Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

1 oldal 1968. december 13. péntek Határozat az üdülőtelepek, kirándulóhelyek tervszerű, folyamatos fejlesztésére Talán furcsán hangzik, hogy most, a tél küszöbén a megye üdülőiről, a ki­rándulóhelyekről írunk. Mégis szükséges ez ahhoz, hogy a jövő nyáron keve­sebb gondot jelentsen, ha a hét végét valaki a környé­ken akarja eltölteni, pihe­néssel, szórakozással, ki- kapcsolódással. A megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga a közelmúltban többek között ezzel az egyre több embert foglalkoztató kér­déssel is foglalkozott. A la­kosság életkörülményeinek javulása, a városiasodás, s ezzel összefüggésben az igé­nyek növekedése minden­képpen időszerűvé teszi egy átfogóbb fejlesztési el­gondolás kialakítását. Bács-Kiskun megye eddig sem volt „fehér folt” az üdülőhelyek tekintetében. Elegendő, ha megemlítjük a Szelidi-tónál levő szállo­dát. a bajai Petőfi-szige- tet. a lakiteleki Tőserdőt, a Vadkerti-tót stb. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága előtt az építési, közlekedési és vízügyi osz­tály vezetője olyan javas­latot tett, hogy ki kell ala­kítani egy távlati fejlesz­tési és rendezési tervet, meg kell szervezni a köz­lekedést és az ellátást. Ez a munka több helyen már fo­lyamatban van, máshol most fogtak hozzá, illetve jövőre kezdik el. Az építési osztály felmér­te, hogy a megyében hol indokolt kiránduló- és üdü­lőhelyek kialakítása, illet­ve a már meglevők fejlesz­tése, bővítése. Így például kiemelten kívánnak foglal­kozni Baján a Petőfi-szi- gettel Dunapatajon a Sze- lidi-tóval, Lakiteleken a Tőserdővel, a Fehértóval és a Vadkerti-tóval. Természetesen vannak ki­sebb jelentőségű, üdülésre, pihenésre, hétvégi kirándu­lásra alkalmas részei is a megyének. A megyei ta­nács vb ülése ezek között foglalkozott például a Sós­tóval, a kalocsai meszesi Duna-parttal. a Dávod mel­letti püspökpusztai gyógy­fürdővel, Nagybaracskán a Ferenc-csatornai stranddal, Énsekcsanád, Tass, Foktő, Tiszakécske és Alpár ha­sonló lehetőségeivel. A fel­sorolt községekben, azok környékén csak a közel­múltban indult meg a ki­rándulóhelyek fejlesztése. A természeti környezet hatá­sa azonban távlataiban a jelenleginél nagyobb igé­nyek kielégítését is lehető­vé teszi, s indokolja, hogy üdülőteleppé nyllvántísák azokat. Ebben az esetben ugyanis a már megkezdett fejlesztési tervek megvaló­sulása meggyorsulhat. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága elfogadta az építési és közlekedési osztály előterjesztését és üdülőhellyé nyilvánította az említett kirándulóhelyeket. G. S. Udvariatlan kalauz December 3-án Zsanáról Kis- kunmajsára utaztam két kis­gyermekemmel’, afc úgynevezett tázlári autóbusszal. Délben fél kettőkor indul ugyanez a busz vissza Máj sáról és érinti a kí­gyós! fmsz-megállót. A két be­teg gyerekkel (2 *és 3 évesek) nem tudtam felszállni, ezért arra kértem a kalauzt, fogja meg az egyik gyermeket, amíg fellépek a lépcsőn. A válasz minősíthetetlenül durva volt. Amikor a busz elindult, meg­kérdeztem, miért nem segített nekem a felszállásnál? Azt fe­lelte, nem hallotta, mit