Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-06 / 261. szám
1968. november 6, szerda 3. oldal Foglalkoztatási gondok Csá tálján Nemcsak a téli, de a nyári, sőt már a tavaszi foglalkoztatás is gondot okoz Csátalján, az Üj Tavasz Tsz-ben. Az idén első ízben fordul elő, hogy mintegy ötven gazdának nem tudtak munkát adni áprilisban és május első felében, valamint a julius közepétől augusztus 20-ig terjedő időszakban. Más szezonmunkák idéjén viszont kevésnek bizonyul a 270 körüli dolgozó tag, az időszakosan itt dolgozó 80 —90 családtag, sőt a hely- lyel-közzel besegítő ötven körüli nyugdíjas is. Ilyenkor a diákok segítségét is igénybe veszik. Mint például a nyár eleji növény- ápoláskor, vagy mint az elmúlt hetekben történt, a »zűrét idején. A „munkacsúcs” még jelenleg is tart, 60 százalékban — ez itt 500 holdnak felel meg — kézzel törik a kukoricát. Milyen munkalehetőségek várnak télen a növény- termesztésben, s általában az időszakosan dolgozó gazdákra? Kis seprűkötő melléküzem van a tsz-ben, ez mindössze három-négy embernek ad munkát. Decemberben a dohánysimítást végezheti mintegy húsz családtag, főleg asz- szony. Ha nem is rendszeresen, de igénybe veszik a gazdákat az erdőtisztításnál, a dűlőutak karbantartásában, a trágyahordásban. A tsz szeszfőzdéjében négy ember talál alkalmazást. Akinek pedig helyben nem jut elfoglaltság, mint a korábbi években is, a tsz igazolásával munkát vállalhat a karapancsai erdészetben. Ilyenek általában húszan-harmincan vannak. Nem véletlen, hogy az idén már a nyáron is „exportált” munkaerőt az Űj Tavasz; több gazda eljárt egy-két hónapig az erdészethez, a gabonafelvásárlóhoz és a gépjavító által szervezett útépítéshez. Véleményűnk szerint jobban járna a gazdaság, ha a tagok munkaerejét a közös gyarapítása érdekében kamatoztatná; azaz a haszon helyben „csapódna le”. Van is erre törekvés, jövőre 70—80 hold vöröshagyma, 60 hold főzőhagyma termesztését tervezik; s azonkívül konyhakertészettel, dinnyével szeretnének foglalkozni. Ezek éppen a kritikus időszakokban biztosítanának folytonos munkalehetőséget Hosszabb távon azonban ez sem szünteti meg a gondokat. Szükségesnek , látszik, hogy a gazdaság vezetői alább adjanak abból a túlzott óvatosságból, amellyel a fővárosi, vagy más ipari üzemektől érkező kooperációs ajánlatokat fogadják. Az persze természetes, hogy olyan megállapodásra kell törekedniük, amely a szövetkezet számára is előnyös. Am ezt a lépést előbb-utóbb meg kell tenniük, hiszen az új mechanizmusban kiterebélyesedő gazdasági élet törvényei Csátalján is hatnak. —ni —el Ütra készen a hidroglóbuszok... Több külföldi ország megrendelésére gyárt hidroglóbuszt a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregysége. Jelenleg 21 gömb alakú víztartály elemeit „csomagolják” és helyezik vagonba, majd Afrikába, Ghánába, szállítják őket. (MTI-foto — Bajkor felv.) munka nélkül.. i A helyzet sürgető, mert ma közel ezer ilyen munkás csoportosult, s mintegy 50—60 tagú küldöttségük izgatottan követelte nálam a munka- alkalmat és segélyt. A hazatérő hadifoglyokkal még csak rosszabbadik a helyzet, munkaalkalom nagyon kevés van és nagyon sok munkáskéz tétlenkedik. E kielégítetlen munkásság a közrendre nézve bármely percben veszélyessé válha- tik” A Nemzeti Tanács 19 i9. január 10-i ülésén Fodor János, a népjóléti bizottság elnöke bejelenti, hogy a kecskeméti malommunkások 200 százalékos munkatéremelést Kérnek. Márciusban a kecskeméti cipőmunkások is sztrájkba léptek, hogy a cipőtűzőnők részére a heti 180 korona fizetést kiharcolják. A polgármester közmunkákat javasol a miniszté- riális szerveknek. 