Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-15 / 268. szám
1968. november 15, péntek 5. oldal Tanévkezdés a pártoktatásban Költözködés előtt a kiskunfélegyházi iparitanuló-intézetben A dunavecsei járási párt- bizottság propaganda és művelődési osztályának hívására tanévnyitó tanácskozásra gyűlt össze a járásban tevékenykedő nyolcvan pártpropagandista. Ezzel hivatalosan is megkezdődött az 1988—69-es tanév. A tanévnyitó értekezletet megelőzve tartott ülést a járási oktatási bizottság és meghatározta az elkövetkezendő oktatási évad legfontosabb feladatait. Az idei a tizedik év a Kárpátaljai „Kárpáti” és a négy budapesti kiadó, az Európa, a Magvető, a Kossuth és a Móra termékeny együttműködésében. Ezek a könyvkiadók, figyelembe véve az olvasók érdeklődését a magyar és az ukrán klasszikusok és a sízovjet írók művei iránt, a közös kiadások eredeti formáját dolgozták ki. Együtt készítik a kiadványok terveit, közösen dolgoznak a fordításokon és a kéziratok szerkesztésén, E célból a „Karpati”-ban speciális szerkesztőcsoportot hoztak létre a magyar, ukrán és orosz nyelv kiváló ismerőiből. A matricák összeállítását és készítését a budapesti kiadók végzik, a nyomdai munkákat pedig az ukrajnai nyomdák. Az együttműködés mindkét félnek előnyös. A magyar kiadók képviselői szerint javult a fordítások és a nyomdai kivitelezés minősége, az ukrán szakértők pedig kiemelik: ily módon különösebb kiadások nélkül láthatják el a magyarul beszélő kárpátaljaiakat magyar nyelvű irodalommal. A „Kárpáti” eddig 129 művet adott ki magyar 55. Az egyik helyen a kelleténél tovább maradt és Uszkov már éppen ki akarta nyitni a száját, hogy siettesse, amikor az agronómusnak váratlanul kerekre tágult a szeme a csodálkozástól és akkorát kiáltott, hogy a többiek megálltak. — Árpa! Becsületszavamra! Jöjjenek ide, nézzék meg, hogy gabonanövény! Nagyon vékony szárú sárga kalászok feküdtek a tenyerén. Ki ne ismerné itt Északon a selymes tapintású, húsz centiméter nagyságú fűfélét, amelynek szárán vékony gyenge kalászok nőnek, s alakjuk any- nyira hasonlít a kétsoros árpára?! Ezt a füvet a nép itt Északon jakut árpának nevezi. Kétségtelen, hogy valamelyest hasonlít az Igazi árpára, ez is gabonaféle, de a zord természet a fel- ismerhetetlenségie meeválEzek között is fő helyet foglal el a párttagok szélesebb körű bevonása a pártoktatásba, valamint a falusi téli tanfolyamok tömegméretű szervezése. Ez utóbbi tennivalóhoz kapcsolódik az a célkitűzés, hogy az eddigieknél több pártonkívülit kívánnak bevonni a falusi téli tanfolyamokra. Az eredmények máris biztatóak. Mint a járási pártbizottságon elmondták, a felnőtt lakosság 27,9 szányelven, összesein mintegy négymilliós példányszámban. Közöttük Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij, So- lohov, Goncsár és mások műveit. Nagy érdeklődéssel fogadták Magyarországon és Ukrajnában is az ukrán—magyar és a magyar—orosz szótárt. A magyar írók műveit Ukrajnában a Dnipro, a Veszelka, a Mology és más kiadók is publikálják. Az egy évvel ezelőtt Uzs- gorodban magyarul kiadott Lenin-életrajzot a magyar könyvkiadók csaknem teljes példányszámban átvették. A kárpátaljai könyvkiadók a magyarokkal együttműködve most olyan sorozaton dolgoznak, melyet a forradalom vezérének 100. születésnapjára bocsátanak közre. Ezen belül újra kiadják az életrajzot, önálló művek és visz- szaemlékezések is megjelennek. Az utóbbi években az ukrán olvasók magyar szerzőktől 48 művet kaptak kézhez, mintegy másfélmilliós példányszámban. Köztük Petőfi, Ady, József Attila és más