Petőfi Népe, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-14 / 293. szám
4. oldal 10S8. december 14, «somba* = HANGÚ Levelet kaptunk Staub József- nétől, a Kecskeméten sokak által ismert és szeretett veterán özvegyétől. „Komoly aggodalommal néztem a közelmúltban lebonyolított költözködésem elé — írju Staub néni. Utóbb kiderült, hogy izgalmam felesleges vo'.., mert sokan siettek segítségemre. A lenínvárosi iskola úttörői kézzel, triciklivel és rendkívüli lelkesedéssel szállították el összecsomagolt holmijaimat Őszinte segítőkészségüket, igazi gondoskodásukat ezúton szeretném megköszönni.” Ügy érezzük, ez a levél mindennél meggyőzőbb bizonyíték arra, hogy az úttörő, valóban, ahol tud, segít! Mi is köszönjük, pajtások! s □ Irő-olvaső találkozót rendeztek Bácsalmáson, — írja Balassa Sándor, a Párduc őrs tudósítója. A Vörösmarty Könyvtár és az úttörők meghívására Bara- nyi Ferenc költő érkezett a zsúfolásig megtelt könyvtárba. Nagyon tetszett a pajtásoknak, hogy a költő egy-egy versének keletkezését humoros formában mondta el, és a sok kérdésre őszintén válaszolt. Végül — az autógramvadászok legnagyobb örömére — Baranyi Ferenc dedikálta az úttörőknek egy-egy művét. t — A Kiskörös! Petőfi Sándor Általános Iskolában a KMP-vel kapcsolatos ünnepségek majd az irodalmi színpad szereplései után az úttörők most a sportolásra fordítanak több energiát A járási asztalitenisz-bajnokságot Szikora Klára nyerte, a fiúcsapat pedig a II. helyezést érte el. A sakkozók járási vetélkedőjére, amelyre Fülöpszálláson kerül sor Csabafi Csaba és Szlovák László készülnek. I — A lasztöfalva — BOBBAS általános iskola 72. sz. József Attila Úttörőcsapatában várták a kisdobosok a Télapót. Nem hiába, mert az úttörők édességgel ajándékozták meg őket. A Ságvári Endre raj úttörői pedig sorsot húztak, hogy ki kinek készítsen Mikulás-csomagot. A tanár néni nevét is kihúzták, s ő szintén készített egy pajtásnak meglepetést. Délután a Bévé—Parátság őrsöt meglátogatta honvédpatrónusuk, akivel elbeszélgettek Zalka Mátéról. (A Béke—Barátság őrs leveléből.) • — CSABAI SAROLTA krónikás is a Télapó-ün- népségről számol be, A kecskeméti Szolnoki úti általános iskolában nagy lelkesedéssel készültek erre a napra. Eredetileg úgy volt, hogy a kisdobosok megör- vendeztetésére Sarolta öltözik fel Mikulásnak, a titok azonban hamarosan kiderült Az utolsó pillanatban változtatták meg a „tervet”, s az osztályfőnök vállalta a Télapó szerepét. Mondani sem kell, hogy a kicsinyek mennyire örültek az úttörőktől kapott könyvjelzőknek és csomagoknak! * *— Homokmégyl általános iskolában csapatfalat avattak, — írja Vén Erzsébet A falon Lenin fényképe köré csoportosulnak a zászlók és a forradalmárok arcképei, s természetesen ide került az ünneplőbe öltözött úttörők sorfala között megérkezett fáklya is. ■ X A jövő esztendőben tovább szeretnénk növelni lapunk színvonalát. Többek között azt is tervezzük, hogy az ifjúság érdeklődési körének megfelelően ki- bővítjük cikkeink témagazdagságát. Mert terveinknek korlátot szab a lap terjedelme, szeretnénk tudni, mi az amit leginkább vártok tőlünk, amiről legjobban szeretnétek olvasni. Kérünk benneteket, írjatok erről. 