1. Meg kell építeni az új postát. 2. Ki kell bővíteni a főpályaudvart. 3. A Kecskemét —Kiskunhalas közutat mű- úttá kell kiépíteni. 4. Helyes lenne megkezdeni a Duna—Tisza csatornát. 5. A város környékén a földgáz területek feltárását sürgősen meg kellene kezdeni. A követelések sorsa azonban közismert, semmihez sem kezdtek hozzá, semmi sem valósult meg belőlük. A város mozgalmának további balratolódását, a helyzet éleződését jellemzi az is, amiről a Kecskeméti Folgár ad hírt február 2-i számában, amely szerint a szociáldemokrata párt és a munkástanács küldöttségi- leg kereste fel a városi tanácsot és követeléseket terjesztettek elő. Követelték Barna Tibor rendőrparancsnok azonnali eltávolítását, mert megakadályozta a rendőrség beszervezését a szocialista mozgalomba és illegitim úton jutott gabonához. Követelték, hogy pártszervezés céljaira és adandó esetben, ha a külterületen rendzavarás történne, a tanács bocsásson városi fogatokat és automobilokat a karhatalmi osztagok és a párt kiküldött embereinek ren- delkezésére.A követeléseket a tanács elutasította, amivel természetesen a Kecskeméti Polgár teljes egészében egyet ért. A szociáldemokrata párt február hónapban egyre nagyobb aktivitást tanúsít. A városháza előtti téren nagy népgyűlést tartottak, amelyen igen sok ember vett részt és a 18 szakszervezet táblák alatt vonult fel. Szabó Lajos nyitotta meg a gyűlést, majd jegyzőnek Fejős Bélát és Tóth Lászlót választották meg. Az első szónok Simon István támadta a polgári pártokat és a keresztény szocialistákat és ezzel fejezte be: „Kecskemét polgárai egyesüljetek!” Bódy János után Goldschmidt Sári budapesti kiküldött szólalt fel az iskolahiányról, az anya- és csecsemővédelem szükségességéről. Ostyán György, a 30-as honvédek bizalmi férfija tiltakozott az ellen, hogy a katonaságot ellenforradalmi célokra akarják felhasználni. Időközben sor került a kecskeméti szociáldemokrata párt évi rendes közgyűlésére, amelyet a városháza nagytermében tartottak meg. A közgyűlést Lugossy István vezette le. Bódy János tartott beszámolót az egy éve végzett munkáról, hangsúlyozva, hogy 1918 óta a párt Megértésre számítanak ■ Amilyen fiatal intézmény a Fülöpszállási Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola, még mi, Bács megyeiek se gondolnánk, milyen jó híre van már — mondhatnánk országszerte. 1962-ben huszonegy tanulóval indult, s ebben a tanévben már 104 — egy-két kivétellel — megyénkben hallgató ismerkedik itt a mezőgazda- sági gépészet és öntözés tudományával. A tanulólétszám nagy felfutásából is következtetni lehet, hogy az iskola kinőtte kezdeti kereteit, örvendetesen nőtt a gépállomány is. A szerelőműhelyek azonban nincsenek gumiból, sem a gyerekek, sem a gépek nem fémek már el bennük. Ezt a helyzetet értette meg dicséretes módon a Bajai Vízügyi Igaz. gatóság, s mivel a Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat fülöpszállási ún. bá- ger-telepének Dunavecsére helyezése napirendre került, annak javító-szerelő műhelyeit átadta az iskolának. Ilyen fejlődési kilátásokra alapozva végezte az iskola vezetősége a tanulók toborzását már erre a tanévre, biztosra véve, hogy