Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

8. oldal 1968. december 15. vasárnap Eredményesen látja el feladatát az átszervezett mezőgazdasági szakirányítás Beszélgetés dr. Glied Károllyal, a megyei tanács vh-elniikhelyettesével Fél évvel a gazdasági reform bevezetése előtt sor került a tanácsoknál a mezőgazdasági szakirányítás átszervezésére. Egységessé vált a mezőgazdasági és élelmezésügyi igazgatás, Önállóbbak lettek az állat- egészségüggyel, növényvédelemmel, állattenyésztéssel foglalkozó intézmények, valamint a földügyekkel kap­csolatos igazgatási feladatok ellátására szolgáló hiva­tal. Megalakultak a termelőszövetkezetek területi szö­vetségei, amelyek fölött az állami felügyeletet a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. Felkerestük dr. Glied Károly elvtársat, a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági irá­nyítással foglakozó elnökhelyettesét és megkértük adjon tájékoztatást a szakirányítás átszervezése óta eltelt időszakban elért eredményekről, a jelentkező gondokról, a további feladatokról. Az alábbiakban közöljük az interjút: I Miként tudott élni a na­gyobb hatáskörrel, felelős­séggel az átszervezés óta elért másfél esztendőben a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasá­gi irányítása? A gazdasági reform szük­ségszerűen megkövetelte a tanácsi mezőgazdasági irá­nyítás módszereinek meg­változtatását, a reform ér­vényesülését elősegítő for­máknak és az ehhez igazo­dó szervezeti kereteknek kialakítását. Ismert, hogy a tanácsok erkölcsileg és politikailag felelősek a területükön le­vő- termelőszövetkezetek működéséért, gazdasági, po­litikai, szervezeti megszi­lárdításukért. Tevékenysé­gük tartalma az új gazda­sági mechanizmusban meg­változott. Munkájukra jel­lemző a közgazdasági esz­közökkel való befolyásolás, a párt és a kormány agrár- politikáját kifejező közpöh- ti intézkedések érvényesí­tése; s az eddigi operatív gazdaságszervező tevékeny­ség helyett a gazdasági igazgatási munka erősítése, fejlesztése. Nőtt a végrehajtó bizott­ság hatásköre és felelőssége azzal is, hogy megszűnt a szakigazgatási szervek ket­tős irányítása, s ma már az ágazati politika területi ér­vényesítéséért a végrehajtó bizottság felelős. Az említett elvek ér­vényre juttatása kifejeződik az új, egységes mezőgazda- sági és élelmezésügyi szak- igazgatási szervek működé­sében is. Az átszervezett mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályoknak más­fél éves tevékenységét ér­tékelve hangsúlyozni kell, hogy hatáskörük a korábbi időhöz viszonyítottan rész­ben kiterjedt, részben csök­kent. Bővült az élelmezés- ügyi, hatósági, igazgatási és vállalatgazdálkodási téma­körrel, valamint azzal, hogy hatósági jogkörüket szek­torra és a szervek felügye­letére tekintet nélkül, az ágazathoz tartozó vala­mennyi gazdaság, üzem, vállalat vonatkozásában gyakorolják. Megszűnt a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásába beleszóló, ap­rólékos termelésszervező és gazdaságirányító munka. Megmaradt viszont kiemelt feladatként a kedvezőtlen termőhelyi adottságú ter­melőszövetkezetek konkrét segítése. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi szakigazgatás át­szervezésének másik sajá­tos vonása, hogy a hatósá­gi jellegű feladatok közül az állategészségügyi, nö­vényvédelmi, állattenyész­tési irányítás ellátására ön­álló, a megyei mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tály felügyelete alatt mű­ködő tanácsi intézménye­ket, a földügyekkel kapcso­latos feladatok ellátására pedig közvetlenül a me­gyei tanács vb felügyelete alá tartozó földhivatalt hoztuk létre. Megállapítható, hogy az átszervezett tanácsi mező- gazdasági apparátus fel­adatát az új követelmé­nyeknek megfelelően, jól és eredményesen látja el. I Mennyiben változott a já­rási, városi tanácsok