Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-17 / 13. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! á'maGYAR SÍOCfALlSTA MUNKÁSPÁRT B Á C S*-K IS K UJ^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. ért IS. nám 1969. Január 17. PÉNTEK Árat 80 fillér Randevú után válás Létrejött a világ első kísérleti űrállomása Átszállás a Kozmoszban Mint a TASZSZ-hírügynökség magyar idő szerint csütörtökön tíz óra húsz perckor jelen­tette, megtörtént a Szojuz—4 és a Szojuz—5 szovjet űrhajók összekapcsolása. Egy másik gyorshír megállapította: az űrha­jósok által vezetett két űrhajó összekapcsolása kézi berendezés segítségével történt. Az össze­kapcsolás révén Föld körüli pályán mozog a vi­lág első kísérleti űrállomása. Jevgenyij Hrunov és Alekszej Jeliszejev felké­szülését a nyílt világűrbe hogy valamennyi űrhajós állapota jó. Jeliszejev és Hrunov linov egyedül maradt a Szojuz—5 űrhajóban és folytatja programjának tel­jesítését. • Az új szovjet űrkísérlet sikeres manővereiről Fe- rencz Csaba mérnök, az űr­kutatási bizottság titkára a következőket mondta el: A feladat megoldásának egyik legfontosabb eszköze a távolság- és sebességmé­rő radar, amelyet optikai célzóberendezés egészít ki. A bzojuz—4 és a Sz.juz —o urmasai balról jobbra: Alekszej Jeliszejev fe­délzeti mérnök, Jevgenyij Hrunov alezredes (mindketten a Szojuz—5 űrutasai), Vladimir Satalov alezredes, a Szojuz—4 és Borisz Volinov alezredes, a Szo­juz—5 parancsnoka. való kilépésre fedélzeti te­levíziós berendezések; segít­ségével közvetítették a Földre, a megfigyelőállomá­sok hálózatának. A műve­letre a Szojuz—5 űrhajó 35. Föld körüli fordulata idején került sor. Jevgenyij Hrunov és Alekszej Jeliszejev űrhajó­sok felöltötték űrruhájukat és a Szojuz—5 „orbitális fülkéjének” nyílásán ke­resztül kiléptek a világűr­be. Egyórás „űrséta” után átmentek a Szojuz—4-be és elfoglalták új munkahelyü­ket Vladimir Satalov űr­hajóparancsnok mellett. Ez a kísérlet megterem­ti az előfeltételeket olyan kozmikus műveletek vég­rehajtásához, mint a hosz- szantartó Föld körüli űr­utazások részvevőinek fel­váltása, illetve a legénység megmentése veszély esetén. Az űrkutatás történeté­ben először fordult elő, hogy ketten átmentek az egyik űrhajóból a másikba. A művelet során a koz­monauták állandó kapcso­latot tartottak egymással. A Szojuz—4 és a Szojuz—5 parancsnoka egybehangzó­an jelentette a Földnek, egész sor tudományos kí­sérletet és megfigyelést végzett a nyílt térségben. Az űrhajókon kívül vég­zett munka és az áthala­dás idején Jeliszejev és Hrunov olyan űrkosztümöt viselt, amelyet új, regene­rációs típusú antonom élet­biztonsági rendszerrel sze­reltek fel. A Szojuz—4 és a Szojuz— 5 űrhajósok összekapcsolt állapotban folytatják repü­lésüket. A tudományos kí­sérletsorozat végrehajtása sikerrel folytatódik. Mint a TASZSZ magyar idő szerint 15.15 órakor gyorshírben bejelentette, a Szojuz—4 és a Szojuz—5 űrhajókat, miután a csütör­tök délelőtt történt össze­kapcsolás nyomán együtte­sen keringtek a Föld körüli pályán, szétválasztották. Egy újabb gyorshír hírül adta, hogy a szovjet űrha­jósok külön-külön folytat­ják útjukat Föld körüli pá­lyájukon. Alekszej Jelisze­jev és Jevgenyij Hrunov űrhajósok, akik az össze­kapcsolás után átszálltak a Szojuz—5-ről a Szojuz—4- re, most Vladimir Satalov űrhajóssal együtt utaznak a Szojuz—4-ben. Borisz Vo­Az utóbbinak a lényege az, hogy az űrhajó célzóabla­kán olyan