Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-11 / 239. szám
IMS. október ti, péntek 3. oldal Megosztják a gondokat A Szikrai Állami Gazdaság 1966. január 1-én létesült Akkor vált le a Helvéciái Állami Gazdaság területéből. A döntést gazdásági szükségszerűségek indokolták. Azóta csaknem három esztendő télt éL A jelenlegi helyzetről és a további elképzelésekről sok szó esik ezekben a napokban, a párta la pszervezetek, valamint a csúcsvezetőség új- jáválasztásának előkészítése során. Papp József, a gazdaság pártszervezetének csúcs vezetőségi titkára azokról a gondokról beszél, amelyek sok álmatlan éjszakát okoztak már. Ezek legsú- lyosabbíka, hogy a gazdaság nem tudta teljesíteni terveit. Halaszthatatlanná vált tehát a gazdálkodás szerkezetének megváltoztatása. Ennek érdekében intézkedési tervet készítettek, amelyet pártvezetőségi ülésen és párttaggyűléseken is megvitattak. Levonták a tanulságokat Ä 6700 holdas üzem területének: nagyobb része homok, 1580 hold szőlő és 1015 hold gyümölcsös adja a termelési érték zömét. Lényegében erre a monokultúrás gazdálkodásra alapozták a terveket Ez nem vált be, ugyanis a terméseredmények nagymértékben függnek az időjárástól. 1966-ban 200 hold új ültetvényt elpusztított a belvíz, tavaly pedig a szőlő alig hozott termést Es az idén? — Az alma kötődése idején rossz volt az idő, emiatt több millió forint értékű terméskiesésre számítunk. Szőlőnél az eső okozott kárt, 10—20 százalékos a pusztulás. Siettetjük a szüretet, hogy minél többet mentsünk meg a fürtökből, jelenleg is 150 diák dolgozik — tájékoztat Papp elvtárs. Levonták a tanulságokat mindezekből. —• Nem lehet mindent egy lapra feltenni — hangoztatták a gazdaság kommunistái. — Vagyis a homokterületet úgy kell hasznosítanunk, hogy fejlesszük a takarmánytermesztést, az állattenyésztést. Az utóbbi összefügg az ültetvények talajerőpótlásának további növelésével is. Ésszerűen A homokhasznosítást az eddiginél ésszerűbben oldják meg. Minden évben ráfizetéses például a rozstermesztés. Tavaly ősszel 681 holdat vetettek be ezzel a kenyérgabonával, az üzemi veszteség 687 ezer forint volt, tehát több mint ezer forint holdanként. Az alacsony termésátlagok miatt a ráfordítás sem térült meg. Ezért az idén már csak jobb minőségű homokon vetettek rozsot, a gyenge talajon erdőt, cel- lv’óz nyárfát telepítenek. __ Jövőre csökkentjük a kukorica vetésterületét is. Minden évben jelentős veszteséget okozott a gazdaságnak az, hogy a gyenge talajon kevés volt a termés. Nagyobb mértékben termeljük a somkórót, a triticalét, az egynyári szálastakarmányokat. A zöldségkertészetet felszámoljuk, csak a paradicsom termesztést hagyjuk meg. _ Az állattenvésztés fejlesztését a nagyobb takarmánybázis segítségével alapozzuk meg. Elsősorban a szarvasmarha- és juhállományt növeljük A pecsenyekacsa ágazatot, mint veszteségest megszüntetjük — sorolja az intézkedési terv célkitűzéseit a csúcsvezetőség titkára. Azonos nyelven Sok erőfeszítés, vita előzte meg a terv megszületését, amelyet elsősorban a kommunisták kezdeményeztek, a gazdaság párttag vezetői. — Az volt a célunk, hogy őszintén tárjuk fel nehézségeinket. Az emberek idegesek voltak, hiszen a zsebükre hatottak a veszteséges esztendők. Nem mindegy, hogy mennyi nyereségrészesedést oszt a gazdaság. Igyekeztünk megnyugtatni őket, de magunk is láttuk, hogy a helyzet tarthatatlan. Ha az intézkedési tervet sikerül megvalósítani, jövőre már több mint egymillió forint nyereséggel zárjuk az esztendőt. A mi körülményeink között sokkal nehezebb a politikai munka, nagyobb szükség van a meggyőzésre, az agitációra. Szerencsére az összefogás, az „azonos nyelven” beszélés segít áthidalni a bajokat. A csúcsvezetőség újjává- lasztása november elején lesz, addig a három alapszervezetben az ünnepi taggyűléseken a kommunisták sokoldalúan megvitatják- miképp lehetne közös erővel megszüntetni a gondokat K. S. Külkereskedelmi pillanatkép