Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek* XXIII. évi. 298. szám 1968. december 20. PÉNTEK Arat 80 fillér Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Csütörtökön délelőtt a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetésének és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszéde Tisztelt Országgyűlés! Pártunk általános politikája szemszögéből főként három kérdés vetődik fel az 1969. évi tervvel és költségvetéssel kapcsolatban. Az első: erősíti-e a szocializmust, érvényrejuttatja-e a munkások és valamennyi dolgozó érdekeit? A második kérdés: biztosítja-e a folyamatos fejlődést, az ötéves tervcélok elérése felé vezet-e bennünket? Harmadik kérdés: megfelel-e a gazdasági reform elveinek, segíti-e a reform további kibontakozását? A három kérdésre tehát véleményem szerint három igen a helyes válasz. Ezért alkalmas a kormány tervezete arra, hogy elnyerje a politikai bizalmat. Ha az államháztartás 155 milliárdos gazdálkodási tervének a nagyságrendjét értékeljük, az megfelelőnek tűnik mind a szocializmus elvi mércéjével, mind hazai lehetőségeink mércéjével mérve. Ez ugyanis annyit jelent, hogy az állam a tervezett nemzeti jövedelemnek több, mint 60 százalékát centralizálja és újraelosztja a társadalmi-politikai célok szerint. Tehát az állami költségvetés újraelosztó szerepe nálunk lényegesen nagyobb, mint a kap- pitalista országokban, mert ott ez az arány 20—30 százalék között mozog. A gazdaságirányítás mai rendszerében az állami költségvetés a korábbinál aktívabb ösztönzője a tervszerű fejlődésnek, nagyobb hatást fejt ki a gazdasági élet széles területeire. Ebből következik, hogy az országgyűlés a pénzfolyamatokon keresztül nagyobb mértékben válik az éves népgazdasági tervezésnek a felülbírálójává. Végeredményben anélkül, hogy magunkra vennénk a szocialista vállalkozásokért egyenként a felelősséget — ezt meghagyjuk a vállalati vezetőségeknek — az állami költségvetés révén mind jobban kézbe vehetjük a népgazdaság szekerének irányítását. Amilyen mértékben nő a költségvetés hatása a gazdasági életre, úgy kell javítani, fejleszteni a döntés előkészítését, a képviselői informáltságot. A költség- vetés összeállításinak, a tételek tagolásának ez évi módszerei nagyobb mértékben segítik a képviselők gazda^igi tiszt'-1 látását, s ezáltal növelik demokratikus döntésünk tudatosságát Megfontolást érdemel például, hogy a jövőben növeljük a lehetőségeket a főbb tételek részletes felülvizsgálására, vagy a bizottságok keretében, vagy a plenáris munka során. Tehát a fejlődést nyugtázzuk, azonban a mai helyzettel nem elégedhetünk meg, a demokratikus ellenőrzést az onszágyűlés részéről is tartalmilag tovább kell növelnünk. Egyáltalán nem szégyen a szocializmusra nézve, hogy a mai műszaki haladás mellett némely korábban korszerű, szervezett gazdasági tevékenység idővel korszerűtlenné válik. Ez világjelenség. A műszaki emberektől, a munkásoktól azt kérjük, hogy a magasabb társadalmi érdekekre gondolva, ne ragaszkodjanak a megszüntetést érdemlő tevékenységhez, inkább segítsék az ilyen vállalatok munkájának felcserélését más hasznos munkával. Mi, képviselők is így kell, hogy eljárjunk. Kötelességünk viszont kiállni amellett, hogy a gazdasági rekonstrukció és ésszerűsítés során a dolgozó emberek mindennapi érdekeire tekintettel legyenek az intézkedő szervek. Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi határozata nem véletlenül hangsúlyozza, hogy a gazdasági munka javítása most az egyik legfontosabb politikai kö e- lessége mindenkinek. Ha a jelenleginél gyorsabb n "okozódlk a gazdasági h i. őkonyság, nö a terr c- ékenység és javul a SÖ- edelmezöség, ez szó lista siker lösz és ne,v>''í- tünk sikere lesz. Ügy érzem, mindenekelőtt az érintett vezetőknek, de az országgyűlésnek is komolyan kell törnie a fejét azon, hogy miképpen lehet javítani és továbbfejleszteni a 100 000 főnyi állami apparátus munkáját, úgyszintén a 270 000 főnyi tanácsi apparátus tevékenységét, Azért, hogy az államérdekeket hatásosabban képviseljék, az állampolgárok megbecsülését még jobban kivívják és az állami anyagi eszközökkel úgy bánjanak, mint a saját pénzükkel. Nincs szükség kampányszerű takarékosságra, de szükség van a közigazgatás és minden közszolgáltatás folyamatos észszerűsí tésére. Jó lenne, ha mind több vezető időnként gondolatban kilépne saját szervezetének keretéből, s az állami érdek és az állampolgárok igényeinek szemszögéből mintegy lefényképezné az adott szervet, vagy egységet, megkeresné a javítási pontokat és ivítana is rajtuk. Milyen általános képet kapunk a költségvetés révén hazánk mostani gazdasági és politikai helyzetéről? Ügy érzem, ma már szertefoszlottak éppen a nyíltság és a demokratikus légkör révén az olyasfajta illúziók, hogy a gazdasági lehetőségeink határát a csiliFnlirtat.