Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-06 / 286. szám
1968. december 6, péntek S. oldal BANK ES BERUHÁZÁS LENGYEL Á mezőgazdasági hitelekről Könnyebben kap, ki hamarabb fizeti vissza A közös gazdaságok vezetői részéről az idén egyik legsűrűbben elhangzott panasz az volt, hogy a bank kevés hitelt nyújt, azt is rövid lejáratra, ráadásul a folyósítás is akadozik. Mi is hát a helyzet tulajdonképpen? Tény, hogy az elmúlt években magasra szökött a szövetkezeti gazdaságok beruházási kedve, s ez korántsem volt mindig összhangban sem az építőipar, sem az anyagellátás teljesítőképességével. Ez összefüggött a korábbi gazdaságpolitika „elosztásos” rendszerével; amelyik gazdaság ily módon hozzájutott egy istállóépítéshez, ahhoz feltétlenül kapott hitelt is, többnyire hosszúlejáratra. Kívánságlista és a valóság A megreformált gazdaságirányítás új helyzetet teremtett; a szövetkezetek és a megyei bankfiók közötti közvetlen megállapodás tárgyává tette a beruházási hiteligények elbírálását. Ennek érdekében az MNB megyei fiókja — mintegy tájékozódásképpen — az év első felében felmérést végzett a jelentkező igényekről. A beruházási „kívánságlista” csaknem egymil- liárd forintos, az idei évre szóló új létesítményekről, gépvásárlásról adott számot, amely — figyelembe véve a hitel és az állami kedvezmény iránti igényeket — irreálisnak bizonyult. Október végéig így alakult a helyzet: építkezésre a tsz-ek és a tszcs-k 169 millió forintot költöttek. Ennek megoszlása figyelmet érdemel: tízmillió a hitel, 96 millió az állami ártámogatás és 63 millió a saját pénzeszköz. Am az év utolsó két hónapja — beruházási szémpontból — a „legkiadcsabb”, ekkor valósulnak meg nagyrészt a létesítmények, s a megyei bankfióknál az ártámogatásra és hitelre biztosított idei összegből még rendelkezésre áll több mint másfél százmillió. Hozzászámítva ehhez az előbbi összegeket, s a saját pénzeszköz megfelelő arányát, megállapítható, hogy a közös gazdaságok az idén közel félmilliárd forintot használnak fel gyarapodásuk érdekében, s ez az ösz- szeg a korábbi évek költségeinek nem nagyon marad alatta. Más kérdés, hogy összetevőiben eltolódás mutatkozik, egyrészt a saját erő, másrészt az állami kedvezmény javára. Versenyfutás a kölcsönért Az állami támogatásban kifejezésre jut a népgazdaságnak az a törekvése, hogy az egész fejlődés szempontjából legelőnyösebb beruházásoknak kedvezzen. Ennek mértékét rendelet írja elő; egyes bogyós gyümölcsök telepítése, továbbá sertés- és szarvasmarha-férőhelyek építése után 70, szőlőfeldolgozók, pincék, hajtatóházak után 50, más létesítmények után 30 százalékos ártámogatás jár. E lehetőségeket a megye gazdaságai jól kihasználják. Sokkal bonyolultabb a hitel kérdése. Első hallásra a százmillió forint, amely év elejétől a szövekezeti beruházásúk hitelezésére rendelkezésre állt, kielégítőnek tűnik, ám az a való helyzet, hogy ebből 85 milliót a már folyamatban levő, áthúzódó beruházások finanszírozására kellett fordítani. A megmaradó 15 millióból tízet „elvittek” a kalocsai öntözőfürt járulékos létesítményei. Maradt tehát ötmillió, amelyből négyet a gyenge adottságú gazdaságok alapjainak szilárdítására irányoztak elő. Végül is egymillió maradt volna a gazdaságok új létesítményeinek meghitelezésére? Igen — ha nincs újabb 16 milliós hitel az öt „iparszerű” sertéstelep támogatására, továbbá újabb ötmillió, úgynevezett „egyedi célokra”. Nemcsak összegszerűségét, lejáratát tekintve is nagyot változott a hitel. Verseny az éli