Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’ xmUtpe XXIII. ért. 288. szám 1968. december 8. VASÁRNAP Ara: 1 forint A MAGYAR SfOC f A11S T A MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA w 9 A Ünnepség, koszorúzás A magyar sajtó napján Megemlékezések a Vörös Újság megjelenésének 50. évfordulójáról A Vörös Újság megjele- kesztőségünkbe. A Haza- Újságírók Országos Sze­nesének félévszázados év- zafias Népfront Országos vétségének alelnöke méltat- íordulóján, a magyar sajtó Tanácsa nevében Erdei Fe- ta. napján tegnap a megye­székhelyen ünnepi megem- XSHSföUMIWiM i WS 'M lékezésre került sor. A Pe­tőfi Népe szerkesztői és munkatársai délelőtt 10 órakor felkeresték Simon István — a Magyar Ta­nácsköztársaság leverése után mártírhalált halt har­cos tollú kommunista új­ságírónak — valamint Tóth László ismert közéleti sze­mélyiség — volt kecskeméti lapszerkesztő emléktábláját, amelyeken koszorút helyez­tek el. A koszorúzáson részt vett Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. Eljöttek Varga Mi­hály tanár vezetésével a Berkes Ferenc Közgazda- sági Technikum hallgatói. A koszorúzásnál Csáky La­jos, a Petőfi Népe főszer­kesztő-helyettese, a szer­kesztőség pártszervezetének < titkára mondott beszédet. ey^párt-vb1 adott°fogaétóst renc f6titkár és Bugár Já- A Magyar f megyei sajtó dolgozói nosné főtitkárhelyettes kö- Munkáspárt Központi Bi- számára. Ezen részt vett fzontotte apunkat üdvozl0 zotteága nevében Jakab Dr. Horváth István, a megyei pártbizottság titkára ünnepi megemlékezése a sajtónapi fogadáson. Szocialista dr. Horváth István, a me­gyei pártbizottság titkára, távirat érkezett többek kö­zött az Állami Biztosítótól, az MHSZ megyei vezetősé­Sándor, a KB osztályveze­tője és Katona Imre, a Bu­Cyóni Lajos, « megyei Schweriner Volk- dapesti Pártbizottság titká­ü “ S ^ aiyr l°- szeitung szerkesztőségétől. va, Központi Bizottság tag- 10 riY Mpyp, István u Tjm- N° Q jai helyeztek el koszorút. je. dr. Mezei István, a Lap- “ — ****** Bizottság ** kiadó Vállalat igazgatója. w' Népszabadság nevében Ott volt az ünneplők között ‘ * Gosztonyi János főszerkesz­Ablaka István, a Bács- ^ magyar sajtó napja tő és Vadász Ferenc, a Kiskun megyei Nyomda gS a vörös Újság meg jele- Népszabadság pártszerve- Vállalat igazgatója, Luká- késének 50. évfordulója al- zetének titkára, a Ma­rsi László, a megyei posta- kaiméból szombaton koszo- gyár Újságírók Országos hivatal vezetője, Schlégl rúzási ünnepséget rendez- Szövetsége képviseletében László, a nyomda laprész- tek a Visegrádi utcában. Barcs Sándor, a MUOSZ legének vezetője. A talál- annai a háznál, amely elő- elnöke, az MTI vezér- kozón részt vettek a muta- SZ5r adott otthont az első igazgatója és Siklósi ciós lapok szerkesztő bízott- legálisan megjelenő kommu- Norbert, a MUOSZ ságának vezetői. nista lap szerkesztőségének, főtitkára, a Tájékoztatási A megjelenteket dr. Hor- az ünnepségen megjelen- Hivatal nevében dr. Lind- váth Istvánba megyei párt- tek a magyar újságíró társa-r ner László és Pataki László bizottság titkára köszön- dalom, a magyar sajtó ve- helyezett el koszorút. El- tötte. Megemlékezett a Vö- zejg személyiségei, a szer- hozták a megemlékezés vi- rös Újság megjelenésének kesztőségek, a tájékoztatási rágait, a Nyomda-, a Pa- 50. évfordulójáról, amely a és hírközlési szervek kül- píripar és a Sajtó Dolgozói magyar haladó és forradal- döttségei. A Vörös Újság Szakszervezetének, a Mű­mi sajtó ünnepévé vált. megjelenésének évforduló- vészeti Dolgozók Szakszer- Hangsúlyozta a sajtó sze- ját Komját Irén, a Magyar vezetőnek képviselők repét a tömegek tudatának formálásában és a tájékoz­tatásban. Rámutatott: a Pe­tőfi Népe eddigi munkája azt igazolja, hogy jó pro­pagandistája a megyei po­litikai célkitűzéseknek, s színes, érdekes néplapként kerül az olvasók kezébe. A megyei párt-vb, a Petőfi Népe terjesztését fontos pártmunkának tekinti. A megyei pártbizottság titkára szólt arról, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg az első kecskeméti új­ság, majd arra hívta fel a lap munkatársait, hogy a Petőfi Népe színvonalának további növelésével segít­sék a megye szocialista fej­lődését. A magyar sajtó napja alkalmából üdvözlő levelek és táviratok érkeztek szer­Több kenyér — kevesebb kifli II sütőipar Mű és HOLNAP Több kenyeret fogyasztot­tunk, mint tavaly. Lega­lább is a sütőipar veknijei, bői, cifráiból nagyobb meny- nyiség kelt el. Kemencével már a falusi házak sem épülnek, s a régi szobákból is eltűnnek a „búbos” épít­mények. Az eltelt háromnegyedév­ben 44 millió kilogramm kenyeret vásárolt a me­gye lakossága. Ez csaknem 6 millió kiló­val meghaladja az elmúlt év