Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-30 / 281. szám
fl korai seriilikor problémái Á műbőrcsizmák ápolása Alig van család, ahol ne okozna komoly gondot a korai serdülőkorban levő gyermek. Sokan értelmetlenül és türelmetlenül állnak szemben ezen életkor jelenségeivel. Parázs viták forrása A serdülőkor korai szakasza (a prepubertás) fiúknál általában 10—12 éves korban, lányoknál általában egy évvel hamarabb kezdődik. A hirtelen növés, a végtagok megnyúlása a külső látható jelei. A kezek, lábak a törzshöz képest nagyobbak lesznek, s a gyermek szinte nem tud velük mit kezdeni. „Ügyetlen” lesz. Az ilyen értelmű „balkezességet” semmiképpen sem szabad megróni, mivel a serdülő nem tehet róla. Ebben a korban egyébként a tanulók rendkívül érzékenyek, s bizonyos 'hangulati bizonytalanság jellemzi őket Ugyanakkor növekszik bennük a mindent bíráló, kritizáló hajlam. Természetesen szüleiket sem kímélik. Már nem mindenben fogadják el a véleményüket, s bizony a hibáikat is észreveszik, s nem egyszer a szemükre is vetik. Ebből gyakran parázs viták támadnak, s ha nem vagyunk eléggé tapintatosak, megértőek gyermekeinkhez, akkor egész életükre is elidegeníthet- jük - őket magunktól. A következetesség, az igazságosság, a becsületesség, a tudás, a jó humorérzék,, mind olyan „vonzó tulajdonságok”, amelyeket a serdülő gyermek tisztel és becsül. A harmónia létszükséglet Nagyon fontos az is, hogy a serdülő mit lát otthon az apa és az anya házastársi viszonyában. Az apának az anyával szemben tanúsított viselkedése egész életére ki- hatóan meghatározhatja a fiúgyermek viselkedését a lányokkal, később a saját feleségével szemben is. Ugyanez áll az anya és lányok viszonylatában is, a férfiakkal szemben. A harmonikus családi életre olyan szüksége van a serdülő gyermeknek, mint egy falat, kenyérre. A serdülőkor korai és későbbi szakaszára is jellemző a titkos, vagy nyűt kalandvágy. Különösen fiúknál gyakran előforduló dolog. Ne nevessük ki, ne csúfoljuk ki érte a gyermeket, mert ez a gyermek felnőtté válásának, önállósulási törekvésének első jele. Már keresi, kutatja a helyét az emberi társadalomban, s valami olyat kíván tenni, ami már nem „gyerekes”. Ezért olvas szívesen kalandos és tudományos-fantasztikus könyveket is. Komolyan véve, megértéssel próbáljuk reális mederbe terelni kalandvágyát A korai serdülőkor egyik jellegzetessége a másik nem iránti érdeklődés. Ez kezdetben elkülönülésben nyilvánul meg, sőt fiúknál nem egyszer agresszivitásban a lányokkal szemben (kötekedés, verekedés). Később azonban éppen az ellenkezője következik be. A fiúknál különösen, megnő az érdeklődés a szexuális kérdések iránt. Könyvekben, képekben, filmekben ezt figyelik meg elsősorban. Ilyenkor nagy szükség van a fiúnak az édesapjára. És ha a fiú és az apa között őszinte, baráti a viszony, akkor az itt felmerülő problémák is a maguk módján torzítás nélkül oldódnak meg. A lányok serdülése rendszerint nem okoz annyi problémát, mint a fiúké. A korai pubertásban ugyan rendszerint ők is elkülönülnek a fiúktól, de ezzel együtt egyesek iránt mégis titkon rajonganak. A