klasszikus és modem magyar írók és költők műveit. toztatta. Kalászaiban ritkán találunk érett szemeket, csak vékony, áttetsző ma- gocskákat. Eddig egyetlen nemesítő sem vette magának a fáradságot, hogy megjavítása a gabonának ezt a vadontermő rokonát. Nagyon eltávolodott már kul- túrrokonaitól. De az agro- nómus a jakut árpa olyan kalászait tartotta a tenyerén, amelyek csak úgy duzzadtak az igazi árpaszemektől! Szára olyan vastag és áttetsző volt, mint a szalma. A szemeknek szűk volt a kalász és félig kilógtak belőle. — Hát ezt nem értem — szólalt meg Orocsko és a ritka példányokat gyorsan a táskájába dugta. — A botanika újabb, eddig ismeretlen fajtával gazdagszik! Ez híd a kultúrnövények és vadontermő őseik között. Ez aztán a lelet! Táljai siettették, oly kezaléka vesz részt az ideológiai-politikai képzésben. Jelenleg 10 oktatási formában folyik az ismeretgyarapítás, a továbbképzés. A járásban 122 tanfolyamot szerveztek 6508 hallgatóval. Módszerek tekintetében is újat hoz a következő tanév: az előadásokat filmekkel teszik szemléletesebbé. A tanévnyitó tanácskozáson kiosztották az MSZMP Központi Bizottságának elismerő oklevelét az eredményesen dolgozó járási propagandistáknak: dr. Nagy Bélának, Bíró Gézának, Madácsi Istvánnak, Géczi Imrének, Kovács Lászlónak, Koszta Flóriánnak és Tompái Jánosnak. Cs. L. vés idejük volt! De az agronómus még mindig keresgélt valamit, motyogott, időnként ki-kivette táskájából az értékes és furcsa növényt és megvizsgálta. Bent jártak már az erdőben. Az egyik helyen a fák között nagy, lapos kőtömb hevert. Pétya nyomban felmászott rá. — Jaj, de messzire el lehet innen látni! — kiáltotta, s tenyerével ellenzőt csinált a szeme elé: valamit erősen nézett. Hirtelen elvörösödött, gyorsan megfordult és izgatott hangon elkiáltotta magát: — Vászja bácsi! Gyorsan ide! Ott... De ebben a pillanatban felhangzott a kutyák kétségbeesett csanolása. A kutatók lekapták puskájukat. Kattantak a závárzatok. Egyre közelebbről hallatszottak a reccsenések a bozótosból. Egy nagy, súlyos állat, ereje biztos tudatában, gázolt árkon-bokron át egyenesen feléjük. A kutyák önfeláldozóan a ve- szede'em elé futottak. — Fel a kőre! — adta ki a parancsot Uszkov, s a többiekkel együtt két ug- rá=sni fent termett a lapos sziklán. ____ A városi levéltárban őrzött korabeli, kézzel írott dokumentumok bizonyítják, hogy milyen régi hagyományai vannak Kiskunfélegyházán az iparoktatásnak. Hetvenkilenc évvel ezelőtt, 1889-ben hozták létre az első ipariskolát, a mostani Piac tér helyén levő Fehérféle házban. Ez néhány év múlva összedőlt, akkor költöztek mostani helyükre —, az egykori gabonaraktárba. Később a polgári iskolának is ebben az alacsony épületben kellett helyet szorítani, amely csak a harmincas évek végén, kapott új épületet. Változást sürgető tények — Könnyű elképzelni, hogy ilyen zsúfolt körülEbben a pillanatban a sűrűből kibukkant a félelmetes szörnyeteg hatalmas agyarú, ocsmány feje. Furcsa hangot hallatva, ami hol röfögésmek, hol tompa visításnak tűn*, leszegett fejjel rontott néki a kutyáknak és... elcsörtetett mellettük. Tuj és Káva szüntelenül morogva és ugatva s ezzel bátorítva egymást, abban a pillanatban két oldalról támadtak neki a vadnak és bátran belecsimpaszkodtak hosszú, földig érő, sáros, fekete szőrébe. S bár az erők nevetségesen egyenlőtlenek voltak, a szörnyeteget meglepte lármás ellenfeleinek bátorsága, amely sehogy sem illett apró termetükhöz. Egy tized másodpercig csodálkozva állt félrefordított fejjel. A következő pillanatban közvetlen közelről