idejében megépül a társulat új telephelye Dunave- csén. ■ Csakhogy, amint a jelek biztosra mutatják, az említett új termelőhelyek nem készülnek el a közeli hetekben. Viszont mi a helyzet Fülöpszállá- son? — Ez itt az erőgép szerelő műhely — vezetett Nagy Gábor igazgató az iskolaudvar egyik nagy szögletét elfoglaló szabadtéri munkahelyre. Tucatnyi, zöld színű erőgép állt ott szoros glédában, részben készen, részben szerelés alatt, vagy még egész szétszedett állapotban. Ezeken tanulnak a fiúk. Most még kellemes is a szabadban folyó munka, oktatás. Am egyik óráról a másikra beköszönthet a vad hideg, s akkor bizony a 15 éves tanulókat az ég alatt, fagyos szerszámokkal, vasakkal foglalkoztatni — enyhén szólva —, nem lenne lelkesítő, de nem is lehet. Be kell vonulni az erőgépszerelő műhelybe. munkája felélénkült és azt, hogy a Függetlenségi Párttal való együttműködésre nagy szükség van. A felszólalások közül különösen kitűnt Imre Gábor, Ba- racsi László és a budapesti katonatanács küldöttének beszéde. Az új pártvezetőségnek a következők lettek tagjai: Bódy János, Csialik I,ászló, Dudás András, Hajma József, Kosa István, Zeri Pál, Lugossy István, Soós Albert, Szegedi Lajos, Váczi János, Villám István. Az ellenőrző bizottság tagjai lettek: Soós Pál, Sarlós Ágoston, Tóth László, Tóth Károly és Vincze Lajos. A szociáldemokratákkal szövetkezett polgári kormány, hogy megakadályozza a kommunista párt szervezkedését és elgáncsolja nagy népszerűségét, arra az álláspontra helyezkedett, hogy vezetőit letartóztatja. Ekkor érkezett a hír Kecskemétre, hogy a városból származó Vágó Béla is a gyűjtőfogházba került. De az események menetét már semmi sem állíthatta meg. Dr. Weither Dániel Ott van mindjárt, csak belép az ember az ajtaján. De mekkora ez a munkahely? Hat méter széles, 9 méter hosszú kis helyiség, közelién az aknával. Mi fér azonban még ide, mikor körben, a legpedánsabb rendben, a következők sorakoznak: esztergagép, oszlopos fúrógép, adagolóbemérő, satupad, alkatrészek, szerkezetek... Beállítanak egy erőgépet az akna fölé, és mintegy negyven tanuló számára már nem marad hely. Aprócska, 2,5x6 méteres az akkumulátor és elektromosság szerelő műhely is. Itt 10—15 fiúnak, szakoktatójuknak, s a szakmunkásnak kell mozognia, dolgoznia .., „Normális”, azaz kielégítő munkaterület, mozgási lehetőség szempontjából a nagyobb szerelő és technológiai műhely. Igen- ám, de ez a „műhely” az iskola ebédlője, melyet mo6t gépek, munkapadok foglalnak el. És ebből adódik a bonyodalmak láncolata. Nincs ebédlő, tehát a tanulók étkeztetése a szövetkezeti vendéglőben történik. Ezért kellenének a műhelyek ott az állomásnál, a Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat telepén. Az iskola vezetősége megérti, hogy a társulat se tud addig hova költözni, míg az új üzemrészek el nem készülnek Dunavecsén. (Pedig a társulatnak saját munkásai szempontjából is fontos érdeke lenne, hogy mielőbb befejezzék a ve- csei építkezést! Tízen járnak át Fülöpszállásra Du- navecséről, s bizony meg lehet kérdezni őket, s látni kellene, mennyire kellemetlen már alvásuk az egyik csarnok végében levő, kitöredezett ablakú helyiségben, még ha tüzelnek is.) A szakmunkásképző iskola vezetősége annyi jóindulatot és megértést kér a Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat vezetőitől, hogy az adott körülmények mellett is segítsenek. Bocsássák az iskola