Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! XXIII. évf. 266. szám 1968. november 13, SZERDA Arat 80 fillér Ä MAGYAR SÍOCfALISTA M'U’NKÁSPÁRT BÁCS' KiSKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Számok ­emkerek Olyan korszakban élünk, amelyet a társadalmi, gaz­dasági, kulturális élet rendkívül gyors változásai jellemeznek. Az ezzel járó problémák megoldását már nem lehet a spontaneitás­ra bízni. A vezetőknek megfelelő információkra — sok esetben az adatok tö­megére — van szüksége a helyes döntés, fejlesztési koncepció kidolgozásához. Ezért világszerte — s első­sorban a szocialista orszá­gokban — igen megnöve­kedett a statisztikai adat­szolgáltatás jelentősége. A szocialista népgazdaság irányításához a központi szervek eddig is rendel­keztek megfelelő adatszol­gáltató apparátussal. Az új gazdasági mechanizmus azonban az adottságok és összefüggések alaposabb számbavételét követeli meg. A gazdasági és társadal­mi élet területi vonatkozá­sú problémái és a gazda­sági fejlődés új feltételei állal támasztott igényekre a maga eszközeivel a terü­leti statisztika igyekszik választ adni. Három évvel ezelőtt — az új gazdaság- irányítási rendszer beveze­tése előkészítésének idősza­kában — alakultak meg a Magyar Közgazdasági Tár­saság Statisztikai Szakosz­tálya keretében a területi statisztikai szekciók. Ezek már nagy segítséget nyúj­tottak a gazdasági reform előkészítéséhez, ám a jövő­ben a megyei, járási, váro­si és községi tanácsok, va­lamint vállalatok, intézmé­nyek vezetőinek döntései­hez szolgáltatnak adato­kat. Vizsgálják az adott te­rület gazdasági fejlettségét, közgazdasági viszonyait, a foglalkoztatottság helyzetét, az urbanizálódás (városiaso­dás) ütemét stb. A megyénkben működő statisztikai szekció is ki­adta többek között a köz­ségek gazdasági, szociális, kulturális, egészségügyi, kommunális stb. helyzeté­re vonatkozó adattárat, amely nemcsak tényszámo- kat, hanem megfelelő elem­zéseket is tartalmaz. Most készül hasonló kiadvány a városokról, amely rendkí­vül nagy segítséget nyújt majd a városfejlesztési ter­vek kidolgozásához. Mondhatnák sokan, hogy a statisztikusok száraz szám­tömegekkel dolgoznak. Ám a számok mögött mindenütt az ember található. A he­lyi lakosság életkörülmé­nyeinek tovább javítására, a biztonságosabb termelés, a jobb szociális egészség- ügyi, kultürális ellátottság megteremtéséhez készülnek a számítások, elemzések. Ezért is kívánunk sikerek­ben gazdag tanácskozást a Kecskeméten ma kezdődő területi statiszikai szekciók háromnapos ülésszaka résztvevőinek, akik a terü­leti adatszolgáltatás még jobb módszereinek kidolgo­zására gyűlnek össze Bács- Kiskun megye székhelyén N. O. mm Őszi kontraszt Érés. és hervadós. Olyan hosszú a fejlődés Az ősz színének, a sér- útja a két eszköz között, gának ezernyi tónusa mind mint mondjuk a fatengeiy- ezzel a két fogalommal van tői az űrrakétáig. A másik kapcsolatban, jelezve egy nagy paradoxon, hogy Dékány Nándor, a Városföldi Állami Gazdaság kom. bájnosa töri a sorokat az új adapterrel. biológiai folyamat lezáró- mindkettőre elengedhetet- dását. Aztán ahogy múlik lenül szükség van a mező- az évszak, a sárga stzínek gazdaságban, hogy nem- egybemosódnak — még né- csak