Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

«. oldal 1968. november 17, vasárnap Önállóan és felelősségteljesen A gazdasági reform bevezetésének eredményei a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek életében A MÉSZÖV elnökének nyilatkozata A gazdasági re­form életbe lépése új feladatok elé állította megyénk általános fogyasz tási és értékesítő szövetkezeteit. A nagyobb önállóság egyúttal növelte a felelősséget is. Harminchat fo­gyasztási szövet­kezet a megye 108 községében csak­nem 400 ezer em­ber napi szükség­leti és más áru­cikkekkel való el­látásáról gondos­kodik, ezenkívül jelentős és egyre növekvő szerepe' tölt be az öt vá­ros kereskedelme ben y. A kiskereskedelmi boltok éves forgalma meghaladja a 2 milliárd forintot, a ven­déglátó ágazat étel- és ital­eladása csaknem 350 millió forint összegben jelentke­zik. Ezek az adatok egyben azt is jelentik, hogy a Bács- Kiskun megyei összes kis­kereskedelmi forgalomnak mintegy 50 százalékát a fogyasztási szövetkezetek bonyolítják le. Felkerestük Brachna Já­nos elvtársat, a MÉSZÖV elnökét és érdeklődtünk a gazdasági reform első tíz hónapjának tapasztalatai­ról. — Az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetkezetek életében is jelentős változáso­kat hozott az új köz- gazdasági környezet, amely megnyilvánul a szövetkezeti demokrá­cia továbbfejlődésében is. Hogyan lehetne ezt közelebbről meghatá­rozni? 1— Jin fpia wm 1 r'yy * ■ á;:í :%:£:- ft-?' v .íxxM-S>*§|ÍC v:í^ növekedett, mert a nagy- körülmények, lehetőségek zemi gazdaságok igyekez- engedik, ek pótolni más ágazatok- jól a hiányokat. Feltétlenül érdemes em­lítést tenni arról is, hogy az áruforgalom mennyiségi növekedésén kívül igen fi­gyelemre méltó minőségi változások is történtek. En­nek igazolására, az életszín­vonal alakulásának megíté- ,,,,,, lésében is fontos helyet el- gl altalaban pö­fögi a ló, úgynevezett tartós . ®rt^kelhetjük. Tapasz­, to I nrm rv ír nf7A»»ir\T o fogyasztási cikkeket emeu — Számos kezdeménye­zésről tudunk és meg is írtuk lapunkban. Ezek vonatkoznak az árubeszerzésre, az áru­alapok bővítésére. Álta­lános tapasztalat ez a megyében? — Szövetkezeteink eddi­lem ki. Annak ellenére, talataink szerint a rendel­kezésünkre álló anyagi erő­hogy a január 1-i árcsölc- fúrásokkal, álló-^és forgo- kentések a legnagyobb mértékben éppen ezeket az árukat érintették, mégis a forintban számított forga­lom összességében 36 mil­lióval nőtt az első három­negyedév alatt. Jelentősen . , . , , , . javult az építőanyag-ellátás eredmenyt érjék el. lemtett apparátus jovedel- Az id<sn EjkerQit először el- Tárgyalásokat folytatnak, mét. Az alapok segítségével érnünk, hogy a szövetke­zeti TÜZÉP-telepek a ko­rábban mindig gondot je­önállóan készítik el a ter­veiket a hálózatfejlesztési, valamint létszám- és bér­gazdálkodási elképzelései­ket. eszközökkel az eddiginél is körültekintőbben és éssze­rűbben gazdálkodnak. Egész munkájukat úgy igye­keznek megszervezni, hogy minél kevesebb ráfordítás­sal a lehető legkedvezőbb kapcsolatokat keresnek ipa­ri vállalatokkal, kereske­delmi szervekkel az áru­is teljes egészében képesek ... . , .... ... az igényeket kielégíteni. Mindezek szükségessé tét- Cementből a tavalyi meny_ tek, hogy szövetkezeteink nyiségnek több mint két_ uj alapszabályt kesntse- szeres£t fenyő-, fűrészáru- nek, ameiy egyrészt hűen ból p^g több mint há_ tükrözi a tagsag tulajdo- romszorosát adták el Saj_ J?