rendelkezésére a nagy szerelőcsarnokot, ami azzal jár, hogy kicsit ösz- szébb kellene húzódniok. Akik most itt dolgoznak, elférnek a szomszédos épület egyi műhelyében, hiszen az nincs tele gépekkel. A munkásokkal is beszélgettünk, ők is megoldhatónak tartják ezt... Jó lenne tehát, csak minél előbb, míg a kemény tél ránk nem köszönt. — Ha ide költözhetnének már az iskola egyes műhelyei — az emberi munkakörülményeken túl mindjárt számos könnyebbség jelentkezne. Az iskolában helyiségek szabadulnának feL Javulnának a kollégiumi elhelyezési viszonyok; (jelenleg 12—13 gyerek lakik egy-egy szobácskábán,),' Lenne, illetve rendeltetésének megfelelően használnák az ebédlőt. Mivel már tető alatt az iskola saját konyhája —j amelynek költségeit a Fiúk a cséplési munkákkal keresték meg —, ha az éttermi étkeztetés megszűnik, a 104 tanuló ellátása évente 300 ezer forinttal lesz olcsóbb.' B Űgy hisszük, ennyi indok bőven elég ahhoz,’ hogy a Vízgazdálkodási Társulat megértő jóindulattal, mihamar segít az is-’ kólán. Ezt kívánják a járási párt- és tanácsszervek is, hiszen ebből a járásból is két osztályra való, dicséretes szorgalmú fiatalember helyzetéről, jobb tanulási körülményeiről is szó van. — Magának a Dunavecsei Virágzó Tsz-nek is majd tíz tanulója készül itt a színvonalas- gazdálkodásra. Talán még a tsz v* zetői is tudnának segíteni a társulatnak — átmenetileg —, műhelynek is alkalmas épülettel. Ha már Fülöpszálláson sehogysem sikerülne az összébbhúzó- dás. De ezt nem feltételezzük ... Tóth István A statisztika tükrében Munkabérfejlesztés a megyében A legutóbbi országgyűlésen szó esett arról, hogy egyes vállalatok nem élnek a bérfejlesztés lehetőségével. Hogyan alakulnak a bérek a megyében? A megye iparában a munkabérek összege sokkal gyorsabban emelkedik, mint az országos átlag. Bács-Kiskun több mint félmunkabért kapott kézhez az első fél évben, 17 száza-; lékkai többet, mint ameny- nyi a múlt év első felében került kifizetésre. A növekedésnek ez az üteme mintegy a kétszerese az országosnak és mindenekelőtt a létszámemelkedésnek, továbbá a teljesített munkaórák növekedésének volt a következménye. munkabér százezer ipari dolgozója csaknem félmilliárd forint A megye iparában kifizetett összes 1968. első felében (millió forintban): a minisztériumi iparban a tanácsi iparban a szövetkezeti iparban munká. alkalmasoknak zottaknak 228 69 61 19 63 10 Az egy dolgozóra jutó átlagos kereset két-három százalékkal magasabb az egy év előttinél. Ebben az évben a munkások és az adminisztratív dolgozók keresete valamivel nagyobb mértékben emelkedett, mint a műszaki alkalmazottaké. Az utóbbiak átlagos keresete természetesen jóval magasabb, mint az előbbi két kategóriáé. Míg az átlagbéreket illetően nincs nagy eltérés a megyei ipar három fő szektorában (minisztériumi, tanácsi, szövetkezeti), addig az idei növekedés üteme eléggé eltérő képet mutat. A munkások bére tavaly óta a minisztériumi iparban emelkedett a legnagyobb arányban, a műszakiak fizetése a szövetkezeti szektorban, az adminisztratív dolgozóké pedig a tanácsi iparban. A minisztériumi üzemekben a műszakiak fizetése alig változott az első fél évben, a szövetkezetekben viszont átlag 9 százalékkal emelkedett. A munkabérek viszont a szövetkezetekben a tavalyi szinten maradtak, míg a minisztériumi vállalatoknál 3,6 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Á. L.