barátnők ezt meg is tárgyalják egymás között. Náluk is csökken a felnőttekkel szembeni nyíltság, s éppen ezért nagyon szükséges, hogy itt elsősorban az édesanyák alakítsanak ki nyílt, őszinte kapcsolatot gyermekeikkel. A szülőknek vigyázni kell a lányok különösen hullámzó kedélyállapotára, ami fokozott érzékenységben, sértődékeny- ségben, s könnyen sírásban jelentkezik. Az is közismert, hogy némelyik kamaszlány mindenen nevet, komolytalan minden dologban, tanulásban is. Vannak, akiknek központi érdeklődésük a fiú, a szórakozás, a tánc. Figyelemmel, megértéssel A nagymérvű technikai, tudományos és kulturális fejlődés, nemkülönben a városiasodás következtében is, ma az egész világon hamarabb következik be a serdülés kora, mint régen. Ezt a tényt a szülőknek is nagy figyelemmel és megértéssel kell kísémiök és kezelniök. A serdülő gyermek nevelése, a vele való törődés nem könnyű dolog. Tapintattal óvjuk a kamaszodó gyermeket minden olyan lelki megrázkódtatástól, ami egész életére, a családhoz, az embertársaihoz való viszonyára is károsan hathat. A kamaszodó gvermek olyan érzékeny tükör, aki nemcsak mindent észrevesz, de könnyen össze is törik. Balogh Béni 68. A házigazdának szappanja is volt. Maga főzte a kő- száli kecske faggyújából és hamuzsírból. Érthető hát, hogy az átélt izgalmak, a pompás fürdő és bőséges vacsora után, amelybe a vendégszerető házigazda minden tiltakozása ellenére Luka Lukics is beleadta tudományát, kutatóink úgy aludtak, akár a tej. Csend volt a házban. Sárga fénnyel égett a faggyúmécs és megvilágította az alvókat, valamint Szpe- ranszkijt. az egyetlent, aki nem aludt. Felhasználjuk a csendet, amely a házban honol, hogy röviden beszámoljunk Szpe- ranszkijról. 1885-ben született Péter- várott egy kishivatalnok családjában. Elvégezte a gimnáziumot, beiratkozott az orvosi egyetemre, s annak elvégzése után a kiemelkedő tehetségű fiatalembert az egyetemen fártották, hogy felkészülhessen tanári hivatására. 1914-ben letartóztatták, mert tagja volt a bolsevik pártnak. A tárgyaláson kiderült, hogy ő és Ivanov egy elég nagy szervezet élén álltak. Mindkettőjüket Szibéria úgynevezett „igen távoli vidékére” száműzték. Mint ahogy azt az olvasó Ivanov feljegyzéseiből már tudja, 1920-ban mind a ketten elhagyták száműzetésük helyét, geológusaink pedig 1947-ben találtak rá Szperanszkijra. Tehát most hatvankét éves. Persze, megöregedett. De azért ereje teljében van még. Szperanszkij magas, széles vállú, tagbaszakadt ember volt, amolyan vasgyúró. Hozzá kell tenni, hogy rá- illett a híres mondás: „Burokban született.’’ Jóllehet akaratán kívül a természet ölén élt állandó munkában, távol mindenfajta fertőzés veszélyétől. Észak tiszta levegőjén, nem ismerte a dohányt, az alkoholt, a városi zajt és füstöt. Persze a remeteélettől idegenkedik az ember. Az emberekkel való érintkezés hiánya károsan hat a természetünkre. De Szperanszkij magányában is mindig az emberiségért élt és annak érdekeit tartotta szem elptt. S ez mentette őt meg. Csupán ősz haja és sűrű, ősz körszakálla emlékeztették korára, de alakja, járása, hangja és nagy