®®1 másr-észt az °n" nos, találkozhatunk még ^ló v^lalatszCTu gazdalko- hiánycikkekkel. Ajtókból és ablakokból nem tudtuk a szükséges mennyiséget be­szerezni. — Mi hallottunk más hiánycikkekről is. Gon­dolom, hogy megszüntetése lentő téglából .és cserépből “ék bővítőnek ér dás lehetőségeit. — A változások milyen tapasztalatokat hoztak az elmúlt tíz hőnap alatt? — Az új szabályozók — néhány, elsősorban az ob­jektív adottságokból eredő gondokat leszámítva — a népgazdasági célkitűzések végrehajtására, a gazdálko­ben két. is tesznek lépése­dekében. Törekednek a jobb áruellátás megszerve­zésére más módon is. Töb­bek között ezt szolgálja a bácsbokodi földművesszö­vetkezeti vágóhíd is, amely az élelmiszerellátás javí­tását célozza. Az a véleményünk, hogy — bár az állami költségve­tés iránti befizetési kötele­zettségek a korábbiakhoz képest számottevően meg­nőttek és az utóbbi hóna­pokban néhány gátló té- ennek nyező is jelentkezett —, érdeké- szövetkezeteink további jó — Kétségtelen, hogy még dás színvonalának emelésé- ma is e^g magas a hiány­re ösztönzik szövetkezetein­ket. Élnek a nagyobb önál­lósággal, lősségük végzik munkájukat, hasz­nos ötletekkel, tevé­kenységük kiszélesítésével, kereskedelmi kapcsolataik kibővítésével és számos egyéb módon igyekez- esetben akadá- nek kötelezettségeiknek hi- kötelező tervek, ánytalanul eleget tenni. cikkek száma. Egyes áru munkával, a falusi lakos­ság ellátásának javításával, a forgalom és a termelés növelésével, tartalékaik fel­tárásával, lehetőségeik féleségeket ugyanis az ipar megfelelő kihasználásával a — Szövetkezeteinknél a múltban is érvényesült a demokrácia, de kiteljesedé­sét a tervutasításos rend­szer sok lyozta. A hatáskörrel fele- — különböző okokra hi- teljes tudatában vatkozva —, vagy egyálta­lán nem gyárt, vagy csak olyan kis mennyiségben, amely nem teszi lehetővé a kereslet teljes kielégítését. Meggyőződésünk, hogy rö­tavalyihoz hasonló nyeresé­get tudnak elérni, ami kö­rülbelül 90—92 millió fo­rintot jelent. Ez az eredmény biztosí­tékot nyújt arra is, hogy a szövetkezeti dolgozók ré­vid időn belül é tekintet- ^re úegyei, á‘lagban 3°- ben is változások születnek, 32 ,pi munkabérnek meg- s a jövőben egyre kevesebb ^eIe o nyeresegreszesedést alkalommal fordul elő, a beruházási lehetőségek a Kedvező hatással volt az szövetségek által áruforgalom alakulására az hogy vásárlóinknak áru nél­kül kell a szövetkezeti bol­tokból távozniok. megyei történő meghatározása, a is, hogy összességében ja- létszám és bérgazdálkodás vult az ellátás, bővült a fizessenek ki — fejezte be a beszélgetést a MÉSZÖV elnöke. Kereskedő Sándor A LEMP V. kongresszusa befejezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról) találkozója mielőbbi össze­hívásának szükségessége mellett. A LEMP V. kongresszusa a péntek esti és szombat délelőtti zárt ülés után szombaton délben megtar­totta záróülését. Az ülést Wladyslaw Go- mulka nyitotta meg. Ezt követően ismertette az újonnan megválasztott Politikai Bizottság összeté­telét, amely a következő: Józef Cyrankiewicz, Ed­ward Gierek, Wladyslaw Gomulka, Roleslaw Jasz- czuk, Stefan Jedrychowski, Zénón Kliszko, Stanislaw Kociolek, Wladyslaw Kru- czek, Ignacy Loga-Sowins- ki, Marian Spychalski, Ryszard Strzelecki, Józef Tejchma. A Politikai Bizottság pót­tagjai: Mieczysla w Ja­gelski, Piotr Jaroszewicz, Mieczyslaw Móczár és Jan Szydlak. A