Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-05 / 285. szám

1968. december 5, csütörtök 5. oldal n rr ■■ ■ m r l t rr | ■ r r I Bunugyi osztalyfonoki orak Nyugdíjban Korcsolya- és rádüvásár A nagykereskedelem fel­készült a kereslet kielégí­tésére, tíz százalékkal több téli sportfelszerelés van a raktárakban, mint tavaiy. Korcsolyából várhatóan mintegy 35 ezer pár kerül az üzletekbe. Csehszlová­kiából 5000, Ausztriából 1500 műkorcsolyát is árusí­tanak majd, sőt Csehszlo­vákiából 4000 darab hoki­korcsolyát is vásárol a Sportszer Nagykereskedel­mi Vállalat. Olcsó áron, 48,20 forintért hokibotot is árusítanak, majd a sport­szerboltok. Erre az évre mintegy 40 ezer egy-, két­es háromszemélyes ródli várja a vevőket, ebből a tételből 18 ezret Lengyel- országból importálunk. Árusítanak majd mintegy 4000 darab összecsukható fémszánkót is. Falvainkban általá­nos szokás, hogy némelyik ember neve mellé egy má­sikat is ragasztanak, bizo­nyos szokása, vagy tulaj­donsága szerint. Ismertem Takács nevűt, Vagy hármat. Egyikőjük szenvedélyes vadász volt, gyönyörű agara minden­hová kísérte. Az agár miatt úri Takács lett belőle. Kusz János templomos kálvinis­ta, így aztán megszerezte magának a szent Kusz ne­vet. Balog bácsi a bor sze­relmese lévén, ritkán vált meg a literes üvegtől. Lite­res Balognak keresztelték. Nagyfülű Borka, Nagyot- mondó Tót — se szeri, se száma a ragadmány nevek­nek. Nos, Katymáron nem csak emberek dicsekedhet­nek ezzel, hanem a tsz-ek is. Méghozzá mind a há­rom. A Rákóczi Tsz-t cse­kély kivétellel, középpa­rasztok alakították 1956 után. Alapjait a biztos van- ra rakták le. Volt miből. A Rákóczi név mellé a falu népe a „perzsagalléros” ne­vet adta. A Vörös Csillag Tsz a legöregebb Katymáron. 1949 augusztus 20-án alakult. Sok év áll a háta mögött, jó és rossz tapasztalatok­kal. Ellentétben a Rákóczi­val, ezt a földhőzjuttatott szentesi kubikosok és a szegényebb sorsú helybeli lakosok alakították. Első éveik: harc a nincs-csel, a fegyelmezetlenséggel. A Vörös Csillag név mellé, a falu népe a „cájgnadrágos” jelzőt akasztotta. Utalva ez­zel alapító tagjaik szegé­nyebb voltára. Ma ez a tsz virágzó, tagjai jómódúak. Megtanulták a munkafe­gyelmet. Gépesített gazda­ságukra büszkék lehetnek. Pár évvel ezelőtt, az Űj Élet Tsz iránt érdeklő­dő idegent csodálkozó pil­lantások kísérték, míg va­lakinek eszébe nem jutott, hogy biztosan a mezítlába­sokat keresik. Ezt a terme­lőszövetkezetet a falu leg­szegényebb emberei alakí­tották. A mezítlábas mel­léknév bizonyítja a föld­hözragadt szegénységüket. Évekig ez a tsz állt a leg- roszabbul. Érthető, majd­nem semmivel indultak. Azonkívül hol az időjárás nem volt jó, hol a veze­tés. Éveken keresztül nekik Az elmúlt tanévben kez­dődött el egy érdekes pe­dagógiai akció: „bűnügyi osztályfőnöki óra” cím­mel az illetékes belügyi, rendőri szervek sorozatos beszélgetéseket tartottak a középiskolákban. A ko­rábbi. mintegy 600 kísérleti előadás tapasztalatai alapján iktatták tanterv­be ezeket az órákat. Céljuk az volt, hogy kellő felvilágosítással, a diákokat foglalkoztató kérdésekre vá­laszolva tájékoztatást adja­nak a bűnüldöző szervek munkájáról, felhívják a fi­gyelmet a fiatalkorú bűnö­zésre, a megelőzésre és vá­laszoljanak a diákifjúság körében adódó kérdésekre. Szükséges és hasznos volt az a mérlegkészítés, amely- lyel nemrégiben elemezték a tapasztalatokat a belügyi drukkoltam. Tavaly zár­számadáskor az ő munka­egységük ért a legtöbbet, 50 forintot. Igaz, tavaly erőskezű, hozzáértő elnököt kaptak, Csampiz