Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-18 / 296. szám
Világ proletáriai, egyesüljetek! m MAGYAR SZOCIALISTA M’UTIKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU^I M EGY. El BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évf. 296. szám Ára 80 fillér 1968. december 18, szerda Több száz millió forint ár- és belvízvédelemre Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bixottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén elsőnek a megye távlati vízgazdálkodási tervét vitatta meg, amelyet az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság készített. A téma tárgyalásán részt vettek: Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnök- helyettese, valamint a megye vízgazdálkodásában érintett vízügyi igazgatóságok vezetői. A végrehajtó bizottság részére készített jelentés részletesen elemezte a megye helyzetit. Fontos feladat az árvízvédelem, annál is inkább, mert a megye nyugati határán 180 kilométer hosszan folyik a Duna, keleti részén a Tisza pedig 15 kilométer hosszúságban érinti. A tiszai árvédelmi töltés védőképessége kielégítő, a dunai azonban erősítésre szorul. Az 1965-ös nyári árvíz után ez utóbbira jelentős összegeket áldoztak. Az előzetes terv szerint 1966-tól 1970-ig 128 millió forint értékben magasítják, erősítik a dunai töltéseket. Az árvédelmi töltések fenntartása is jelentős ösz- szeget igényel évenként. 3 és fél—4 millió forint áll rendelkezésre erre a célra. Az 1980-ig tervezett beruházásból a megye árterületét védő töltések megerősítése befejeződik, magasságuk mindenütt eléri, illetve meghaladja a mértékadó árvízszintet, kereszt- metszetük pedig megközelítőleg kétszer akkora lesz. mint az 1965. évi nyári árvizet megelőző időszakban. A Duna. illetve a Tisza hullámterében található magasabb területek, kisebb nyári árvizek elleni védelmét 66 kilométer hosszú gát biztosítja, amely a társulatok kezelésében van. A vízgazdálkodási társulatok a nyári gátak erősítésére 1980-ig 3 és fél millió forint beruházást irányoztak elő, fenntartásukra évi 700 —800 ezer forintot fordítanak. Az állam hatalmas összegeket fordít a folyamszabályozásra is. A második ötéves terv időszaka alatt a megyét érintő Duna- és Ti- szaszakaszon 95 millió forint felhasználására került sor. Ennek zöme természetesen a Dunát érinti. A harmadik ötéves tervidőszak alatt összen 130 millió forintot fordítanak a Duna szabályozására. 1970-től 80-ig pedig 326 millió forintot. A belvízgazdálkodással kapcsolatban megállapítja a jelentés, hogy szükségessé vált a vízügyi igazgatóságok, a vízgazdálkodási társulatok, valamint az üzemek még hatékonyabb együttműködése. Csak akkor lehet tartós eredményt elérni, ha megvan az összhang a vízgazdálkodásban. A belvízvédelmi művek fejlesztésére fordított, illetve a tervezett költségek 1958-tól 1980-ig csaknem 700 millió forintot tesznek ki. A mezőgazdasági víz- hasznosítást tekintve elsősorban az öntözés egyre nagyobb térhódítása a figyelemre méltó. Az öntözött terület az utóbbi 10 év alatt mintegy tízszeresére emelkedett a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az előterjesztés felett élénk vita alakult ki. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnak az . eddigi munkáért. Ugyanakkor reméli, hogy tovább javul a megyét érintő többi vízügyi igazgatósággal is az együttműködés. Állást, foglalt amellett, hogy Baja város vízellátásának javítását kiemelten kell kezelni. Előterjesztést tesz annak érdekében is, hogy a hartai öntözőfürt építését meggyorsítsák, illetve a tassi öntözőfürt építésének megkezdését előbbre hozzák. Támogatja Kecskeméten a város szennyvízhasznosításával kapcsolatos előkészületeket. Egyik legfontosabb fel adatnak tekinti. hogy 1975-ig a megye vala mennyi nagyobb településének vízellátása megoldódjon. A következőkben a vb az Állami Kereskedelmi Felügyelőség jelentését tárgyalta, amely főként az évi január 1-i árreformot követő ellenőrzések tapasztalatairól