Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-15 / 268. szám
1968. november 15, péntek S. oldal o Cinek még a régi szokások, hagyományok a hercegszántói sokácok között. Főként az idősebbek, no meg a kultúrcsoport tagjai ápolgatják. A fiatalokból álló csoport két leglelkesebb patrónusa, Gálity György és felesége. Most nálunk beszélgetünk. Gyuri bácsi régen nyugdíjas már. öszhajú, kissé szegletes arcú, közvetlen, kedves ember, igazi szláv típus. Felesége, Erzsi néni magyar. Kerekarcú, vidám tekintetű, fiatalos külsejű. Az ő ifjúságuk idején ritkán házasodott össze szerb legény és magyar lány. Ma már ez olyan gyakori a községben, hogy szinte számon se tartják. Körülnézek a kis konyhában. A falon oklevelek. Az egyiken olvasom: A délszláv népi zene ápolásában és terjesztésében kifejtett sikeres munkájáért Gálity Györgynek, 1964. május 1-én. A másik oklevelet a határőrségtől kapta. Mutatja a nemrég érkezett levelet, amelyben OgCJ' ' nyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Szövetségének főtitkára elismerését fejezi ki eddigi munkájáért és kéri, hogy továbbiakban is patronálja a fiatalokat. — Természetesen vállalom — mondja Gyuri bácsi —, hiszen nem is tudnék én már enélkül élni. Köztük én is megfiatalodom. Mint a kultúrcsoport zenei vezetője, harmonikáján elővarázsolja a régi szép szláv dallamokat, amelyekre már csak az idősebbek emlékeznek. Ezekre énekelnek, táncolnak a sokáé fiúk és lányok. A csoport nemcsak itthon, hanem a környező községekben is fellép, sőt vendégszerepeitek már többször Jugoszláviában is. Erzsi néni is mindig elkíséri őket, hiszen ő az öl- töztetőjük. Ismeri az ősi népviseletet, legalább úgy, mint a legöregebb délszlávok. — Bizony, egyre nehezebb beszerezni a kellékeket — panaszkodik. — Humoros miniatűrök // yen ez a KRÓNIKA EGY RÓZSASZÁL Egy bedfordi (Anglia) gyár nagylelkű igazgatója egy-egy szál sárga rózsát küldött azoknak a munkásfeleségeknek, akiknek a férjük határidő előtt építette föl a gyár egyik új csarnokát. Az erre felfigyelő újságírónak a vajszívű direktor elmondta, hogy előbb a munkásokat akarta megjutalmazni, de aztán arra gondolt, hogy a túlórázó férfiak feleségei is viselték a munka terhét, és helyesebb rájuk gondolni. Egy-egy szál rózsaszál mégis csak olcsóbb megoldás volt, mint egy valamirevaló jutalom... ORVOSI JELENTÉS Therese Conley houstoni háziasszonynak a konyhájába a minap betévedt egy egér. Az asszony észrevette és — természetesen — rettenetesen sivalkodni kezdett. Nem hiába ... Első kiáltására ugyanis az egér megtorpant, a másodikra felfordult és kimúlt. Halálának oka — állapította meg később egy állatorvos — szívszélhűdés... SZERELMI ALMOK A Paris Jour-ban nemrégiben a következő hirdetés jelent meg: „Két szép fiatal lány, testvérek. gvereket szeret^é-eek. Csak Intelligens és vonzó kill, sejö jeléltek Jelen'ke-zenek. Legoae'Tobb titoktartást ígérünk. Házasság nem jóhet szá. ruhásba.” ÉJFÉLI TELEFON A berni Gordon házaspár a minap vendégségben szórakozott, amikor éjfélkor a következő telefonhívást kapta: — Uram! Gyermekeik teljesen tönkreteszik a lakásukat! A fürdőszobából folyik a víz. Elzártam a • • • csapot, és a félig megfagyott kutyát kivettem a hűtőszekrényből. Nem, uram, ezért nem jár semmiféle köszönet... Adjanak hálát a sorsnak, hogy vannak még tisztességes betörők!... ÉLŐ FESTMÉNY Ha egy festmény járni tudna, bizonyára könnyebb lenne eladni — gondolta nemrégiben két nagyreményű, Párizsban élő hindu festő. Azután találtak kitűnő megoldást ötletükre. Szerződtettek egy csinos ifjú modellt, röpke három óra alatt rámázolták meztelen testére a „festményt” és útjára bocsátották. A sétáló és domborműre emlékeztető képnek nagy sikere volt a párizsi boule- vardokon, de — sajnos —, a mű nem volt eladó. Azóta a két festőújító műtermében nyüzsögnek az érdeklődők. Üjabb „élő” festményekben kívánnak gyönyörködni. E HETI KRIMINK Suzanne Ferou párizsi lakására korán reggel