Zoltán személyé­ben. Seres Sándor főagro- nómus alacsony ember, de igaz az a közmondás, hogy a tudást nem rőffel mérik. Érti és szereti a munká­ját. Ez meg is látszik a ta­gok jövedelmén. És nem mehetünk el szó nélkül Patarcsity Jánosné párttitkár mellett sem, mert a tsz fellendítésében neki is része van. Pedig az asszonytitkártól eleinte féltek. Bebizonyította, hogy jó szervező és lelkiismere­tes ember. Hem kerüli el figyel­mét sem a nagy fontosságú, sem a kicsiny dolog. Tavaly a hosszú estéken a párt- titkár-asszony kezdemé­nyezésére szűrhímzést ta­nultak az asszonyok. Olyan szépen sikerült, hogy el­72. Uszkov így szólt: — A víz szabadabban jött be ide, mint ahogy tá­vozott. Tehát a folyosó ké­sőbb elkeskenyedik. — Ott van ni... — mu­tatott Szperanszikij a bar­lang távoli zugába. A barlang alja egyenetle­nül lejtett, a terem össze­szűkült, lassan folyosóvá alakult, aztán szakadékká zsugorodott. Ebből a feke­tén ásító hasadékból ned­vesség és nyirkos rothadás szagú meleg áradt. — Hát igen... — 6zólalt meg Ljubimov határozatla­nul és elsőnek ereszkedett le a fekete hasadékba. — Baljós hely. Amióta a vilá­gon vagyok, még nem vol­tam ilyen lyukban. De majd holnap megpróbál­juk ... Mindnyájan hallgattak. Mintha füleltek volna. De és művelődésügyi szervek. Az ország középiskoláiban tavaly több, mint 300 órán 110 ezer diák hallott jó­részt hivatásos rendőrtisz­tektől a bűn fogalmáról, a bűnüldözésről, a tenniva­lókról. Az egyik legszembe­tűnőbb tapasztalat, hogy a jogvégzett, magas képzett­ségű tiszteket szívesen és érdeklődéssel fogadták a gyerekek: őszintén és so­kat kérdeztek. Olyan dol­gokat is feltártak, amelyek a zárt osztályközösségek­ben „titkosak” voltak. Na­pirendre kerültek „kényes kérdések” is. Az illetékesek most kérdéscsoportokra bontva elemezték a diáko­kat foglalkoztató, és ér­deklő témákat. A legfontosabb és leggya­koribb kérdések ezek vol­tak: Mi a különbség az izgatás és a bírálat kö­zött? Mik az állam ellenes jutottak a kecskeméti és kiskőrösi kiállításra. Most az asszonyok politikai ok­tatását szervezte meg. Üdülni kívánó tagjaik a nyáron három helység kö­zött választhattak: Duna­kanyar, Balaton, Harkány. KISZ-istáik 10 napot töl­töttek Párádon. Az idei zárszámadás is elég bizta­tónak ígérkezik, pedig sok kárt okozott az aszály. Egyre több üj Élet Tsz-tag lakásába kerül mo­dem bútor. Házaik tetején gombamódra sokasodnak a tv-antennák. Büszke va­gyok és boldog, mert én is ebből a mezítlábas fajtából való vagyok. Ne értsen fél­re senki, nincsenek kasz­tok termelőszövetkezeteink között. Minden ember egy­forma. Kívánom, hogy mindegyik tsz gazdag ered­ménnyel zárja az eszten­dőt. De én ezután is az Üj Élet volt „mezítlábasainak” drukkolok. idélent a föld alatt halotti csend honolt. Káva Ljubi­mov lábához dörgölődzött és 6zűkölni kezdett. — Lám, még ő is fél —, nevetett Ljubimov. — Gye­rünk, barátaim. Amikor kiértek a szabad­ba, a fehér, egészen alacso­nyan csüngő, de mégis von­zó ég alá, mindnyájan meg­könnyebbülten felsóhajtot­tak és sietve elindultak a házikó felé. Menet közben vitatták meg holnapi út­juk részleteit. Ügy döntöt­tek, hogy hárman: Uszkov, Ljubimov és Borisz indul­nak el a barlangba. Hvataj- Muha, Pétya, Szperanszkij és Orocsko a kráterben ma­radnak. Az első kettő min­dennapi munkáját végzi. Szperanszkij és Orocsko az operatív csoporttal indul a barlangba. Feltételezett kö­zepe táján letáboroznak és összekötőknek ott marad­nak. A kutatás nem tarthat bűn cselekemények ? Ho­gyan segíthet a diákság a bűnüldöző