80. Nem messzire attól a helytől, ahol a patak eltűnik, megpillantott a falban egy üreget, egy hatalmas barlangnyílást, amely legalább húsz méter széles és magas lehetett. A barlang bejárata a szürke kőfalon tátongott, mint valami hatalmas száj. Közelében forró vizű patak gőzölgőit és büdös szag terjengett a levegőben. Sehol egy fűszál, se bokor. Ide futottak hát a halálra rémült mackók. Luka Lukics a kövek közt talált rájuk. De már csak öten voltak. Földbe fúrt fejjel feküdtek és alig lélegeztek. A hatodik nagyne- hezen távolabb kúszott a barlangtól. Szorosan összezárt szájából halk, panaszos nyögés tört fel, és fehér hab bugyborékolt elő. Biztosan beteg. Most nagy nehezen elvergődött au első bokorig, lefeküdt és fáradtan lehunyta szemét. Fojtó, nehéz kénszag érződött a levegőben. Luka Lukics nyomban rájött, hogy a medvék, miután néhány percet töltöttek a barlang közelében, gázmérgezést szenvedtek. Rőzsét kapott fel, s azzal kényszerítette lábraállni őket, s amint a birkákat, úgy kergette be az erdőbe, ahol tiszta volt a levegő. Ű maga pedig közelebb ment a barlanghoz. Lélek- zése nehezebbé vált. Befogta orrát és néhány lépést tett előre. Ekkor megpillantott még két medvét. Már nem éltek. Nyilván az történt, hogy az ijedtségtől annyira rohantak, hogy már nem tudtak idejében megállni és az alattomos barlang első áldozatai lettek. Luka Lukics gyorsan elszaladt onnan. Most észreA dnnapaíai áruliáz sikerei Hatvannégyezer kosár Tavaly decemberben adták át a dunapataji főutca és az 51-es útvonal találkozásánál hárommillió forintos költséggel épült szövetkezeti áruházat, amelybái öt kereskedelmi egységet helyeztek el: a vas-műszaki, a kultúrcikk, a méter- és divatáru, a készruha- konfekció, valamint a cipőboltot. Az áruház megnyitását megelőző háromnegyed év alatt az öt kereskedelmi egység összforgalma nyolcmillió forint volt — Mennyi az áruház megnyitását követő háromnegyed év forgalma? — ezt kérdeztük Vajda Józseftől, a Dunapataji Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetőjétől, — A forgalomfelfutás az első háromnegyed év alatt 52 százalékos, ami forintban 12 milliót tesz ki. Különösen jelentős a forgalomemelkedés a kultúrcikk osztályon. Ez a bolt az egyesítés előtti tíz hónap alatt 380 ezer forintos forgalmat bonyolított le, az áruház menyitása után pe- dik január—október között 770 ezret árult. nyékét. A szövetkezet további fejlesztési terveiről is megkérdeztük Vajda József kereskedelmi osztály- vezetőt. — Számos tervünk van. Többek között: jövőre a termelőszövetkezetekkel kooperálva minta-tejboltot nyitunk a készruhabolt helyén, a volt bútorbolt helyiségében pedig textilüzlet nyílik. — Ügy hallottuk, új vendéglő is lesz Patajon. — Valóban: a Lenin tér 1. szám alatt a meglevő épület toldaléké» kibővítésével 240 személyes éttermet létesítünk, amelyet még 1970 előtt szeretnénk üzembe helyezni. — Nálunk a legények könnyebben kaphatnak kosarat, mint máshol — mondja az idős bácsi, aki kerékpáron szállítja a Ti- szaújfalui Háziipari Szövetkezetbe az otthon font kosarakat Igaza van, hiszen a szövetkezetnek csupán az ötven bedolgozója 64 ezer kosarat font ebben az évben. Jut belőlük bő ven még a szomszédos al pári szövetkezetnek is. Eb bői a hagyományos Tisza menti termékből évente 2 millió forint értékű készül, s ennek a túlnyomó