párt első titkárává is­mét Wladyslaw Gomulkát választották meg. A LEMP Központi Bi­zottsága Titkárságának tag­jai: Wladyslaw Gomulka, Boleslaw Jaszczuk, Zénón Kliszko, Mieczyslaw Mó­czár, Stefan Olszowski, Ar­tur Starewicz, Ryszard Strzelecki, Jan Szydlak és Józef Tejchma. A párt új Központi Bi­zottságába 91 tagot és 91 póttagot választottak meg. Élénk vita a CSKP KB ülésén PRÁGA (MTI) Pénteken nyilvánosságra hoztak több felszólalást, amelyek a CSKP KB első és második napján hang­zottak el. Drahomir Kolder elmon­dotta, hogy a párt január utáni sikereket ért el a politikai élet aktivizálásá­ban. Ezzel egyidőben olyan megrázkódtatást élt át, amivel senki sem számolt. A helyzet nem az eredeti­leg megállapított célok sze­rint fejlődött és ezt Kolder a májusi plenum végre nem hajtott határozatainak példájával bizonyította, számos intézkedést nem kö­vettek határozott akciók. A szélsőséges erők kihasznál­ták a CSKP és más baráti pártok közötti nézetkülönb­ségeket. Josef Smrkovsky, a nem­zetgyűlés elnöke kijelentet­te: „A korábbi hibák miatt a társadalomban az ellenté­tek jobban megnőttek, mint ahogy azt a társadal­mi átalakulás foka megkí­vánta volna.” Ezért volt igen erős a kritika január után. Ezért történt, hogy a megújhodási folyamatot az országon kívülről mint li­beralizálódást fogták fel és nem mint szocialista forra­dalmi átalakulást. Mindez — jegyezte meg Smrkovsky — kételyeket támasztott a nemzetközi kommunista mozgalomba a CSKP iránt. Smrkovsky hiányosságként említette, hogy a január utáni fejlődést a párt nem tudta kellően befolyásolni. Jan Pelnar belügyminisz­ter hangsúlyozta: január után tudatos, szervezett irányzat mutatkozott a biz­tonsági rendőrség meg­gyengítésére és szétbom­lasztására, tendenciózusan felnagyították az ötvenes évek eseményeit. Pelnar meggyőződését fejezte ki, hogy a biztonsági szolgálat­ban nem kerül sor az 50-es évek hibáinak megismétlő­désére és betartják a szo­cialista törvényességet. Pavel Auersperg hangsú­lyozta: a Szovjetunióhoz, valamlht az SZKP-hoz fű­ző elvtársi kapcsolatok fel­újítása nélkül Csehszlová­kia további szocialista út­ja értelmetlen és megvaló­síthatatlan. Jan Pillér, a párt elnök­ségének tagja kijelentette: elengedhetetlen, hogy laví- rozás és taktikázás nélkül értékeljék a január utáni fejlődést. Novotnynak fel­rótták — jegyezte meg —, hogy megbélyegzi az em­bereket, de ugyanezt a hi­bát a megújhodási folya­matban is elkövették. Lubomir Strougal minisz- telnök-helyettes elítélte a január utáni fejlődés kriti- kátlan védését és azt a tényt, hogy sokan az elkö­vetett súlyos hibákat nem akarják beismerni. Kifo­gásolta, hogy nem kezdtek időben harcot a jobboldal ellen. kötöttsége nehezítette a ki bontakozást. A szövetségek állami fel­ügyeleti jogokkal rendel­keztek, végeredményben ha­tósági jogkört töltöttek be. választék, sok új és jó mi­nőségű cikk került forga­lomba a legutóbbi hóna­pokban. Csak példaként említem meg a húsellátás­ban bekövetkezett előnyös Ebből következően legtöbb- változásokat, a finom pék­szőr a centralisztikus elvek érvényesültek. Ez felelt meg az akkori idők irányítási rendszerének. A gazdasági reform be­vezetése óta megváltozott a megyei szövetségek funk­ciója. A tagszövetkezetek érdekvédelmét látják el és kielégítik szolgáltatási igé­nyeiket. Ez utóbbihoz tar­áruk, az édesipari termé­kek, a különféle tejtermé­kek, valamint a szintetikus alapanyagú