Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

Vilá« proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SÍOCTaLISTA M'UMKÁSPÁRT B Á C S*-K IS K MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évf. 290. szám 1968. december 11. SZERDA Árat 80 fillér Napirenden a yezetés további javítása Beszélgetés a bajai já­rási pártbizottság első titkárával a 3. oldalon. Út a Telepről Györgye Lászlóról szól a riport a 3. oldalon. Riportutakon Jászszentlászlói fiata­lokról szól az ÁLLAN­DÓ TENNI AKARÁS. Az egyik kalocsai ktsz- ről szól a TÍZ PERC ALATT KÉSZ című írás az 5. oldalon. *rs*oí*T (6. oldalon) Magyar párimunkáskii döttség Biígrádban A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége 1 Központi Bizottságának meghívására Háry Bélának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága párt­ós tömegszervezetek osztá­lya helyettes vezetőjének vezetésével kedden párt­munkás''’"'1 döttség utazott Belgrádba. Tanácskozás az Olvasó népért mozgalomról, a mai magyar irodalom helyzetéről “íékoztatóia A Hazafias Népfront me­gyei titkársága és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya kedden irodalmi tanácskozást tartott Kecs­keméten. A tanácskozáson népművelők, könyvtárosok és a kulturális szervek irá­nyító szakemberei vettek részt. A megyei tanács ré­széről megjelent Madarász László vb-elnökhelyettes, a megyei pártbizottságot Bo­dor Jenő, a propaganda és művelődési osztály munka­társa képviselte. A résztvevők meghall­gatták Darvas József Kos­suth- díjas író, a Magyar írók Szövetsége elnökének vitaindító előadását. Dar­vas elvtárs vázolta a ma­gyar irodalmi életnek a fel- szabadulás óta bekövetke­zett fejlődését, részletesen szólt az 1956. óta elért ered­ményekről. — Ma egészében jó, egészséges a légkör irodal­munkban — mondta töb­bek között —, mert az iro­dalom és a politika közötti összhang útján járunk. A mai magyar irodalom nem a tételek illusztrálásával foglalkozik, hanem a való­ság jelenségeinek megraga­dásával, az új jelenségek felfedezésével, őszinte fel­tárásával. Ezzel színesebb lett és gazdagodott. Ennek következtében megnőtt az élő magyar irodalom olva­sottsága. A továbbiakban az iroda­lom és a közélet kapcsola­tával foglalkozott Darvas elvtárs, szólt irodalmunk­nak a szocialista irodalom egészéhez való viszonyáról, s a határainkon túli ma­gyar irodalommal való kap_ csőlátóról. Végül ismertette az Olvasó népért mozgalom célkitűzéseit, s eddigi ta­pasztalatait. Az előadást élénk vita követte, amelyben főképp a könyvtárak helyzetének javítását és a könyvterjesz­tés színvonalának emelését sürgették a felszólalok. Többek részéről bírálat ér­te az iskolai irodalomokta­tást is. Darvas József zárszavá­ban bejelentette, hogy ja­nuárban országos értekez­letet tartanak az Olvasó népért mozgalom kiszélesí­téséről. Támogatásához az írószövetség újabb javasla­tokkal járul hozzá. A tanácskozást Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titká­ra zárta be. Hivatkozott a könyvbarát mozgalom ed­digi eredményeire és remé­nyének adott kifejezést, A felső felvétel a Felső­fokú Gépipari és Automati­zálási Technikumban folyó tervezési-kutatási, műszaki tudományos munkáról ad hírt. A képen látható bo­nyolult vezérlőberendezést az automatizálási tanszék mérnökei tervezték. A m<}_ deli készítésében a szer­számgép-automatizálási szakkör tagjai is részt vet­tek. A villamos vezérlő egység előtt Hegedűs Bálint hall­gató követi nyomon a programot. Kúti István technikus pedig a frekven­hogy ezek alapján az új mozgalom további sikere­ket érhet el az olvasás megszerettetésében: hogy valóban olvasó ország le­gyünk mihamarabb. ciaszám változtatásával gyorsítja a számlálást. Alsó kép: A jövő szer­számgépét képviselik a „szakmunkás nélküli”, számjegyes irányítású, há­romezer tranzisztorral mű­ködő automatizált eszterga a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikumban. így folyik a berendezés programozásá­nak az oktatása. A gép az előtérben levő táblára le­rajzolja a kés útját, s ily módon ellenőrizhető a mű­velet helyessége. (Pásztor Zoltán felvétele.) Elektronika a gépiparban 1969-re: 18 millió forint Fejlesztési tervek a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka MOSZKVA Kedden délelőtt a Kreml- ben az SZKP és a Szovjet állam vezetőinek jelenlété­ben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, amelynek során a