Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-29 / 280. szám
1968. november 29, péntek 3. oldal Mezőgazdasági munkavédelmi enciklopédiát Hogyan fejlődött Kiskunfélegyháza ipara? Romániai földeken I. Üvegmező Ptoestiben adnak ki Csütörtökön a MÉM-ben befejezte munkáját az I. országos mezőgazdasági munkavédelmi konferencia, amelyen a baleset-elhárítással és munkaegészségügygyei kapcsolatban 14 előadás hangzott el. A háromnapos konferencia zárónapján Hartyáni Ferenc, a MÉM főosztályvezető-helyettese a mezőgazdasági szakoktatás és a munka- védelem összefüggéseiről számolt be. Az egyetemeken, főiskolákon és az egyéb oktatási intézményekben a baleset- elhárítási oktatás nem tartott lépést a megnövekedett feladatokkal. Részben ez az oka, hogy a mező- gazdasági üzemek vezetői nem rendelkeznek kellő ismeretekkel a munkakörülmények élettani hatásairól és a munkavédelmet közvetlenül befolyásoló lélektanról. Az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépész- mérnöki karán 1969. január 1-én megindult a mezőgazdasági munkavédelmi szakmérnök-képzés. Az oktatásban is sokat segít majd a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában előreláthatóan jövőre megjelenő mező- gazdasági munkavédelmi enciklopédia, amely a gyakorlati szakemberek számára is összegezi a legfontosabb tudnivalókat (MTI) Kiskunfélegyházán gyors ütemű fejlődés jellemezte az utóbbi két évben a minisztériumi. a tanácsi és a szövetkezeti ipart. Ezúttal a számok tükrében is érdemes megvizsgálni azokat a tényezőket, amelyek jelentős hajtóerőt képviseltek az ipar harmadik ötéves tervének végrehajtásában, a városi lakosság életszínvonalának emelkedésében. Hegkétszerezték a termelést A város iparának termelése két év alatt 33.4 százalékkal növekedett. Ez az adat önmagában nem mond sokat az olvasónak, ezért érdemes részeire bontva elemezni, a számok mögé is tekintve vizsgálni a gazdasági és emberi vonatkozású változásokat. Kezdjük a gazdasági jellemzőkkel. A város iparának termelési értéke 1965-höz viszonyítva több mint 236 millió forinttal emelkedett. A legjelentősebb termelésiérték-nö_ vekedéssei a tanácsi ipar büszkélkedhet, hiszen ez idő alatt megkétszereződött, pontosabban 39.7 millióról 84.3 millióra nőtt az előállított termékeinek értéke. Figyelemre méltó, hogy az exportban is a tanács felügyelete alá tartozó ipari vállalatok jártak az élen. ugyanis az 1965-ös alig 2 milliós exporttermelést 1967-re 18,3 millióra növelték. Kiskunfélegyháza iparában két év alatt 1788-an találtak új munkalehetőséget. Ez sok is. kevés is. A foglalkoztatottság szempontjából megnyugtató, hiszen nincs munkaerőfelesleg a városban. Az ipar termelési volumenét figyelembe véve azonban elenyésző a létszámnövekedés. Jelentékeny eredmény az is, hogy a termelékenység 10,6 százalékkal növekedett, s 213 brigád 2225 munkása — az ipari munkások egyhar- mada — versenyzett a kitüntető szocialista cím elnyeréséért. Nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-es számú gyáregysége 106 százalékkal a Húsfeldolgozó Vállalat pedig kétszeresére növelte a termelését. Beruházások, műszaki káderek Az elmúlt két évben a város iparvállalatai — az időarányos tervekkel összhangban — 127 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. Ebből az ösz- szegből épült fel a Vegyipari Gépgyár irodaháza, s 7200 négyzetméteres csarnoka. a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-es számú gyáregységében a 2700 négyzetméteres műhelycsarnok, ebédlő, a Vegyesipari Vállalatnál a salakblokk- téglaüzem, s jelentős üzemkorszerűsítés valósult meg a Húsipari Vállalatnál. A műszakiak helyzetéről is ejtsünk szót. A technikusok. mérnökök száma két Katymári változások és gondok Három évvel ezelőtt, 1965. október végén tárgyalt a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a katymári tanács vb munkájáról, a község gazdasági és kulturális fejlődéséről. Nemrég ismét napirendre tűzték ugyanezt a témát. Annak idején több kritikus megjegyzés érte a helyi vezetést és több fontos határozatot hoztak, amely elsősorban a mező- gazdaság fejlesztését célozta. Többek között az állattenyésztés érdekében a takarmánytermő terület növelését, új istállók építését, gépek vásárlását jelölték