me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályainak hatáskö­re és hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? A járási, városi tanácsok végrehajtó bizottságainak mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályai az ágaza­tot ériptő elsőfokú állam­igazgatási hatóságok voltak korábban és azok marad­tak* az átszervezés után is. Az osztályok hatáskörébe tartozik a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszer- ipar fejlesztése, a termelő- szövetkezetek állami fel­ügyelete és törvényes mű­ködésük biztosítása. A kérdéshez kapcsolódva arra kell még emlékeztet­nem, hogy tavaly pártunk és kormányunk kezdemé­nyezéseket tett az állam- igazgatási hatáskörök de­centralizálására, egyes egye­di ügyek eldöntésének a testületi szervek hatáskö­réből a szakigazgatási in­tézmények hatáskörébe tör­ténő átadására. Az a véleményem, hogy a járási és a városi osztá­lyok az új hatósági jogkö­röket helyesen, megfontol­tan gyakorolják, hatáskö­rük bővítése indokolt volt, közelebb vitte az államigaz­gatási eljárást az élethez. I Milyen általános fejlődés tapasztalható a gazdasági reform első évében a me­zőgazdaságban? A rendkí­vüli időjárás ellenére sike- rül-e az előirányzatokat teljesíteni? A gazdasági reform első évében a megye mezőgaz­daságának általános fejlő­dése pozitívan értékelhető. Ez a fejlődés egyes ágaza­tokban törésmentes, a szél­sőséges időjárás és az állat­egészségügyi gondok elle­nére is. A szocialista mezőgazda- sági nagyüzem fölényét igazolják a termésátlagok. A 15 mázsa körüli búza, a 17 mázsa májusi morzsolt- ban számított kukoricater­més, a 200 mázsa cukorré­pa és a 40—50 mázsa kö­zötti fűszerpaprika átlag­termés holdanként, az aszá­lyos időjárás mellett kima­gaslónak értékelhető. A ta­lajművelés, a korszerű nö­vényápolás és tápanyag­visszapótlás mellett a tava­szi vetésű növényeknél nagymértékben növelte a hozamokat a mintegy 50 ezer holdon alkalmazott korszerű öntözés is. Sajná­latos, hogy a mintegy két és fél millió, mázsa szőlő­termésből csak 2 millió mázsa lett, mert a megké­sett csapadék súlyos káro­kat okozott. összegezve elmondhatom, hogy az idén a megye me­zőgazdasága a harmadik öt­éves terv időarányos célki­tűzéseit teljesítette. Elisme­rés illeti ezért a mezőgaz­daságban dolgozókat, a fi­zikaiakat és az irányító munkakörben levőket egy­aránt. A megyei átlagon belül azonban egyes ked­vezőtlen adottságú terme­lőszövetkezeteknél súlyos év végi gondokkal, mérleg­hiánnyal is számolnunk kell. I Egy évvel ezelőtt jöttek létre a termelőszövetkeze­tek területi szövetségei, ho­gyan értékeli a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága eddigi munkájukat? A végrehajtó bizottság ez év november 5-én tartott ülésén foglalkozott a szö­vetkezeti törvény végrehaj­tásának tapasztalataival és a területi szövetségek eddi­gi munkájával. Megállapí­totta, hogy a szövetségek eddigi működése kedvező­en értékelhető, bár az egy­éves tevékenységük útke­resés. volt. Fő jellemzője, hogy az - érdemi munka a választott szervek — köz­gyűlés, elnökség, különbö­ző bizottságok — keretében folyik, melyhez a függetle­nített apparátus jelentős se­gítséget ad. Helyes törek­vés nyilvánul meg részük­ről a vállalatokkal való együttműködésre, a széles körű termelési és piaci in­formációk beszerzésére, a szövetkezetek értékesítési tevékenységének elősegíté­sére. Kívánatos, hogy to­vábbi tevékenységükben erősödjön a közgazdasági elemző munka, a szocialis­ta munkaverseny és a szak­munkásképzés szervezése, megfelelő ajánlások kidol­gozása a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonalának emelésére, a gazdaságpoli­tikai ösztönzők hatásának vizsgálatára. I lgen nagy jelentőségű a földtulajdon és a földhasz­nálat további fejlesztéséről szóló törvény. Mik az ed­digi tapasztalatok a végre­hajtással