kék szemének ragyogása hatalmas akaraterőről tanúskodtak. Szperanszkij kecskebőrből varrott ruhát viselt. Lábán bőrbocskor, fején szőrmekucsma. Bekecsét és nadrágját szőrméjével kifelé fordítva hordta. S mindezt ő maga varrta. Tűt, helyesebben árt készített csontból, inakból fonalat szárítani, már nem is volt olyan nehéz dolog. Az öreg tehát nem aludt. Az asztalnál ült. Lába előtt a bőrökön kényelmesen fekve aludtak az emberek. Emberek!... Csaknem harminc éve nem, látott embert. Már-már kezdte elA műbőrből készült női csizmák nemcsak annak köszönhetik népszerűségüket, hogy divatosak, s felveszik a versenyt a hasonló bőrlábbelifekel, hanem annak is, hogy jóval olcsóbbak azoknál. Ha a műbőr sok tekintetben meg is közelíti a természetes bőr tulajdonságait, egészében nem éri el azokat. Például páraáteresztő képessége nem tökéletes, hosszabb viselés után nyirkossá lesz benne a láb. Ezért nem ajánlatos egész nap a lábon tartani. Zárt helyiségben különösen egészségesebb cipőt hordani. A nyirkosság (hidegérzet) sokkal - kevésbé tapasztalható, ha műszálas harisnyák helyett gyapjú, pamut, vagy flór harisnyát viselüpk hozzá. Az anyag kellemes, puha fogása abból adódik, hogy hármas rétegének egyike rendszerint habosított, szivacs-szerű műanyag. A habszerkezet érzékeny a gyűrődésre, ezért nem szabad a csizma szárát élesen megtörni, mert mély ránc keletkezhet rajta. A műbőr kályhánál való szárítása kifejezetten káros. (Nem tűri ezt azonban a bőrlábbeli sem.) Használat után kitömve, száraz, levegős helyen szárítsuk és tároljuk a csizmát. így nem károsodik az anyag, nem veszti el a formáját sem. A cipőkrém árt a műbőrnek, a vegyianyagok megtámadják. A helyes tisztítása egyszerűen: langyos, szappanos víz. Utána puha ronggyal töröljük szárazra. így sokáig megtartja felejteni az emberi hangot, nevetést... Mennyi sok érdekes dolgot meséltek neki már az első napon ezek a váratlan jövevények! Milyen egyszerűek, magabiztosak, Joátrak! Még a kisfiú is. Ä forradalom után felnőtt nemzedék... Szperanszkij szeme harmatos lett. Borisz, mielőtt elaludt volna, egy könyvet adott neki, amelyet titokban magával hozott a barlangból: — A kedvencem ... Olvassa el. Szperanszkij hálásan fogadta a könyvet és mohón kezdte lapozgatni. Csendes Don. Solohov. Szerzője nevét nem ismeri. De a regényben leírt események lebilincselőek és az öreg feszült érdeklődéssel olvassa a könyvet Éjszaka van. Szperanszkij még mindig nem alszik- felajzotta ez a találkozás és a könyv. Néha felnéz a könyvből és új barátaira pillant. Feláll és gondosan megigazítja Pétya vagy Borisz fejealját, megvizsgálja, nem húz-e a hideg az ajtó felől Orocskó- ra, aki derékfájására panaszkodott. Aztán megigazítja a kanócot, ismét leül az asztalhoz és feszülten olvas reggelig, mert nem akar aludni. A polgárháború jelenetei bontakoznak ki előtte: kínban és harcban formálódik az új, ismeretlen társadalom... * Napkeltekor nevetés csendült fel. Borisz és Pétya a jóízű alvás után mosakodni ment a patakhoz és visszatérőben vidáman kurjongatva futásnak eredt az enyhén hideg levegőn. Luka Lukics ragyogott a