Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
4. oldal 1968. november 20, szerdai Szemeteskocsi? Kívül szinte ünnepélyes a világ. Ezüst felhőfátylakon át süt a nap, a fáikon áttetsző sárga-barna köntös, őszi vcrőféűyben fürdik a falu. De itt benn ebből vajmi keveset látni. A busz piszkos ablaka elmosódot- tá teszi a képet, akár a mattüveg. Indul a déli autóbusz Homokmégyről Kalocsára. Nem tudom ilyen volt-e már ez a kocsi reggel is. Vagy hétfőn, amikor először indult a munkásokkal, diákokkal, placolók- kal (ma szerda van). S hogy mindig ez a kocsi jár-e ezen a vonalon. Azt hiszem, ez nem is fontos. Az a baj, hogy az ilyesmi egyáltalán megtörténhet. Mert az, hogy a kocsi ütött-kopott, sok helyen a festék is lepattogzott, még csak hagyján. De piszkos kívül-beliil. A padlón por, papírfecnik, falevelek, mindenféle szemét szanaszét. Ahogy szállnak fel az utasok, kerülgetik, odébbrugdossák, keresztüllépik. A vezető, a kalauz meg csak nézi. A hangulat különben családias. A személyzet köszönő viszonyban van a legtöbb utassal. Az egyik iskolás, látom, lelkesen ke- zelgeti a kalauztól kölcsönkért lyukasztóval a gyerekek bérletét. Amennyire bosszant a szemét, ez annyira tetszik. Nem azért, mert a kalauzt „tehermentesíti”, hanem azért, mert örömet okoz a gyerekeknek. Elnézem az utasokat. Különösen a fiatalok: jól- öltözöttek, tiszták, aligha akad köztük aki otthon, vagy a munkahelyén eltűrné az ilyen környöíotet. Miért nem szólnak, hegy ilyen „szemeteskorslbnn” kell utazniuk a pénzükért? Jó tíz percet állt a busz indulás előtt, s az imént, amikor kifelé ment a szállásokra, még többet. Miért ne lehetne egyszer-egyszer kisöpfügetni? öt percbe se telne. M. L. Felmérés a nők helyzetéről önmagában a tény, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a SZOT-tal és a nőtanáccsal együttesen országos vizsgálatot kezdeményezett a nők helyzietéről az is bizonyság rá, hogy álcád még javítani váló ebben a tekintetben. S még- inkább rávilágított erre a tapasztalatok összegezése. Vegyünk szem ügyre közülük néhányat. Eredmények és ellentmondások A kereső nők száma 1949- hez képest 60 százalékkal nőtt. Az összes foglalkoztatottak 40 százaléka nő, létszámuk országosan 1 millió 900 ezer. Míg közvetlenül a felszabadulás Után a mező- gazdaságban dolgozott a nők többsége, 1987-ben már az ipar, a közlekedés, a kereskedelem foglalkoztatta a kereső nők felét és mind- összie 30 százalékuk dolgozott a mezőgazdaságban. Évente Csak 100 milliárdos nagyságrendben mérhető a nők által létrehozott termelési érték. A munkalehetőségek bővülése mellett az állam támogatást nyújt a nők otthoni munkájának megköny- nyítésére. A terhességi, gyermekágyi és legutóbb a gyermekgondozási segély bevezetése is munkavállalásra ösztönözte a nőket. Nem szólva arról a másfél milliárd forintról, melyet államunk évente a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok hálózatára fordít. Az eredmények mellett a KNEB jelentés több ellentmondásra is felhívja a figyelmet. Ilyen tapasztalható elsősorban a nők foglalkoztatása és gazdasági helyzete között. A másik: a nők nagymértékű bevonását a termelő munkába nem követi kellő ütemben a szolgáltatások fejlődése. És et- lentmondás mutatkozik a család ellátását és gyermek- nevelést könnyítő szolgáltatások célja és felhasználása között. Itt főként arról van szó, hogy a juttatásokat Gárdonyi Géza: EG1I CSILLAGOK, Feldolgozta: Márkusa László. Rajzolta: Zórád Ernő. nem mindig azok kapják, akik anyagi helyzetüknél fogva a legjobban rászorulnának. A vállalatok jelentős részénél még mindig fennáll bizonyos fajta idegenkedés a női munkaerőtől. Az utóbbi időkben elért javulás ellenére a vezetőknek például még mindig csak 17 százaléka nő. Visszás jelenség, hogy a dolgozó nők közül viszonylag kevesen szereznek szakképesítést. Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy még aki szakképzettséggel rendelkezik, sem foglalkoztatják sok esetben a szakmájában. Egyenlő munkáért kevesebb bért? Elgondolkoztató, hogy a nők átlagkeresete csaknem minden megvizsgált kategóriában alacsonyabb, mint a férfiaké. Igaz, hogy az ő esetükben a nagyobb munkaerő-kínálat is közrejátszik ebben, mégsem fogadható el helyesnek, hogy 1967-ben a gépiparban dolgozó férfi szakmunkások átlagkeresete 2087, a nőké 1794, a vegyiparban pedig a 2079 forintos férfi szakmunkás átlagbérrel szemben a nőké csak az 1679 forintot érte el. Hasonló a különbség a betanított munkásoknál. A felmérés tanúsága szerint teljesen azonos munkateljesítmény esetén is általában 10—15 százalékkal keresnek kevesebbet a nők. A nők egészségügyi és szociális helyzetéről elmondja például a vizsgálati összegezés, hogy bár jogszabályok írják elő a nők fokozott egészségvédelmét, az előírásokat csak részben tartják be a vállalatok vezetői. Túl hosszú a második műszak A dolgozó anyák óvodáskorú gyermekeinek 52, a bölcsődés korúaknak 8—10 százaléka jut óvodai, illetve bölcsődei elhelyezéshez. Az iskolások nagy része felügyelet nélkül van. Sajnálatos, hogy a fizikai munkáshők gyermekei nehezebben jutnak be a tanácsi bölcsődékbe, illetve óvodákba. E tekintetben különösen a falun élő anyák helyzete hátrányos, mert falun kevés a gyermekintéllttény. Még a háztartások gépesítettségének jelanlegi fokán is heti 35—49 órát vesz igénybe a nők háztartási munkája. Enmsk az időnek a fele bevásárlásra megy el, 40 százaléka pedig takarításra mosásra, ftár a gépesítésben való haladás szemmel látható, at ország különböző résati» vizsgált egységeknél a hők 80 szá- aalékának vaA mosógépe, Centrifugával, porszívóval azonban csak 41 százalékuk rendelkezik. A* átlagjövedelem alatti keresetű családoknak a feli rendelkezik a legszükségesebb háztartási gépekkel. Sok bosszúsáflBt koz, hogy gyakran a boltók nyitvatar- tósa sem alkalmazkodik a nők munkaidejéhez. Az étkezés egyszerűbbé tételében á vendéglátóipar nagyon kevés segítséget tud nyújtani. Magas árszínvonala miatt ugyanis csak kevesen tudják igénybe venni szolgáltatásit! Ilyenformán az a 800 millió forint, amit évente dotáció címén ad az állam a Vendéglátó- iparnak, nem Oda kerül, ahova kellene: főleg azok látják hasznát, Akik magasabb jövedelműk jóvoltából flem lennének annyira rászorulva. A vizsgált egységeknél dolgozó családanyák 60 számi éka 10 év alatt egyszer sem volt üdülni, 19 százaléka pedig 10 év alatt csak (Bgysfcer. Általában a családanyák kénytelenek elaprózni a szabadságukat. Igen kevés idejük jut a művelődésre. A mégkérdezettek tgyharmada héti 2 óránál kevesebb időt tölt olvasásiéi, tanulással, A Központi tfépi Ellenőrzési Bizottságának ez a felmérése, mint a fenti rövid áttekintésből i* kitűnik, Igen lényeges mozzanatokra hívja fel a figyelmet. Mi- Vei megyénkre nem terjed ki ez a tájékOSódás, bizonyára hasznos lenne, számos tanulsággal szolgálna égy hasonló megyei szintű — például a mezőgazdaságban dolgozó ndk helyzetére kiterjedő —, HEB-viasgá- lAt. PÁLYÁZAT a magyar néphadsereg katonai főiskoláira, tiszthelyettesi iskoláira történő jelentkezésre A Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere pályázatot hirdet a magyar néphadsereg katonai főiskoláira és tiszthelyettesi iskoláira történő jelentkezésre. A pályázat szerint katonai főiskolára jelentkezhetnek azok a 21 évesnél nem idősebb fiatalok, akik középiskolai tanulmányaikat 1968—69. tanévben befejezik, illetve korábban befejezték. A jelentkezés