hat lövés dörrent. Hangja mennydörgésszerűén csattant a csendes erdőben. Köröskorül remegett minden. Valakinek a golyója visszapattant a szörnyeteg páncélhomlokáról és fütyülve repült tova. De a többi golyó belefúródott a vad hatalmas fejébe és testébe. Az állat sóbálvánnyá merevedett. Jobb szeméből, ahová a halálos golyó fúródott, vér fröes- C£eiU ki. Eltelt egy jél_mámények között hogyan folyhatott itt az oktatás, — mondja Serege Gábor igazgató. — Főhivatású oktató nem is volt, az inasokat csak néhány közismereti tárgyra tanították, alig magasabb fokon, mint az elemiben. Különösebb változás nem is történt egészen ezerkilencszázötvenig. Az új, ipari tanulókra vonatkozó törvény megváltoztatta, új mederbe terelte a jövő szakembereinek képzését. Ugorjunk át néhány évet, — javasolja Serege Gábor, — nézzük a mai helyzetünket. Harminchárom szakmában, 1429 fiú és lány tanul városunkban, a csongrádi kihelyezett kilenc osztályban pedig 350. Huszonöt mérnök- és technikustasodperc. Ojabb hat lövés remegtette meg a levegőt. Megvonaglott a behemó* test, a vad szájából nyögésre és bogésre hasonlító vékony, de erőteljes hang tört elő. A furcsa szörny megingott, majd előrebukott és oldalára dőlt. Majdnem agyonnyomta a nagyon nekibátorodott Kávát. A lövések döreje végig- szállt az erdőn és nekicsapódott a meredek sziklafalaknak. A visszhang megtöltötte a szakadékokat, repedéseket, és az erdőben található minden élőlénynek tudtára adatott, hogy a kráterben megjelentek az új tulajdonosok — az emberek. Megrendültön, sokáig hallgattak. A kutyák látva az elcsendesült vadállatot, óvatosan körülszimatolták, barátkoztak az ismeretlen szaggal. Uszkov és Orocsko ösz- szenézett. Mindkettőjüknek ugyanaz jutott az eszébe. — Én tudom, mi ez! — mondta Pétya is. — Én láttam ilyen vadállat rajzát a tankönyvemben. Ez szőrös orrszarvú. A történelemelőtti korban élt.., ______(Folytatjuk)____ n ár, valamint negyvenkét főhivatású szakoktató foglalkozik a fiatalokkal. Sajnos, a zsúfoltság eddig nagyon sok gondot okozott. A négy rendes és öt szükség- tanteremben reggel héttől este nyolcig ötperces megszakításokkal folyik a tanítás. Nincs megfelelő szakköri helyiségünk, tornatermünk, mindössze negyvenkét vidéki tanuló kollégiumi elhelyezését tudtuk biztosítani. Szóval, sok volt eddig a bajunk, de ezt a hátralevő néhány hetet már kibírjuk —, sóhajt megkönnyebbüléssel az igazgató. 15 millió forintért — Húszadikán kezdődik az új intézetünk műszaki átadása. Valószínű, látta az állomás mellett azt a gyönyörű háromemeletes épületet? — néz rám kérdőn — f Az lesz az új otthonunk. Tizenötmillió forintos költséggel épült. Itt különben az elköltözés után nagyszabású átalakítás kezdődik —j kétszáz tanuló befogadására alkalmas kollégium lesz az épületből, amelyik 1909 óta helyet adott nekünk. — Az új épület? — Tizenkét tanterem, szertárak, raktárak, irodák és egy hatalmas, 748 négyzetméter alapterületű tornaterem. Az utóbbi külön is a büszkeségünk lesz. 500 ülő- és ugyanennyi állóhelyen nézheti városunk' sportszerető közönsége a különböző sportrendezvényeket. A városi tanács kétmillió forinttal segített az építésben. Jobb körülmények között — eredményesebben — Közeledünk a félévhez. Az igazgató elégedett? — Nem panaszkodhatunk tanulóinkra. Kevés kivétellel valamennyiük lelkiismeretesen készül jövendő életére és szeretné alaposan elsajátítani választott szakmáját. A KISZ-szervezet és az osztály-szakszervezeti alapszervezetek eredményes tanulmányi versenyeket szerveztek még az év elején. Az első és másodévesek