejev űröl­tözetét új, regenerációs be­rendezéssel látták el az űr­hajósok életének megóvásá­ra. Ez a berendezés oxi­génellátó készüléket, mele­gítő készüléket és egy ven­tillátort tartalmaz. Az utóbbi a szükséghez képest meleg, vagy hideg levegőt juttat az űr öltözetbe. Leonyid Kakurin, az or­vostudományok doktora rá­mutat arra, hogy sem az űrhajók felbocsátása előtt, sem a repülés idején nem volt szükségük az űrhajó­soknak idegcsillapítókra. A titok nyitja az űrhajósok helyes kiválasztása, éssze­rű kiképzési rendszere. A Szojuz—4 és 5 repülésének világvisszhangja LONDON Sir Bemard Lovell, a adrell Bank megfigyelő llomás igazgatója — mint íár jelentettük —, csütör- >kön nagy elismeréssel yilatkozott a Szojuz—4 és Szojuz—5 összekapcsoló­iról. A professzor meg- llapította, a két szovjet rhajó összekapcsolása arra íutat, hogy a Szovjetunió z orbitális pályán kerüld gő űrberendezések össze­szerelésének technikájában négy évvel megelőzte az Egyesült Államokat. A Reuter washingtoni je­lentésében Edward Welsh- nek a vezető amerikai űr­hajózási kormánytisztvise­lőnek megnyilatkozását közli. Welsh gratulációját fejezte ki a Szovjetunió­nak, de nyomban megpró­bálta csökkenteni a szov­jet vállalkozás jelentősé­gét. Azt állította, hogy a két űrhajó összekapcsolá­sa „nem bír nagy tudo­mányos értékkel”, mert már korábban is megvaló­sult az ilyen űrhajók „dok­kolása”, bár az egyik űr­hajóban ilyenkor nem tar­tózkodott ember. PÁRIZS A péntek reggeli francia lapok rendkívül elismerő szavakkal méltatják a szov­jet űrhajósok nagyszerű tel­jesítményét: „A szovjetek megtartották az űrhajósok megmentésének, vagy az űrállomás személyzete fel­váltásának a próbáját” — írja a fő címben a Figaro. Az Aurore azt hangsú­lyozza, hogy a szovjet em­berek két újítást kísérle­teztek ki: az űrállomás lé­tesítését és az űrhajósok átszállítását egyik űrhajó­ból a másikba. A La Na­tion szerint a Szovjetunió nagy lépést tett előre a vi. lágűr meghódításában és kihasználásában. A szovjet teljesítményt azt is meg­mutatta, hogy a bajba ju­tott űrhajósok a világűr­ben való megmentése ma már lehetséges. A felszere­lés minimális mértékű sza­bályozásával a szovjetek és az amerikaiak szükség esetén kölcsönösen segítsé­get nyújthatnak egymás­nak a világűrben. (MTI) Széchenyivárosi kitekintés Kecskemét új városne­gyede formálódik a megyei KÖJÁL, illetve a Honvéd Kórház mögött. A már bir­tokba adott két állami bér­ház és a rövidesen beköl­tözhető harmadik épület, az 56 lakásos szövetkezeti ház a legelső „fecskéket” jelentik itt. Kipillantva a csaknem félkész 126 lakásos szalagház legfelsőbb eme­letének ablakán, némi fo­galmat alkothatunk az itt folyó lakásépítés üteméről. Az egyelőre három szintre emelt épülettömb befejezé­se után 90 lakást foglal ma­gába. (Pásztor Zoltán felvétele.) 