ruházati cikkek választékának javulását. — Az említetteket le­hetne néhány számmal, adattal alátámasztani? — Visszatérő gond a szolgáltatások kibővíté­se. Ismeretes, hogy a községekben és a fal­vakban is egyre inkább gépesítik a háztartáso­kat, nőnek az igények, mindezek a különböző szolgáltató iparok fej­lesztését is sürgetik. Mit tettek a földmű­vesszövetkezetek ennek érdekében? — A földművesszövetke­zetek ipari és szolgáltató üzemeinek teljesítménye a — Természetesen. A bol­ti kiskereskedelmi forga- múlt évhez viszonyítva lom január 1-től október csaknem kétszeresére emel- tozik az áruforgalmi tévé- 31-ig már meghaladta az 1 kedett és 9 hónap alatt el- kenység, közgazdasági elem- milliárd 700 millió forintot, érte a 110 millió forintot, zések, az adminisztratív és amely 107 millió forinttal Az idén két új jelentősebb számviteli rend megszerve- több, mint az előző év azo- szövetkezeti üzem is léte­zése és így tovább. Jelen- nos időszakában volt. Ez az sült. Fajszon általános szol- leg szövetkezeteink — élve eredmény kétségtelenül an- gáltató és vasipari részleg, tulajdonosi jogukkal —, ön- nak is tulajdonítható, a kiskőrösi földművesszö- álló, vállalatszerű gazdálko- hogy a megye lakosságú- vetkezethez tartozó Csen- dást folytatnak, amely azt nak pénzbevétele a kedve- gődön pedig fafeldolgozó jelenti, hogy a nyereség- zőtlen időjárás, s az emiatt üzem. bői képzett alapok adják a bekövetkezett terméskiesés További terveink vannak továbbfejlődés lehetőségeit, ellenére is — az előző évi- a szolgáltatások bővítésére, valamint fedezik a függet- hez képest számottevően természetesen ahogy ezt a Humoros miniatűrök Ilyen ez a KRÓNIKA... HOL VANNAK A HÁRMASIKREK? Maria de la Tore, egy spanyol városkában élő fia­talasszony otthon tartózko­dott, amikor elfogták a szü­lési fájdalmak. Azonnal el­indult a kórházba. Amikor fölszállt az autóbuszra, vi­lágra hozta első gyermekét. Az autóbusz megállt, és a szülő asszonyt taxiba tették át. A taxiban még egy fiú­gyermeknek adott életet. Amikor belépett a kórház szülészeti osztályára, meg­szülte harmadik gyermekét is. A felesége után kutató férjnek meg kellett talál­nia másik két újszülött fiát. Hosszas kutatás után az egyiket az autóbusz-vezető feleségénél találta, a mási­kat a városka gyógyszertá­rában. NAPÓLEON-ARANY A FÖLDÖN A férfi azonnal észrevet­te a párizsi áruház padló­ján az aranyat. Hanyagul ráejtette a kesztyűjét és megkísérelte felvenni vele együtt a Napóleon-aranyat is. Kesztyűjét föl is vette, de az arany — fájdalmára — ott maradt. Most csellel élt. Leej­tette a zsebkendőjét, a földre kuporodott és kezét a zsebkendővel elleplezve igyekezett fölvenni az ara­nyat. De sehogy se ment. Ekkor dühösen a kabát­ját ejtette az aranyra. Egy­szerre egy kezet érzett a vállán. Haragosan hátra­fordult és látta, hogy egy elárusító állt mögötte, aki nyájas hangon így szólt: — Szíveskedjék megen­gedni, hogy figyelmébe ajánljam mindent ragasztó különlegességünket. Kitűnő hatású! Amint azt látni mél tózta tott. RENDELJÜNK HÁZI OPERÁT! Ha a tehetős angol pol­gárnak napjainkban kedve támad egy kis komoly ze­nére otthon, pizsamában és papucsban is végigélvezhet egy operaelőadást. Nem kell más hozzá, csak egy tele­fonhívás és , rövid idő múl­va meg is érkeznek az éne­kesek, világosítók és dísz­lettervezők. Természetesen csakis olyan operákat ad­nak elő „házhoz szállítva”.

Next

/
Thumbnails
Contents