akar­Bor, pálinka, deviza Ellenőrző kőrúton a Vám- ős Pénzügyőrség járőrével A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságának járőreihez csatlakoztam, s velük együtt vettem részt egy olyan ellenőrzésen, amelynek során nemcsak borrejtegetőket, tilos pálin­kafőzéseket. de devizabűn­tettek elkövetőit is felderí­tettek. Bor a farakás alatt Soltavadkert, Szarvaskút dűlő 13. A kora reggel ér­kező „vendégekre” nem számított ördög Ferenc. A ház mellett szerényen meg­húzódó melléképületbe be­lépő pénzügyőröknek ör- dögné kissé ideges, de sza­batos válaszokat adott. — Főznek pálinkát? — hangzott a kérdés. — Nem!... Tudjuk mi a szabályt! — így Ördögné. de a következő pillanatban Épül az alföldi gyerekek üdülője A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa Sátoralja­újhelyen a város fölé ma­gasodó Várhegyen, festői szépségű környezetben épí­ti fel 512 személyes nyári gyermeküdülőjét. A húsz­millió forintos beruházás­sal épülő telepen pavilon- rendszerű épületekben he­lyezik el a májustól szep­temberig üdülő gyermeke­ket, akiket elsősorban az Alföldről hoznak a hegyvi­dékre. már hisztériás sírás rázta meg. A járőr ugyanis kinyi­totta a másik helyiségbe nyíló ajtót, ahol a pálinka­főző készülék éppen „üze­melt". Az ellenőrzés a 17 liter szeszen kívül 13 darab 50 literes üvegbalont is talált elásva a tanya körül. Ezek­ből „csupán” tíz liter pá­linkát ßikerült összeöntö- getnl. A tüzetesebb vizsgá­lat az emésztő aknában két hűtő- és szeszpáracső-kész- letet a fészerben a farakás alatt négy hordóban pedig 2514 liter rejtett bort ta­lált Csupán a borból szár­mazó adócsalás több mint tízezer forintot tesz ki. nem is beszélve a tilos pálinka- készletről, s a főző üzemel­tetéséről ... Pálinka a rahásszokrény ein Kecskeméten, város­megtagadni. A szobaajtó mögött, a ruhásszekrény előtt pőrén és árulkodóan lapult négy, húszliteres mű­anyag kanna, amelyben 50 liter pálinka kotyogott. — Honnan vették? — A piacon. 35 forintért egy ismeretlen férfitől — próbált kiutat találni az asszony. Az elterelő „hadmozdu­lat” nem járt sikerrel, mert a szeszt lefoglalták. Bereg- szásziéknak 4 ezer forint szeszforgalmi adó megrövi­dítésének kísérlete miatt, a szabálysértési büntetést is meg kell fizetniük. Forintok—rejtekhelyen Nemcsak a borrejtegetők. zugszeszfőzők, de a deviza­csempészek elleni harc is bővelkedik meglepetések­ben. A kelebiai határállomá­son két Jugoszláviába való, s hazautazó fiatal nőt el­ban igazán nehéz nagyobb lenöriztek a pénzügyőrök. mennyiségben pálinkát főz­ni. Ennek ellenére itt is akad olyan, aki ezt tarfia a legnagyobb üzletnek. Be­regszászi Zoltánékhoz. a Kossá sétány 50. számú házba, reggel 7 órakor ko­pogtattak be a pénzügy­őrök. Az első kérdés így hangzott — Van-e pálinkájuk? — Ugyan kérem — tilta­kozott Beregszásziné. A pénzügyőr azonban „szimatot” kapott, s udva­riasan arra kérte az asz- szonyt, hogy engedje be a szobába. Ezt nem lehetett Szakítás Ma szakítok Gi­zivel. Két éve já­runk együtt. Szép szerelem kihűlt, nyörtelen leszek sem bántottam ts és könnyei nem mindig hűséges tántorítanak el ere- voltam hozzá, deti