szerveknek? Mi­képpen lehet a rendőrség, a nyomozótestület kötelé­kébe jutni? Mit tegyenek, ha valahol bűnös tevékeny­séget tapasztalnak? A szakemberek az elem­zéskor megállapították, hogy a gyerekekben általában erős a hazafias érzés, a kötelességtudat, keresik a helyes állampolgári ma­gatartás formáit, s kellő felvilágosítás után önmaguk is elítélik a ká­ros megnyilvánulásokat, a fiatalkorúak bűncselekmé­nyeit. De kritikusan szól­nak a bűnalkalmakról is. Elemezték a szakembe­rek azt a furcsa jelenséget is, hogy a diákok körében — az erősen elterjedt kri­miolvasás, a tv egyes mű­sorai miatt, filmek nézése után helytelen fogalmak alakultak ki például az ál­lamellenes bűncselekmé­nyekkel kapcsolatban, vagy a csoportos fiatalkori bű­nözésről tápláltak téves né­zeteket. A felvilágosítás után viszont maguk is több helyen kiközösítették a hu- ligánkodókat, elítélték a kárt okozó garázdaságot. Sikeres volt a jogi felvilá­gosítás is. Megtudhatták, milyen a mérce a fiatal­korúak bűncselekményei­nél, hogyan kell óvakod­niuk a bűnre vivő alkaL moktól, társaságoktól. Az első év tapasztalatai tehát kedvezőek, feltétlenül szükség van arra, hogy ezt az akciót tovább folytas­sák. Fontolgatják, miként lehetne minden középiskolás évfolyamon bevezetni ezeket az órá­kat. Javaslat hangzott el, mi­szerint: több pedagógus is tartson ilyen előadásokat. A tapasztalatok szerint azonban az akció pszicho­lógiai hatása kedvezőbb ott, ahol hivatásos rendőrtisz­tekkel ismerkednek meg a gyerekek. Ebben a tantárgy­ban változatlanul ők tud­ják a legjobb, legérde­kesebb „tananyagot” adni. —i. —t tovább huszonnégy óránál. Utána Uszkovnak és társai­nak minden körülmények között vissza kell térniük. • Még alig kezdett szürkül­ni az ég a déli sziklafal fölött, amikor mindnyájan útra keltek Hallgatagon haladtak, libasorban. Hű­vös volt és hangulatuk szo­morú. Még a kutyák is le­vert en ballagtak egyálta­lán nem úgy néztek ki, mint akik örülnek, hogy ilyen korán útnak indultak. Szperanszkij haladt elől. Magabiztosan tapogatta ki az alig észrevehető ösvényt s hátra sem fordulva, a vál­la fölött szólt néha vissza kurtán: „gally”, „kő”, s e szavak szájról-szájra vándo­roltak Ljubimovtól Hvataj- Muháig, aki a sor végén lépkedett. Fél óra múlva a csoport a barlang bejárata előtt állt. Kivilágosodott. Kitárul­kozott az erdő, megcsillant a tó: az északi falon dér csillogott. A közeli forrás­ból gőz gomolygott. A hasa- dék feketén ásított. A bar­lang bejárati boltozatán is sűrű dér csillogott. Orocsko oda mutatott: — A barlangból meleg, nedves levegő árad kifelé. Odafent lecsapódik és dér­— Harsányi? ... Harsá­nyi?... vakarta meg ta­nácstalanul az állát isme­rősöm. — Várj csak, mind­járt megkérdezem... — A főkellékesetek — mondom. Felderült a képe: — Hát miért nem ezt mondtad! A Józsi úr? Azon­nal szólok neki... A Kecskeméti Katona József Színházban az igaz­gatótól a díszletezőkig min­denki így hívta Harsányi Józsefet: Józsi úr. Apró alakja mindenütt megjelent, ahol szükség volt rá, sze­me éberen ügyelt a legki­sebb csekélységre is, hogy minden kéznél legyen, ami­korra kell. • Tudta: az ő munkája ak­kor jó, ha nem okoz fel­tűnést Csorba István mesélte, hogy amikor visszajött hoz­zánk Pestről, az egyik ope­rettben szüksége lett volna valamire a jelmezéhez. Szólt Józsi úrnak. — Aha! — mondta Józsi úr. — Az jó lesz, amit ki­lenc vagy tíz éve viselt a művész úr a ...? — s meg­mondta melyik operettben. — Pontosan arra gondol­tam — felelte Csorba Ist­ván, s nem győzött csodál­kozni. Józsi úr arról volt