képviselők megvitatják és jóváhagyják a jövő évi népgazdasági tervet és költségvetést. A napiren­den szerepel az új földjogi kerettörvény is. A Legfelsőbb Tanács ülés­szakát a Szovjet parlament állandó bizottságainak hosszas előkészítő munkája előzte meg. Az 1969-es ál­lami népgazdaságfejlesztési terv, valamint a jövő évi költségvetés tervezetét megtárgyalta az SZKP KB- nak december 9-i plénuma is. Délután a két ház együt­tes ülésre ült össze. Meg­jelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyiko- laj Podgornij és több más szovjet vezető. A küldött­ségek megkezdték a Szov­jetunió 1969-es népgazda­sági tervének és költségve- tési tervezetének megvita­tását. Az állami tervjavas­latot Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnö­ke terjesztette elő. (MTI) hoz, hogy lépést tartsunk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésének ütemével. Legnagyobb munkánk a gabona átvétele és tárolása, valamint feldolgozása. Jövőre 14 ezer vagon át­vételére számítunk, ebből több mint 12 ezer vagont lisztté őrölve adunk to­vább. Felépítünk egy 5 ezer négy­zetméter alapterületű, úgy­nevezett dunaújvárosi színt amely igen sokat enyhít majd tárolási gondjainkon. További 3 ezer négyzetmé­ter alapozását is elvégez­zük, erre majd a későb­biekben építünk. Szállítóeszközöket és be­rendezéseket egymillió forintért vásárolunk. Néhány vidéki átvevőhe­lyünkön korszerűbb mérle­geket állítunk be a forga­lom gyorsabb lebonyolítá­sára. A tröszt a megyei válla­latoknál bizonyos speciális feladatok ellátását szorgal­mazza — a népgazdasági terveknek megfelelően. Ná­lunk az állattenyésztés na­gyobb ütemű fejlődésével, a tápkérdés megoldása az egyik elsőrendű feladat. A legnagyobb összegeket a ta­karmánygyártás bővítésére, korszerűsítésére fordítjuk. Valószínű, hogy a takar­mányigény 1969-ben eléri a 10 ezer vagont. Az év első negyedében kerül átadásra a kecske­méti takarmánygyár, az ország egyik legkorsze­rűbb ilyen üzeme, ahol óránként 5 tonna gra- nuált takarmányt gyártunk hazai alapanyagokból. Két millió forintba kerül a mélykúti takarmánykeverő üzem korszerűsítése. Az it­teni Űj Élet Termelő"7övet- kezet 15 ezres sertéshizlaló kombinátját mi szolgáljuk ki tápokkal. A vállalati nyereséget a jövőben is „nagy forgalom — kisebb haszonkulcs” el­ven kívánjuk biztosítani. Ezért alapvető feladatunk­nak tartjuk a mezőgazda- sági nagyüzemekkel a kap­csolat további javítását. Januárban egy agrármér­nököt, magas képzettségű takarmányhasznosítási spe­cialistát állítunk az újon­nan szervezett vevőszolgá­latba. Ezzel biztosítjuk vá­sárló partnereinknek a díj­talan tanácsadást takarmá­nyaink legcélszerűbb és leg­gazdaságosabb hasznosítá­sára. Az említett 18 millió fo­rint csak úgy lesz elegen­dő a munka zökkenőmen­tes végzésére, ha a gazda­ságok is fejlesztik a ter­ményforgalmazás technikai feltételeit. Vállalatunk a tsz-eknek díjtalanul szállít terve­ket olyan berendezésre, amellyel megoldható a ta­karmány ömlesztett ra­kodása. A zsákok kiiktatásával a különféle fertőzéseket is el­kerülhetjük. Egy ilyen be­rendezés 50—100 ezer fo­rintba kerül, a típustól füg­gően. Tárgyalásokat folytatunk a megyei gépjavító válla­lattal fémből készíthető ta­karmánytárolók szállításá­ra. Ha típus- és árajánla­taik megfelelnek. Kapcsán ilyen tárolókkal bővítjük az üzemet. összefoglalásul elmond­hatom, hogy nagy energiát fordítottunk a beruházási és felújítási alap gazdaságos és hatékony felhaszná’ására. Az új berendezésekkel a jö­vőben tovább javítjuk a munka színvonalát, 1969-ben :s meg tudjuk oldani a vár­hatóan megnövekvő felada­tokat. B. P. Évente körülbelül 30 ezer vagonnyi termény fut keresztül a megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat üzemein. A forga­lom lebonyolítása — a be­rendezések jelenlegi kapa­citása és jónak mondható technikai színvonala mel­lett is — óriási feladat elé állította a vállalatot. Ah­hoz, hogy a jövőben is meg tudják oldani a tennivaló­kat, elengedhetetlen a tech­nikai fejlesztés további gyorsítása. A jövő évi lehetőségek­ről, tervekről kérdeztük Sa­rok, Antalt, a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazga­tóját — A napokban kaptuk meg az 1969. évre szóló költségvetést — mondotta. — A tröszt 18 millió forin­tot fordít a megyei egysé­gek fenntartására és fej­lesztésére. Ez az összeg ele­gendőnek mutatkozik ah­

Next

/
Thumbnails
Contents