Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

könyvespolc Irodalom, és hobby A mai kor embere me­nekül a modern ártalmak elől, kerüli a lármát, a zsúfoltságot. A városi em­ber vidékre vágyik pi­henni, a vidéki visszavo­nul otthonába, kertjébe, hogy egyedül legyen. Sza­porodnak a hétvégi há­zak, s egyre több a hasz­nos hobby. Eddig nem volt irodal­ma a hobbynak, ha vala­ki meg akart tudni vala­mit arról, hogyan és hová ültesse el a kert virág­jait, milyen gyümölcsfá­kat vagy szőlőt telepít­sen, annak át kellett ma­gát rágnia a szakiroda- lom több tucat könyvén. -Ezt a hiányt szeretné pó­tolni a Mezőgazdasági Könyvkiadó új sorozata, a kertünk, házunk, ottho­nunk, amelynek most je­lent meg az első kötete. A sorozat szerkesztője ár. Sárkávjy Pál igazgató, célja pedig, hogy a ház­ban és a ház körül min­den passzióhoz szakszerű útbaigazítást és érthető tanácsot adjon. Egyelőre mezőgazdasági tárgyú könyvek szerepelnek a sorozat tervében, de a későbbiekben arról is je­lenik majd meg könyv, hogyan lehet otthon el­végezni kisebb javításo­kat, szereléseket. Vagy például ismertetik a kü­lönböző vegyszereket, azok hasznát és ártalmát a rovarirtótól a mosósze­rekig. — Ezek általában szak­könyvek lesznek, de azért stílusban is, tartalomban is különböznek az eddig megjelent szakkönyvek­től! — mondják a kiadó­nál. — A céljuk is más: elősegíteni, megszerettet­ni néhány nemes elfog­laltságot, olyan irányba terelni az érdeklődést, ami szórakoztat, pihentet, de ugyanakkor haszonnal is jár. — Az első kötet mivel foglalkozott? — Az első kötet Zatykó Lajos—Z. Draskoczy Er­zsébet: Kiskert — nagy öröm című műve, amely arra ad választ: hogyan lesz a telekből házikert. A második kötet most van sajtó alatt, Molnár László írta, címe: Hibrid­tyúkok a háztájon. — És a jövő tervei? — Gondoltunk az áru­termelésre is, no nem nagygazdaságok áruter­melésére, hanem arra, hogy egy kis kertből, zöldségesből milyen ha­szon származhat. Tervez­zük, hogy foglalkozunk a haszongalamb-tenyésztés- sel, s jövőre megjelentet­jük Horn—Zsikinszki: Ak­varisztika című könyvét. A könyvek terjedelme 10—15 ívnyi, tehát nem vaskos kötetek, de nem is füzetek. Az olcsó sorozat iránt — amely tematiká­jában állandóan bővül — remélhetőleg nagy lesz az érdeklődés. I. S. Jó fog ­Gondolatok, jó tanácsok a fogászati hónap alkalmából Egy embernek 32 foga van. Ha minden fog csak egyszer betegszik meg, az 32 megbetegedést jelent. Az aszparáguszok te/e/tetése AZ EDDIG szabadban, vagy a nyitott verandán díszlő csé. repes virágaink is beszorulnak a lakásba. A virágállványok­ról, vagy falipolcokról a le­csüngő dús hajtásaikkal de­korativen díszítő — nyáron a napot, félárnyékot és még a szárazságot is egyaránt jól tűrő — igazán igénytelennek mondható aszparáguszunk (Asparagus spengeri) is. csak akkor vészeli át károsodás nélkül a telet, ha megfelelő életfeltételeket biztosítunk a számára. SOKAN panaszkodnak ls,­hogy a nyáron át szépen fej­lődő aszparáguszuk télen min­dig tönkremegy. A levelei előbb megsárgulnak, majd le­hullanak. A hajtásai pedig, ha éppen hoz, megnyúlnak és levélnélküliek. Nem mindenki tudja, hogy ez a Dél-Afrikából, alig száz évvel ezelőtt hozzánk került dísznövény, amely közeli ro­kona az étkezési spárgának és a fehér liliomnak is — mert egyazon családba tartozó növények — csak hűvös, 10— 14 foknál nem melegebb, de világos helyen teleltethető ‘át szépen. Tehát feltétlenül ab­lak közelében, ahol elég fényt és még napot is kaphat. Fű­tött. meleg szobában — külö­nösen ahol a levegőt nagyon kiszárító központi fűtés van — sötétben, vagy ahol nem kap elég fényt, ott a lomb­ját feltétlenül elveszti, s le­vélnélküli, hosszúra nyúlt hajtásokat hoz. VILÁGOS, mérsékelten me­leg helyen teleltessük tehát- ezt a kedves virágot. Öntözni is csak mérsékelten kell (he­tenként egyszer) mert a gyö­kerein