része — 37 ezer darab, 1 millió 300 ezer forint értékben —- exportra kerül. A község lakói, « közülük főként azok. akik üzemben nem tudnának elhelyezkedni. jól jártak ezzel a szövetkezettel. A ta * S gok az idei év 11 hónapjában 646 ezer forint munkabért vettek fel. s amellett, hogy jogosultak az SZTK szolgáltatásaira, ma már — hasonlóan az üzemi dolgozókhoz — fizetett szabadságot és munkaruhát is kapnak. T. M. E s Nagy a nyüzsgés Mintha felgyorsult volna az élet. Az év utolsó hónapja, úgy látszik, minden alkalommal a szokásosnál gyorsabb tempóval köszönt ránk. Habár ki tudja, nem csak viszonylagos-e ez a nyüzsgés-mozgás? Korábbi mulasztásainkat igyekszünk pótolni vele. Hogy, no lám csak, most aztán rákapcsoltunk, ide figyeljetek emberek! Persze csak gúnyólódás- nak, s inkább öniróniának szántam ezt a bevezetést, — vagy az is lehet, hogy hatáskeltő olvasócsábitás- nak. Mert ki olvas manap1 ság komolykodó cikkeket? 1 Csak az igazán elszánt emberek. Akik még hisznek i abban, hogy az első négy-öt unalmas mondat után valami friss, eleven gondolat következik. De- kérem, az év utolsó hónapjában? Amikor már az újságíró ellövöldözte a puskaport, s minden poénját... Mit írhat még, ami nem a régi, s megszokott rutinból származik? Ilyenkor jól jön valami hatásos fordulat — legalább a bevezetőben. Mert aztán? ... Szóval a mozgalmas napokról beszéltünk. Hát kérem, nézzenek körül. Mintha meg- kergült volna a világ. Mindenki fut, lohol, s valamit beszerez. S úgy viselkedik, mintha rengeteg pénze volna. Megfigyeltem a múltkor azt a tömeget, amely az új női divatcikkbolt előtt állt Kecskeméten, s valóságos ostrom alatt tartotta az eladókat. Hogy mi volt ott! Mint Egerben a törökök, úgy rohamoztak. S amikor a pult elé értek... Sokan csak egy szemérmes és olcsó kis női ruhadarabot kértek — miután végigpróbálták a finom és drága kalapokat, s egyéb holmikat. Hát szóval ilyenek vagyunk. És ez érthető. Nem vagyunk krőzu- sok, csak egyszerű dolgozó emberek, akik vásárolni szeretnének most, a bugyel- lárist apasztó ünnepek közeledtével. Vásárolni, hogy kellemesen ünnepelhessünk s hogy minden kedves családtagunknak tehessünk a fa alá valami csekélységet. S higgyék el — hisz önök is tudják — ez nem kis művészet. Még akkor sem ha a majsai áruház és a kecskeméti bútorbolt árleszállítást hirdet. (Pedig ilyen is rég volt — év utolján!) > Azért a végén mégis kialakul. Vagy befut egy kis vrémium, vagy egyéb „dug- forrásból” származó bevételek, egymástól való elhallgatás révén, de sikerül amit elterveztünk. Még szerencse, hogy az elsejéig esedékes Hzetése- ket kissé előbbre hozták. De mi lesz a másodikán esedékesekkel, könyörgöm? Kezdhetik majd — illetve kezdhetjük majd — adóssággal az évet. De hol van az mén! Csak ezt a mostani ünnepet, ezt a háromnapos maratoni karácsonyt megússzak valahogy, ép bőrrel — és gyomorral... (T-l) B. J. — Ha már a kultúrcikk- nél tartunk, milyen az áruház könyvforgalma? — Mi elsősorban a kalocsai faíuellátó könyvesbolttól kapjuk a könyveket. Évi forgalmunk ebből meghaladja a 70 ezer forintot. És ebben nincs benne a tan- könyvforgalom! De ehhez hozzá kell tenni: a vállalatoknál még külön könyvbizományosokat tart a kalocsai könyvesbolt A turistákkal kapcsolatban hadd szóljak