Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-10 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SZOCIALISTA M’UTJ WAS PÁRT BÁ CS'-ÍUSK UJJ MEGYEI Bl ZÖTTSÁGÁ.N AK. N API L A P J A XXIII. évf. 289. szám Ára 80 fillér 1968. december 10. kedd Közgazdasági konferencia Kecskeméten v%T?k*zs6 A Bács-Kiskun megyei műszaki hetek keretében december 11-én, szerdán délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács kultúrter­mében „Az új gazdaság- irányítási rendszer egyes közgazdasági szabályozói­nak problémái” címmel kerekasztal konferenciát rendez a MTESZ. A kon­ferencián Nyers Rezső elv­társ, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, megyénk or­szággyűlési képviselője ve­zeti a vitát. A beszélgeté­sen képviselteti magát az MSZMP Központi Bizott­sága gazdaságpolitikai osz­tálya, az Országos Tervhi­vatal, az Árhivatal, a Ma­gyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium, s ott lesznek a környező me­gyei pártbizottságok gaz­daságpolitikai titkárai. Vitaindító előadást mond Szendrey Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei fi­ókjának igazgatója, s kor- referátumot tart Buda Gá­bor, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, Tohai László, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője, Kovács Sándor, a Nagy­kőrösi Konzervgyár igaz­gatója, Nagy Gyula, a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság főkönyvelője, Je­szenszky Gyula, a Bács megyei Állami Építőipari A boltok tisztasága Tanácskozott a közegészségügyi és járványügyi bizottság Hétfőn tartották meg Kecskeméten a KÖJÁL, székházában a Bács-Kis­kun megyei Közegészség- és Járványügyi Bizottság szokásos negyedévi ülését Elsőként Sohajda Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat igazgatója tar­tott tájékoztatót a vállalati higiénia fejlődésérőL Töb­bek között szólott arról, hogy a BÉK annak idején korszerűtlen bolthálózatot örökölt a magánkiskeres­kedelemtől. A fejlesztés 1960-ban kezdődött, ami­kor elsősorban a legelha­nyagoltabb üzletek felújí­tására került sor. Ami a bolthálózat jelenlegi köz­egészségügyi felkészültsé­gét illeti, 156 hűtőgéppel rendelkeznek. Következe­tesen eleget tesz a vállalat vezetősége a munka- és balesetvédelmi, illetve a szociális előírásoknak is. A hozzászólások rámu­tattak olyan hibákra, mint például a kenyér csomago­lásának elégtelensége, vagy a sütőipari, méginkább a húsipari szállítások során tapasztalható súlyos hiá­nyosságok. Ezeket sürgő­sen fel kell számolni, s a bizottság már a jövő év elején komplex vizsgálatot folytat a megoldás érdeké­ben. Ezt követően igen érde­kes és fontos téma került megvitatásra: az ásott ku­tak több helyütt észlelt szennyeződése. Először Pest megye több községében fi­gyeltek fel erre a veszély­re, olyan tsz-ek közelében, amelyek galvanizáló üze­met tartanak fenn. E ta­pasztalatok alapján me­gyénkben is felmérésre ke­rült sor. A galvánüzem- mel rendelkező hét közös gazdaság közül kettőben állapították meg, hogy a talajvízbe cián, illetve ne­hézfémsó került és szeny- nyezi az ásott kutakat. A folyamatos vízmintavétel a mérgező anyagok jelenlé­tét több száz méter távol­ságban is kimutatta. Az egészségügyi ártal­mak megelőzése céljából sürgős intézkedésre van szükség. Feltétlenül az ed­diginél behatóbban kell el­lenőrizni a galvanizáló üzemek szennyvízkezelő tevékenységét A méreg­telenítést, illetve közömbö­sítést szakember irányítá­sával kell elvégezni. A szennyezett kutak haszná­latát nyomban meg kell tiltani, s megfelelő jó mi­nőségű, tiszta ivóvízről gondoskodni a kutak hasz­nálói részére. A közegész­ségügy és a vízügy orszá­gos szerveinek közremű­ködésével tovább folyik a nagyarányú munka e gal­vanizáló üzemek tevékeny­ségének biztonságossá té­tele, a veszélyforrások tel­jes kiküszöbölése érdeké­ben. J. T. Ezerrel több szavazat Guy Ducoloné kommu­nista jelölt, akinek mandá­tumát az alkotmányos ta­nács megsemmisítette, jú­niusi eredményét jelentő­sen megjavítva, magasan az első helyen végzett a Párizs környéki Issy—Van- ves—Malakoff választóke­rületében vasárnap tartott nemzetgyűlési pótválasztás első fordulójában. Ducolo­né, akinek komoly esélye van rá, hogy a jövő va­sárnapi második forduló­ban megőrizze mandátu­mát, megszerezte a szava­zatok 47,78 százalékát, ezer­rel több szavazatot kapott, mint a nyáron lezajlott vá­lasztás első fordulójában. Gaulleista ellenfele pedig hatezer szayazatot vesztett Vállalat főkönyvelője. A vitát Nyers Rezső elvtárs foglalja össze. Rendelkezés az év végi bérfizetési napokról Tekintettel a karácsonyi [szabályozta a decemberi és és újévi ünnepekre, a Ma- I januári bérfizetési napokat gyár Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben kint Rohamléptekkel közele­dik a tél, az előőrsök már­is elérték a határt A ned­ves köd és a fagyos északi szél fedél alá űzte az em­bereket­A fedél azonban nem je­lenti