kapcsolatban? Az 1967 őszén megjelent földtörvény ma már min­denki előtt ismert, alapvető új szabályozást adott a ter­melőszövetkezetek által használt földek tulajdon- viszonyainak megnyugtató rendezésére, a termelőszö­vetkezeti földhasználat sta­bilizálására. Tudott, hogy a legalapvetőbb rendelkezé­se szerint a kívülállók tu­lajdonát képező, de a ter­melőszövetkezetek által használt földek tulajdonjo­ga jövő év január 1. nap­jával — megváltás ellené­ben —, a földet használó termelőszövetkezetet illeti. Az idei esztendő az elő­készítés ideje volt. A jelen­leg rendelkezésre álló ada­tok szerint több mint 90 ezer tulajdonos mintegy 150 ezer hold földje kerül ter­melőszövetkezeti tulajdon­ba. Ezek a tulajdonosok túlnyomó többségükben olyan nem mezőgazdasági foglalkozású személyek, akiknek megélhetését ko­rábban sem a föld jelen­tette. Az előkészítés időszaká­ban zavaró körülményként észleltük, hogy az elmúlt évek során a rendezetlen tulajdon- és használati vi­szonyok miatt mintegy 16 ezer hagyatéki ügy letár- gyalatlan maradt. Ezúttal is szükségesnek tartom taná­csaink figyelmét az idei vo­natkozó eljárás fontosságá­ra, felhívni. B Milyen fő feladatok állnak a megye niezógaztía.mga előtt a jövő esztendőben? A megyei tanács 1968. ok­tóberi ülésén megtárgyalta a harmadik ötéves terv tel­jesítésének helyzetét és meghatározta a hátralevő évek feladatait. Megállapí­totta, hogy az eredeti cél­kitűzések időt állónak bi­zonyultak annak ellenére, hogy közben a gazdaságirá­nyítás rendszere megválto­zott. Fő feladatként éppen ezért továbbra is a harma­dik ötéves terv előirányza­tainak teljesítését jelölte meg. Ebből néhány különö­sen fontos és időszerű cél­kitűzést emelnék ki. Az elmúlt évek során megteremtődtek a korszerű termelés anyagi, műszaki feltételei a mezőgazdaság­ban. Gondolok itt elsősor­ban az erőgépparkra, az egyre szélesebb körben al­kalmazott kemizálásra és a korszerű fajták elterjedésé­re. Alapvető feladat vala­mennyi mezőgazdasági üzem számára a lehető­ségek minél jobb kihasz­nálása, a termelékenység növelése, az üzemi állat­egészségügyi helyzet javí­tása és végső soron a költ­ségkihatások csökkentése. A teljes homokhasznosí­tás hosszabb távlatokat igénybe vevő feladatain kí­vül ki kell dolgozni az ül­tetvény-rekonstrukció soron levő teendőit és biztosítani egyúttal a végrehajtás elő­feltételeit. Szükséges a táv­lati üzemfejlesztési tervek összeállítása, amit a szövet­kezetek saját maguk, vagy a kutató intézetek felkéré­sével oldanak meg. Nagy gondot kíván a rossz víz­gazdálkodási területek ren­dezése és általában a talaj­javítási feladatok végre­hajtása. A vállalatszerű gazdálko­dás és a termelőszövetke­zeti demokrácia összehan­golására irányuló törekvé­sek már 1968-ban is bizta­tóan alakultak. Szükséges azonban, hogy a termelő- szövetkezetek ezt az össz­hangot tovább fejlesszék. Javasoljuk, hogy vonják be e témakörbe a területi szö­vetségeket is. Hasznosnak találjuk a termelőszövetkezetek együttműködését, adott ese­tekben a vállalatokkal tör­ténő kooperációját. Így el­kerülhetők a párhuzamos beruházások, s végső soron lerövidíthető a termék út­ja a termelőtől a fogyasz­tóig. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek se­gítése továbbra is fontos Oz MSZMP Központi Bizottságának üdvözli távirata a LEM? Központi Bizottságához A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságát a Lengyel Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. (MTI) Felfüggesztették a kongresszust letartóztatások, lapbetiltások Brazíliában A brazíliai reakció szom­baton frontális támadást indított a demokratikus sza­badságjogok ellen. A szél­sőjobboldali amerikabarát katonai elemek ösztönzésé­re a kormány teljhatalom­mal ruházta fél Costa e Sil­va elnököt, aki ezt követő­en dekrétumban jelentette be a kongresszusnak meg­határozatlan