található vízraktáraiból fedezni tudja a számára szük­séges nedvességet. Leveleinek ugyan kicsiny a párologtató felülete, de időnként nem árt. ha egy kis állott vízzel meg­permetezzük. (A száraz leve­gőre is érzékeny.) Tavasz kö­zeledtével, amikor már fejlő­désnek indul, bőségesebben öntözzük, s ha olyan az idő fokozatosan szoktathatjuk is­mét a szabad levegőhöz. Ha átültetni nem kell, nagyon meghálálja a higitott trágya­leves öntözést, különösen a baromfiixágyáéti A FATYOLSZERÜ aszpará­gusz plumosus kényesebb nö­vény. Ennek télen is több melegre, de *15—16 foknál en­nek se többre, (legjobb he­lye az ablakpárkány) és gya. koribb öntözésre van szüksé­ge, mert nincsennek víztároló gumói. Ha mégis lombját hul­latná, ugyanúgy visszavágha. tó és újra hajtatható, mint a testvére. Ilyen gondos telelte- tés mellett azonban már ko­ra tavasszal fejlődésnek indul és tovább gyarapszik aszpará­guszaink dús lombozata. Őszi, féli divat A hagyományokhoz hí­ven az OKISZ-labor és a budapesti kisipari szö­vetkezetek divatszalonjai az idén is elsőként mu­tatták be kollekciójukat a divatkedvelő nőknek. A ruhák és kabátok több­sége derékban övvel, nyi­tott kivágásokkal is hang- lyozzák a nőies új divat- irányzatot. A szoknyák általában térd fölött né­hány centivel végződnek. Az OKISZ mintegy 100 modellt felvonultató di­vatbemutatóján egyik új­donság volt az is, hogy a modernvonalú ruhák egy részét magyaros népmű­vészeti elemekkel díszí­tették. Képeinken homokszínű átmeneti kabát műbőr gallérral és kék tweedből készült, aranygombokkal díszített öves télikabát. S egy kissé bizarr, de nagyon csinos sapka a. divatbemutató kollekció­jából. (MTÍ-foto — Bara Ist­ván felvétele.) HÉTFŐ: Karalábéleves, tej- berizs reszelt csokoládéval, körte. KEDD: Sóskaleves, gombás rostélyos, burgonyapüré, al­ma. SZERDA: Burgonyaleves, káposztáskocka, naspolya. CSÜTÖRTÖK: Bableves, csi- kóstokány makarónival, pap­rikasaláta. PÉNTEK: Kömény magosle­ves, túrőspalacsinta, körte. SZOMBAT: Marhapörkölt burgonyával, savanyúság, al­ma. VASÁRNAP: Húsleves, pap­rikáscsirke pirított tarhonyá­val, uborka, pozsonyi kifli. RECEPTEK GOMBÁS ROSTÉLYOS: Hozzávalók: 4 szelet, egyen­ként 12 dekás rostélyos, 10 deka gomba, 6 deka zsír, kis fej vöröshagyma, kávéskanál­nyi paradicsompüré, 2 ' deka liszt, 1 deci fehér bor, tö­rött bors, só. A rostélyossze­leteket kiveregetjük, széleit bevagdossuk, megsózzuk és forró zsírban hirtelen meg­sütjük mindkét oldalát. Ez­után a zsírba paradicsompü­rét teszünk, liszttel meghint­jük, hozzákeverjük a hagy­mát és világos barnára pirít-. Jnk. A borral felengedjük és 2 deci vízzel jól felforraljuk, r^szűrjük az elősütött rosté­lyosszeletekre, megborsozzuk és a felszeletelt gombát rá­téve, fedő alatt puhára pá­roljuk. CSIKÓSTOKÁNY. Hozzáva­lók: 60—80 deka sertéslapoc­ka, 15—20 deka vöröshagyma, egy Ids kanálnyi pirospapri­ka, egy gerezd fokhagyma, só, 4—5 zöldpaprika, 6 deka zsír, 2 deci tejföl, finomra vágott zöldpetrezselyem, 3 deka liszt, 4 deka füstölt szalonna. A vöröshagymát zsírban megpirítjuk, elkever­jük benne a pirospaprikát és beletesszük a kisujjnyi hosz- szúságúra, ceruza vastagra vágott húsmetéltet, a metélt­re vágott szalonnát és kissé megpirítjuk. Ezután megsóz­zuk és 2 deci vízzel felereszt­jük. fedő alatt puhára (Pá­roljuk. Hozzátesszük még a szétnyomkodott fokhagymát is. Ha a hús puhulni kezd, belekeverjük a karikára vá­gott zöldpaprikát, 3 deka liszttel elkevert tejfölt. Ezzel tovább forraljuk és puhára pároljuk. LECSÖS CSIRKE: Egy na­gyobb csirkét feldarabolunk és két fej hagymával pörkölt­levet készítünk. A csirkét ebbe tesszük és ha félig meg­puhult, öt felaprózott zöld­paprikáit. öt kockára vágott burgonyát és öt, szeletekre vágott paradicsomot teszünk bele. Ezekkel együtt a csir­két egészen puhára oároljuk. Rizzsel tálaljuk, melyet sós vízben főztünk meg