Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

Hatezer új olvasót M ondhatnánk hagyomá­nyos már a megyében hogy az esztendő vé- gefelé lapterjesztési akció indul új olvasórétegek meg­nyerése érdekében. Az ol­vasók, előfizetők számának spontán növekedése mel­lett ezeknek a kampányok­nak is része van abban, hogy az elmúlt tíz eszten­dőben a Petőfi Népe olva­sótábora megháromszoro­zódott, s a lap példányszá­ma jelenleg megközelíti a 34 ezret. A jelentős fejlődés elle­nére még mindég nem mondhatjuk, hogy Bács- Kiskun megyében az olva­sottság vetekszik az ország legtöbb megyéjével. Őszin­tén szólva e tekintetben in­kább az utolsók, mint az élenjárók között vagyunk. Hiszen míg nálunk átla­gosan száz családból csak 18,3 százalékhoz jut el a megyei sajtó, Győrben vagy Baranyában ez a szám el­éri a 40—45 százalékot. Nyilvánvaló, hogy ebben az elmaradottságban megyénk településviszonyainak, a nehezen elérhető tanya- rendszernek, az iparosodás késői kibontakozásának is része van. De a lemaradás tényezőit mégsem fogad­hatjuk el örök időkre szóló magyarázatul. Mindent meg kell tennünk annak érde­kében, hogy az úgynevezett kulturális „fehér foltok” megyénkben is megszűnje­nek. E zért is határozott úgy nemrégiben a párt me­gyei végrehajtó bizott­sága, hogy támogatja az idei őszi sajtóterjesztési kampány megindítását Ennek során — a nagyobb előrelépés érdekében — olyan célkitűzés született, hogy november 1-től kez­dődően, másfél hónap alatt, a megyei lap — a társa­dalmi aktivisták segítségé­vel — mintegy hatezer új előfizetővel gyarapítsa^ ol­vasóinak táborát. Ezúttal elsősorban a falusi lakos­ságot szeretnénk megnyer­ni rendszeres újságolvasó­nak, de nagy lehetőségek vannak városon is az elő­fizetők számának növelé­sére. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ter­jeszteni és jó szívvel aján­lani csak érdekes, olvasmá­nyos, a lakosság érdekei­vel, véleményével törődő, politikus újságot lehet. Ezért a lap színvonalának, tájékozottságának, frlssesé- gének fokozását legfonto­sabb feladatunknak tart­juk. Azt akarjuk, hogy a megyei pártbizottság lapja a párt politikájának kor­szerű szócsöve, a közügyek elvhfl és állhatatos tolmá- csolója, fóruma legyen. B arátaink és régi olva­sóink, akik — a ha­gyományokhoz híven — ezúttal is önként és meggyőződéssel vállalták magukra a jó ügy propa­gandistáinak szerepét, rö­videsen munkához látnak, hogy hatezer új olvasóhoz jusson el mielőbb a megyei újság. Számítunk ezúttal is a pártszervezetek, a tömeg­szervezetek és társadalmi szervek, intézmények se­gítségére, a posta dolgozói­nak jó lapterjesztői tevé­kenységére, az előfizetők szervezésében és magatar­tásában vállalt ügybuzgó közreműködésükre. Bízunk benne, hogy új olvasóinknak nem okozunk csalódást, megszeretik _ la­punkat, s néhány hónaD elteltével megszokott, nél­külözhetetlen, mindennapi olvasmányukká válik a Pe­tőfi Népe. Tóth Pá| Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR S^OCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évf. 257. szám Árat 80 fillér 1968. november 1. péntek A megyei lap terjesztéséről tanácskoztak Csütörtökön délelőtt lap­Ünnepi megemlékezés Kecskeméten az őszirózsás forradalom 50. évfordulóján terjesztéssel kapcsolatos ér­tekezletet tartott a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya. A tanácskozáson részt vett Vass Henrikné, a Hírlap­kiadó Vállalat igazgatóhe­lyettese, dr. Hódi István, a Szegedi Postaigazgatóság főtanácsosa. Ott voltak a járási pártbizottságok ille­tékes titkárai és osztály- vezetői, a megyei tanács, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a Hazafias Népfront., a posta, a MÉSZÖV, a nő­tanács és más megyei in­tézmények, társadalmi és tömegszervezetek vezetői és képviselői. A tanácskozást Pozsgay Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára nyi­totta meg, üdvözölte a je­lenlevőket, s átadta a szót Gyóni Lajosnak, a megyei pártbizottság osztályveze­tőjének, a napirend előadó­jának. Gyóni elvtárs tájé­koztatta a részvevőket a november 1-től december 15-ig tartó lapterjesztési kampány feladatairól, a megyei párt-vb ezzel kap­csolatos állásfoglalásáról. Ismertette az olvasottság jelenlegi helyzetét a me­gyében, s részletesen kitért azokra a tennivalókra, me­lyeket az előrehaladás ér­dekében kell elvégezni a közeli hetekben. A beszámolót vita követ­te. A felszólalók valameny- nyien támogatták a megyei A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhe­lyettese a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormánybizottság Budapes­ten megtartott VII. ülésé­ről, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese a szocialista országok Moszk­vában tartott műszaki-tu­dományos együttműködési megbeszéléséről, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnök- helyettese a magyar—NDK, majd a pénzügyminiszter a magyar—jugoszláv gazda­sági együttműködési tár­gyalásokról számolt be. A honvédelmi miniszter tájé­koztatta a kormányt a Var­sói Szerződéshez tartozó országok honvédelmi mi­nisztereinek Moszkvában tartott megbeszéléséről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács meg­tárgyalta az országgyűlés októberi ülésszakén a kép­viselők felszólalásában el­hangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a javaslatok kezdeményezést, s a fej­lesztési irányszámokat reá­lisnak, elérhetőnek tartot­ták. Az értekezlet Pozsgay elvtárs zá.#zavával ért vé­get. A továbbiakban a párt- bizottságok és tömegszer­vezetek vezető munkatár­sai számára előadás hang­zott el „Az új gazdasági mechanizmus gazdasági, po­litikai és ideológiai hatása a kollektívákra és egyé­nekre” címmel. Ennek elő­adója Konfár Sándor, a propaganda és művelődési osztály munkatársa volt Tegnapi ülésén a Bács- Kiskun megyei Népi El­lenőrzési Bizottság első­ként azt az összefoglaló jelentést vitatta meg, amely az augusztusban le­folytatott A lakosság ré­szére végzett javító-szol­gáltató tevékenység hely­zete című, s a megyében 70 egységre kiterjedt vizs­gálat tapasztalatait rögzíti. A vizsgálat általános megállapítása, hogy a ko­rábbi évinél tömegesebb és színvonalasabb a szolgál­tatási igények kielégítése. megvalósításának tehető­ségeit vizsgálják meg, s erről tájékoztassák az or­szággyűlés elnökét és a ja­vaslattevő képviselőket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelen­tést tett a friss és tartósí­tott zöldség- és gyümölcs- termékek termelésének és értékesítésének kérdései­ről, valamint a szarvas- marha- és a sertéstenyész­tés helyzetéről. A Minisz­tertanács a beszámolókat megvitatta és határozato­kat hozott. A kormány tudomásul vette a SZÖVOSZ elnöké­nek jelentését a téli bur­gonya-, zöldség- és gyü­mölcsellátásra való felké­szülésről. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a nehézipari, valamint a ko­hó- és gépipari miniszter beszámolóját a termelési tanácskozások és munkaér­tekezletek tapasztalatairól. A Minisztertanács tudo­másul vette a Központi Statisztikai Hivatal (Gaz­daságkutató Intézet) jelen­tését a népgazdaság 1968 évi várható fejlődéséről, majd egyéb ügyeket tár­gyalj ' ' — ' * Tegnap délután Kecske­méten, a városi művelődési ház nagytermében, a Szak- szervezetek Megyei Taná­csa és a Hazafias Népfront rendezésében ünnepi ülé­sen emlékeztek meg a ha­zánkban 50 éve lezajlott polgári demokratikus for­radalomról. Az ülést dr. Bodóczky László, a Hazafias Nép­front megyei elnöke nyi­totta meg, majd Borsodi György, az SZMT vezető titkára ünnepi beszédében méltatta a forradalom je­lentőségét. A múlt év azonos idősza­kához viszonyítva az idei első félévben megyei szin­ten 106,2 százalékos volt a szolgáltatások összértéke — azonos árakon számítva. A szolgáltatás ugyanis az ár­rendezést követően általá­ban nem veszteséges, az új árak viszont nem emélked- teík annyira, hogy az a szol­gáltatások iránti igényt csökkentette volna. Figyelemre méltó tapasz­talata a vizsgálatnak, hogy a szolgáltatási tevékeny­ségben a legnagyobb rész­arányt a magánkisipar kép­Előljáróban ismertette, hogy most és a közeli hó­napokban népünk történe­te, s forradalmi harcai há­rom nagy eseményére, az őszirózsás forradalomra, a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának megalakí­tására, végül a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­ra emlékezünk. Hangsú­lyozta: mindhárom ese­mény szorosan egybekap­csolódik, s fél évszázados évfordulóik megünneplése szocializmust építő népünk egészének, társadalmunk­nak ügye, hiszen e forra­jelentősen hozzájárult, hogy míg 1966-ban 3141 volt, addig 1968 első felében már 4532-re növekedett a magánkisiparosok száma. Az összefoglaló jelentés megvitatása után dr. Mil- lasin Teréz, a megyei NEB elnöke számolt be az elő­ző ülés óta végzett mun­káról: több tájékozódó vizs­gálat megszervezéséről és az utóbbi hónapban érke­zett közérdekű bejelenté­sekről, panaszokról, illet­ve azok vizsgálatának ered- ményérőfL P. I. dalmii események hazánk történelmének legdicsőbb fejezetei közé tartoznak. Az előadó ünnepi beszé­dében foglalkozott az 1918- as forradalomnak a Duna— Tisza köze dolgozó népére tett hatásával is. Ismertet­te, hogy már korábban szá­mos községben az ország­ban szinte egyedülálló asz- szonylázadások robbantak ki a helyi vezetők ellen, s Kecskeméten csaknem más­fél évvel előbb, még 1917. május 15-én az asszonyok gyűlést tartottak a Kossuth téren, s követelték az élel­miszerellátás nehézségeinek enyhítését. A megyében ki­alakult forrongó hangula­tot az Oroszországból ha­zatért hadifoglyok, s a kü­lönböző frontok katonaszö­kevényei erősítették. Jellemző a forradalomra való felkészültségre, hogy a fővárosi események híré­re Kecskeméten már októ­ber 31-én délután megala­kult az Ideiglenes Nemzeti Tanács, amelynek létreho­zását másnap a tömegek népgyűlésen szentesítették. Nem sokkal később meg­alakult a katonatanács is, amely szintén fontos sze­repet játszott a kecskemé­ti események alakulásában. A Nemzeti Tanács mun­kájában részt vettek a munkásság képviselői, Ko­vács Ferenc és Villám Ist­ván is. Erről, a lakásprob­léma megoldását a város­háza dísztermében tárgyaló tanácsülés kapcsán így írt a Magyar Alföld: „ ... a munkások, tisztviselők és földmunkások elfoglalták az eddig elérhetetlennek hitt padsorokat... Ez az első alkalom, hogy a maga sorsáról ezen a helyen tár­gyaljon a munkásnép.” Nagyhatású ünnepi be­szédét azzal fejezte be az SZMT vezető titkára, hogy napjainkban, amikor való­ra váltak azok a célok, amelyekért elődeink fél év­százada harcoltak, megem­lékezésünk akkor válik méltóvá a forradalom hő­seihez, ha a mi feladatain­kat ugyanolyan elszántság­gal, lelkesedéssel oldjuk meg, ahogy ők tették 1918- ban és 1919-ben. Ezután Imre Gábor és Joós Ferenc veteránok for­radalmi élményeiket eleve­nítették fel, majd a Kecs­keméti Katona József Szín­ház több művésze, az Ál­lami Zeneiskola két tanára és a városi művelődési ház kamarakórusa szerepelt a műsorban. Ugyancsak tegnap dél­után került sor Kecskemé­ten, a Cifrapalota nagy­termében a megyei könyv­tár által rendezett „Törté­nelmi lecke, 1918” című emlékkiállítás megnyitásá­ra, amelyen Fehér Sándor, a Hazafias Népfront városi elnöke mondott ünnepi be­szédet. SLX viseli a megyeben. Ebhez *;;<<*■ vV > » *, X; i Georgij Beregovoj ezredes, a Szojuz—3 pilótája sajtóértekezletet tart a földreérés után. (Teletelő = MTI—KS) A Minisztertanács ülése Javult a szolgáltatások Ülést tartott a megyei NEB

Next

/
Thumbnails
Contents