időre való fel­függesztését. A 12 cikkelyből álló dek­rétum értelmében a kor­mány rendeletek útján gya­korolja uralmát, jogot for­mál arra, hogy tízévi idő­tartamra megfossza politi­kai kiváltságától a kong­resszus, valamint a szövet­ségi parlamentek és a váro­si tanácsok képviselőit, ki­kiálthatja a rendkívüli ál­lapotot és hatályon kívül helyezheti az úgynevezett habeas corpus-türvényeket, vagy letartóztatási parancs nélkül őrizetbe vehet állam­polgárokat. Az összes brazíliai rádió- állomások által sugárzott bejelentés egyik legsúlyo­sabb kitétele, hogy Costa e Silva elnök semmibe vehe­ti a legfelsőbb bíróság dön­téseit is. Erre a lépésre még az 1964. áprilisi katonai ál­lamcsíny szervezői sem mernék rászánni magukat. A közlemény a diktatóri­kus rendelkezések indoko­lásául hivatkozik „forradal­mi háború” veszélyére „min­denütt tapasztalható felfor­gató tevékenységre” de eb­ben a vonatkozásban nem tartalmaz semmiféle konk­rétumot. Hasonlóképpen nyomatékosán hangsúlyozza az 1964-es „forradalom” értsd ellenforradalom „szel­lemi örökségének” fontos­ságát. A jobboldal ameri­kai segédlettel ekkor buk­tatta meg Goulart elnök rendszerét. Az amerikai hírügynök­ség értesülése szerint a kongresszus ellen foganato­sított rendszabályok mögött Syseno Sarmiento tábornok', a Rio de Janeiro környé­kén állomásozó nagy létszá­mú 1. hadsereg parancs­noka áll. A rendeletek meghirdeté­se után újabb hat személyt tartóztattak le. Állítólag összesen hatvan személy letartóztatására kapott pa­rancsot a rendőrség. (AFP) Robbanékony a közel-keleti helyzet William Scranton volt pennsylvaniai kormányzó, aki Nixon amerikai megvá­lasztott elnök megbízásából közel-keleti körutat tett, tá­jékoztatta Nixont tapaszta­latairól. A megbeszélés után Scran­ton sajtóértekezletet tar­tott, amelyen kijelentette, hogy a közel-keleti helyzetet „rendkívül robbanékonynak és igen nehéznek” tartja. „A világ e részében mély­séges az ingerültség és a gyűlölet. A békés rendezés sikeréhez szinte csodára van szükség” — jelentette ki az amerikai politikus, aki ezután megismételte hétfőn Izraelben tett kije­lentését, miszerint az Egye­feladata a tanácsi szakigaz­gatásnak. A lehetőségek teljes körű felhasználásával el kell érni, hogy 1970 vé­géig ezeknek a szövetkeze­teknek nagyobb része meg­találja azt a gazdálkodási formát, amely a vállalatsze­rű tevékenység feltételeit megteremti. Végül fontos feladatnak tartjuk, hogy már jövőre valamennyi üzem és igaz­gatási szerv megkezdje a negyedik ötéves terv előké­szítését. Gondolok itt első­sorban arra, hogy mérjék fel a jelenlegi helyzetet és megfelelő elemzés után ha­tározzák meg az 1975—irt végrehajtandó feladataikat — hangoztatta végezetül dr. Glied Károly. Kereskedő Sándor sült Államoknak a jövő­ben „kiegyensúlyozottabb politikát” kell követnie a Közel-Keleten. Scranton elmondta az új­ságíróknak, hogy amikor a Közel-Keletre utazott, igen súlyosnak tartotta az otta­ni helyzetet de sok ottani vezető politikussal folyta­tott megbeszélésen azt a benyomást szerezte, hogy azok őszintén akarják a bé­kés rendezést. A sajtóértekezleten Scran­ton kifejezte azt a vélemé­nyét, hogy Izraelnek még legalább három évig kell várnia az Egyesült Álla­moktól megrendelt Phan- tom-típusú ötven sugárhaj­tású vadászbombázó első kontingensének leszállításá­ra. (Reuter) A zsákmány 45 ezer font A Marks and Spencers londoni áruház Oxford street-i épületéből pénteken este állig felfegyverzett banditák 45 000 font sterlin- ges zsákmánnyal oldottak kereket. A pénz a karácsonyi vá­sár egynapi bevétele volt, amelyet éppen egy páncélo­zott járműbe akart elhe­lyezni az áruház személy­zete, hogy biztonságos hely- 'e szállítsa. Mielőtt ezt megtehették volna, a gengszterek meg­rohanták a kocsit, majd angolosan láyűglak. (npntori

Next

/
Thumbnails
Contents