szándékomtól. — Ugye nem ha- Gizi ezúttal pon- ragszol — néz rám tos volt, pedig lát- és megsimogatja a volt, de szott rajta, hogy kezem, céltalan egyenesen a föd- — Nem lenne tovább kín lódni. Délután négyre hívtam a megszokott presz- szónkba. Jeleztem, hogy nagyon fonto­sat akarok neki mondani. Gondosan megfogalmaztam magamban mon­dandómat: — Nézd Gizi, én kodik. nagyon szerettelek, harag­rásztól jön. Kincs! szom... Csak... — Nagyon jó, — Csak? hogy felhívtál. Én — Fáj. Nagyon is szerettem volna fáj! neked valami fon- — Talán azt tosat mondani — akarod mondani, kezdi. hogy szeretsz? — Tessék, mondd — Igenis, szeret- — intek hidegen. lek — hallom a sa­— Te szóltál ifo hangom és előbb — udvarias- e9VGt értek vele. Nem szabad elen­gedni Gizit Nem de vége. Szép sze- „ “ ”***££" teheti meg, hogy relmünkhöz nem ' dobjon. Itt csak én érzem méltónak a — Nczd Pista, szakíthatok, hazudozást. Vál- &n nagyon szerette- — Szeretsz? — junk el most, amir de vége. Szép kérdezi újra és ne­kor még nem kese- szerelmünkhöz nem vef redett meg minden, erezném méltónak Igen, így jó lesz. 0 hazudozást... Gizi nyilván ren- Gizi az én szöve- dez egy kisebb je- gémét mondja! Li- lenetet, egy ideig la köd ereszkedik sírdogál. aztán majd az agyamra. Ez idő óta úgy érzem megvigasztalódik, nem lehet igaz! hogy te már nem Kívánom neki, Kiadja az utamat, vagy a régi, hogy hogy Így legyen. Nekem, aki úgy rám untál. Azért Mindenesetre kö- szerettem, aki to- akartam én szaki­— Nem tudok nélküled élni. — Én ostoba — mondja. — Én is szeretlek, de egy tani, mert tudom, hogy olyan jó vagy és inkább kínlód­nál velem, mint­hogy megbánts. Egész délután, míg készültem hozzád, úgy éreztem, éppen ma akarod ezt megmondani... — Képzelődsz! — Akkor mit akartál mondani. Mi az a fontos? — Szóval... Majd megmondom... — Most mondd meg. Vagy meg­bántottalak? — Nem... De­hogy! — Akkor mondd! Ha szeretsz, meg­mondod ... — Hát.. Meg akarom kérni a ke­zed! — Te drága — sikolt és már a Erdélyi Julianna és Masa Julianna egyhangúan azt állította, hogy nincs nála magyar fizetőeszköz. Gya­nús viselkedésük azonban, arra késztette a pénzügy­őröket, hogy alaposabban átkutassák őket. Az egyik pénzügyőrnő 3800. illetve 2750 forintot talált náluk. Hasonló eset történt egy Suboticára tartó vonat el­lenőrzése közben. Rudas Cecília suboticai lakos, túlzottan erős keblei tűn­tek fel, a pénzügyőrnőnek. Érdemes volt személyi el­lenőrzésit tartani, ugyanis az intim női ruhadarabban 2700 forint, s 30 dollár la­pult. Rejtekhelyek házban, ud­varban. ruhadarabokban, s ki tudná felsorolni mi min­dent használnak fel azok. akik illetéktelenül próbál­nak, meg nem engedett ha­szonhoz jutni. Pénzügy­őreink fáradságot nem is­merve. sokszor vállalva a népszerűtlenséget, védik társadalmunk anyagi rend­jét Gémes Gábor tam. Vajon mire felelt akkor ilyen durva hangon. Ubornyi Antalné ■ Zsana Szegfű sincsen tövis nélkül? Az elmúlt héten a Batthyány utcai virágboltban egy szál szegfűt szerettem volna vásá­rolni. A kirakati vázaoan há­lom szál szegfű volt, onnan akartam egyet kiválasztani és megvenni, az eladónő fölénye­sen közölte