és az egyéb felügyeleti munkáról számolt be. A téma tárgyalásán részt vett dr. Acs Lajos, az Max Reimann levele Max Reimann Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a párt betiltásá nak megszüntetéséről tárgyalni hivatott bizottság vezetője, levélben szólította fel a nyugatnémet kor mányt. hogy kezdje meg a tárgyalásokat az NKP legalizálásáról. Levelének szövegét Reimann kedden Düs seldorfban egy nemzetközi sajtóértekezleten ismertette Reimann kéri a nyugatnémet kormánytól, hogy nevezze meg megbízottait és 'elölje meg a mielőbb megártandó tárgyalások helyét ős időpontját. (ADN) Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője. A vitában legtöbb szó a fogyasztók érdekvédelméről esett. Számos szabálytalaság, visz- szaélés szerepel a jelentésben és sokat szóvá tettek a felszólalók is. A végrehajtó bizottság egyetértett a beszámolóval, felhívta a figyelmet a nagyobb fokú ellenőrzésre és elismerését fejezte ki az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek az eddigi munkáért. Ezután a végrehajtó bizottság a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben végzett személyzeti munka végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat vitatta meg. A tanácskozáson részt vett Markovics János, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium személyzeti főosztályának helyettes vezetője. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta és felhívta a figyelmet a rendelkezés végrehajtásával kapcsolatosan a megfontoltságra és a körültekintő munkára. K. S. r Onos n 1 Jelentés az úthelyzetről Tegnap, a délelőtti órákban az egész megyében ónos esővel beköszöntött az első kellemetlen téli nap. A Közúti Igazgatóság tájékoztatása szerint Tasstól Bajáig az 51. sz. úton az úttest eljegesedett. Az ehhez kapcsolódó Kecskemét— Dvmaföldvár, valamint a Solt—Tompa közötti út szintén rendkívül csúszóssá vált. Ezeken az útszakaszokon a dunavecsei útmesteri telep öt homok- és sószóró gépkocsija tevékenykedett. Főleg a kanyarokban, a várható nagy gyalogosforgalom irányában szórták le az úttestet. Nemcsak az 51-es, hanem a megyén átvezető, rendkívül forgalmas 5. számú főútvonalon is megkezdődött a munka. Kecskemét térségében három sószóró, négy homokszóró gépkocsi tette biztonságosabbá a közlekedést. A Közúti Igazgatóság vezetője elmondta még, hogy szerencsére az ónos esőt eső váltotta fel, melynek hatásaként, s természetesen a kiszórt só következtében, az úttestet borító jégpáncél elkásásodott. Az Űi iavítóműhe'y A Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat dunavecsei telepén új javítóműhely és irodahelyiség épül. A hartal Lenin Tsz és a vízgazdálkodási vállalat építőbrigádja a jövő év első felében készül el a munkákkal. (Kovács János felvétele.) igazgatóság gépei egyébként mindaddig munkában állnak, amíg erre szükség lesz. A MA VAUT kecskeméti állomásfőnökségén Kondor János állomásfőnököt kerestük fel. Tájékoztatása szerint a kecskeméti távolsági autóbuszok pontosan indultak, ám a dél felé érkező járatok általában 15 percet késtek. Az autóbuszok vezetőinek figyelmét felhívták a csúszós út várható következményeire, nevezetesen a követési távolság betartására, s a fékezés veszélyére- A vasúti közlekedésben az első ónos esős nap nem okozott zavart, bár a megyeszékhely vasútállomásán levő dominó- biztosító berendezéseket sűrűn kellett tisztogatni. A mentők nem panaszkodtak a jeges útra, hiszen egyetlen hívásuk sem akadt emiatt. A rendőrség közlekedésrendészeti alosztályára egy balesetről érkezett jelentés. Délelőtt 10 órakor a 9. számú AKÖV egyik Volga taxija a síkos út miatt, egy fának ütközött, de szerencsére súlyos sérülés nem történt. A megyeszékhelyen az IKV házkezelőségénél elmondták, hogy Kecskemét 73, hozzájuk tartozó ház- felügyelője a házak előtti járdát megtisztította, tehát a szabályoknak megfelelően jártak el. G. G. Eredményes versenymozgalom A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat 1968-ra munkaversenyt hirdetett a ..Szocialista Munka Vállalata” cím elnyeréséért. Kihirdetése után a vállalat valamennyi dolgozója részvételével széles körű mozgalom indult a feltételek teljesítéséért, kiszélesedett a szocialista brigádmozga’om Az elmúlt esztendő 32 bri gádjával szemben az idén 80 brigád, 558 dolgozó vett részt a szocialista brigád- versenyben. A vállalat vezetősége az 'dém fokozott gondot fordított a dolgozók élet- é« munkakörülményeinek javítására, csaknem 900 ezer forintot költöttek szociális és munkavédelmi célokra. Ez az összeg a tervezettnek saknem kétszerese. S az. hogy a dolgozók jobb munkakörülmények között dolgozhattak szintén meglátszik az eredményeken. A tervezett vállalati nyereséget közel 2 millió forinttal haladták eddig túl. Ez a teljesítmény a várható részesedési alapot megemelte, így az éves bérfelhaszná- tásnak közel 10 százaléka, a tavalyi összegnek csaknem háromszorosa kerül majd kiosztásra, nyereség- részesedésként. WsKolai kifejezés, de •* ezúttal kölcsönözhetjük az esztendő befejezésére utaló írásunk címéül is. Mert habár még hátra van az 1908-as évből 9—10 munkanap, mi ez már az eltelt háromszázhoz képest. Még módosíthat valamit eredményeinken az ünnepekkel szabdalt másfél hét is, ahogy mondani szokták: szépíthet a dolgokon, de a mérleg nyelvét mégis az eltelt időszak állította be. Ezért talán nem elsietett megállapítás, és nem felesleges előre való lelkende- zés, ha örömmel nyugtázzuk: a várakozások esztendeje nem borította fel számításainkat. Illetve néhány dologban — szerencsére — igen: ugyanis kezdeti szorongásaink, s aggodalmaink, melyekkel eléje néztünk, nem igazolódtak. Például nem következett be, még csak átmenetileg sem részleges munkanélküliség a vállalatok piachoz igazodó termelése miatt. Sőt ellenkezőleg — ha szabad ezt mondani — talán túlzottan is megnőtt egyes szakmákban a munkaerő-kereslet, ami inkább a meglevő hiányra utal. (Itt, e helyen most nincs mód, hogy elemezzük ennek pozitív és negatív kihatásait.) Wem következett be az 1 * aggályokat igazoló áremelkedés sem a fogyasztói piacon. Bár nem mindenütt alakultak úgy az árak, ahogyan szeretnénk ... Egyes monopolhelyzetben levő vállalatok még megpróbálnak visszaélni előnyös pozíciójukkal — de üsszeségébén megállapíthatjuk: a párt és a kormány éberen őrködött azon, hogy a lakosság életszínvonalát meghatározó reálbérek növekedését ne lépjék túl a fogyasztói árak. S mint Nyers Rezső elvtárs egyik felszólalásában mondotta: „.. a monopolhelyzet további szűkítését akarjuk elérni, hogy minden területen legyen gazdasági verseny, amely a vállalatot az olcsóbb termelésre és észszerű politikára szorítja.” Kiderült, hogy a termelő vállalatok és szövetkezetek, s a kereskedelmi egységek jól elboldogulnak a kötelező tervszámok nélkül, s nem ez a hajtóereje munkájuknak. Az is világossá vált viszont, hogy nem elég a jó kereskedői „szimat”, ha az nem párosul kellő körültekintéssel, előrelátással. Egy- egy elsietett beruházás különösen a kisebb termelő- egységeknél máris megbosz- szulta magát. Összeségében azonban sokat javítottak pl. a termelőszövetkezetek anyagi helyzetén a különböző segéd- és melléküzemágak. r /ű Italában elmondható: ügyes vállalkozószellem, kezdeményezőkészség jellemezte megyénkben fs a gazdasági élet vezetőit, s az pezsdítően hatott minden területen a dolgozók alkotó kedvére. Bizalom és bizakodás hatja át közéletünket a párt és a kormány politikája iránt. Most, amikor ismét ösz- szeül az országgyűlés, az állampolgárok figyelme a Parlament felé fordul. Az „évzáró” és évkezdet időszakában vagyunk. Szeret-' nénk nem csak kis háztartásainkban, de az ennek létét is meghatározó országos háztartásban is látni az ösz- szefügqéseket, a rendet és nyugalmat sugárzó számokat, s a jövőt előrevetítő st-r7’ !1Hást. r ¥ Tgy gondoljuk, nem fogunk csalaV ózni. Az országgyűlés jó gazda módjára dönt a. „nagy ház- '--fminden lényeges kérdésében. FTP Évzáró