eremben A napokban felötlött bennem az egyik vendéglőben, miközben a késlekedő felszolgálót vártam, hogy bárha megérném a pincérek versenyét. A gondolat a főúr megvető tekintetének hatására nem hagyott nyugodni. A lesújtó pillantást valószínűleg azért érdemeltem ki, mivel szerény adagot bátorkodtam rendelni. S lám, tegnap és tegnapelőtt összesen húsz felszolgáló, illetve szakács vetélkedett Kecskeméten a Park Étteremben. A fiatal szakemberek valamennyien a SZÖVOSZ neveltjei, nemrég végezték el az iskolát. Fel- készültségük, tudásuk imponált a zsűrinek. A pincérek a terítés, udvarias kiszolgálás nem könnyű művészetéből vizsgáztak. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy teljesítményük a maguk műfajában halványabbnak bizonyult a szakácsok produkciójánál.) Az ételfőző mesterek tájjelegű specialitásokkal remekeltek. A bíráló bizottságnak igazán tetszett a lajosmizsei Kunsági Csárdában honos babgulyás. Különös zamatokat tartogatott a csirke raguleves, illetve a Rózsa Sándor pecsenyéje, s a Kapitányszelet is. A hitelesség kedvééi't íme a gyakorlati és elméleti vetélkedő eredménylistája. Felszolgálók — 1. Takács László (Kecskemét), 2. Fekecs Jenő (Tisza- kécske), 3. Kovács Sándor (Dunavecse). Szakácsok: 1. Z sikla Jánosné (Lajosmi- zse), 2. Miskolci József (Solt), 3. Karheis Jánosné (Bácsbokod). A kétnapos eseményen a szövetkezeti vezetők felmérték a megyei vendéglátóipari szakemberek fel- készültségét. A nyertesek pénzjutalomban részesültek. A magunk részéről csak gratulálhatunk a győzteseknek. Reméljük, hogy lendületük, teljesítményük általános követésre talál. Akár a megye mind a félezer szövetkezeti üzletében vetélkedhetnének a pincérek, illetve a szakácsok — egész éven át. A zsűri feladatát mi, a kedves vendégek vállaljuk. Ilyen jó szívű, előre megpuhított bíráló bizottság úgyis kevés akad kívülünk. A tapasztalatok szerint akkor is hajlandóknak mutatkozunk jó pontot adni, ha csak azt kapjuk mindenütt — teljes adag, udvarias kiszolgálás — ami egyébként jár. — halász — Korábban a leggyakoribbak a 20, 25, sőt a 30 évre szóló hitelek voltak. Ennek az időszaknak vége. Most minél rövidebb időre vállalja egy gazdaság a visszafizetést, annál előnyösebb helyzetbe jut. Az úgynevezett „versenytárgyalásokon”, ahol legtöbbször a gazdaságok vezetői is jelen vannak, szinte egymásra licitálnak, csakhogy hitelhez jussanak. így történt meg például, hogy a mélykúti Béke Tsz a százholdas meggytelepítéshez a megközelítőleg 600 ezer forintos hitelt hároméves visszafizetésre vállalta, jóllehet, a gyümölcsös hat év után kezd teremni. Ez esetben már üzemágak terhére történik a törlesztés, s hogy az ajánlatot mégis elfogadta a gazdaság, arra utal; így is kifizetődőnek találja a vállalkozást — hosszú távon természetesen. A két elv A banki indok, miszerint sokszorosára növelik a pénz forgási sebességét, ésszerű. Igen rövid idő alatt elérik így a megkívánt pénzügyi egyensúlynak azt az állapotát, hogy az évenként befolyó törlesztések fedezzék a hitelezéseket. Végeredményben ezzel függ össze, hogy a leggazdaságosabbnak ígérkező beruházások számíthatnak hitelre. Követelmény, hogy minden befektetett száz forintnak évente legalább hét forintot kell jövedelmeznie. A gazdaságok „sorolási mutatóját” a bank újabban matematikai képlettel számítja kip amely a hitelvisszafizetési ajánlat és a gazdaságossági kalkuláció együttes eredményéből adódik. De ez az elv, bár jogos és indokolt, egymagában kizárólag a banki álláspontot pártfogolja. A másik