neve­ré változik. Miféle „szel­lem” fűti odabent a föld méhében a kemencéket? Szperanszkij elmosolyo­dott: — A Föld méhének istene, Plútó. A barlangban bizo­nyára vannak hasadékok, amelyek érintkezésben áll­nak a tüzet lélegző mély­séggel, vagy talán magával a közeli lávával. Uszkov is bekapcsolódott a beszélgetésibe: — ön bizonyára hallott annak idején arról, hogy a természetben vannak radio­aktív elemek? — Nagyon jól emlék­szem rá... Urán, Maria Curie-Sklodowska és a fér­je. Rádium... Furcsa, igen aktív sugárzás, amely meg­világítja a fotolemezeket... — Nos e téren az utóbbi évtizedben nagyot halad­tak. Hitelt érdemlően be­bizonyították, hogy a ra­dioaktív elemek, köztük az urán és a tórium állandóan hatalmas mennyiségű ener­giát sugároznak ki maguk­ból, miközben atomjaik szétbomlanak. A Föld mé­lyében sok ilyen, de talán más, még ismeretlen radio­aktív elem van. A Föld tö­megében levő óriási nyomás következtében titokzatos zetes, hogy soha semmit sem felejtett el. Tizenhárom éves kora óta dolgozott színháznál. Negy­venhét esztendőn át. Az idén ment nyugdíjba. — Hogy hol, merre jár­taim? — kérdez vissza. — Jóformán mindenütt az or­szágban. Régente sokat vándoroltunk ám. Debre­cenben kezdtem, ott ma­radtam tizenhat évig. Az­tán hosszabb ideig Szege­den, Pécsett Kassán, Eger­ben. S kerek húsz éve, az államosítás óta Kecskemé­ten ... Kiket ismert? — Fel sem lehetne so­rolni. Sokat a leghíreseb­bek közül is. Páger művész úrat, Latabárékat... — s mondja hosszan a neveket. A legnagyobb élmény? — A színház. Nagyon szeretem. Sokszor én is be­álltam statisztálni. De csak úgy, ha nem kellett meg­szólalnom ... Az is nagy­szerű volt, amikor egy hó­napig jártuk Lengyelorszá­got, a Marica grófnővel. Bejárogat most is a szín­házba. Hogy is tudna el­szakadni tőle? Amikor még dolgozott, hiába hallotta az előadást tucatszor a szín­falak mögül, a szabadnap­ján beült a nézőtérre, hogy úgy lássa, mint a többi színházrajongó. — Mit szólt hozzá a fele­sége, hogy még a szabad­napot is itt tölti? — örült, hogy velem jö­het. Sokáig kellékes volt 6 is. Attól, hogy elment gyárba dolgozni, a színhá­zat nagyon szereti..; M. L Petőfi műremek külföldi kiadása Kiskőrösön, Petőfi szülő­házában az idén tovább gyarapodott a költő művei­nek külföldön kiadott gyűj­teménye. A legújabb szer­zemények között van a Já­nos vitéz német nyelvű ki­adása, a költő francia nyel­vű életrajza, továbbá a Já­nos vitéz 1869-es lengyel kiadása. folyamatok zajlanak le. A Föld hőmérséklete nagy mélységekben igen magas. Megjelenik a tűz és a láva, vulkánok, gejzírek, meleg­vizű forrósok keletkeznek és lépnek működésbe..? Míg beszélgettek, a vál­lalkozás többi részvevője szétosztotta egymás között a holmikat és megvizsgál­ták, hoztak-e mindent ma­gukkal. Ljubimov ellenőriz­te a felszerelést, fahasábo­kat, forgácsokat kötözött nyalábokba. Aztán a hét ember közül öten, Pétya és Luka Lukács integetésétől kísérve, eltűntek a fekete hasadékban. A kecskefa ggyűból ké­szült mécsek fakósárga lánggal égtek és megvilágí­tották a víz által simára csiszolt, síkos, nedves fala­kat Embereink némán ha­ladtak. Elől a kutatók ép­ségben maradt villanylám- pájával a kezében, óvato­san, lassan Ljubimov lép­kedett. A barlang merede­ken lejteni kezdett. A leve­gő állott vízszagú volt, eny­he kénhidrogén szag érző­dött, de a mécsek lángja — az oxigén biztos jelzője — egyenletesen lobogott, kis­sé sercegett és semmiféle veszélyt nem jósolt. (Folytatjuk.) Á mezítlábtól a perzsagallérig Horász Ida

Next

/
Thumbnails
Contents