Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-16 / 269. szám
Világ proletárjai egyesiig Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága KÖZLEMÉNY Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1968. november 15-én, pénteken ülést tartott. Az ülésen részt vettek a megyei pártbizottság tagjain kívül Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Tóth Mátyás elvtárs, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Prantner József államtitkár elvtárs, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, továbbá a járási-városi pártbizottságok első titkárai és a megyei párt- bizottság osztályvezetői. Pozsgay Imre elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta az egyházpolitikai helyzetről és ennek Bács- Kiskun megyei tapasztalatairól szóló beszámolót. A megyei pártbizottság második napirendként személyi kérdéseket tárgyalt. A megyei pártbizottság tu első titkárává Erdősi József elvtársat — a megyei pártvégrehajtóbizottság tagját, a megyei pártbizottság eddigi titkárát — választotta meg. Erdősi József életrajza Erdőst József 1919-ben született Misz- la (Tolna megye) községben. Szegényparaszti családból származik. Eredeti foglalkozása vasipari munkás, szakképzettsége géptechnikus. A felszabadulás előtt mint gépész dolgozott. A felszabadulás után a termelő munka különböző posztjain tevékenykedett. Művezető, később a Bajai Gépállomás főgépésze, majd a domásul vette azokat a be-. Kecskeméti Me- jelentéseket, amelyek sze- zőgazdasági «•int dr. Molnár Frigyes elvtársat 1968. november 8-án a SZŐ VOSZ elnökévé megválasztották. Erre tekintettel a megyei pártbizottság dr. Molnár Frigyes elvtársat a megyében végzett kimagasló munkája és érdemeinek elismerése mellett felmentette első titkári Gépjavító Vállalat igazgatója. 1945 óta párttag, pártfőiskolát végzett. 1955-ben a megyei pártbizottság politikai munkatársa lett. 1956. no- funkciója és megyei párt- vember 2-án beválasztották bizottsági tagsága alól. az MSZMP megyei Intéző A megyei pártbizottság Bizottságba és a termelési Á felkészülés teljes — a tél jöhet Annyira tartósnak ígérkezett az ősz, hogy szinte rosszul esett az idő téliesre fordulása. Ám, egyben kitűnő alkalom arra, hogy eszünkbe juttatta a zord idő hősei közül a Közúti Igazgatósághoz tartozó dolgozókat. Számukra ugyanis Ismét a kemény helytállás Időszaka kezdődik. A téli erőpróbára való felkészülésről tájékozódtunk, s Havas Endre, a Közúti Igazgatóság műszaki osztályvezetője készséggel szolgált a megnyugtató információval: — Máris megkezdődött az ügyeleti szolgálat, a kecskeméti központon kívül még öt helyen a megyében: Kiskőrösön, Duna- vecsén, Baján, Kiskunhalason és Kiskunmajsán. Téli terveinket elkészítettük. Hóeltakarító gépparkunk bevetésre készen áll, egyébként november 18-án ejtjük meg a műszaki szemlét. s ugyanakkor kerül sor az érdekelt hatóságokkal közösen a megyei „hó- értekezletre” Is. A főútvonalak beszúrására, s a már tavaly is al- - kalmazott sós-homokozásá- ra a síkosság ellen, feltöl- töttük tárolóhelyeinket. A teljes őrjárati szolgálat — az időjárástól függően — állandó készenlétben áll. Ha a szükség úgy kívánja, hajnali 3 óraikor elindulnak az őr járati kocsik, s jelzéseikre nyomban megkezdődik a síkosságot, hó- { akadályt elhárító munka. — Köszönjük a tömör és biztató tájékoztatást és szívből kívánjuk; legyen kegyes a tél, minél kevesebb akadályt gördítsen a közutakon zajló téli csaták hősei elé! —y —n osztály vezetésével bízták meg. Később a mezőgazda- sági osztály vezetője lett. Tevékenyen részt vett a párt újjászervezésében. Erdősi elvtársat a megyei pártbizottság 1959-ben választotta titkárává, s azóta ezt a funkciót töltötte be. Érdemei elismeréséül 1954-ben Munka Érdemrenddel, 1957-ben a Szabadság Érdemrend ezüst fokozatával, 1966-ban pedig a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Vonulnak a sirályok Az északról dél felé vonuló vízimadarak valósággal megszállták a megye szikes tavait. Az ornitológusok a már honos dankasirályokon kívül ezüstsirályokat is megfigyeltek. A tavak sekély vize kevés táplákékot nyújt, ezért főleg a Tisza és a Duna mentére húzódnak az átvonuló madarak. Folytatódtak a magyar—szovjet külügyminiszteri tárgyalások Fogadás a szovjet nagykövetségen XXHI. évf. 269. szám 1968. november 16, SZOMBAT Arat 80 fillér Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere között csütörtökön kezdődött tárgyalások pénteken délelőtt folytatódtak a Külügyminisztériumban. A tárgyaláson jelen voltak a magyar Külügyminisztérium vezető munkatársai és A. A. Gromiko kíséretének tagjai. F. J.Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és felesége tiszteletére pénteken este fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson részt vett Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, s a politikai, gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. • * * A szovjet külügyminiszter felesége Lidia Dmitri- jevna Gromiko megtekintette a vármúzeumot, és részt vett a különlegességi divatszalon bemutatóján. Riportutakon Móricgát tanyáin nagyszerű változást idéznek elő A HOMOK ÜTTÖRÖI Bácsalmáson a Ruhagyár ifjúsági brigádja ünnepre készül. Erről szól az EMLÉKEZÉS A NÉVADÓRA Mindkét riportot a 3. oldalon közöljük. 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet íelepaléspolitika, tanyakérdés, knnnális indok Az országos statisztikai tanácskozás záróülése Tegnap délelőtt 9 órakor folytatta munkáját Kecskeméten a városi tanács dísztermében a területi statisztikai szekció. A negyedik ülés elnöke dr. Bruncsák András, a megyei tanács tervosztályának vezetője volt. Elsőként dr. Kovncsics József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára „Bács Paprikafirlik Ilyenkor ősszel mintha új ruhát öltenének a Kalocsát környező falvakban a házak — piros szőnyeg borítja a falakat, sűrű fürtök lógnak az eresz alatt, a paprika beborít minden szabad felületet az épületeken. Dús volt az idén a paprikaszüret. A fürtök lassan érnek a csípős őszi szélben, így kapja meg a paprika ízét, zamatát és ragyogó színét. Kiskun megye településstruktúrája” címmel tartott előadást. Az előadó, rövid bevezető után Bács-Kiskun megye adatait ismertette, s hasonlította össze a dunántúli megyékkel. Amíg a Dunántúlon — mondotta — 50—100 lakosú település már község, vannak kulturális, egészségügyi, kommunális létesítményei, üzlethálózata, s e községek többsége megfelelő közlekedéssel rendelkezik, addig az Alföldön 800—1800 lakosú települések 10—20 kilométer távolságra vannak a belterületektől. Ily módon az alföldi külterületi lakosság távolabb van az igazgatástól, s rosszabb ellátottsága, mint a dunántúli pár száz lakosú községeké. Bács-Kiskun megye településszerkezetének megjavítását, s ezzel együtt a külterületi lakosság élet- körülményeinek megváltoztatását az előadó a további községesítésben látja megoldhatónak. Ezután a külterületi települések rendezésének problémájával foglalkozott. Ezután Kóczián Zoltán, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának vezetője „Kecskemét és a kecskeméti járás tanyai településének egyes kérdései” címmel tartott élőadást. Elmondta többek között, hogy Kecskemét és a kecskeméti járás községeinek külterületén több mint 78 ezer ember él, — az összlakosság 45 százaléka. A járás községeire jellemző a rendkívül kicsiny belterület. Ezen a területen még hosszú ideig számolni kell a tanyák fennmaradásával, mert számuk az utóbbi 13 év alatt mindössze 580-nal csökkent. ' Az évenkénti csökkenés üteme nem éri el a 0,2 százalékot sem. Valamennyi község vándorlási vesztesége jelentős, s az adatok azt mutatják, hogy minél nagyobb a község külterületi népességének aránya, annál nagyobb az ezer lakosra jutó vándorlási vesztesége. Kecskemét külterületén négyzet- kilométerenként 78 a népsűrűség, a községekén csak' 35. A több mint kétszeres különbség forrása a város viszonylagos közelsége, jó megközelíthetősége, valamint a város határában levő fejlett kertgazdálkodás, szőlő- és gyümölcs- termesztés. Az előadó ezután a külterületi települések egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátottságát ismertette. Ezt követően dr. Kőszeg- falvi György kandidátus, az ÉVM Városépítési Tervező és Tudományos Intézetének irodavezetője „Regionális vizsgálatok a településfejlesztés és a településhálózat-fejlesztés körében” címmel, dr. Süme- ghy Mihály, a KSH Baranya megyei Igazgatóságának közgazdásza és Turáni József, a KSH Vas megyei Iagzgatóságának osztályvezetője „Statisztikai módszerek a községi és városi településhálózat és állomány vizsgálatához” címmel tartott előadást. Szünet után került sor az ötödik ülésre, amelynek elnöke Kőmíves István, Budapest Főváros Tanácsának V. B.-elnökhe- lyettese volt. Hadházi Gyula, a KSH Budapest városi Igazgatóságának vezetője „A budapesti népességtö- mörülés és munkaerővonzás gazdasági és szociális vonatkozásai”, Pesti Lajos- né, a KSH Budapest városi Igazgatóságának helyettes vezetője „A migráció szerepe Budapest munkaerőellátásában’’ címmel tartott előadást. A Területi Statisztikai Szekció háromnapos tanácskozását Barabás Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, a szekció elnöke értékelte, majd mondott zárszót. Ezzel az ülésszak véget ért.