A statisztikai adatok se­gítsége nélkül is megál­lapíthatnánk tehát, hogy a leggyakoribb betegség a fogak betegsége. Nevez­hetjük népbetegségnek is, ha figyelembe vesszük, hogy száz ember közül legfeljebb háromnak egész­ségesek a fogai. A fogak úgy helyez­kednek el, hogy könnyen hozzáférhetők, így; a meg­betegedéseket is azonnal észre lehet venni és ami ennél is fontosabb: meg lehet előzni. A megelő­zésnek többféle módja van. Egyik a helyes fog­ós szájápolás, a másik a megfelelő táplálkozás és végül a fogak rendszeres orvosi ellenőrzése. Célszerű ezekben a na­pokban ismételten felhív­ni a figyelmet arra, hogy a fogak ápolásának fon­tos szabályai vannak. Már gyermekkorban meg kell kezdeni az ételmara­dékok eltávolítását a tej­fogakról, s ezt minden ét­kezés után, felnőtt korban is meg kell tenni. A fel­nőtt, illetve a szülő saját példamutatásával szoktat­hatja rá gyermekét a rendszeres fogápolásra, ki­használva a gyermek után­zó készségét. A romlott tejfogak korai eltávolítása ugyanis ,,befolyásolja, a ma­radandó fogak normális beilleszkedését. Talán nem kell hangsú­lyozni, hogy a maradandó fogak ápolása fokozottan szükséges, hiszen ezek egy életre szólnak. Sokan tud­ják azt is, hogy a felnőt­tek fogápolásának több­szörös a célja. Egyrészt a fogzománcot kell védeni a rárakódó ételmaradékok zománckárosító hatásától, másrészt a fogínyt kell erősíteni a gyulladás és fogágy-sorvadás elkerülé-' sére. Nem utolsó szem­pont a jól ápolt fogak nyújtotta kellemes közér­zet sem. Mindehhez az eszközök egyszerűek, bár­hol elérhetők: fogkefe, fogkrém és szájvíz. Beszer­zésüknél ügyelni kell a fogkefe helyes megválasz- tásáraő rövidfejű, kis cso­mókból álló, rövid szőrű fogkefét használjunk. A fogromlás megelőzé­sében nagy szerepe van táplálkozásnak és a konyhatechnikának. Régen kevesebb pépes ételt fogyasztottak, több ételt kellett rágni. A ke­vésbé fejlett konyhatech­nikával rendelkező helye-í ken ma is kisebb a fog­szuvasodás, mint másutt.’ Ma, a fejlett konyhatech­nika pépes ételei a fogak! nagyobb arányú megbete­gedését idézik elő. A pépes ételek könnyebben és in­tenzívebben tapadnak á fogra. Amennyiben csak! lehet, kerülni kell a szén­hidrátokban gazdag ételek fogyasztását, mivel azok maradványai, savi végter­mékeik útján legjobban károsítják a fogzománcot. (Például kenyér, tésztafé­lék, de méginkább a cu­kor.) Ellensúlyozásukra ét­rendünkben gyakrabban iktassunk be olyan étele­két, anielyek fokozottabb rágást igényelnek. A rost- dus anyagok rágása me­chanikusan tisztítja a fog felszínét és a hosszabb ideig tartó rágás a nyál­képződést serkenti, amely­nek szintén nagy szerepe van a fogak karbantartá­sában. Nem szabad viszont a fogunkkal diót, mogyo­rót tömi — amire külö­nösen a gyerekek hajla­mosak —, mert a zománc könnyen megreped. A me­chanikai hatásokon kívül kerülni kell az erős hőha­tásokat is. Minden óvintézkedés el­lenére fogainkat rendsze­resen ellenőriztessük fog­orvossal. Gyermekkorban a szervezett iskolafogászati ellátás foglalkozik a korai; megelőző jellegű kezelés­sel. A folyamatos fejlődés eredményeként megyénk­ben ma már 38 fogorvos végez iskolafogászati keze­lést és mintegy 54 és fél ezer általános iskolai ta­nuló részesül rendszere­sen szervezett ellátásban. Az _ iskolafogászattal együtt naponta 97 fogor­vos átlagosan több mint 500 órában áll a fogá­szati betegek rendelke­zésére. Ez a nagy óraszám lehető­vé teszi, hogy ne csak a megbetegedett fogakkal forduljunk orvoshoz, ha­nem ’ azt megelőzően is, de a legkisebb fájdalom jelentkezésekor azonnal. E gondolatok és taná­csok jegyében nyilvánítot­ta novembert fogászati hó­nappá az Egészségügyi Minisztérium. E hónap jelszava legyen mottó és figyelmeztető mindannyi­unk számára az elkövet­kező másik 11 hónapban is: „Jó fog — jó egész­ség!” Dr. Tajthy Sándor fogorvos

Next

/
Thumbnails
Contents