Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek a MAGYAR S ?Q C Tä L1S T A M'UMKÁSPÁRT B Á C S*-K IS K U/J MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A jövő évi költségvetés az országgyűlés előtt Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés idei utolsó ülésszaka, amelyen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A szerdai ülés kegyeletes aktussal kezdődött, Kállai Gyula megemlékezett az elhunyt Dobi Istvánról, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökéről. A képviselők néma felállással adóztak Dobi István emlékének, majd az országgyűlés jegyzőkönyvileg is megörökítette az Elnöki Tanács elhunyt nyugalmazott elnökének emlékét Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját a népköztársaság 1969. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvény- javaslat előterjesztését és végül az interpellációkat Napirend szerint ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója következett melyet Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára terjesztett az országgyűlés elé. Majd az 1969. évi állami költségvetésről, valamint a tanácsok költségvetésének szabályozóiról szóló törvényjavaslatot Válj/« Péter pénzügyminiszter ismertette. Vályi Péter beszéde December 22-ére összehívták a megyei tanácsot A Bács-Kiskun megye Tanácsát ez évi utolsó ülésére december 22-én, délelőtt 9 órai kezdettel Kecskemétre hívta össze a végrehajtó bizottság. A tanácsülés napirendjén elsőként a mandátumvizsgáló bizottságot választják meg az október 22-én megválasztott új megyei tanácstagok mandátumának hitelesítésére, majd a megyei tanács végrehajtó bizottságának kiegészítésére kerül sor. A továbbiakban dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke tájékoztatja a testületet a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd a megyei tanács, a vb és az állandó bizottságok 1969 évi ■ munkaprogramjára tesz előterjesztést. Miként a végrehajtó bizottság egyik közelmúltban tartott ülésén, bizonyára ugyanúgy a megye tanácsának ülésén is élénk érdeklődést vált ki és okos, előrelátó elhatározásokra ösztönöz a „Demográfiai tényezők alakulása, várható tendenciák és ezek hatása Bács-Kiskun megyében” című előterjesztést, melynek vitaindítóját Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tartja. Harmadik napirendi pontként dr. Millasin Teréz, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke tesz jelentést a tanácsülésnek a megyei NEB 1968. évi tevékenységéről, s terjeszt elő javaslatot a jövő évi munkatervre vonatkozóan. 154 milliárd for'nt bevétel, 156 milliárd kiadás Az állami költségvetés jövő évi bevételei meghaladják a 154 milliárd forintot. Ez csaknem 10 százalékkal magasabb az ez évinél. A leggyorsabban a vállalatok és szövetkezetek befizetései nőnek. A nyereség várható erőteljes növekedése miatt a tiszta jövedelemből a vállalatoknál maradó hányad tovább nő. A jövő évi nyereségből az államot mintegy 43 milliárd forint nyereségadó illeti meg, 3 milliárd forinttal több, mint ez évben, részben a gazdálkodás javulása, részben a termelés és a forgalom növekedése következtében. A vállalatok és szövetkezetek 1969-ben eszközlekötési járulék címén kereken 25 milliárd forintot fizetnek be. Január elsejétől kezdve a hitelből finanszírozott készletek és állóeszközök után is fizetni kell eszközlekötési járulékot. 1969-ben a vállalatok é szövetkezetek forgalmiadóbefizetései mintegy 20 milliárd forint bevételt jelentenek. Ez 5 százalékkal nagyobb az ez évinél. A növekedésben a kiskereskedelmi áruforgalom emelkedése jut kifejezésre. Az állami költségveté: kiadásai 1969-ben megköze lítik a 156 milliárd forintot. A kiadásokon belül nag} súlya van még mindig f különböző támogatásoknál Az állam a továbbiakba is tekintélyes összegekk kíván részt venni a meze gazdasági termelés fellel dítésében, a termelőszöve kezetek pénzügyi helyzet nek megszilárdításában. Az A panou. nni uieaterem j69. évi állami költségvee«»o oauaui'Miuau a part és « kor.ua.iy v c..---- m haOk. ( Bozsán Endre felvétele.) Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság fejlődés ebben az évben is töretlei volt. A nemzeti jövedelem növekedése hasonló, mint az elmúlt évek átlaga. Az ipari termelés 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság bruttó termelése elsősorban az állattenyésztés növekedése miatt némileg meghaladja a tavalyit. A gazdasági egyensúlyra való törekvésben különösen a fogyasztói piacon értünk el eredményeket. A felhalmozásnál az új köz- gazdasági szabályozók hatása — a dolog természeténél fogva — csak fokozatosan bontakozik ki. Az elmúlt évekhez képest a társadalmi tiszta jövedelemből a vállalatok ma többet, az állami költség- vetés kevesebbet kap. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok önállóbb és felelő- sebb gazdálkodást folytassanak. Két legfontosabb célunk jövőre is: a népgazdaság kiegyensúlyozott továbbfejlesztése és a gazdasági hatékonyság növelése. Változatlanul nagy gondot fordítunk a fogyasztói piac stabilitására; tervezzük a beruházási tevékenység hatásfokának javítását, segíteni kívánjuk a beruházási javak iránti kereslet és kínálat összhangjának megteremtését Fokozni kell áruink és szolgáltatásaink külföldi versenyképességét, az export gazdaságosságát. E követelményeknek megfelel a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5— 6 százalékos növekedése. Az 1969. évi állami költségvetés előkészítése mindezek alapján történt. tés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére 5,2 milliárd forintos kiadást vett számításba, amelynek fele a beruházási támogatás, másik fele pedig főként a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek külön állami támogatását és az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. A társadalmi közös fogyasztás intézményeinek fenntartására és fejlesztésére a költségvetésben 52 milliárd forintot irányoztunk elő, ami az összes kiadás több mint egyharmadának felel meg. Az elmúlt években hozott szociálpolitikai intézkedések eredményeként a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások gyorsabban nőnek, mint a nemzeti jövedelem. 74 milliárd beruliázásra A népgazdasági terv 1969- ben összesen mintegy 72— 74 milliárd forint beruházással számol. Ezen belül az ipari beruházások 34 milliárd forintot tesznek ki. Jelentős összegeket költünk olyan épülő ipari beruházások befejezésére, mint a Százhalombattai Hőerőmű, a Kismotor- és Gép. gyár, a Vásárosnaményi lörgács-Ládagyár. Megfontolt válogatás után indítunk — az elmúlt évekénél lényegesen kevesebb — új beruházást. Ilyen a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár fejlesztése, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a Szegedi Házépítő Kombinát. A mezőgazdaság beruházásai az összberuházásból mintegy 13,5 milliárd forintot tesznek ki, ami a beruházásoknak közel egyötöde. Fontos életszínvonal-politikai célkitűzésünk a lakásépítések növelése. 1969-ben mintegy 62 000 lakás építését tervezzük. A negyedik ötéves tervben kiugróan nagy lakásépítési program megvalósítását tűzzük ki célul. Már ez évben megkezdte termelését a győri és miskolci házgyár, ezenkívül folyamatban van még hálnom házgyár építése. A korszerű export növelését célzó beruházásoknál a hitelezésben előnyös feltételeket biztosítunk. Mivel a külkereskedelmi forgalom szabályozói beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a tőkés relációból származó gépimporttal kapcsolatos letét mértékét 150 százalékról 100 százalékra csökkentjük. Az 1969. évi nyereség várható alakulása már tükrözi a szabályozók következetesebbé tételével kapcsolatos intézkedések hatását is, úgymint a támogatások fajlagos csökkentését, a kivételek szűkítését és egyes átmeneti kötöttségek enyhítését. Az év folyamán a piaci egyensúly általában kielégítő volt. A termékforgalma- 1 zás új rendszere fokozatosan kibontakozott. Volt ugyanakkor néhány termék, pl. a hengerelt acél, az építőanyagok, egyes műanyagok, a fenyőfűrészáru, xxm. évf. 297. szám 1968. december 19. CSÜTÖRTÖK A rat 80 fillér Fagyos emlékek András Sándor emlékezik, mi történt Érsekhalmán ötven évvel ezelőtt. (4. oldal) Á pénz bűvöletében A lajosmizsei szülőotthon volt vezetőjének üzelmeiről. (4. oldal) Hova, merre, fiúk? öt fiúval beszélget munkatársunk a kalocsai Hunyadi János Kollégium klubszobájában. (5. oldal) A csütörtökön szokásos SAKK-rovattal együtt * a 6. oldalon amelyből nem lehetett hiánytalan ellátást biztosítani. A hiányok felszámolására növelni kellett az importot. flz új árrendszer Itatása 1969. év folyamán a termelői és a fogyasztói árakban módosításokat tervezünk végrehajtani. A termelői árak módosítását főleg termeléspolitikai szempontok és kereslet-kínálati meggondolások; a fogyasztói árak változtatását pedig az értékarányokhoz való közelítés és a forgalmi adórendszer szükséges egyszerűsítése indokolja. A fenyőfűrészáru termelői árát január 1-ével átlagosan több mint 20 százalékkal emeljük, a farostlemez termelői árát viszont 7 százalékkal mérsékeljük. A fenyőfűrészáru áremelését az teszi szükségessé, hogy a jelenlegi belföldi árak mellett a gyorsan növekvő belföldi igényeket szocialista importból nem tudjuk kielégíteni, a jelenlegi belföldi ár a tőkés beszerzési árhoz képest pedig alacsony. A nyersbőr világpiaci árának számottevő csökkenése lehetővé teszi a kész bőrök termelői árának mintegy 10 százalékos csökkentését, egyúttal sor -érül a cipő- és bőripari termékek forgalmi adóztatásának újjárendezésére, ami a fogyasztói árak némi csökkenését eredményezi. Változnak egyes baromfifélék árai is. Ennek első jeleként már az elmúlt napokban csökkent a vágott- csirke felvásárlási és fogyasztói ára. Ármódosításokat hajtunk majd végre a tüzelőanyagok termelői és fogyasztói áraiban, módosítjuk a szén árrendszerét, ezen belül egyes magas kalóriájú és kisebb hamutartaL lú szenek termelői árát mérsékeljük. A hazai termelésű brikett fogyasztói árát °0 szá(Folyiatás a 2. -oldalon.)