meg. Nagyon fontos feladatként szerepelt a termelőszövetkezetek szakemberellátásának javítása, ösztöndíj alapítása. Tízmilliós növekedés Érthető, hogy a mezőgazdaság gondjait vitatták meg legalaposabban a három évvel ezelőtti vb-ülé- sen, hiszen Katymáron a lakosság háromnegyed része földművelő, a három termelőszövetkezetben és a környező állami gazdaságokban dolgozik. A nemrég megtartott járási tanácsi vb-ülésre elkészített beszámoló már számottevő fejlődést tükröz. A szövetkezeti gazdaságokban növekedett a munka termelékenysége. bátrabban alkalmazzák a fejlett agro- és zootechnikai módszereket. Mindez elsősorban a vezetés javulásának köszönhető. A három termelőszövetkezet közös vagyona 10 millió forinttal gyarapodott. Anyagi, műszaki felszerelésük, ellátottságuk évről évre gyarapodott, ennek köszönhetően emelkedett a termésátlag és az árutermelés is. Míg 1965- ben a tagok közösből származó átlagjövedelme nem érte el a 14 ezer forintot, addig tavaly már meghaladta a 16 ezret. A halastó ügye A három közös gazdaság — a Vörös Csillag, a Rákóczi és az Új Élet — sokat építkezett, hogy az állattenyésztés fejlesztésének feltételeit megteremtse. Még mindig kevés azonban az istálló, s a továbbiakban még szükség van a majorok fejlesztésére. Elkészültek az erre vonatkozó távlati tervek is. A fejlődés ellenére számos gondjuk van. A termésátlagok még mindig alacsonyabbak, mint a járás többi termelőszövetkezetében. A beszámolóban olvashatjuk: Évek óta tervezzük különböző tsz-közi létesítmények létrehozását. Azt ugyan már elértük a megbeszélések során, hogy az évek óta kihasználatlanul álló halastó üzemeltetése érdekében a három közös gazdaság összefogva végezné el a felújítási munkát. A megállapodáson túl azonban egyéb nem történt Az új közgazdasági körülmények nagyobb önállóságot adnak a termelőszövetkezeteknek is. Katymáron jelentős előrelépés történt, de még mindig nem aknázták ki a lehetőségeket Kezdeményezések Váradi Albertnek. a járási tanács vb-elnökhelyettesé- nek erről a következő a véleménye: — Az irányítást illetően megváltozott a községi tanács végrehajtó bizottságának a szerepe is. Az állami felügyelet mellett főként arra kell törekednie, hogy segítse a termelőszövetkezeteket a gazdálkodók korszerűsítésében. Segíthet a foglalkoztatás gondjainak megoldásában. Helyes, hogy máris kapcsolatba léptek a budapesti Iroda- géptechnikai Vállalattál, s kilátásban van, hogy negyven ember részére munkát teremtenek. Bővítik a Bajai Férfifehémeműgyárral is az együttműködést. A télen az eddiginél több asz- szonynak, lánynak teremtenek lehetőséget, hogy bedolgozóként némi keresethez jussanak. Katymár közös gazdaságaiban megvan a lehetőség a gyorsabb ütemű fejlődésre. Bár a három termelőszövetkezet jelenleg is a jók közé tartozik, de a bácskai körzetben más a mérce, hiszen jobbak a feltételek, mint másutt. K. S. év alatt 268-ról 360-ra emelkedett. A majdnem száz új műszaki szakember közül 48 mérnöki diplomával rendelkezik, tehát arányaiban vizsgálva az új műszakiak kétharmad része nemcsak szakmai, de irányító szakembernek is számít. A beruházások, szakemberek lényegében tovább erősítették azokat az alapokat, amelyek lehetőséget kínálnak arra. hogy egyre nagyobb léptekkel haladjon előre Kiskunfélegyháza ipara. A jövő feladatai Mielőtt az újabb feladatokról szólnánk, érdemes az 1968. évi tervek teljesítéséről beszélni. Az idén a termelési érték már meghaladja az egymilliárd forintot, tehát az emelkedés a bázishoz (1965-höz) viszonyítva nem kevesebb, mint 388 millió forint. Az exporttermelés 1968-ban 326 millió, vagyis két és félszerese az 1965. évinek. S ehhez még csak annyit tegyünk hozzá, hogy a város ipari üzemeinek 90 százaléka előreláthatóan teljesíti éves tervét. Az ipar további fejlesztését fő feladatnak tartják nemcsak Kiskunfélegyháza, hanem a megye vezetői is. Éppen ezért a harmadik ötéves terv. valamint az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseiből kiindulva a beruházásokban, a vállalatok fejlesztésében a következők várhatók: a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-es számú gyáregységénél két ütemben. 