velem, hogy vagy elviszem mindhármat, vagy nem ad belőle. Ebbe csak azért nyugodtam bele, mert siettem, inkább más vágott virág után néztem. Sajnos, az eladönő tu­domást sem véve jelenlétem­ről, mással beszélgetett. Ami­kor kimentem az eladónő még utánam szólt, hogy az egész városban nincs virágbolt, ahol egy szál virágot kaphatok. Tévedett, a Rákóczi úti vi­rágboltban minden vita és kö­nyörgés nélkül kiválasztottam és megvettem egy szál pompás szegfűt. Berkes Pálné Kecskemét Ismét elmarasztalás Lapunk november 21-i szá­mában elmarasztaltuk a Kiskő­rösi Vegyes Ktsz-t, mert egy Minor-zsebráciiót négy hónap alatt nem javítottak meg. Saj­nos, ismét hasonló panasz ér­kezett kiskőrösi olvasóinktól: „Rádióm elromlott, ezért de­cember 3-án elvittem a Kiskő­rösi Vegyes Javító Ktsz-hez. Elmondtam, hogy tanyán élünk, a rádiéhallgatás nekünk szinte egyetlen szórakozási le­hetőségünk, ezért nagyon ké­rem, minél előbb javítsák meg. Megértették a problémámat és megígérték, hogy decem­ber 7-re a rádiómat megjavít­ják. Feleségem hét kilométer­ről bement Kiskőrösre, hogy átvegye a rádiót, de mint a ktsz-ben mondták sok munká­juk miatt még hozzá sem fog­tak. Feleségem ekkor a rádiót visszakérte és egy magánipa­ros órák alatt megjavította. Szeretném tudni, miért vállal a ktsz határidőre Javítást, ha nem teljesíti? . Miért hirdet a megyei lapban, hogy „Gyor­san, szakszerűen és olcsón’’ ja­vít, ha nem így van? . r . óv (Nemes Sándor , Kiskőrös Vízvezeték nélkül a belvárosban Kecskeméten, a Külső-Sza­badság úton lakunk, amely ne­ve^ ellenére nincs a város pere­mén. Autóbusszal csupán két megálló a város központja. Az utca végén van az új fe­dett uszoda, a páros oldalon bérházak sorakoznak, termé­szetesen víz- és csatornaháló­zattal. Ezért szinte már ne­vetséges az a tény, hogy az ut­ca tíz háza kimaradt abból az alapvető közművesítésből, ami minden környező házban meg­van. Tudjuk, hogy népgazdasá­gunk alapja a tervgazdálkodás és a pénz sok mindenre kell. Ezért tettünk anyagi felaján­lást 8 ezer forinton felül. En­nek már lassan négy hónap­ja. A csövek, igaz az utcán fekszenek és mi ennek elle­nére vödörben hordjuk az ut­cai kútról napi vízszükségle­tünket. Nagyon kérjük kezdjenek a munkához. Nulinek Jenő Kecskemét Hogy ügyelhessünk testi épségünkre örömmel olvastam a háztu­lajdonosokhoz intézett felhí­vást a járdák téli karbantartá­sáról. Ügy érzem, ezt a figyel­meztetést a Községgazdálkodási Vállalatnak is ei nemes lenne megszívlelni, sajnos, sehol nem látni még azokat a homokku­pacokat, amivel fagy esetén a gyalogos átkelőhelyeket fel­szórj aK. LegtöbL baleseti ve­szély a közutak használóit fe­nyegeti. A László Károly utca elejen levő kút környékét va­lóságos korcsolyapálya veszi körül, de még rosszabb a hely­zet a Lőwy Sándor utca es Ke­rekes utca sarkán levő kutnál, ahol egy autójavító műhely kocsimosásra használja a ku­tat és emiatt szinte életveszé­lyessé vált a kút környéke. Kérjük; a kutak közelében is helyezzenek el homokot, hogy a kutak használói szük­ség szerint felszórhassák a kút környéki Jégpályákat. Ezzel megelőznénk a baleseteket és az ebből