elv, miszerint a beruházások költségeinek legalább 20—25 százalékban a hitelből kell .származnia, inkább képviseli a gazdaságok érdekeit. Hosszabb távon ugyanis a banknak nemcsak hiteleznie, de a beruházási kedvet is ébren kell tartania. A két elv összeegyeztetése már a jövő évi hitelek megállapításakor fontos, elkerülhetetlen feladattá válik. H. D. fájakon V. Varsói fények Ismét robog a vonat, Varsó felé megyünk. Üjabb 300 kilométer, de gyorsan telik az idő. Érdekes megfigyelést tettünk. A lengyel emberek nagyon gyorsan barátkozók. Akármerre utaztunk, mindig akadt érdeklődő, barátkozó és szolgálatait felajánló útitárs. Cofta barátunk is elemében van ilyenkor, előveszi noteszát, s pótolja az elmulasztottakat. adatokat sorol S másnap a kissé boron- gós ősz tompa világosságában ismerkedhettünk meg a lengyel fővárossal. Amely elrejtette, megszüntette a háború okozta sebeket, hogy külsőleg is méltó legyen egy harmincmilliós európai ország székhelyéhez. Igazán nem ők tehetnek róla, hogy az ideérkező idegen útja mégis először az egykori börtönhöz, a Pawiakhoz vezet, s nem tudjuk elkerülni Varsói városrészlet. az ország, s ezúttal Varsó életéből, történetéből. így mire oda érünk, már tudjuk, hogy Varsó 1589 óta főváros, azelőtt Krakkó volt az ország fővárosa. Egyébként hétszáz éves város — Kecskemétnek sem kell akkor szégyenkeznie a maga 600 évével! —. de hallunk szomorú adatokat is a háború, az elnyomatás éveiből. Számontartják — lehet ezt elfelejteni! —. hogy a második világháború alatt 700 ezer varsói pusztult el. Csupán az emlékezetes 1944. augusztus— szeptemberi varsói felkelés alatt, mely 61 napig tartott, 250 ezer lengyel hazafi vesztette életét. A házak 85 százaléka dőlt romba, ami ép volt. azt is lerombolták, a lakosságot lágerekbe hurcolták a német fasiszták. Igen, tudjuk, hogy a város egy részét eredeti állapotában állították helyre, ismerjük a jellegzetes Kultúra Palotájának — amely a Szovjetunió ajándéka volt a lengyel nép számára — adatait. (234 méter magas, 3288 terme van, 41 intézmény van benne elhelyezve, itt van a Tudományos Akadémia székhelye is, 3500 személyes kongresz- szusi terme. 4 színháza, 3 mozija, stb. várja a látogatókat.) Varsóban egyébként 13 főiskola, 22 múzeum, Í5 színház, modern opera, operettszínház és sok más kulturális létesítmény van. Igen, már látszanak is a fények... azt a múzeumot sem, amelyet az SS-központ kazamatáiban, börtöncelláiban rendeztek be félelmetes egyszerűséggel és élethűséggel. (Kivégzést elrendelő plakátok a falon, kínzóeszközök a cellában ...) Aztán üzleteket, parkokat, tereket járunk sorra, átmegyünk a hidakon, felkapaszkodunk a sportstadion lépcsőjén, szemügyre veszünk egy itt készülő Fiatkocsit, már nem is nagyon csodálkozunk a királyi nyaraló műkincsein, s bemegyünk egy templomba is, ahol öreg nénike arcra borulva imádkozik a feszület előtt Varsó igazi arcát keressük, de lehet ezt megismerni egy-két nap alatt? Különben is most egy kicsit ünnepi ez az ábrázat. Közeledik a népi Lengyelország fennállásának 25., az ország önállóságának 50., és a lengyel munkásmozgalom egyesülésének 20. évfordulója. s küszöbön volt éppen akkor a Lengyel Egyesült Munkáspárt V. kongresszusa is. Sok a külföídi. a baráti küldöttség, akik köszönteni jöttek a szocializmust építő Lengyelországot. S mi is örültünk, hogy egy ilyen ünnepi alkalommal lehettünk vendégek lengyelhonban. Mert még- inkább át tudtuk érezni egy igazán mélyről elindult nemzet megújhodásának nagyszerűségét. F. Tóth Pál Ilyen ez a krónika Ideges detroiti rendőrök Dr. George Moria- rity, a detroiti rendőrség vezető főorvosa egy pszichiátercsoportot bízott meg az idegen rendőrök vizsgálatával. Dr. Mo- riarity, a vizsgálat befejeztével közölte az újságírókkal, hogy a rendőrök főleg ideges gyomorfájásról, indokolatlan félelemről és hivatásuk Iránt- ellenszenvről panaszkodnak. Többségük — a pszichiáterek véleménye szerint — arra vezeti vissza idegességét, hogy a nagvközcnség körében egyre népszerűtlenebbek. 