finom, vékony vonalakból álló szálkeresz­tet tüntetnek fel, amelynek elhelyezése már eleve iga­zodik a kitűzött feladat­hoz. A célba vett űrhajón különböző jelzőfények vilá­gítanak, s az űrpilótának ezek egyikét kell a szálke­resztre „fektetnie”, hogy a két repülő test pontosan egyvonalba kerüljön egy­mással. Amikor a két űr­hajó egy-két méternyire megközelítette egymást, az űrpilóta egészen apró kis lökések útján rendkívül lassan „hozzásimítja” űrha­jóját a másik repülő test­hez. Az összekapcsoló szer­kezetben elektromos tapo­gatók ellenőrzik, amint a két „ütköző” közeledik egy­máshoz, s a megfelelő pil­lanatban mágneses zár rántja össze a befogó szer­kezet „karmait”. Mindeh­hez, természetesen, már előzőleg teljesen azonos pá­lyára kell juttatnia a két űrhajót — ami egyúttal az azonos sebességet is jelenti —, a térbeli helyzetüket is egymásnak megfelelően kell stabilizálni. Kádár János fogadta Grecsko marcalit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára csütörtökön fo­gadta A. A. Grecsko mar­saik, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterét, aki a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet csapatok­nál tett látogatást. Magyar részről jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Magyar Népköztársaság honvédel­mi minisztere, szovjet rész­ről A. A. Jepisev hadsereg­tábornok, a szovjet had­sereg és a haditengerészeti flotta politikai főcsoport- főnöke. A találkozó szívé­lyes, elvtársi légkörben folyt le. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Meg­hallgatta és elfogadta a kubai nemzeti ünnepen részt vett magyar kor­mánydelegáció útjáról szó­ló beszámolót. A pénzügyminiszter elő­terjesztésére a Miniszterta­nács módosította az általá­nos jövedelemadó-rend­szert. Az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter a közületi elhelyezés úiabb rendezésére tett javaslatot. A kormány az előterjesz­tést elfogadta. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke je­lentést tett a felnőtt iáró- beteg-ellátásról 1965-ben hozott kormányhatározat végrehajtásával kapcsolat­ban végzett vizsgálat meg­állapításairól. A Miniszter- tanács a beszámolót tudo­másul vette és határozato­kat hozott. A nehézipari miniszter beszámolt a szénsavterme­lő vállalat répcelaki üzem­egységében bekövetkezett robbanással kapcsolatban indított vizsgálat eddigi megállapításairól. A kor­mány meghallgatta a tájé­koztatót és utasította a ne­hézipari és a belügyminisz­tert, valamint a Bányamű­szaki Főfelügyelőség veze­tőjét, hogy a vizsgálat be­fejezése után tegyenek újabb jelentést. A Minisztertanács titkár­ságának vezetője ismertet­te az országgyűlés decem­ber 18—19-i ülésszakán el­hangzott képviselői észre­vételeket és javaslatokat. A kormány felhívta a mi­nisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy ezek megvalósításá­nak lehetőségeit vizsgálják meg, s — lehetőség szerint egy hónapon belül — tájé­koztassák az országgyűlés elnökét és az érdekelt kép­viselőket Az oktatás anyagi eszközeiről, a szociális ellátás helyzetéről tanácskozott a megyei NEB Két olyan témáról ta­nácskozott tegnap délelőtt Kecskeméten a megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság, amelyekről bízvást elmond­hatjuk, hogy rendkívül köz­érdekűek, fontosak és az e területeken jelentkező gon­dokat — amint a NEB mun­kacsoportjainak jelentése nyomán az ülés résztvevői is megállapították — mi­előbb meg kell oldani. Az első napirendi