egyúttal a meleget is. Sajnos, sok helyen nincs a műhelyekben kályha, de néha ajtó, vagy ablak hiá­nyában nem lehet fűteni. Pedig hányszor felmérték, bebizonyították már a jobb körülmények között végzett munka nagyobb hatékony­ságát! Felső képen? A városföl­di Dózsa Termelőszövetke­zetben is készen áll már a műhely; ajtó, ablak, kály­ha is rövidesein lesz. A sze­relők bizakodnak: mire a 42 erő- és a több száz mun­kagépet megjavítják, bizto­san zárható, meleg lesz a helyiség. Addig is a na­gyobb javításokat végzik a kombájnokon, traktorokon és a hidraulikus markolón. Az alsó képen: Itt sincs kályha, de a fiatalok per­sze „még” nem fáznak. Szabó Erzsébet és Dósa Mi­hály, a kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszö­vetkezet dolgozói a 115 holdas gyümölcsösben te­kötözik a pótlásként telepí­tett facsemeték törzseit. Náddal és meglehetős jó­kedvvel. Bárány!—Pásztor A december 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket december 20-án, a 24-i és 25-i béreket 21-én, a 26-i és 27-i béreket 22-én, a 29-ém. járó béreket pedig 28-án kell kifizetni. A de­cember 30-án, 31-én és ja­nuár 1-én esedékes béreket december 29-én fizetik. A rendelkezés nem érinti az állami és szövetkezeti építőipar részfizetési nap­ját, amely változatlanul de. cember 22-e. Dr. Varga Jenő elnökletével ülésezett a kereskedelmi bizottság A múlt héten az ország- gyűlés mentelmi és az ősz-. szeférhetetlenségi bizottsá­gának munkájáról tudósí­tottak, e héten pedig a kül­ügyi bizottság kezdte meg munkáját a Parlamentben. Dr. Varga Jenő megyei tanács vb elnök elnökleté­vel a 19 tagú kereskedelmi bizottság tegnap délelőtt tíz órakor kezdte meg a vitát a Parlamentben a Belkereskedelmi Miniszté­rium és a Külkereskedelmi Minisztérium 1969. évi költségvetésének terveze­téről. A belkereskedelmi tárca elképzeléseiről Sebes Sándor, a külkereskedele­méről pedig dr. Tordai Jenő tájékoztatta a képviselőket Mit és hogyan? S emmi meglepő a va­sárnap közzétett 1969. évi tervben, — állapíthatja meg, aki egyévi reform­gazdálkodás után valami­lyen szenzációra számított. A fejlődést a legmutató- sabban mindenesetre a be­ruházások jelzik, még ak­kor is, ha az új körülmé­nyek közepette csupán egy részük tartozik állami dön­tés körébe. A műtrágya- gyártás és az energiaszol­gáltatás gyors növekedését szolgálják a legtekintélye­sebb befektetések, a köny- nyű- és az élelmiszeripar körében pedig a papír- és a műbőrgyártás bővítését, valamint a már igen ese­dékes új sörgyár építésének megkezdését Borsodban. Fontos és érdekes köz­lés: több lakást készülünk tető alá hozni, mint az el­múlt esztendőkben, össze­sen 60—62 ezret, ezen belül állami erőből is többet, az eddigieknéL Ebben már ki­fejeződik egyrészt a ház­gyárak megjelenésének kedvező hatása, a beépített bútorokat gyártó üzem nagyarányú növelése, más­részt a kerek tíz százalék­kal megnövelt építőanyag árufedezet, amely ugyan még mindig nem lesz tel­jes mértékben elegendő. Már az említettekből is kiviláglik, és az ipari ter­melés egészének alakítása is erre vall: az alapanyag- gyártás nagy részében gyor­sul a fejlődés, míg a feldol­gozás növekedésének üte­me valamelyest mérséklő­dik. Jó lehetőség ez min­denfajta — kereskedelmi, beruházói és exportellátás színvonalának emelésére. Mit jelent ez? Hogy az ipar, megalapozottabb háttérre támaszkodva, messzebbme­nőén tehet eleget a piac vá­lasztékbeli és minőségi kö- követelményeinek, ami a termelő és a fogyasztó szemszögéből vizsgálva egy­aránt igen fontos. Ha ezzel párhuzamosan az ideinél kedvezőbben alakul a ter­melékenység is, — amit a munkaerő-kínálat korláto­zott volta is sok helyütt siettet majd — akkor a ter­melés sokat emlegetett ha­tékonysága is kielégítőbben fejlődhet tovább. A belső ellátás — a jö­vedelmek 1969-ben is bizto­sított szerény növekedésé­vel arányban — tovább ja­vul. Főleg az élelmiszer-el­látás lesz még változato­sabb, de színesedik a ruhá­zati cikkek, s némileg a tartós iparcikkek kínálata is. Ami pedig az árszínvo­nalat illeti, lényeges válto­zás — a tervelőirányzat szerint — nem lesz. Az életszínvonal-politikát szolgálják — a tervezett reáljövedelem- és reálbér- növelés, s az említett la­kásépítések mellett — a kommunális beruházások, az útépítési programnak és a közlekedés korszerűsítésé­nek folytatása, az egész- ségügyi, a szociális és az oktatási beruházások. M indez — szerencsére! — meglehetősen szokványos felsorolás, csupán az 1969- ben esedékes számokat he­lyettesítjük be: 1500 új kór­házi ágy, továbbá 5000 óvo­dai férőhely stb., stb. Hogy mindezt, az új lakásokat, kórházakat, iskolákat, min­dent, ami ehhez, ezekhez vezet, még meg kell valósí­tani, arra a tervet tanulmá­nyozva, hirtelenében talán nem is gondolunk. Mintha ez a „megvalósítás” nem is lehetne jobb, rosszabb, százféle. Pedig néhány hét csupán, és már erről lesz szú.

Next

/
Thumbnails
Contents