9 • • Még egy érdekesség az Egyesült Államokból: a minap 126. születésnapját ünnepelte Sylvester Magee. A köszöntésére megjelent, érdeklődő újságíróknak kijelentette: — Hosszú életem titka, hogy sem gengszter, sem elnök nem voltam Amerikában... Nyugdíjas gebe Negyven spanyol- országi munkás életét mentette meg egy ló, ezért a hálás emberek most „nyugdíjat’’ fizetnek ^aeki. A negyven munkást szállító autóbusz hirtelen megállt egy alagút előtt. Egy rozzant szekér állta az útját. Az eléje fogott sovány szürke gebe rémülten fölágaskodott, s veréssel sem lehetett rávenni, hogy bemenjen az alagútba. A sofőr türelmetlenül tülkölt, a kocsis pattogtatta ostorát, s közben sorolta a legismertebb spanyol káro mkodásokat, mindhiába. Egyszerre égzengéshez hasonló morajjal az alagút beomlott, hatalmas mennyiségű föld zárta el az utat. A gebe most élete végéig türelmesen rágcsálhatja a nyugdíjzabot... Bajban a jósnő Miss Dubarry, a szigetországban népszerű hetvenöt éves angol jósnő kristálygömbjét ellopták. — Azt hiszem, uraim, egy tizennyolc- tizenkilenc éves fiatalember emelte el. Ha meglenne most a gömböm, pontos személyleírást Is adhatnék róla, — panaszolta a nyomozó rendőröknek a póruljárt jósnő. Dubarry asszonyság különösen azzal dicsekedhet, hogy a jó- vujukre kiváncsi angol és külföldi előkelőségek — társadalmi rangra és foglalkozásra való tekintet nélkül — rendszeresen látogatták kris- tálygömb jósdáját. Ügy látszik azonban, a pótolhatatlan kristálygömb elvesztésével, nem szűnt meg jóstudománya. Egy riporternek mondta: az arcátlan tolvaj szörnyű közlekedési szerencsétlenség áldozata lesz, ha sürgősen nem szolgáltatja visz- sza a gömböt... Fürdősó reklám Brüsszelben egy illatszeráruház tulajdonosa különleges fürdősójára nem mindennapi módon kívánta felhívni a vásárlók figyelmét. A kirakatba műanyag fürdőkádat helyezett el, amelyben egy csinos szőke fiatal nő fürdőit. A nőnek csak a feje látszott ki a kádból. Egy hosz- szúhajú fiatalember megállt a kirakat előtt, aztán énekelni kezdte a harsány hangon belga himnuszt. — Megőrült? — kiáltottak fel a kirakatban fürdő ifjú hölgy seregnyi bámulói. — Miért énekli a himnuszt? — Azért — szólt a beatleshajú ifjú —, hogy a lány föl- álljon.,. Vérnyomás. beszámoló Mi a helyzet ott; ahol a házasság köny- nyebben megvalósul? Dr. Beric Wright angol orvos a brit orvoskongresszuson a minap kijelentette, hogy a házastársak zsörtölődése sokkal jobban emeli a vérnyomást, mint a munkahelyen végzett megerőltető munka. A derék doktor négv- ezer, sok éve nős férfi részletes vizsgálata és megfigyelése alapján jutott erre a következtetésre, E heti krimink Gabriel Lellon, lüttichi betörő elhatározta, hogy kirabolja a helybeli ékszergyárat. Éjszaka beosont a gyárba, és elvágta az épületbe vezető huzalokat. Ám a gyártulajdonos, aki az első emeleten aludt, felébredt arra, hogy a lábát melegítő villanypárna kihűlt. Értesítette a rendőrséget. Gabriel most a fogdában ábrándozhat a zsákmányról ... Krónikás: Révész Tibor