1972- es befejezéssel 110 milliós beruházás valósul meg. A tervek szerint a cipőgyár jelenlegi, napi 2200 párás termelését 1975-re 8000 párra növeli. Ez a két gyár tehát újabb, nagyobb létszámú, főleg női munkaerő foglalkoztatására tart igényt. Az ipar további fejlődését tükrözi: 1970-re az ipar termelési értékét egymilliárd 300 millió, az exporttervet 364 millió forintra kell emelni. A vállalatok létszáma ez idő alatt 800 munkással gyarapszik. G. G. Törpe vízmű Harkakötönyben Harkakötönyben a Hazafias Népfront községi bizottsága által szervezett falugyűlésen elhatározták, hogy jövőre törpe vízmüvet építenek. A lakosság lelkesen vállalta az anyagi segítséget, és megígérték, hogy társadalmi munkával is hozzájárulnak az új létesítmény építéséhez, amely a tervek szerint jövőre már el is készül. Románia hegy-völgyes vidékeit jártam be nemrég, az ősz folyamán egy mezőgazdasági tanulmányút keretében, s így alkalmam nyílt a szakember szemével is körültekinteni. Főleg a mezőgazdasági kutatásban szerzett tapasztalatok hatottak rám sok meglepetéssel, minthogy ezek az itthoni fejlődés szempontjából is szolgálnak néhány tanulsággal. Már útközben megtudtam, hogy a baráti szocialista ország 80 ezer hektárén folyik kísérleti jellegű Ilyen az üvegmező — a termeszrtés; ennyi terület tartozik a Romániát behálózó 13 kutatóintézethez és 40 kísérleti állomáshoz. Ezek profilja igen széles körű, a növénytermesztésen, a kertészeten és az állattenyésztésen kívül kiterjed a gépesítésre, a növény- védelemre. az öntözésre és a talajjavításra is. Első állomásunk Valea Calugaresca, hegyes-dombos vidéken terül el. Teraszos művelésű szőlők látványa fogadott bennünket. Az Itteni szőlészeti és borászati kutatóintézet sok irányú nemesítési munkát folytat a hazai és magyar vörösbor- és csemegeszőlőfajtákkal. Az intézetben többek között harminckét kutató dolgozik. A szőlőfeldolgozó teljes berendezése francia importból ered. Újabban a csemegeszőlő tartósításával is foglalkoznak. nulla fok körüli hőmérsékleten. Hogyan hódítanak a kutatás eredményei? — ezt szemléltük meg két állami gazdaságban. Ploestiben 51 hektáros üvegmező kápráztatta el tekintetünket. Szinte a szemhatárig terjedő üvegfelület! Alóla — évenkénti kétszeres hasznosítással — hektáronként 1600 mázsa terméket takarítanak be. Főleg holland fajtájú páradicsomot. Megtalálható itt az altalaj fűtés, a permetező öntözés, a kondicionáló berendezés, az automatikus szellőztetés. No meg hat hektáronként központi iroda tetejéről. az egy mérnök és az egy üzemgazdász. De ugyanennek a lebilincselő modernségnek voltunk tanúi Ilfov •negyében, a December 30. nevű állami gazdaságban is. Ahol is a 3500 hektár összterületből 2800 az öntözött. S tartanak ehhez 1100 tehenet! Az állattenyésztő telepen három műszakban folyik a munka, s a takarmány pneumatikus vezetéken jut el az állatokhoz. Ugyanilyen rendszerű technológiával találkozunk Olténiában. ahol a sertéstelep évente százezer hízót bocsát ki — kilenc mérnök és ötvenhárom technikus irányítása mellett. Arra gondoltunk: a korszerű technika mennyire elválaszthatatlan a magasan képzett szakemberek tömeges alkalmazásától. (Folytatjuk.) Dr. Maár András Magasmuvelésű szőlősorok között. Szovjet vendégek Kecskeméten Z/unyov elvtárs, a Szovjet Tudományos Akadémia Állami és Jogtudományi Intézetének igazgató-helyettese vezetésével héttagú delegáció tett látogatást tegnap délelőtt a Bács-Kiskun megyei Tanácsnál. A megyei tanács részéről Buda Gábor vb-elnökhelyettes és dr. Kőrös Gáspár vb-titkár fogadta a szovjet vendégeket és tájékoztatást adtak Bács-Kiskun megye tanácsának tevékenységéről. A delegáció tagjai Fehér Sándor városi vb- elnökhelyettes vezetésével Kecskeméten városnézésen vettek részt, majd látogatást tettek az Izsáki Állami Gazdaságban. * Központi leriileMszési tervtár készül Az építésügyi és városfejlesztési miniszter elrendelte hogy a minisztériumban központi területrendezési tervtárat szervezzenek. Ez nagy segítséget nyújt majd a tervező intézeteknek és az építésügyi hatóságoknak, mert egy helyen megtalálhatják a munkájukhoz szükséges különféle regionális, valamint község- és városrendezési tervek teljes dokumentációját. (A szakemberek díjtalanul megtekinthetik a terveket és szükség esetén mikrofilm-másolatokat rendelhetnek.) (MTI)