témát az általános és középfokú oktatás céljait szolgáló anyagi eszközök gazdaságos és célszerű felhasználásá­nak elemzése képezte, má­sodikként pedig a szociá­lis ellátás helyzetével és az e célra fordított pénzösz- szegek felhasználásával fog­Kitünő Bács megyei újítás Országos kinoteehnikai értekezlet Kecskeméten Gyakori bosszúsága a mozinézőknek, ha a film ve­títése közben hirtelen vib­rálni kezd a kép, majd má­sodpercekig sötétbe borul a vászon. Filmszakadás mondják ilyenkor a leg­többen, pedig a hiba oka rendszerint az, hogy a gé­pész nem vált át idejében egyik gépről, azaz egyik filmtekercsről a másikra. Ezt a hibát küszöböli ki a Bács megyei Moziüzemi Vállalat műszaki osztály- vezetőjének, Rohrbacher Bélának újítása, amelyet tegnap a kecskeméti Ár­pád moziban bemutattak a megyék moziüzemi válla- lavezetőinek, illetve mű­szaki osztályvezetőinek je­lenlétében tartott értekez­leten. Az újítás lényege egy szellemes automata vezér­lőberendezés, amely a filmtekercs lefutása előtt né­hány másodperccel jelez, majd begyújtja és megin­dítja a másik tekercset pergető vetítőgépet. A szakemberek nagy tet­széssel fogadták a léptető­rendszerű váltóberendezés bemutatását, hasonlókép­pen a Bács megyei Mozi­üzemi Vállalatnak azt a tervét, hogy szervizüzemé­ben hamarosan megkezdi a váltóberendezés gyártását más megyék megrendelé­sére is. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az újítás elterjedése a gép­házak leggyakoribb hiba- lehetőségét számolná fel. A vetítőgépek átalakítása automata váltásra egyéb­ként mintegy 5000 forintba kerül. A műszaki értekezleten Rohrbacher Béla bemutat­ta a halogénizzóval műkö­dő keskenyfilmes vetítőgé­pet is, amely azért jelen­tős, mert az eddig hasz­nált xenonizzók gyártását beszüntette az Egyesült Izzó. A halogénizzók fény­ereje nagyobb a xenoniz­zóénál, és ami még fonto­sabb korlátlan mennyiség­ben beszerezhető. Az érte­kezlet résztvevői ezt az öt­letet is igen hasznosnak tartották. 'lalkozott a megyei NEB. Az ülést dr. Millasin Te­réz, a megyei NEB elnöke nyitotta meg. Az első napi­rendi témához igen sokan hozzászóltak, elmondták ta­pasztalataikat és javaslato­kat tettek az oktatás cél­jait szolgáló eszközök ész­szerűbb, átgondoltabb fel- használására. Elemezték a szakközépiskolák és a „ha­gyományos” középiskolák közötti különbséget, továb­bá azt, hogy milyen ered­ménnyel folyik az oktatás a városi, községi és a ta­nyai iskolákban. Szó esett a helyi tanácsok, valamint az iskolák kapcsolatáról is. Az első napirenddel össze­függő vitát Miklós Zoltán, a megyei NEB elnökhelyet­tese, a vizsgálat vezetője foglalta össze. A NEB-ülés résztvevői nagy elismeréssel beszéltek a szociális helyzetet tár­gyaló, elemző vizsgálati anyagról, amely megálla­pítja például, hogy a me­gyénkben jelenleg működő 21 öregek napközi otthoná­nak létesítésére közel két és fél millió forintot hasz­náltak fel, s hogy ezekben az otthonokban több, mint tszáz ember évi ellátására közel kétmillió forintot for­dítanak a megyében. Ezen túlmenően azonban megál­lapítja a vizsgálat, hogy szervezettebbé, és még át- fogóbbá kell tenni a ma­gukra maradt öregekkel való törődést. A témával összefüggésben az ülésen több javaslatot fogadtak el, amelyeket illetékes helyre tanulmányozás és döntés végett továbbítanak. A vi­tát Csenki Ferenc, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, a vizs­gálat vezetője foglalta össze. G. S. (

Next

/
Thumbnails
Contents