boldogságtól: a kráter gazdája megmutatta neki éléskamráját. Szakácsunk talált ott hagymát, fokhagymát, különféle húsokat, halakat, gombákat, sőt még... savanyú káposztát is, amelyet az öreg élénkpiros áfonyával és apróra vagdalt sárgarépával ízesített. — Nagyszerű házigazda maga — mondta elismerőn Luka Lukics. — Még a gombát is besőzta. Ezek a legjobb gombák. Hát a sót hol vásárolta? Talán van itt egv szövetkezeti bolt? — Nincs — mosolygott kedélyesen Szperaszkij. — Boltunk nincs és az első időben bizony sokat szenvedtem a sóhiánytól. Aztán ráleltem a sziksóra, a kőszáli kecskék vezettek oda. ezzel aztán megoldódott a sóproblémám. (Folytatjuk) színét, fényét is a kedvelt műbőrcsizmánk. B. L i HÉTFŐ: Burgonyaleves, parajfőzelék, rántott tojás, alma. KEDD: Zöldbnbleves, alföldi tüskéshús, saláta. SZERDA: Hamis gulyásleves, tejfölöskocka, befőtt. CSÜTÖRTÖK: Gombaleves, párolt sonka burgonyapürével, saláta. PÉNTEK: Sárgaborsóleves, túrósnalacsinta, alma. SZOMBAT: Marhapörkölt burgonyával, vágott savanyúság. VASÁRNAP: Zöldségleves, grízgaluskával, töltött csirke, burgonyapüré habosra kikeverve, őszibarackbefőtt, ope- raszelet. RÁNTOTT TOJÁSOK: 4 személyre hozzávalók: 4 db tojás, 5 deka sonka, 1 dl tejföl. Panírozáshoz 1 db tojás, 5 deka liszt, 6 deka zsemle- morzsa és zsír a kisütéséhez. A tojásokat keményre főzzük, a tetejét mindnek levágjuk, sárgájukat kikaparjuk és átpaszírozzuk. Hozzátesszük az apróra felvágott sonkát és tejföllel elkeverjük. Ezzel a masszával a tojásokat megtöltjük, majd bepaní- rozzuk, bö, forró zsírban megsütjük. ALFÖLDI TÜSKÉSHŰS: Hozzávalók: 4 darab 13 dekás szűzpecsenye, 4 szelet 2 dekás füstölt szalonna, 10 deka vöröshagyma, fél deka szegedi pirospaprika, só, 15 deka liszt, 1 nyers tojás, 6 deka zsír. A füstöltszalonna-szejeteket bevagdaljuk és a 6 deka zsírban világospirosra megsütjük, a zsírból kivesszük és félretesszük. A visszamaradt zsírban 10 deka finomra vágott vöröshagymát világos pirosra hevítünk és a pirospaprikával összekeverjük. Egy deci vízhozzáadásával felforraljuk, a puhára sütött sertéssülteket belehelyezzük, megsózva, letakarva mindaddig pároljuk, míg megpuhult. Ezután IS deka lisztből, 1 tojásból galuskát készítünk, hozzászaegat- iuk, letakarva pároljuk. Tálaláskor a füstölt szalonnából készült kakastarajokat a tetejére tesszük és úgy adjuk az asztalra. OPEKA-SZELET: ‘Hozzávalók: 25 deka margarin, 55 deka liszt, 25 deka cukor, 2 deci tejföl, 1 sütőpor, só. 15 deka dió, 3 deka mazsola. 10 deka morzsa, egy kávéskanál rum. pici fahéj, szegfűszeg és eitromhéj. A lisztet a margarinnal összemqrzsoljuk, belekeverjük a sütőport, kis sót. 10 deka cukrot és 2 deci tejfölt, s az egészet összegyúrjuk. Két cipóba formáljuk és pihentetjük. A diót ledaráljuk, hozzákeverjük a mazsolát. a morzsát, a maradék eiikrot, a fahéjat, a szegfűszeget, a eitromhélat és a rumot, s kevés vizet adunk hozzá. A tésztát kiovűiHuk. zsírozott tepsibe tesszük, a tölteléket rákenjük. maid a másik részt Is kinyújtjuk és tphodtluk: viliágéi megszu-- káliuk és kisütjük. Ha kisült, kockám vágjuk, cukorral hintve tálaljuk.
