Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
XXIII. évf. 276. szám Ara: 1,20 forint 1968. november 24. vasárnap A párt a zászlót mindig tisztán és magasan tartotta Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése Világ proletárjai, egyesüljetek! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi kibővített ülést tartott szombaton az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A jubileumi megemlékezésre ünnepi díszbe öltözött a művelődési ház kongresz- szusi terme. Az elnökség fölött hatalmas szám idézte az 50. évfordulót és keresztbe futó vörös és nemzetiszínű szalag jelképezte, hogy a magyar kommunisták félévszázados harcában mindig egységes egészet alkotott dolgozó népünk és a nemzetközi proletariátus igazságos ügyének szolgálata. Szemközt az erkély mellvédjén jelmondat hirdette: „Éljen a harcokban edzett félévszázadai, párt!" 11 óra előtt néhány perccel foglalta el helyét az ünnepi ülés elnöksége. Az ünnepi ülés elnökségének tagja volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György, és Fhillai Árpád, a Központi Bizottság titkárai. A Központi Bizottság tagjain kívül sok vendég is részt vett az ülésen. Ott voltak a párt ma is élő alapító tagjai, a munkás- mozgalom idős harcosai, és mások, akik az évforduló alkalmából magas kitüntetésben részesültek. Helyet foglalt a teremben politikai, gazdasági, kulturális életünk sok meghívott képviselője is. Jelen voltak a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozóját előkészítő bizottság budapesti ülésén részt vett és jelenleg is hazánkban tartózkodó külföldi delegációk képviselői. Pontosan 11 órakor emelkedett szólásra az elnöklő Biszku Béla. Megnyitó beszédét követően hosszantartó, viharos taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz és megtartotta ünnepi beszédét Kádár János elvtárs beszéde Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak, Elvtársnők ! Történelmi jelentőségű eseményről, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójáról emlékezünk meg a mai napon. Ebből az ünnepi alkalomból üdvözlöm a Központi Bizottság ülésének minden résztvevőjét, köszöntőm pártunk minden tagját, munkásosztályunkat. az egész magyar dolgozó népet. Elvtársak! ötven évvel ezelőtt, amikor Oroszország véráztatta földjén, a polgárháború viharában a fiatal szovjet hatalom még az élethez való jogáért küzdött, körös-körül, az egész világon a kapitalizmus uralkodott. De megszületett már az első munkáshatalom, amelyre bizakodással tekintettek az elnyomottak, a kizsákmányoltak százmilliói. A világtörténelem e nagy fordulópontján a magyar munkásmozgalom történetében is új fejezet kezdődött. Az úttörők hazánkban is kibontották a kommunizmus zászlaját, megalakult és elindult történelmi útjára a magvar munkásosztály forradalmi, marxista—leninista élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja. A továbbiakban Kádár János történelmi visszapillantást nyújtott a hazánk ban a század fordulóié1 kezdve mind erőteljeseb ben kibontakozó, a munkásosztály, a parasztság, r dolgozó tömegek sorsána1- Jobbmford olásáért folyt-' tott harcról beszélt, majd így folytatta: _ A polgári demokratikus forradalom győzött, a n ép követeléseit azonban, már csak a szocialista forradalom elégíthette ki. Ehhez pedig olyan politikai vezető erő kellett, amelyben megvan a képesség a munkásosztály és a tömegek harcának vezetésére, amely megmutatja a fel- szabaduláshoz vezető utat Az 1918-as év forradalmi harcaiban érlelődött, formálódott a magyar proletariátus új, forradalmi pártja. Formális megala- kulási aktusa az 1918. november 24-i budai tanácskozás volt ötven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály, népünk legjobb fiai találtak egymásra a Kommunisták Magyarországi Pártjában. Ott voltak a pártalapítók között a baloldali szociáldemokraták legjobb képviselői, a forradalmi szocialisták számos vezetője, közöttük volt Kun Béla, az orosz- országi magyar internacionalisták legkiemelkedőbb vezetője, a párt első elnöke, Szamuely Tibor, Vántus Károly, Pór Ernő, Jancsik Ferenc, Münnich Ferenc. — A párt megalakulását követő hónapokban a harc kiéleződött. A koalíciós polgári—szociáldemokrata kormányzat idején a forradalmi tömegekkel szemben mind nyíltabb burzsoá- diktatúra érvényesült. 1919 februárjában nagyszabású kommunistaellenes provokáció zajlott le és rendőri hajsza indult. Üldözték a szovjetbarát megnyilvánulásokat. A forradalmi folyamatot azonban már nem voltak képesek feltartóztatni. Négy hónappal a kommunista párt megalakulása után eljött 1919. március 21-ének történelmi napja, az a nap, amelyen győzött a proletár forradalom, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A történelemben ritkán adódik, hogy egy párt közvetlen forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra váljon. — Négy hónap múlva megünnepeljük a Tanácsköztársaság kikiáltásának félévszázados jubileumát. Méltatni fogjuk létrejöttének, társadalomátalakító munkájának és forradalmi honvédő háborújának, küzdelmének nagy hazai, nemzetközi és történelmi jelentőségét. A Magyar Tanácsköztársaságot 1919 augusztusában a hazai ellenforradalmárok által behívott külső imperialista erők, az Antant-csapatok fegyveres beavatkozásával és túlerejével leverték. Tisztelt Központi Bizott" ság! Kedves Elvtársak! A Tanácsköztársaság leverése után a brutális elnyomatás, a féktelen terror negyedszázados, sötét korszaka nehezedett pártunkra, népünkre. Mártírok és hősök sírjai jelzik pártunk történelmi útját. Sokan estek el, áldozták életüket a kommunizmusért, a nép szabadságáért 1919-ben Szamuely Tibor, Korvin Ottó, László Jenő, Kerekes Árpád és sokan mások; 1932-ben Sal- lai Imre és Fürst Sándor. A spanyol polgárháborúban sok harcostársával együtt Zalka Máté, Zsinké Vilmos és Sebes György esett el. A második világháború éveiben Rózsa Ferenc, Schőnherz Zoltán, Kilián György, Kulich Gyula, Ság- vári Endre, Pataki István és a párt, a haza sok más hű fia halt hősi halált. 1956-ban, amikor ismét fegyvert kellett fogni a Ma avatják Kecskemét új lakónegyedét, a Leninvárost. munkáshatalom és a szocializmus védelmében, az elesettek között Mező Imrét, Kalamár Józsefet, Kállai Évát, Biksza Miklóst, Sziklai Sándort, Asztalos Jánost veszítettük el. Szomorúan emlékezünk azokra az elvtársainkra — Rajk Lászlóra, Szőnyi Tiborra, Szalai Andrásra, Riesz Istvánról, Pálffy Györgyre, Sólyom Lászlóra és másokra —, akik életükben az eszme, a munkásosztály hű harcosai voltak és a személyi kultusznak estek áldozatul. Jelölt és jeltelen sírok százaiban, ezreiben nyugszanak azok a kommunisták, harcostársaink, akiknek azért kellett meghal- niok, mert haladó eszméket hirdetve küzdöttek a szocializmusért, a munkásosztály, a nép szabadságáért. Az áldozat nem volt hiábavaló, mert él a párt, győzött az eszme, győzött a nép: szabad földön épül a szocialista Magyarország! (Folytatás a 2. oldalon.) Ipari központtá fejlődik Baja (4. oldal) LILIOM (5. oldal) Riportutakon (7. oldal) Történelmi napokat idézünk (9. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (10—1L oldal) (12. oldal)