arról a megfigyelésről, hogy a legtöbb turista megáll az áruház előtt, bemegy nézelődni és legtöbbször vesz is valamit. De a járás többi községéből, s még Kalocsa ról is jönnek ide vásárol ni. A cipőosztály például havonta 2500 pár cipőt ad eL Az áruház tehát beváltotta a hozzá fűzött reméAz áruházban kulturált környezetben folyik a könyv. árusítás. A könyvrészleg vezetője Nagy Istvánná. vette Pétyát és Szperanszkijt. — El onnan! Halálosan veszélyes! — kiabálta Szpe- ranszkij és teljes erőből húzni kezdte magával az amúgyis beijedt Hvataj- Muhát. — Miért jött ide? Ezt a helyet el kell kerülni. Nézze! Meggyújtott egy száraz ágat és a földhöz közelítette. Élénk lángja azon minutában elaludt. — Szénsavgáz! Halálos! Hányszor akartam elkeríteni ezt a borzalmas helyet! — Két medve kimúlt — mondta Luka Lukics. — Megijedtek a repülőgéptől és elbújtak... — Hallotta?! — szólalt meg Pétya. — Maga is hallotta a repülőzúgást? — Hogyne hallottam volna!... Ordítottam, kiabáltam neki, de elrepült. — Mi is ordítoztunk. Sőt még lövöldöztünk is. De hát hogy is láthatott volna minket? Micsoda vastag felhők! Lejjebb ereszkedni meg veszélyes. Uszkov és Orocsko is hallották a motorzúgást. Most már mindnyájan világosan látták, hogy a I4-es számú csapatot keresik. Ha már egyszer repülőgépek röpködnek az Ersot fölött, akkor a szárazföldi csoportok is a keresésükre indultak. Lehet, hogy nincs is már messze megmenekülésük pillanata és rövid időn belül visszatérhetnek a Nagy Földre. Luka Lukics csak levest tálalt ebédre. Széttárta karjait: — A medvék mindent felfaltak. Még horgászni sem hagytak ... El kellett mesélnie a medvékkel történt kalandját és azt is, hogyan futottak a mackók egészen a barlangig. Uszkov gondterhelt pillantást vetett Szpe- ranszkijra. Az öreg homlokát ráncolta és a fejét rázta. Miért is nem számolt be már korábban erről a szörnyű barlangról, amely a kráter minden élőlényét veszéllyel fenyegeti? Ebéd után kettesben lementek a patakhoz. — Sejtem, hogy mi bántja — szólalt meg Szperan- szkij. — Az alattunk levő repedésekben hatalmas mennyiségű gáz rejtőzik. Szerencsére nincs komoly kijárata a kráterbe. Most már több mint egy éve csupán egy barlangból árad a a szénsavgáz. Jusson eszébe, mennyit bolyongtunk a labirintusban, de sehol sem találkoztunk gázfeltöréssel. A holt övezet egyelőre nem terjed tovább negyven méternél. A gázszivárgás nem nagy. — Mindegy, akkoris nagyon rossz szomszédság ... Mi a kehely alján élünk. S ha a vulkanikus mélységekből gáz tör fel hozzánk, nem menekülünk meg. Minden élőlény pár perc alatt kipusztul... Nem volna jobb, mielőbb eltömni ezt a mérgező barlangot? Már most ennyi izgalmat okoz nekünk. — Megpróbálhatjuk, de úgy, hogy azért a fő munkálatokat se szakítsuk félbe. Egyelőre annyival is beérhetjük, hogy tömör kőfallal vesszük körül. Ez megvédi a krátert a neh^j gáz továbbterjedésétől, mivel a gáz földközelben terjed. Elhatározták, hogy két méter magas kőkerítést csinálnak, amelynek hossza eléri a hetven métert. Másnap Szperanszkij és Orocsko már munkához is láttak. Szperanszkij odahajtotta két mammutját és munkába állította őket: a nehéz köveket mozgatták, szállították. Vid hol a homlokával, hol az ormányával taszítgatta a köveket, (FolytatjukJ