AZ ÜJ irányítási rendszer alkalmazásának kezdeti tapasztalatai a külkereskedelemben is 'biztatóak, pozitívak. A külkereskedelmi árucsereforgalom mérlege kedvező, a kivitel nagyobb mértékben emelkedett, mint a behozatal, s várhatóan az év végén is aktívummal zárjuk az export és az import mérlegét Az elmúlt háromnegyed évben az is bebizonyosodott, hogy a külkereskedelmi gazdasági szabályozók — az egységes devizaszorzók, az állami visszatérítés, vámrendszer stb. — életképes irányító-szabályozó eszközök, s hogy a (külkereskedelmi árucsereNégy falu vágóhídja Ev elején szokatlan vál- f megjelenjék termékeivel. I Baján majdnem 250 ezer lalkozásra határozta el ma- A bokodi kezdeményezés forintot forgalmaznak ha- gát a Bácsbokodd Általá- | az első ilyen jellegű a me- | vonta, s ebből 30 ezret az A megnyúzott birkák feldarabolásához készülődik Fuszenekker János, a húsüzem vezetője és Vida János mészáros. nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet: a körzetébe tartozó négy község — Bácsbokod, Bács- borsód, Csávoly és Felső- szentiván —, összesen mintegy 12 ezer lakosának húsellátása megjavítása végett saját hizlaldát alapított. Á környékbeli tizektől ólakat bérelt, takarmányt és süldőt vásárolt. Az idén, folyamatosan mintegy 600 hízott sertést mérnek ki a szövetkezet üzleteiben és községi hússzékeiben. Ä négy bácskai község lakói azonban nemcsak a sertés-, hanem a birkahúst is kedvelik, ezért a szövetkezet négyszáz birkát, valamint 150 bárányt vesz át a gyapjúforgalmi vállalattól. A szövetkezeti központ udvarán önálló kis vágóhidat és húsfeldolgozó üzemet alakítottak ki, így a boltokban nemcsak tőkehús, hanem különböző tájjellegű húskészítmény és szalonna is kerül. S bár a termékek iránt nagy a kereslet, a szövetkezetnek még arra is volt gondja, hogy a bajai piacon is gyében, s máris nyereséges. Nem a saját sertéshizlalás teszi azzá — ez önmagában inkább veszteséges —, hanem az élénk, az igényekre naponként reagáló értékesítés. Csupán éteikészítmények „hoznak”. A szövetkezet a sikeres vállalkozást jövőre is folytatja, 1969-<re már 800 sertés meghizlalását tervezik. (Hatvani—Pásztor) forgalom fejlődését, központi irányítását, az ország kereskedelempolitikai érdekeinek érvényesítését, államközi szerződésekben vállalt kötelezettség-einelk teljesítését utasítások nélkül is lehet — mégpedig a gazdasági szabályozókkal — biztosítani. Ha megvizsgáljuk az egészében pozitív összkép részleteit, külgazdasági kapcsolatainak alakulásának hiányosságai is felfedezhetők. KORÁNTSEM új, éppen ellenkezőleg, régi, évek óta meglevő problémáról van szó: a fejlett tőkés országokkal folytatott külkereskedelem mérlegének pasz- szívumáról. Természetesen nem vártuk hogy ebben a vonatkozásban az új gazdaságirányítási rendszer rövid idő alatt orvosolja a nép- gazdasági struktúrával is szorosan összefüggő problémát, s már az idei évben alapvető változások történnek. Azzal viszont számoltunk, hogy a javulás jelei, a tőkés országokba irányuló export növekedésének tendenciái már 1968-ban észlelhetők lesznek. Az év első hét hónapjában kivitelünk a szocialista országokba 12 százalékkal — tehát jelentős mértékben — nőtt, ugyanakkor a fejlett tőkés országok piacain értékesített áruk devizabevétele 1 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.. S bár egyidejűleg a fejlett tőkés országokból 10 százalékkal kevesebbet importáltunk, mint-1967 január— júliusában, az import alacsonyabb színvonala önmagában nem változtatott a mérleghelyzetem, az változatlanul passzív. MAGYARORSZÁG és a fejlett tőkés országok kereskedelmének áruszerkezete figyelemre méltó tanulságok levonására ad alkalmat. Köztudott, hogy ipari termelésünk import- igényes — a 100 forint értékű termelés importanyagtartalma kb. 20 forint — s hogy az importigényesség növekvő méretű. (Az importanyagfelhasználás gyorsabban növekszik, mint a termelés, illetve a hazai anyagok felhasználása.) Ez a tendencia egyébként épp azoknál az anyagoknál a legerőteljesebb, amelyek a szocialista piacon is hiánycikkek, pl. vegyipari anyagok. De a beruházások is Újítási műszaki hónap az Epületasztalosipari Vállalat kiskunhalasi gyárában Október 1-én az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat Kiskunhalasi Gyárában újítási, műszaki propagandahónap kezdődött. A rendezvény célja széles körűen tájékoztatni az üzem dolgozóit az idei termelési eredményekről, s a műszaki fejlesztés további programjáról. Az üzem vezetői ezzel is tudatosabbá kívánják tenni a dolgozók részvételét a termelő munkában, a munkaversenyben, s méginkább kibontakoztatni kezdeményezőkészségüket a műszaki fejlesztésben. Az önképzés előmozdítására műszaki-szakmai könyvkiállítást rendeznek az üzemi ebédlőben. Szakmai megbeszéléseket, műszaki tanácskozásokat, filmvetítésekkel egybekötött előadásokat szerveznek, amelyek célja a gyár idei termelési terveinek végrehajtása. A program szerint október 1-e és 10-e között műhelyrészenkérjt nyújtanak általános tájékoztatást a dolgozók részére, 10-e és 15-e között műszaki és szakmai könyvkiállítást és vásárt rendeznek, 18-án kerül sor a műszaki konferenciára, amelyen részt vesznek a szocialista brigádok is. Október 25-én kerül sor az újítási és munimportigényesek, s ugyancsak növekvő mértékben. (1950—1954 átlagában a beruházások importhányada 8,5 százaléikos volt, ma már több mint 20 százalék.) Ezek után érthető, hogy a fejlett tőkés országokból származó import zömét anyagok és beruházási javak alkotják, avagy másképpen fogalmazva: a tőkés import túlnyomórészt a feldolgozó iparok szükségleteit szolgálja. Kivitelünket röviden úgy jellemezhetjük, hogy abban a mezőgazdasági, élelmi- szeripari termékek, a nyersanyagok és a félkésztermékek dominálnak. Furcsa és ellentmondó jelenség, bár nyersanyagszegény ország vagyunk, kényszerűségből — a külkereskedelmi mér-, leg kiegyensúlyozása érdekében — a nyersanyagexport a tőkés országokba irányuló kivitel legdinamikusabban fejlődő árucsoportja. Ugyanakkor például a gépipari termékek részesedése a tőkés exportban az elmúlt tíz évben 13 százalékról 8 százalékra csökkent. A FELDOLGOZÓIPAR másik nagy ágazatában, a könnyűiparban is egészségtelen folyamat észlelhető: korábban a könnyűipar exporttermékeinek több mint a felét a tőkés piacokon értékesítette, ez az arány az utóbbi években — miközben a fajlagos importanyag-felhasználás nőtt s leginkább a tőkés piacokon vásárolt importanyagokból — 50 százalék alá esett. Tőkés exportunk struktúráját sok befolyásoló tényezővel lehet magyarázod, egyebek között a belső és a szocialista piacok nagyobb biztonságával, enyhébb műszaki, szállítási és egyéb feltételeivel. A jövő ■ z-im pontjából azonban sokkal lényegesebb annak a szükségszerűségnek a felismerése, hogy a tőtrés kivitel növelését az áruszerkezet módosítása, az ipari késztermékek nagyobb arányú exportja jegyében lehet megoldani. EGYEBEK között azért — .... ' ..... ♦ i s, mert a mezőgazdasági termékek kivitelét részben a megkülönböztető vám- és egyéb intézkedések, részben a mennyiségi kvóták, kontingensek korlátozzák. Másrészt az ipari késztermékek exportját a fejlett tőkés or. szagok általában az — ún. liberalizálás keretében — számunkra is szabaddá tették, jórészt feloldották a mennyiségi megkötöttségeket G. I. kavédelmi értekezletre. November 6-án zárul az újítási hónap, amikor ünnepi KISZ-taggyűlést is tartanak a KMP megalakulásának 50. évfordulójának megünneplésére. Képesített könyvelőt felveszünk. Áílatfor- galmi Vállalat, Kecskemiét, Csongrádi u. 2. 8401. Felveszünk lakatos, hegesztő és esztergályos szak- és hetanított munkásokat, valamint ugyanezen szakmákban történő foglalkoztatásra férfi segédmunkásokat! Bérezés: teljesítménybérben. Férfi és női segédmunkások részére hegesztő tanfolyamot szervezünk! Jelentkezés: Gépipari Vállalat, Kiskunhalas, Szénás u. 8. sz. 8230