a kombájn, de az ásó hány nap, és szürke lesz a is a korszerű termelést határ. De — mire az ég szolgálja, kékjét is szürkébe vonnák az ősz végi esőfelhők — új szín jelenik meg, százezer holdakat borít majd el a gabona sápadt zöldes sző­nyege. Az őszi határban most még más kontraszttal is ta­lálkoztunk. A mezőgazda­ságban dolgozó ember munkáját megkönnyítő esz­közök skáláján néhány óra alatt két végletet láttunk. A Városföldi Állami Gazdaságban csőtépő Bra- ud adapterrel felszerelt SZK—3-as kombájnok „aratják” a kukoricát. Egy- egy ilyen gépmonstrum naponta 18—20 hold termé­sét szedi és morzsolja, egy ilyen gépben századok ta­lálmányai vannak egybe­sűrítve. Az ásó munkáját a jáse- szentlászlói Aranyhomok Tsz-ben kapta lencsevégre fotóriporterünk. Az állo­mány javítására a szőlő- művelés egyik legérdeke­sebb módszerét, a tőkebuj- tó pótlást választották, bi­zonyos fokig beleszólva ez­zel a biológiai fejlődés fo lyamatába. Valahogy úgv, mintha egy gyermek há­romévesen születne. Az ásó segítségével a sárfehér termővesszejét bujtatják homok alá a korszerű kor­donművelésű szőlőben, l Kombájn éis ásó. Baranyi — Pásztor Tizenkétezer vagon cukorrépa A cukorgyárak országos tapasztalata: kevés a na­ponta átadott répameny- nyiség, elég nagy feldol­gozó-kapacitás marad ki­használatlanul. Az időjá­rási viszonyokhoz képest sokkal nagyobb ütemű szál­lításra számítottak. Bács-Kiskun megyében az országosnál valamivel kedvezőbb a helyzet. A há­rom cukorgyár. Ercsi, Szol­nok, Kaposvár telexjelen­tése szerint a felvásárlás és a szállítás megközelíti a tervezett ütemet. Közös gazdaságainkban a múlt hét végéig mintegy 6 ezer hold termését 12 000 vagonnyi répát szedtek fel és adtak át a cukorgyárak megbí- zottainak. A termés jónak mondható, mennyisége el­éri a tavalyi átlagot, a mi­nőség tovább javult. A jelentések kedvező ké­pet festenek, mégis hozzá­fűznénk egy kommentárt. Néhány gazdaságban — mivel tartósnak vélték a jó időt — elkényelmesked­ték a cukorrépa betakarí­tását. Rosszul szervezték a szedést és a szállítást, en­nek tulajdonítható, hogy csak a Szolnoki Cukorgyár területén volt olyan nap, amikor 1400 vagonnyi áru halmazódott fel az állomá­sokon, míg más szállítási helyen üresen álltak a va­gonok. Feltétlenül ki kell használni a még hátralevő néhány száraz napot, mert nemcsak a szedés, de az el- sárosodott mezei utakon a szállítás is nagy nehézsé­gekbe ütközhet. Kiskunmajsáról készült a Gépjavítóból — nagy­üzem című cikk, Bács- szentgyörgy lakóinak sikereit és gondjait tag­lalja a Kis község a ha­társzélen című riport a 3. oldalon Nyugdíjasok gondjai Nem felesleges embe­rek, ezt társadalmunk számos humánus ren­delkezése bizonyítja, hogy a még meglevő problémáikat is ren­dezzük ... Erről köz­lünk néhány gondola­tot a 4. oldalon. Újabb helycsere a me­gyei labdarúgó-bajnok­ság Déli csoportjában. (5. oldal) Felkészült az építőipar a Nagy Ellenfél fogadására A munkások 85—90 százalékát télen is foglalkoztatni tudják Sok múlik a művezetőkön Az építőiparnak mindig nagy ellenfele volt a tél. A vele évről évre folytatott harc mind sikeresebb, az ipar idényjellege egyre job­ban a múlté. Ám hogy az építők téli körülmények kö­zött is dolgozhassanak, en­nek