becsengetett két férfiú azzal, hogy a villanytársaság alkalmazottai és ellenőrizniük kell a villanyvezetéket. Dolguk végeztével magukkal vitték Ferou asz- szony hatmillió frank megtakarított pénzét. Nem sokkal később újra két férfi állt az ajtó előtt, csöngettek, mondván, a rendőrségtől jöttek. A kárán kesergő Suzanne nagyon megörült, hogy ilyen gyorsan mevérkez+ek a közbiztonság őrei. öröme azonban korai volt. mert alanosan összosztd+ák. hogy oVhon tartotta a pénzét. Mire Ferou asszony sze- oegve bevallotta, hogy bátyja ötmillióját is őőrzi A két ..felügyelő” vn” olyan kedves, és mag,-’ vette megőrzésre ... Krónikás: Révész Tiboi B Á lapos kincse Nemcsak a nagyoknak, hanem a kicsiknek is. A kicsik alatt Erzsi néni a sokác babákat érti, amelyeket ő szokott otthon üres óráiban készítgetni. A tanyák közt szelíd ho- dott, mélyebb fekvésű rémoklankákon vezet az út a szék történetét. Kincseslaposig. „Jó legelő volt arra mindig” — mondják a környékbeliek. — „A mélyebb részeken egy évEzek a népviseletbe öltöztetett babák valóságos műremekek. Kevés van belőlük, nagy részük külföldre kerül. Küldött egyet Tye- reskovának is, az első női űrhajósnak. — Ajándékoztam Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökének is, aztán a köz- 1 lekedési és postaügyi miniszternek — sorolja. — Sajnos, már az én kezeim sem olyan fürgék, mint azelőtt, meg aztán babafejet sem lehet kapni, mert az az egy, amit nem én készítek. A maszekok Budapesten méregdrágán adják. Sajnálkozik, hogy nem i tud mutatni egyetlen kész babát sem. — Az utolsót j is elkunyerálták, de a me- ; gyei tanácstagunknál, Filá- kovity Vitályosnénál megtekintheti — világosít fel. Sikerült szem ügyre venni Erzsi néni műremekét. Valóban szép munka. Hercegszántó lakosságának körülbelül egyharmada délszláv. A sokácok az ősök régi szép hagyományait a község magyar lakosságával együtt és egyetértésben óvják meg a feledéstől. K. S. ben négyszer is kaszáltunk! A füvet csak a legélesebb kasza vágta, sűrű volt. de könnyen kifordult a földből, gyökerestől. Néha az egész lapost fölvette a víz, de csak napokra. A szél meg hordta rá a finom hoAztán jött néhány mérnök. Lefúrtak a földbe pár méterre — talajmintákat gyűjtöttek. Kis üvegekbe tocsogtatták a puha fekete földet, elvitték megvizsgálni. Kitűnő lápföldet tálál- ták, átlagosan 15—16, de egyes rétegekben 20 százalékot is elérő szervesanyagtartalommal. És ezzel kezdődött a jász- szentlászlói lápok „legújabb kori” története. — Amikor értesültünk a vizsgálat eredményéről, azonnal megtervelztünk egy véleményét is. A recept: holdanként 4—500 mázsa láptalaj, 100 mázsa szervestrágya és 4 mázsányi vegyes műtrágya keveréke. Az idén először saját gépekkel végezzük a talajjavítás teljes folyamatát. A munka eredménye? Az aszályos nyár ellenére öntözés nélkül is 40 mázsás csőtermést értünk el kukoricánkból. Ahol nem is a 40 mázsa a lényeg, bár ez sem lebecsülendő, hanem az, hogy egyáltalán termett öntözés nélkül? Valószínűleg utoljára beszélgetünk erről. A kitermelt lápföld helyén hatalmas víztárolót Markológépek rakják a von tatóra a magas szervesan yag tartalmú lápföldet mokot, aztán megint eső, nagyobb arányú talajjaví- szél... így ment ez talán tási programot. Voltak itt ezer évig is!” A tanyaiak próbálkozások azelőtt is, így mesélik el a beláposoA statisztika tükrében Kilenc százalékkal több táppénzes Egymillió munkanap — kereken nyolcmillió munkaóra — esett ki az első félévben a betegségek miatt. A táppénzes napok száma Az iparban és építőiparban A mezőgazdaságban A közlekedésben A kereskedelemben az összes munkanapok számának az 5 százaléka volt a megyében — kevesebb tehát az országos 5,2 százaléknál A táppénzesek aránya 1968 első felében a megyében országosan százalék ha előbb kezdhettük volna! — sóhajt Baki Ferenc, a jászszentlászlói Aranyhomok Termelőszövetkezet főagronómusa. Aztán folytatja. — A mi területünk állattartó képessége meglehetősen