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet Hány perc jut egy betegr Jobb időbeosztással is enyhítik a rendelőintézeti zsúfoltságot Vaskos kötetben tárták a Bács-Kiskun megye egészségügyi helyzetével kapcsolatos tapasztalataikat az erre hivatott vezető szervek a megyei tanács vb egyik legutóbbi ülése elé. A tanulmánynak is beillő beszámoló egyebek közt szól a kórházi ellátásról, a gyógyszerfelhasználásról és jelentőségéhez mért terje­delmet szentel a megyei rendelőintézetek problé­máinak is. Ez utóbbi részből ragad­tunk ki néhány általános érdeklődésre számot tartó megállapítást a betegforga­lommal. a kezelésre fordí­tott. illetve a rendelőinté­zetekben várakozással töl­tött idővel kapcsolatban. A jelentésből az tűnik ki, hogy a betegforgalomban látszólag szeszélyesen vál­takozik a túlzsúfoltság és az „üresjárat”. Ami a várakozás idejét illeti, ez legmagasabb (107 pere) a kiskunhalas) rendelőintézetben, míg Dunavecsén ennek mindössze az agy harmad a. (A kecskeméti rendelőinté­zet mutatója: 102 perc.) Ennél is érdekesebb ké­pet mutat a szakrendelése­ken töltött várakozás vizs­gálata. A megyeszékhely rendelőintézetében például a reumatológián a legtöbb a várakozási idő (90 perc), a röntgennél viszont csak 26 perc. Hány percet foglalkoz­hatnak egy-egy beteggel a különböző napszakokban a kecskeméti rendelőintézet szakorvosai? A sebészeten 9—13 óra között csak 3 perc. viszont 16—17 óra közt már 34 perc jut egy betegre. A szemészeten jelentkezők vizsgálatára, illetve gyógy­kezelésére a 9—10 óra köz­ti 3-mal szemben 14—15 óra közt 30 perc áll ren­delkezésre. Mindebből az egvéb körülmények isme­rete nélkül helytelen lenne messzemenő következteté­seket lvonni. Épp ezért kér­tük meg dr. Zonda Lászlót, a megyei rendelőintézet igazgató-főorvosát, szóljon arról: miben látja az em­lített jelenségek okát. »mi­lyen „receptet” ajánl a megoldásra. — Mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, hogy rendelőintézetünkre összesen mintegy 200 ezer ember egészségügyi ellátá­sa hárul A statisztikai adatok szerint havonta átlagosan több mint 70 ezren fordulnak hozzánk gyógykezelésért. Ehhez a jelentős számhoz képest meglehetősen kevés a rendelőhelyiség, az or­vosok túlnyomó része pe­dig mellékállásban látja el munkáját. Mindez a vára­kozási időt is befolyásolja. Az eddig kihasználatlan időszakok kitöltése, illetve a zsúfolt órák betegforgal­mának a csökkentése véle­ményem szerint nem kis mértékben a megfelelő be­tegirányítással oldható meg. Ez bizonyos osztá­lyainkon — például fürdő- gyógyászat, fizikoterápia — máris kizárólagos gyakor­lat. másutt törekszünk az alkalmazására. Sajnos, nem minden esetten járható út ez, hiszen sokszor van szó előre nem látott megbete­gedésről. balesetről, tehát a gyógykezelés időpontja megelőzően nem rögzíthető. A betegek is sokat te­hetnek az egyenletes meg­oszlás érdekében azzal, hogy a berendelési időt be­tartják. Közrejátszik a zsú­foltságban, a torlódásban az is, hogy a rengeteg vi­déki beteg utazási időpont­ját az egészségügyi sze­mélyzet kénytelen figye­lembe venni. A lakosság igénye is nőttön-nő. az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben vesznek részt a szakrendeléseken. Bővítésre szorul a körze­ti orvosi létszám is. A kiterjedt körzetek is csak súlyosbítják ez utób­bi hiányt. Az elmondottakon túl a távolabbi megoldást a fő­foglalkozású orvosi állások növelésében, illetve a ren­delőintézetek fejlesztésé­ben látom. S a jelenlegi nehézségek áthidalásához jelentékenyen járulhat hozzá intézetünk dolgozói­nak a betegek megértésé­vel párosuló hivatásszere- tete. lelkiismeretessége. J. T. A MAGYÁR S ?Q C1A LIS T A MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ma:

Next

/
Thumbnails
Contents