előfeltételeit minden évben meg kell teremteni. Miké János termelési osz­tályvezető tájékoztatása alapján a következő kép alakult ki a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat téli felkészüléséről. Kürtösi Margit és Tóth Mária a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz 117 holdas új telepítésű szőlőjé­ben végzik a „bújtatást”, ) Az átmenő munkákon a dolgozók 85—90 százalékát tudják foglalkoztatni a tél folyamán is. Ilyen munkák, mint az út- és csatorna- építés — jellegüknél fogva — nem téliesíthetők. Egész téli időszakot kitöltő mun­kát a festő és parkettás szakmában sem biztosíthat a vállalat, ezért vállalaton kívüli munkákkal teszik le­hetővé a foglalkoztatást. A téliesítési gépeket — gőzkazánokat, hőlégfúvókat — már szeptember 15-ére kijavították, azok „bevetés­re készen” állnak a raktá­rakban. Részletes terv ha­tározza meg, milyen felada­tokat kell megoldani a tél beálltáig, mit és milyen té­liesítési eszközökkel kell elvégezni a télen. A gépállomány mennyi­ségében, illetve összetéte­lében van némi változás a múlt évhez képest. Három­mal kevesebb a gőzkazán, olajhőlégfúvó, viszont ugyanannyi van. Csökken azonban a PB-gázkályhák száma, tudniillik az eddigi 80 darab — tűzvédelmi okokból — már nem hasz­nálható, helyettük 50 új, az előírásoknak mindenben megfelelő gázkályhát ren­deltek. A gyártó november végén szállítja le azokat. A Barnevál, a Zománc­ipari Művek, a bajai posz­tógyár építkezésén, vala­mint a ceglédi kórháznál végleges fűtési rendszert alkalmaznak a télen. Ezt tervezték a városközponti lakásépítéseknél is. In­tézkedtek a távfűtő csator­na elkészítése érdekében, az erőmű azonban — re­konstrukciójának befejezé­séig — nem tudja biztosíta­ni a szükséges hőenergiát, így a 177 lakásos építke­zést saiát eszközeivel télie- síti a vállalat, Felmerülhet a kérdés: a hő- és gőztermelő berende­zések — az említett kiesé­sek folytán — biztosítékot nyújtanak-e a múlt év ha­sonló időszaka termelési szintjének eléréséhez? Amennyiben a pontos, céltudatos terv szerint hasz­nálják őket, elegendők lesz­nek a meglevő gáztüzelésű és gőztermelő berendezé­sek. Emellett az előző évinél koncentráltabb a téli mun­katerület, s a téliesítési esz­közök, a foglalkoztatás színvonala arra is módot adnak, hogy a jövő év első negyedében 5—7 százalék­kal múlják felül idei — ha­sonló évszakban elért tel­jesítményüket. A melegítő berendezések mellett folyó munkák, a té­li fagyok, síkosság megkö­vetelik a fokozott munkás­védelmet. Még a melegítő berendezések, téliesítő gé­pek üzembe állítása előtt minden munkahelyen rend­kívüli munkavédelmi okta­tásban vesznek részt a munkások. Megismerik a -gépek üzemeléséből szár mazható veszélyforrásokat, felkészülnek azok megelő­zésére. Ugyancsak alaposan tájékozódnak afelől, milyen elővigyázatra van szükség például síkos úton történő anyagszállításnál. A pontos, részletes téli terv megvan, annak siker­re vitele a munkahelyek közvetlen irányítóin és munkásain múlik. Különö­sen szép és felelősségteljes feladat vár a művezetőkre, hogy a téli időjáráshoz ru­galmasan alkalmazkodva, minden kedvező lehetőséget kihasználjanak az építők nagy célkitűzéseik megva­lósítására.

Next

/
Thumbnails
Contents