Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Az olimpiai]™* Pro,etárÍa!» egyesüljetek! láng m mai lüktető tempójú, izgalmas fordulatok­ban bővelkedő élet­ben két hétre egy derűs, kedves, s rendkívül fon­tos esemény felé fordul az emberek figyelme, a vi­lág minden sarkából, min­denhonnan, ahol csak is­merik és szeretik a spor­tot. A hajdani azték fő­város, Tenohtitlan helyén épült csodálatosan szép Mexikóvárosban lobban fel az olimpiai láng, s itt vonulhatnak fel száz or­szág legkiválóbb verseny­zői, hirdetve nemcsak a sport, a testnevelés, az ifjúság dicsőségét, hanem a béke, a jövőbe vetett hit diadalát is. Mexikóváros, a XIX. nyári olimpia minden bi­zonnyal — ugyanúgy, aho­gyan már ezt megszoktuk — felülmúlja az előző já­tékok méreteit, vonzere­jét, jelentőségét. Pedig az előjelek nem voltak ró­zsásak. De az olimpia most is győz. A híradások óriási nekirugaszkodásról, áldo­zatkész építőmunkáról szá­moltak be. T ermészetes, hogy az olimpiát sohasem le­het pusztán sportléte­sítmények, vagy számok, fáradságos edzésekkel le­faragott tizedmásodper- cek, bármilyen szép gó­lok alapján megítélni. Más rendkívül lényeges voná­suk is van, amiről nem lehet eleget szólni. Az újkori olimpiák már ré­gen elhalványultak volna, ha egyedül a sport érde­kében állnának, egyedül a sport népszerűsítését szolgálnák. Az olimpiai öt­karika minden korban a béke és barátság, a meg­értés és az összefogás jel­képe volt. Az antik olim­piákon az olimpiák ide­jén elhallgattak a fegyve­rek, az ünnepi játékok bé­kében egyesítették a görö­göket. Pierre de Couber- tin, a modern olimpiák életrehívója is, amikor minél több nép képvise­lőit, legjobb sportolóit hívta össze, azt hirdette, hogy ezzel „a vén Európa vérkeringésébe belevisz- szük a béke gondolatát”. Ma az az óhaj, a cél, hogy az egész „vén világ” gon­dolkodásában erősödjön a békesség eszméje. MM it várhatunk a ma- #y| gyár októl? Tudunk alapos, becsületes felkészülésükről, de ez vérmes reményekre nem ad jogot és alapot. Az utóbbi négy esztendőben mindenütt a világon ha­talmas léptekkel fejlődött a sport, a színvonal csak­nem minden sportágban szakadatlanul emelkedik. 'Minden eddiginél nagyobb, élesebb lesz tehát a ver­seny. Mexicóban már nem csupán az érem, a győzel­mi emelvény fémjelzi majd a versenyző tudását, ha­nem a szerényebb helye­zés is. S ha bízunk is a mieinkben, a reális latol­gatások után be kell lát­ni, hogy — csodák a sport­ban sem lehetségesek. L ehetetlent, mindenáron való győzelmet nem is vár senki sem ver­senyzőinktől, de azt igenis mindenki elvárja tőlük, hogy teljes odaadással és sportszerűséggel küzdje­nek és magatartásukkal, igazi sportemberhez méltó viselkedésükkel vív­ják ki a nagy seregszemle részvevőinek és nem utol­sósorban a mexikói közön­ségnek a rokonszenvét. Jubileumi műszakok a ZIM-ben Már hírt adtunk arról, hogy a KMP megalakulá­sának 50. évfordulója tisz­teletére munkavarseny bon­takozott ki a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyár­egységének különböző üzemrészeiben. Az öntödé­ben most újabb felajánlás született. Az automatizált üzemben egy héten át a gépsorok teljesítményének még jobb kihasználására törekedtek és az export­előirányzat teljesítése ér­dekében a minőséget is javítani akarják a meleg­üzem dolgozói. Ügy terve­zik, hogy a jubileumi mű­szak alatt 150—200 ezer fo­rint többlettermelési érté­ket képviselő fürdőkádat gyártanak. A tisztító műhelyben a vállalások nyomán 8—10 százalékkal emelkedtek a termelési eredmények. Ok­tóber 7-től egyes csopor­tok munkaidőn felüli vál­lalásokat tettek. Az üzem­részek dolgozói a műsza­kiakkal együttműködve dolgoznak vállalásaik tel­jesítésén. A felajánlások között jelentős helyet fog­lalnak el olyanok, ame­lyek a balesetmegelőzésre vonatkoznak. A balesetek miatt kiesett munkanapok számát 10—15 százalékkal kívánják csökkenteni. Tanácskozik a TIT V. országos küldöttgyűlése A Tudományos Ismerettel“ jesztő Társulat V. országos küldöttgyűlése péntek dél­előtt megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. A TIT huszonkétezres tagságának több mint 200 képviselőjé­vel együtt részt vesznek a tanácskozáson valamennyi társadalmi és tömegszerve- zet delegátusai, ott vannak a külföldi testvértársula­toktól érkezett szovjet, NDK-beli, lengyel, bolgár, román, mongol, finn, olasz és jugoszláv vendégek. Dr. Kardos László pro­fesszor, a TIT Országos El­nökségének tagja, a tanács­kozás elnöke mondott meg­nyitót, majd dr. Ortutay Gyula, a TIT elnöke tar­tott beszédet (MTI) Kétszázharminc fiatal utazik megyénkből az NDK-ba szakmai gyakorlatra Tegnap Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermé­ben gyűltek össze azok a fiatalok — összesen 230- an —, akik hároméves szakmai gyakorlatra jelent­keztek az NDK-ba. A me­gyei tanács munkaügyi osz­tálya tartott részükre meg­beszélést az utazással kap­csolatos tennivalókról. Elő­ször dr. Mátyás Pál, a Munkaügyi Minisztérium megbízottja tájékoztatta a fiatalokat a Magyarország és az NDK között érvény­ben levő egyezményről, amelynek célja többek kö­zött a két nép barátságá­nak elmélyítése a proletár internacionalizmus szelle­mében. Szakmai szempont­ból kint tartózkodásuknak az az előnye, hogy megis­merik az ottani technoló-' giai eljárásokat, s hazatér­ve magasabb technikai színvonalú termelési folya­matokban is részt vehet­nek. Emellett el tudják sa­játítani a német nyelvet is. A Bács-Kiskun megyei fiatalok Neustadtba utaz­nak (Drezdától kb. 40 kilo­méter), ahol gépgyárban és fonodában kapnak munkát. Ezután dr. Hegedűs Jó­zsef, a munkaügyi osztály csoportvezetője ismertette az utazással kapcsolatos teendőket. A fiatalok esz­tergályos, kovács, lakatos, gyalus, köszörűs, bútorasz­talos stb. szakmákban dol­goznak majd. A leányok elektromotor-szerelő és fé­sűsfonó szakmát sajátíta-. nak el. Az utazás három csoportban történik. Az el­ső csoport október 17-én, a második október 31-én, a harmadik 1969. január 3-án indul. N. O. Ä munKaversenyben pél­damutatóan élenjárnak a szocialista brigádok, vala­mint az üzemrészek párt­csoportjainak tagjai, akik egyben a pártszervezet ve­zetőségválasztó taggyűlését is munkasikerekkel kíván­ják köszöntem. S. Z. Gomba ezer négyzetméteren A Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet üvegházaiban nagy fe­lületen termesztik a fo- *gy aszták körében népszerű csiperkegombát. A spórá- zás után igen gyorsan fej- lődik a növény. A képen látható telepítést október utolsó hetében már szüre­telik is. XXin. évf. 240. szám 1968. október 12, SZOMBAT Arai 80 fillér Ma: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet Három emberrel a fedélzetén fe"ötték az Apollo—7-et CAPE KENNEDY. Hírügynökségek gyorshír* ben jelentik, hogy a Cape Kennedy kísérleti telepről pénteken, amerikai időszá­mítás szerint 11.03 órakor (15.03 gmt) fellőtték az Apollo—7 amerikai űrhajót. Walter Cunningham és Apolló—7 űrhajó utasai a Walter Schirra (jobbra) az felszállás előtt. Fedélzetén három űrhajós foglal helyet: Walter Schir­ra, Donn Eisele és Walter Cunningham. A Staum—1 —B óriásrakéta segítségé­vel félbocsátott Apolló—7 a tervek szerint 11 napig ke­ring a Föld körül. (Reuter, AP, AFP, UPI) Kis Csaba, az MTI tudó­sítója írja: Pénteken délelőtt a flo­ridai Cape Kennedy kísér­leti telepről fellőtték az el­ső olyan Apollo-típusú űr­hajót, amelyben amerikai űrhajósok tartózkodtak. Az Egyesült Államok ezzel az űrhajóval akar embert jut­tatni a Hold felszínére 1970-ben. Az űrhajó ezút­tal nem viszi magával az úgynevezett holdj árművet, azt a berendezést, amellyel két űrhajós a Hold felszí­nére akar majd leszállni. A kísérlet célja az űrhajó és a szállítórakéta főbb be­rendezéseinek működése közben történő kipróbálása. Az űrhajó a kilövés után elválik a hordozórakéta utolsó fokozatától és az űr­hajósok számos kísérletet hajtanak végre. Mint emlékezetes, az Apollo-űrhajó kabinjának hibái következtében a múlt évben három amerikai űr­hajós vesztette életét. A kabint most teljesen átala­kították és ellátták külön­böző mentőberendezések­kel. Az amerikai tudósok remélik, hogy a kísérletek során a berendezések alkal­masnak mutatkoznak a Hold-repülés végrehajtásá­ra. A háramszemélyes űrha­jó a tervek szerint október 22-én, a reggeli órákban száll le az Atlanti-óceánra. Az űrhajó fellövése előtt az amerikai lapok nagy ré­sze emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió a Szonda—5 útjával rendkívül nagy lé­pést tett az ember Hold­utazásának megvalósítása felé. Az Apolló—7 űrhajó rajt­ja kitűnően sikerült, a ko“ rábbi szakaszban a mete­orológusok attól tartottak, hogy az időnkénti erős szél­lökések megnehezítik vagy lehetlenné teszik a rajtot. Az előkészületek során nem volt jelentősebb fennaka­dás és a három űrhajós órákkal a rajt előtt helyet foglalt az űrkabinban. A hordozórakéta két fo­kozata a terveknek megfe­lelően működött és az űr­hajót pályájára állította. Az űrhajósok első jelentései szerint a rajt nem okozott számukra nehézséget és egész idő alatt figyelemmel kísérték a berendezések működését. A hírközlés a houstoni központ szerint az első percekben kiváló minőségű volt. A központ közlése szerint az űrhajó kilövése után mintegy 10 perccel pályá­ra állt. A pályaadatok meg­felelnek az előre tervezett­nek. Schirra az út első szakaszában a második fo­kozatra szerelt kis irányító rakéta fúvókák segítségével korrekciókat hajt végre a pályán. . -

Next

/
Thumbnails
Contents