alacsony, a szántóegységre vetített állatsűrűség kicsi. Pedig az intenzív gazdálkodás, a kertészeti kultúrák minden évben hatalmas mennyiségű trágyát igényelnek. A talajjavítás egyik legfontosabb érdekünk, persze sok pénz kell hozzá. Kapóra jött az évenkénti negyedmilliós állami támogatás. A lápot felhasználjuk a szőlőben, gyümölcsösben, ezenkívül 120 hold szántót is javítunk vele. Hogy a munka szakszerűbb legyen, kikértük az OMMI nyertünk. Kézenfekvő volt a gondolat és rövidesen tervvé lépett elő: öntözni kell a közeli földeket. Mivel a kézi munkaerő nagy részét leköti a 150 holdnyi szőlő, konyhakertészetre nem gondolhattunk. Maradt hát a szántóföldi öntözés, és a törpealmás locsolása. Ezt a terv pedig már jövőre valósággá válik. ■ n ■ ■ A jászszentlászlói láp néhány év múlva nem létezik többé. Egyik régi gazdájáról, de az is lehet, hogy egy legendáról kapta navét: Kincseslapos. A lapos kincsét nem a buja fűben, hanem annál egy kicsit lejjebb találták meg az emberek. Évek óta szétszórják ezt a kincset a környező földeken és a legendából valósággá, forinttá válik. Baranyi Pál Megyénkben naponta átlag 6724 dolgozó volt táppénzes állományban — csaknem 9 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Az orvosi rendelőintézetek forgalmának első félévi adatai is arról számolnak be, hogy a gyermekgyógyászat kivételével minden szakon emelkedett a gyógykezelési esetek száma a tavalyival szemben — a legnagyobb arányban a szülészet-nőgyógyásza- ton. A táppénzesek száma az idén főleg az iparban növekedett erősen. A három és fél ezres napi átlag 16 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Sőt — a nehéziparban még ennél is nagyobb: 31 százalékos volt a táppénzes állományban levők napi átlagos számának a növekedése egy év leforgása alatt. Az élei ni- szeriparban az átlagnál kisebb az emelkedés. A táppénzes napok arány- ma a megyei ioarban ée " '"•’'lóságban halad országost. Á. L. Vigyázat! Konkurrencial Felnőnek a vállalatok Tavaly, amikor a Kiskőrösi Vegyesipari Vállalat átállt a világítási berendezések gyártására, Kalocsán a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat vezetői talán még örültek is, hogy újabb társuk akadt a megyében, aki az övékéhez hasonló armatúrákat állít elő. Tanácsokkal és szerszámok kölcsönzésével is segítették a kiskőrösieket. Azóta itt új telep épült, fokozták a termelésüket, megtervezték a neoncsövekből álló, újdonságszámba menő úgynevezett „kiskőrösi luxuscsalád”-ot, piackutató bemutatókon vettek részt Szegeden és a közelmúltban a szabadkai ásáron. Következésképpen ’•iderült. hogy a gazdaság- irányítás reform iának körülményei között mindenképpen számolni kell velük, mint konkurrenciával. Kalocsán például három különböző típusú, ostornye- les oszlopokra szerelhető higanygőzarmatúra gyártását tervezik. A prototípusok az Elektromos Ellenőrző Intézet véleménye szerint megfelelnek a korszerű fénytechnikai követelményeknek, s a gazdaságossági igényeknek. A nullszériából eddig összesen négy darab készült el. További harmincnak a gyártását az év végéig befejezik. A sorozatgyártást a következő esztendő első hónapjaiban kezdik el. Ezek a higanygőzlámpák a korszerű, modern városkép kialakítását szolgálják. Ugyanakkor a Kiskőrösi Vegyesipari Vállalatnál is gyártanak oszlopkarra, ostornyélre szerelhető lámpatesteket. Sőt, a Magyar Elektrotechnikai Alkatrész- kereskedelmi Vállalat a jövő évre hatmillió forint értékben már jelezte igényét. Pethő János igazgató elmondta, hogy megkönnyebbülten sóhajtottak fel, amikor először észrevették, hogy a kalocsaiak konkur- rens vállalatnak tekintik őket. Ügy érezték, hogy eebben munkájuk elismerése jut kifejezésre. Mi pedig, akik a sötét beálltával a lámpák fényében élűnk, dolgozunk, ugyancsak örömmel vesszük tudomásul a kialakuló versengést. hiszen ez egyben biztosítéka is annak, hogy az igényeinknek leginkább megfelelő armatúrákat gyártják mindkét helye«. — halasa <m