adódó bonyolul kár­térítési pereket. Jávor József Kecskemét Uszodai 99 • • • • Ml oromok 99 Sok jót és szépet írtunk már Kecskemét egyik büszkeségéről, a fedett uszodáról. Jómagam is rendszeresen látogatója va­gyok, heti négy alkalom­mal „élvezem” e nagyszerű létesítmény nyújtotta örö­möket. December 4-én este ke­serítette meg először uszo­dai jókedvemet az üröm. Nem kívánok mentegetőz­ni, de aznap, sajnos, más dolgom is volt, így aztán este indultam, hogy úszom néhány hossznyit. Igaz, ki­csit későn este. Mentségemre legyen mondva, azt hittem, a be­járati ajtóra festett nyitva­tartási idő a közönségnek szól, a 21 órai zárás ránk vonatkozik. így léptem át 20 óra 20 perckor a küszö­böt, bízvást gondolva, hogy a hátralevő 40 percből jut még időm úszásra is. A pénztárban dolgozó hölgy sajnálattal közölte, hogy már nem adhat ki jegyet. Jegy van, víz van, a személyzet is itt van, de a vendégnek csak 8 óráig lehet belépni. Ez ugyan nincs kiírva sehol, de a kedves látogató időnként a kisujjához is fordulhatna. A hölgy egycbként kész­ségesnek mutatkozott, egy — az irodából kilépő — férfitől is érdeklődött, be* engedhet-e7 ö azonban ka­tegorikus nemmel vála­szolt, amit a pénztáros egy sajnálkozó kézmozdulattal továbbított felém. Ott maradtam — kint a vízből. És elgondolkoztam a régi szép időkről, meg a Sportuszodáról, ahová, ha az ember egy perccel a kiírt záróra előtt megy, akkor is beengedik, ott valószínű, a látogatónak írják ki a zárórát. Ráadásul köszönnek is neki. B. P. December 13, PÉNTEK LUCA NAPJA Luca, Luca, kitty-kotty Galagonya három, Száraz körtét várom — elevenedik fel emlé­kezetünkben a gyermekko- _ runkban sokat hallott „Lu- nyakamban van. — ‘ cajárás” rigmusa; s halla- Orökké együtt fo- ! túra söprűnyélen lovagló ....... boszorkányok, jóslatok, já­V isszaszereztem tékos népszokások jutnak Gizikét. Győztem. "szünkbe. A férjhezmenni vágyó lá­nyok ilyenkor fölírtak 12 papírra 12 férfinevet. Gon­gunk élni! Cak tudnám, miért nem tudok örülni... Ősz Ferenc dósán összehajtogatták, s mindennap eldobtak belőle egyet. Karácsony estéjére megtudták, ki lesz a jö­vendőbelijük. Luca napján kezdték faragni a Luca-szé- ket, amely a varázserejű­nek hitt boszorkányszög, azaz pentagramm alakját követte. Mindennap farag­tak rajta, s karácsony nap­ján a templomban, éjfél­kor, az illető ha ráült, meg­láthatta a falu összes bo­szorkányát. A régi Luca-ünnep női dologtiltó nap volt. Az asz- szonyok nem kezdhettek munkához, még a tüzet is a férfiak rakták. Luca-wp- kor cserépbe búzát vetet­tek, ami karácsonyra szé­pen kicsírázott. Ezt vitték el kedves ismerősük nek ilyen mondóka kíséretében: „Ennek a gazdának ak­kora disznója legyen, mint egy ház, akkora szalonnája, mint a mestergerenda, any- nyi zsírja, mint kútban a víz, annyi tepertője, mint Dunában a föveny. Doktor, patika éhenhaljon. a nazd- asszony sose lustálkodjon.” A mai Lucákat, Lúcsiá- kat, Ottíliákat eny cserép szép rozm.-riv.agnl illik kö­szönteni. Ezt tartia a nép­szokás. Nem hiszünk ugyan boszorkányos erevikbev, de azArt — mentek, 13 — jobb a veszedelmet megelőzni...

Next

/
Thumbnails
Contents