tantárgyi versenyben, a harmadévesek pedig a Szakma kiváló tanulója című versenyben vesznek részt. Hamarosan megkezdődik az értékelés, remélhetőleg nagyon sokan lesznek olyanok, akik maradéktalanul teljesítik a követelményeket. Az új intézetben, korszerűbb körülmények között valószínűleg még az eddiginél is jobb eredményeket érünk el a jövőben — mondotta búcsúzóul az igazgató. Opauszky László A 9. sz. Autóközlekedési Vállalat gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket. autószerelőket, rakodókat, MA VAUT- jegykezelőket felvesz. Jelentkezés a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán. Kecskemét, Csáktornyái u. 4—6. 9129 Tízéves gyümölcsöző együttműködés speciális szerkesztőcsoport 48 magyar mű ukrán nyelven (APN — KS) Reklámajándékozás Sikertelenül zárult az egyik országos vállalat rek- lámajándék-pályá- zata. Mi az a reklámajándékozás? Az a gavalléros gesztus, amely nélkül nincs korszerű üzleti kapcsolat. Az üzletkötők ahhoz a vállalathoz, intézményhez húznak inkább, amely a legszínvonalasabb újdonságokkal ajándékozzák meg őket. Namármost. Az egyedi terméknek számító bőrdíszműves és iparművészeti tárgyaknak még megvan a vonzerejük, a cifra műanyag encsem- bencsemek, rozo- gácska golyóstollak, noteszok, kulcskarikák, hamutálcák, naptárkártyák viszont már aligha hódítanak. A forgatással sztriptíz-táncosnőt láttató töltőtoll is — habár ez zugimportcikk, s egyéni ügyesség révén sompolyog be hozzánk — csak az újszülöttet hozza lázba lassanként. Érthető hát, hogy az a bizonyos vállalat pályázattal próbálta felfrissíteni a reklámaján- dék-repertoárt. No de kérem, milyen anyag futott be a pályázatra! Mi az ördögöt kezd egy fővárosi üzletkötő egy szagos kereplővel, hímzéses pelenkával, robbanó képeslappal, avagy parfőmöt szóró fatrombitával?! Hova akassza a megajándékozott az óriási vörös klipszet, amelyen ez a reklám- szöveg feketéink: „Közlekedj baleset- mentesen!” Mert ugye a fület nem lehet ekkora csüngővei megterhelni. De akkor a test melyik fertályán lehet aktuális ez a felirat? Hát persze, ügyetlen ötletek ezek reklámajándéktárgyaknak. Keresettek, erőltetettek, semmi közük az élethez. Mert ha nem is nézi az ember az ajándékló fogát, mégiscsak annak örül legjobban, ha valami hasznát is látja. A legközelebbi ötletpályázóknak ebből — az életből — kell kiin- dulniok. Ha rendszeresen olvasnának újságot, egészen a közelmúltat számítva is találtak volna ajándék-koncepciót. Emlékezzünk csak: milyen ajándéknak örültek olyan közismert, népszerű emberek, mint például Komlós János vagy Bujtor István? Televíziónk közkedvelt „numiz- matikusa” ugye csak pedzegette, hogy nincs telefonérméje ... Nos, tisztelői nem voltak restek, megajándékozták őt telefonérmével ... Bujtor István, markos és szeretett színészünk fürdőkád iránti óhaját tette közhírré. Olyan kád kellett neki, amelyet minél jutányosabb áron tölthe- tett meg pezsgővel. Egy kád pezsgőbe fogadott ugyanis Kulcsár Győzővel: hogy ha meglesz az aranyérem Mexikóban, ő fizeti... Fizethette. Az „emberséges” méretű kádat ezért áhította Bujtor. Küldtek is neki mindenfelől minikádakat hálás barátai... Elég a szóból, tanulságként ez is doszt. Mi a legkedvesebb ajándék? Ami éppen nincs. Ebben a szférában ötöljék ki a reklámajándéknak valót is a legközelebbi pályázat résztvevői. Ajándékozzanak hiánycikkeket. Mennyi változatra van lehetőség?! Hogy örülnének az üzletkötők, kereskedelmi partnerek adott esetben egy átlátszó nejlonba csomagolt facsavarnak, patronkiszúró tűnek — ecetetrá, ecetetrá... Tóth István