feltételei: erkölcsi, politikai megbízhatóság, feddhetetlen előélet, katonai szolgálatra való fizikai alkalmasság, hivatásérzet, nőtlen családi állapot. A főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, a korábban végzettek a kiegészítő parancsnokságoktól kapnak. Ehhez mellékelni kell a részletes önéletrajzot, a születési anyakönyvi kivonatot, erkölcsi bizonyítványt, s a korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt. A jelentkezők pályázhatnak: a Zalka Máté Katonai Műszaki. Főiskola légvédelmi tüzér, vegyivédelmi, híradó, járműtechni- kus, hadtáp, vagy lokáto- ros szakára. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépkocsi zólövész, páncélos, tüzér, műszaki, karhatalmi, vagy határőr szakára. A Kilián György Repülő Mű- saki Főiskola repülőmfl- szaki, vagy repülőhajózó szakára. A repülőhajózó szakra csak azok jelentkezhetnek, akik az MHSZ-nél már motoros repülő kiképzésben részesültek. A pályázóknak matematikából és fizikából kell írásbeli vizsgát tenniük. A katonai főiskolák tanulmányi ideje négy év, s a főiskolát sikeresen elvégzett és felavatott növendékek a magyar néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei lesznek. A főiskolák által adott oklevelek —• az elvégzett szaktól függően — a polgári életben általános iskolai tanári, illetve felsőfokú szaktechnikusi munkakörök betöltésére jogosítanak. A tiszthelyettes Iskolákra történő jelentkezés a2 előbbitől annyiban módosul, hogy ezekre olyan 17— 23 éves fiatalok kérhetik felvételüket, akik legalább az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. A tiszthelyettesi Iskolát végzett fiatalok a magyar néphadsereg hivatásos tiszthelyettesei lesznek. Áz úttörő, ahol tud, segít... Négy apró emberke öli körül szerkesztőségi íróasztalomat. A kecskeméti leninvárosi általános iskola 880. számú, Trencsénvi József nevét viselő úttörőcsapat pajtásai Farkas Géza, Szilágyi János, Iszak Tamás, Kanizsai István. Mind a négyen a VI/c osztály tanulói, s azért kerestek fel, hogy elmondják: a Forradalom Lángjai mozgalom keretében olyan munkára vállalkoztak, amelyre méltán lehetnek büszkék ők maguk, szüleik. s természetesen iskolájuk. — Bakonyi tanár bácsi javasolta — kezdte Szilágyi Jancsi —, hogy vegyünk pártfogásba idős veteránokat, segítsünk nekik a házkörüli munkában. Édesanyámtól kaptuk meg Mikes Laci bácsi címét. . • — Tetszik tudni az úgy volt — vette át a szót Farkas Géza, a Béke_őrs vezetője —, hogy elmentünk a Szultán utca 32. szám alá. Elmondtuk miért jöttünk, s Mikes néni nagy szeretettel fogadott bennünket. A bácsi az ágyban feküdt, nagyon beteg volt, s mivel akkor hozták haza a téli tüzelőt, nekiláttunk az őrs tagjaival a favágásnak. Három napig tartott, de ma már a kamrában, sorba rakva állnak a hasábok ... A néni meg akart jutalmazni bennünket, ele mi nem fogadtuk el a pénzt. Azt mondtuk — s a kis Farkas Géza ültében is kihúzta magát — nem pénzért csináltuk, s máskor is eljövünk, ha szükség van segítségünkre .. ä Szükséges-e ehhez kommentár? Ügy véljük nem! A Tren- csényi József Üttörőcsapat pajtásai nemes cselekedetükkel az úttörő törvényeknek megfelelően élnek, s betartják legfőbb törvényüket az úttörő, ahol tud, segít! A SZEGLETTORONYNÁL DZLFELÍ 300 JANICSÁRNAK SIKERÜLT FELJUTNIA AZ ÓKAPURA S KITŰZTEK A TORONYRA A TÖRÖK „ /,/ ZÁSZLÓT. JM MASNAP HAJNALBAN EGY A KINDSí A TORONYRA IS KfíŐjTE A LÓ FARKAS ZÁSZLÓT... DE BOLYKI TAMÁST HALÁLOS f] 'USD, FMM, MINTHA TÜZES MÉNKO VOLMl. y jtaz embert A PALOTÁKHOZ, ÖTVEKET 0KAPUHOZ! / A SURj/JEBE ^ DOBJATOK... f ADJATOK MEGA kijárat! i‘u TTo TAMÁS! TUDSZ-E SZÓLAL/? " WZDjETEK N' \ a hazaéri FT A VAR KORUL SZÁZ EZERTŐ*R0K diadavMltése reszket- tette meg a levegőt. ..