áx a 3. oldalon.) Kedvezően alakultak a felvásárlási árak Uj kapcsolatok a gazdaságok és a vállalat között Ez év január 1-től két vállalat forgalmazza a vá- gójuhot. A Gyapjú- és Textilnagykereskedelmi Vállalaton kívül az Állatforgalmi is bekapcsolódott a felvásárlásba. Ezzel a tenyésztők kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert a jobb feltételeket kínáló vállalattal köthettek szerződést. Lendvai Józseftől, a megyei Állatforgalmi Vállalat felvásárlás-szervezési osztályának vezetőjétől az eddigi tapasztalatokról és a további elképzelésekről érdeklődtünk. — Az idén számos mezőgazdasági nagyüzemmel léptünk kapcsolatba. A gazdaságok megelégedéssel fogadták közreműködésünket. Ehhez többek között hozzájárult, hogy kedvezően alakultak átvételi áraink is. — Mit jelent ez? — Azt, hogy vállalatunk az exportra történő értékesítésből származó tiszta jövedelmet átengedi a gazdaságoknak és ez a többlet a felvásárlási árakban jelentkezik. A Solti Állami Gazdaságtól például kilogrammonként átlagosan 23,68 forintért vettünk át csaknem 3 ezer bárányt. Ez az ár 3—5 forinttal magasabb, mint amennyire a gazdaság számított. A külföldi piacokon ugyanis szinte korlátlan és amellett kedvező az értékesítési lehetőség. Általános elvként határoztuk meg, hogy a gazdaságok részére a lehető legmagasabb átvételi árat fizetjük. Ezzel segítjük a tenyésztést és ösztönözünk a minőség javítására is, így több exportra alkalmas bárányt kapunk. — Így lesz ez jövőre is? — A TERIMPEX-szel kötött szerződésünk alapján 1969-ben is átadjuk a termelőszövetkezetek részére az élő exportból származó tiszta jövedelmet. Ezt negyedévekre előrekalkuláljuk és a közös gazdaságok részére exportfelárként szerződéssel biztosítjuk. Az 1969 első félévére — a görög export kivételével — ez legalább 3 forint többletet jelent kilogrammonként. — Nemrég rendelkezés jelent meg a törlesztéses juhakció megszüntetéséről. Hasznosnak találják ezt az intézkedést 7 — A rendelkezéssel egyetértünk, hasonlóan nyilatkoznak a juhtartó gazdaságok is. Ez ideig éppen a törlesztéses megállapodások teljesítése miatt — amely szerint a kapott te- nyészanyagot súlyban kellett visszaszolgáltatni — a gazdaságok állományuk pótlását és növelését nehezen oldották meg. A jelenlegi hitelezési és pénzforgalmi rendszer szempontjából is elavult a törlesztéses akció. — Mennyi juh felvásárlását tervezik jövőre? — 1969-ben várhatóan több gazdaság veszi igénybe vállalatunk közreműködését. Az eddigi szerződéskötéseket figyelembe véve, mintegy 30 ezer juh átvételével számolunk. K. S. Elégedettek a szövetség eddigi munkájával Csütörtökön küldöttgyűlésre jöttek össze a Bácskai M’ezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tagszövetkezetei. A tanácskozáson részt vett: dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, dr. Glied Károly, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. Megvitatták a területi szövetség egyéves tevékenységének főbb tapasztalatait és a soron levő tennivalókat. Az előzőleg kiküldött írásbeli előterjesztést Körmendi Károly, a szövetség elnöke rövid vitaindító előadásában kiegészítette. Ezután tájékoztató hangzott el a zárszámadásokat, s a jövő évi tervezést érintő néhány főbb tennivalóról. A vitában a küldöttek megelégedéssel nyilatkoztak a szövetség tevékenységéről. Bejelentették, hogy továbbra is segítséget várnak a közgazdasági elemző munkában. Sok szó esett arról is, hogy a termelésfejlesztésre a jövőben több gondot kell fordítani. Egyik legfontosabb teendőként jelölték meg a termelőszövetkezetek gazdálkodásának belső ellenőrzését. Franciaorszásban Az Humanité botrányosnak minősíti a francia államtanács szerdai döntését, amellyel hatályon kívül helyezte a hyeres-i községi tanács feloszlatását kimondó 1967. december 21-i kormányrendeletét, amelyet de Gaulle tábornok és Pompidou akkori miniszter- elnök írt alá. A hyeres-i köaségtanács feloszlatására egy évvel ezelőtt azért került sor, mert a polgármester és a község vezetőségének több más tagja sorozatos anyagi visszaéléseket követett el. Ezekért a bíróság időközben a polgármestert már el is ítélte. A feloszlatás után tartott válasz, tás eredményeként Hyeres élére baloldali községtanács került, kommunista polgármesterrel. Az állam. .anács egyúttal ezt a választást is érvényteleníti.