hasonló időszakának for­galmát. Különösen a tavaly megjelent, kétkilogram- mos, vagy ennél is nagyobb finom fehér kenyér vált közkedveltté. Péksütemény­ből 880 ezer darabbal vet­tünk többet. A tapasztala­tok szerint kevesebb teje6 kiflit és töltelék nélküli árut sütnek az üzemekben. A korábbihoz képest kere­settebbek viszont a rétesfé­lék, a kuglóf, a dióstekercs és vajas süteményeket. Az újdonság számba me­nő bureknek elsősorban a Kalocsa vidékiek örül­hetnek. de a tortalapok, mézes ké­szítmények, kétszersültek másutt is megjelentek az üzletekben. — Az idén kormányhatá­rozat született a sütőipar fejlesztésére. Hogyan való­sulnak meg a célkitűzések Bács-Kiskun megyében? — kérdeztük Papp Gézától, a megyei tanács vb-mezőgaz- dasági és élelmezésügyi osz­tályának csoportvezetőjé­től. — Lajosmizsén a közel­múltban adta át rendelteté­sének felújított üzemét a Kecskemét és Vidéke Sütő­ipari Vállalat. Az ellátás javítása Kiskő­rösön, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán a leg­fontosabb. A Kalocsai Sütőipari Válla­lat 4 millió forint ráfordí­tással új üzemet épít a jö­vő év végéig a kiskőrösiek­nek. A létesítmény naponta 12 tonna árut bocsát forga­lomba. A megyeszékhely 11 tonnás kapacitású kenyér­gyára két és félszeresére bővül. A tervek december­ben elkészülnek, s az építő és szerelő munkák két éven belül befejeződnek. Félegy­házán az egymillió forintos rekonstrukció nyomán lehe­tővé válik, hogy teljesen önellátó legyen a város. — 1970-ig összesen 47 ton­nával ad több terméket na­ponta a megye sütőipara. Bővül a sütőüzem Baján, Tompán, Kiskunmajsán és Bácsalmáson is. Az utóbbi községben példá­ul már tavasszal megkezdi munkáját az új, napi 7,6 tonna áru előállítására ké­pes sütöde. A régi részleg­ben pedig mézes készítmé­nyeket és keleti csemegé­ket gyártanak. H. F. Az 1969. évi i nepgaz terv (2. oldal) Egy hét a külpolitikában (3. oldal) Tárgyalóteremből (4. oldal) Riportutakon (5. oldal) Művelődés irodalom művészet (6—7. oldal) A mi otthonunk (8. oldal) (9. oldal) Gyorsmérleg az őszi munkák befejezése után A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetőjének tájékoztatója Simon István emléktábláját megkoszorúzzák lapunk munkatársai. Bár a naptári év még nem ért véget, a mezőgaz­daságban az őszi munkák befejezésével lényegében már lezárult az 1968-as esz­tendő. Most, amikor kishí- ján kialakult a végső ered­mény, felkerestük dr. Maár Andrást, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezési osztályának vezető­jét és megkértük, adjon rö­vid tájékoztatást az 1968-as évről. — Tavasszal a növény­termesztésben még súlyos­nak látszott a helyzet. A növények fejlődésének idő­szakában a rendkívül szá­raz időjárás okozta károkat jelentékenyen mérsékelte a tavaly ősszel végzett kitűnő talajelőkészítés, a vetéste­rület 97 százalékát mély­művelték. Ennek és a gon­dos növényápolásnak kö­szönhető, hogy Bács-Kis- kun megyében 15,2 mázsa volt a búza átlagtermése és kiváló, 13 mázsás átlagot adott az őszi árpa is. A ku­koricatörés befejeztével me­gyénkben 15—16 mázsás átlagtermésről számolhatok be, májusi morzsoltra át­számítva. Az aszály itt is komoly károkat okozott, fő­ként a Homokhátságon és a szikes területeken. Az ön­tözött táblákról azonban 40 j mázsa körüli átlagot taka­rítottak be. Kiugró a Solti J Szikra Termelőszövetkezet eredménye, ahol 750 hold, átlagában 50 mázsa máju-j si morzsoltnak megfelelő j kukoricát termeltek. j Sokat enyhítettek a ta­karmánygondokon a sikeres másodtermények. A negy­vennégyezer holdnyi siló­vetés elősegítette a 333 ezer köbméternyi tárolótér meg’ töltését. Sokat javult ebben az év­ben a műtrágyaellátás is. Gazdaságainkban több mint negyedmilliárd tonna mű­trágyát használtak fel egy esztendő alatt. A két és fél millió ton­nára becsült szőlőtermés helyett sajnos, csak kétmil­lió tonnányit szüreteltek. A megye szőlőterületeinek 42 százalékán kadarkát ter­meltek. Ezt a szőlőfajtát fokozottan sújtotta a — szedés időszakában hullott — csapadék hatására fel­lépő rothadás. A felsorolt nehézségek el­lenére most már biztosan mondhatom, a megye me­zőgazdasága az 1968-ra ter­vezett bruttó termelési ér­téket előállította. A fellen­dülő segéd- és melléküzem- ági tevékenység is sok rej­tett energiát szabadított fel, nagy értékeket hozott felszínre. Mérleg'hiányos gazdasá­gaink száma a múlt évinél kevesebb lesz. A körülmé­nyeket figyelembe véve el­mondhatom, a parasztság kitartó, szorgalmas munká­ja mellett a vezetők ráter­mettsége, szakis melcte dön­tő módon közrejátszott a terv teljesítésében — fe­jezte be tájékoztatóját dr. Maár András. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents