Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

Állóképesség a testedzésben, s az életben A legszebb karácsonyi ajándék AZ MTS II. kongresszu­sának egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy az iskolai testnevelés és sport nem tartott lépést oktatási rendszerünk fejlődésével. Ezzel a megállapítással egyetértettek az iskolafenn­tartó hatóságok is, és dön­tés született, hogy kidolgo­zásra kerül egy ütemterv az iskolai testnevelés és sport fejlesztésére. Vajon hol tartunk most, például Kecskemét viszony­latában? . , NEM ÁLIi módunkban átfogó, részletes kimutatás­sal rögzíteni a fejlődés üte­mét és jelenlegi helyzetét. Helyette egy olyan iskolá­ba látogatunk el, ahol ad­ben annál inkább célul tűz­ték a tömegsport egyes ágainak szorgalmazását, és a sport megszerettetését. A minőségi sport fejlesztése egyelőre másodlagos fel­adat maradt. HÁZI versenyekkel kez­dődött ... Tornaszer hiá­nyában az atlétika tovább­fejlesztését szorgalmazták. A futás — mint Grosán Pál mondja — a legalkal­masabb az állóképesség megteremtésére. S az álló- képesség nemcsak a sport­ban; hanem az életben is elengedhetetlenül fontos alap. A jó és tervszerű fel­készülésnek tulajdonítható, hogy már az első versenyein helytálltak tanítványai: A JÖVÖRE szakosítják az iskola alsó tagozatait és így már a harmadik osztályban megkezdődik a testnevelési oktatás. Kétségtelenül ez is egy lépést jelent az iskolai sport továbbfejlesztésében és az irányelvek megvaló­sításában. Csak így lenne máshol is! A pompás iskola folyo­sóin faliújságok tanúskod­nak az eddig elért sikerek­ről. Mellettük az „igazi” olimpiai aranyérmeseink képei is megkapták az őket megillető helyet Példaképek. NÉHÁNY lépéssel odébb az egyik tanárnő virágot ültet a gyerekek segítségé­Tornaedzés a Leninvárosi Általános Iskola tornatermében Grosán Pálné irányí­tásával. va vannak a lehetőségek a kongresszus határozatainak folyamatos megvalósításá­ra. Lássuk, hogy élnek vele. Kecskeméten a Leninvá­rosi Általános Iskola test­nevelő tanára tájékoztatott bennünket az iskolája fej­lődéséről. Elmondta, hogy 1966 őszén olyan tervekkel lépte át ennek az új isko­lának kapuját, amilyenek­kel Izsákon — előző mun­kahelyén — már szép ered­ményeket mutatott feL Ha nem is tartozik szo­rosan a témához, de érde­mes megemlíteni, hogy Gro­sán Pál és felesége három­éves izsáki tevékenységük alatt magas szintre emelték az általános iskolai sport- tevékenységet, a sportsike­reik alapján a legeredmé­nyesebbek lettek a megyé­ben. Néhány év alatt tor­nában az elsők közé vere- kedték fel magukat az Izsá­kiak, kézilabdában a dön­tőig jutottak, kosárlabdá­ban pedig érmet nyertek, de tornászcsapatuk egyszer az országos serdülő bajnoksá­gon a dobogó legmagasabb fokára is felállt. Atlétiká­ban az úttörő olimpiai baj­nokságon szintén első he­lyezett is akadt a tanítvá­nyaik között. KECSKEMÉTEN először nagy nehézségekkel kellett megküzdeniök, mert a gye­rekek zömmel olyan isko­lákból kerültek a leninvá- rosiba, ahol előzőleg egy­általán nem, vagy csak mi­nimális testnevelési előkép­zettségben részesültek. Be kellett látni, hogy indulás­nál • nem lehet minőségi sporttal foglalkozni. Ellen­négytusavensenyben a lá­nyok az első, a fiúk a má­sodik helyen végeztek. A következő évben pedig már mindkét csapat az első he­lyet mondhatta magáénak. Az atlétikán kívül a • lab­dajátékokban, sakkban, asz­taliteniszben és úszásban is fokozatos fejlődés bontako­zott ki az iskolában. Az idén először nyerték el a „Ki úszik legjobban" kupát, amely versenyen kilenc is­kola mintegy 450 úszója állt rajthoz. EZ A SIKER, azt hiszem, a legszebb karácsonyi aján­dék, amely igazolja, hogy Grosán Pál testnevelő tanár nem hiába tanít szilárd ál­lóképességre ... De külö­nösen nagy öröm ez Bikádi Gábornak, Kanyó Tamás­nak, Rebek Zolinak, Kará­csonyi Andrásnak, akinek a neve — mint a legjobb úszók — fölkerültek az is­kolai faliújságra is. Atlétikában a fiatal Saj­óik Péter tehetsége és szor­galma révén szerzett úttörő olimpiai bajnokságot, de rajta kívül is sok fiatal te­hetséges sportoló edz már rendszeresen a város kü­lönféle szakosztályaiban. Szebelédi és Gáspár a csel­gánccsal jegyezte el magát, Czember, Ország, Ambrus a tornával próbálkozik. Az atléták közül Bíró, Olajos, Horváth a Dózsa atlétikai szakosztályában keresik a továbbfejlődés lehetőségeit. Kosarazni is járnak néhá- nyan, s az említett kupa- nverő úszók is rendszeresen látogatják a Vízmű úszó- szakosztály edzéseit. veL Közben az ablakon ke­resztül megpillantom a testnevelő tanárt, amint ép­pen — a társadalmi mun­kával felépített salakpályán — azt a bizonyos szilárd állóképességet alapozza ta­nítványaiban. — bi — ü bor Jó ebéd mellől sem hiá­nyozhat a bor, az ünnepi asztalról meg kiváltképpen nem. így, ünnepek táján érdemes felidézni, miként vélekedtek a költők a „tes- tet-lelket üdítő” Italról. VÍZSZINTES: 1. Vörös­marty Mihály ( a függőle­ges 16. szám alatti című) versében Irta. 13. Ilyen hárfa Is van. 14. Ellenszol­gáltatást ad. 15. Az egyik kéz. 17. Fiancia folyó. 13. Titokban néz. 20. Hibás helyhatározó. 22. Leszűri a tapasztalatot, mérlegel... 24. Borsod megyei község. 26. A húst köti a csonthoz. 27. Takar. 2». Valamilyen állat-e? 3L Német — füst, gőz. S3. Hegycsúcs. 34. Tánc. 36. Lábát előre rakó. 37. Zúg Ikerszava. 38. Régi mértékegység. 41. Kitűnő édesítő. 42. Vonat fut raj­ta. 44. Rokon. 45. Döntet­len. 47. Dal. 49. Időjelző. 50. Fólyó a Szovjetunióban. 51. Például — röviden. 63. Így hívják a tiltott vadá- szást. 54. Elcsatangolt ku­tya. 56. Nem a végin. 58. Téli sport. 60. Idő. 61. Kerti szerszám. 62. Mássalhangzó — kimondva. 63. Z. K- A. 65. Illetmény. 67. Hiányos őrei! 68. Jegyez-e? «9. Szer­telen. 71. Mezőgazdasági mun­kát végző. 73. Csavar (o=o). 74. Elé csúsztat. 76. Ha felszín­re kerül, fehér tőle a talaj. 78. Rakosgat. 79. Ülőalkalmatos­ság. 81. Okmányra kézjegyét teszi rá. 82. Kuczka Péter ver­sének dme. 83. O. L. T. R. függőleges: 2. Névmás. 2. Tengeri hal. 4. Arab névelő. 5. Régi. 6. Német — vörös. 7. C. T. 8. Nyakvédő. 9 Anyagok ap­ró részecskéje. 10. P. J. 11. A szabadság vívmánya. 12. Ku­tya. 16. Vörösmarty egyik bor­ról szóló versének címe. 17. Bibliai alak. 19. A csapadék következménye. 21. Alkalmi ünnepség. 22. Tisztítószer. 23. Omladék. 25. Ének. 26. L C. P. 28. Helyhatározói rag. 29. Manó 1 r­r~ \— s— \ »--­i — r~ V­44 a % fin 44 é 45 T" % % <9 <10 « « é é 20 i< % 21 é 73 % 2i 21 0 2Í W IS é 1% *0 X 3l 3L 33 é 37 35 \ 36 % é 3» 0 38 33 \ / % w / hi 13 \ w é % 4» H8 é 59 b ix \ & 0 54 SS 0 sa 5* \ 5» S3 0 eo é \ 64 % 52 G5 Cl / in X N u » w 0 ?4 u X » •h K é \ H Vh w é W n 84 £ a s Ji folyadék. 30. Ilyen hal is van. 32. Hiányos újév(l). 34. Vers­eim. Írója: Juhász Ferenc. 35. Az Italok mérőjét nevezik így (névelővel). 37. Kimondott más­salhangzó. 39. Tojás — néme­tül. 40. Gyere. 41. Személyes névmás. 43. Népies — nézd. 44. Büntet. 45. Nem minden bor Ilyen. Erről szól Vörös­marty Mihálynak ez a verse. 46. Mókushang. 48. Latin — nem. 50. Hangszer. 52. Titok­ban nézi. 55. Az okozat előz­ménye. 57. Én — olaszul. 59. Munkahelyen. 62. Izmosít. 64. Égéstermék (névelővel). 66. Hi­bás — testrész. 67. Szám. 68. Mindenfélét leír. 70. Nem egé­szen — botol. 72.. Nem ez. 73. Állati takarmány. 75. Szovjet kisváros a Taujszkd-öbölnél. 77. Fordított névelő. 79. Olasz folyó. 80. Kimondva — orosz Igen. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., és 82., függőleges 16., 34. éa 45. számú sorok megfejtése. M. J. A december 15-én közölt ke­resztrejtvény helyes megfejté­se: (Vízszintes 1.:) A világbaj­nokságot; (Függőleges 12.:) hu­szonhét éven át védte; (Víz­szintes 79.:) Tóth László; (Füg­gőleges 27.:) Maróczy Géza. December 15-1 keresztrejtvé- I nyünk helyeg megfejtéséért könyvjutalmat nyertek: Balogh István, Kalocsa, István n. 17. sz., Bényei Gyula, Kecskemét, Jókai u. 9. sz. Mi lett velük? Űj sorozatot indítunk sportrovatunkban. Sokan kérdezték már; hova lettek az egykori sportnagyságok. Mit csinálnak a labdarúgó, kosárlabda, vagy atlétikai pálya „csillagai” amióta szegre akasztották a felszerelést Végleg hátat fordí­tottak a sportpályának? Tudták-e az életben hasznosítani a nemes küzdelmek során, vagy az edzőiktől, vezetőiktől tanultakat. Erről szólnak a rövid kis ri­portok. Érdekes lesz? Reméljük! S még valamit: Talán a sport mostani nagyjai valamit tanulnak is belőle. Nem szakadt el a pályától Egészen bizonyos, hogy e rövidke töténetünk hőse nem gondolt arra, hogy végérvényesen eldönti jö­vője sorsát, amikor úgy 11 éves kordban először lép­te át a kispesti labdarúgó pálya kapuját. Seres Lajos, vagy ahogy a szurkolók jobban ismerik, „Seres Mimi” ugyanis ek­kor jegyezte el magát a sporttal, pontosabban a 1968 legjobb sportolói A Magyar Sportújságírók Országos Szervezete az idén is megszavaztatta tagjait az 1968. évi legjobb sportoló címmel kapcsolatban. 1968 legjobb női sportolói: 1. Németh Angéla. 2. Gyarmati Andrea, 3. Tóthné Kovács Annamária. 1968 legjobb férfi sportolói: 1. Zsivótzky Gyula. 2. Kulcsár Győző, 3. Nesz Mihály. 1968 legjobb csapatai: 1. Párbajtőr válogatott. 2. Öttusa válogatott, 3. Az olimpiai labdarúgócsapat. Külföldön szerepelnek Az év utolsó napjaiban nagyszabású külföldi ver­senyeken szerepelnek me­gyénk sportolói. A K. Dó­zsa cselgáncsozói Szaraje­vóba utaznak. December 26-án Üjvári Lajosnak, a városi TS elnökségi tagjá­nak vezetésével Varga András edző, Babar, Pulai, Kerekes, Nagy Lajos, Kál­mán, Dely, Horváth, Kiss E., Tóth és Fodor alkotják a csapatot A két ünnep között Ber­linben a Dinamo kosárlab­da tornáján vesznek részt a K. Petőfi férfi kosarasai. A csapat dr. Greiner Jó­zsef vezetésével ugyancsak december 26-án indul Ber­linbe. Országos ifjúsági röplabda bajnok a Kecskeméti Volán Tatán 6—6 osapat részvé­telével bonyolították le az ifjúsági röplabda-bajnokság •zágos döntőjét. Eredmények: Lányok; L Nyíregyháza, 2. Budapest VSC, 3. Díjbe­szedő. Fiúk: 1. Keoskemétl Vo­lán, 2. Bp. Honvéd, 3. Szom­bathelyi Spartacus, labdarúgással, amelytől az­tán mindmáig nem is tu­dott elszakadni. Volt kitől tanulnia a fo­ci szeretetét. A kispesti kö- lyökcsapatban Puskással, Bozsikkal játszott együtt, no és persze Boros Jancsi­val, akivel később együtt jöttek Kecskemétre. Az első próbálkozások színhelye a Kispesti AC és a KISTEXT után követke­zett a végállomás — Kecs­kemét. A háború utáni évek szű­kös viszonyai között sok tehetséges labdarúgó ke­rült akkor vidékre. Seres és Boros együtt próbáltak szerencsét a hírős város még híresebb csapatában, a KAC-ban. Velük tartott Bozsik is, de az ő játéka nem nyerte el a helybeli menedzser tetszését. A „Cu- cut” visszaküldték. (Kép­zeljük el, hogy mi lett vol­na, ha Bozsik Kecskeméten marad.) A város szurkolói hamar szívükbe zárták a csendes, jó magatartású fiút, s ed­zői szerették, mert mindig lehetett rá számítani. Hát-i védposzton játszott. Nem volt a törő-zúzó típus, eh­hez nem volt se kedve, sa fizikai adottsága. Olyan vé­dőjátékos, volt. aki tudott bánni a labdával. Egysze­rű, tiszta eszközökkel is le­het valaki jó hátvéd, csak tudni kell hozzá futballoz­ni. A KAC feloszlása után a KTE-hez került Seres La­jos, s itt fejezte be játé­kos pályafutását, de mind­járt el is kezdte az újat, az edzőit. A sporttól tehát nem sza­kadt el, ma is fáradhatat­lanul tanítja a fiatalokat a labdarúgás tudományá­ra. De mit csinál, ha nem edző? Erről beszéljen 6 maga: — A foglalkozásom is sporttal kapcsolatos. A kecskeméti sportlétesítmé­nyek gondnoka vagyok, s ha már magam nem is játszhatok, az is öröm szá­momra, ha munkám nyo­mán a város fiataljai meg­felelő labdarúgó, atlétikai, kézilabda, vagy kosárlabda pályán sportolhatnak. Nem könnyű ez a munka. Sok nehézséggel kell megküz- denünk, s nincs eleje, de vége sincsen soha. Azért megéri a fáradtságot, s igazán mondom, a sporto­lók közt én is mindig fia­talnak érzem magam. A napokban az egykori kecskeméti labdarúgóról, az PTC-től most búcsúzó Fenyvesi Mátéról beszél­gettünk Azt mondta vala­ki; nekünk is vannak ilyen példnktveínk, ha nem is emelkedtek olyan magasra, mint Fenyvesi dr. Az egyik évn-n Seres Lajos, s így született meg ez a kis írás. Sz. Z*

Next

/
Thumbnails
Contents