Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
1908. oktOber 9, szerda S. oldal Bajai takarók Kati és a többiek Baján járva tanácsolták: ha arra vagyok kíváncsi, hogyan alkalmazkodik egy vállalat teljes sikerrel a gazdaságirányítási reform körülményeihez, akkor elsőnek a Finomposztót keressem fel. A gyárban Ho- mányi Sándor igazgatási osztályvezető tájékoztatott. Sötétkék, piros, söld — Számolunk azzal a ténnyel, hogy a „kedves vevő” nem jön már hozzánk keresni az árut Ezért _ mi ajánlunk. — Részt vettünk például a szegedi ipari kiállításon, felkeressük kollekciónkkal a lehetséges partnereket Vállalatunk körülbelül 50 százalékban külföldi megrendelésre termel. A takaróknak pedig 90 százalékát szállítjuk az országhatárokon túlra. A gyapjú hazájába, Angliába például 150 ezer darab műszálas takarót küldünk az idén. összesen S3 tőkésországba exportálunk a HUNGAROTEX-en keresztül. Ebben az évben kerültünk kereskedelnü kapcsolatba a többi között Norvégiával, Finnországgal és néhány afrikai állammal. — A gyár kapacitásának mintegy 30—50 százalékát a műszálas és gyapjú takarók teszik H — folytatta az osztályvezető. — Ezek több száz mintával készülnek. Az idei tervünkben 1 millió 500 ezer négyzetméternyi takaró előállítása szerepel. Ennél várhatóan 150 ezer négyzetméterrel többet készítünk. _ Kedvelt és keresett színeink? A pasztell árnyalatokon kívül a sötétkék, a piros és a zöld. Bácsalmáson is van üzemük Az ország legnagyobb finomposztó gyárában Baján (Újpesten is van gyáregységük) folynak a rekonstrukciós munkák. Az idén befejezik a fonoda felújítását és bővítését. Ezáltal több mint száz újabb munkást tudnak fogadni, ugyancsak Baján, 50 millió forintos költséggel készül az új szövödéjük. A momost már nem sajnálom. Tanulmányi kiránduláson jártunk itt többször, s amikor hallottam, hogy lehet jelentkezni ipari tanulónak, — nem sokat gondolkoztam Szüleim sem ellenezték. Elmennék-e innen? Nem Nagyon jól érzem magam... Jövőre szeretnék jelentkezni a technikumiba. dem, fürdőkkel, öltözőkkel és egyéb szociális létesítményekkel ellátott csarnokban csaknem 800 munkást foglalkoztathatnak. A termelés folyamatosságának fenntartása mellett veszik birtokba az új létesítményt Jelenleg már 50 gépen dolgoznak itt További 150 berendezést 1970 végéig telepítenek át ide a régi, korszerűtlenné vált szövődéből. Bácsalmáson pedig 50 gépes üzemet' létesítenek, s mintegy 250 asszonynak teremtenek munkaalkalmat a községben. A titok Közben a jövő takaróinak mintáit alkotják meg a tervezők. A hazai és külföldi konkurrencia a keresletet figyelembe vevő, korszerű termékek produkálására ösztönöz. A takarók mind könnyebbé, szinte pehelyszerűvé válnak. A négyzetméterenkénti súlyukat sikerűit 500 gramm alá szorítani. Megtudtuk, hogy a divatot a tarka plédek uralják. A takarókon — a korábbi háPapp Margit a jövő év februárjában tesz pontot ipari tanuló éveire. — Érettségi után én is óvónő szerettem volna lenni —, emlékezik a múltra. — Nem sikerült. Nem baj, — Azt hiszem, nagyon kevés embernek sikerül megvalósítani minden elképzelését, — jelenti ki határozottan Szalai Antal kéziszedő tanuló. — És mégis milyen sok az elégedett ember... Én is azok közé tartozom. Azt hittem, az érettségi után a hobbym, a fotózás, végső életcélommá válik. Filmoperatőr szerettem volna lenni. Körülméalakultals, hogy Nagyon jól masam a „betűk világában”. El is határoztam, hogy a szakmunkás vizsga után levelező úton tovább tanulok. — S a hofobyvai mi lesz? — Én most már nyomdász leszek, s az is maradok. Szenvedélyemről azonban nem mondok le, remélem, sikerül majd megalakítani az üzemi foto-, illetve filmszakkört... rommal szemben — például öt eltérő színt különböztethetünk meg. Üj minták, színösszeállítások? Természetesen vannak. De szigorúan őrzik őket, nehogy kiszivárogjon a hírük az épületből. Halász Ferenc Lengyel vendégek Lengyel vendégeket fogadtak tegnap a Megyei Idegenforgalmi Hivatalban. Ursula Orzechowska, a Lengyel Testnevelési Főbizottság külföldi turista osztályának dolgozója, Andrzej Marczewski, az Orbis utazási iroda rendezvényrészlegének igazgatója, Roman Gagorowski, a Lengyel Ló- tenyésztési Egyesülés felügyelője és Kazimir No- wicki, a siezakówi méntelep Igazgatója látogattak el megyénkbe, ahol a lótenyésztés helyzetét, a lovastúrák szervezésének módszereit és a lovasiskolák működését tanulmányozzák. Tulajdonképpen nem is Kati a neve, hanem Hona, de Katinak hívták már a gimnáziumban, s itt az üzemben is így szólítjáik. Nyerges Ilona papíripari szakmunkás mosolygós arccal meséi élete utolsó két évérÓL Miközben hallgatom, eszembe jut az a riportom, amit a nyáron készítettem itt Kiskunhalason, a Bács- Kiskun megyei Csomagoló- eszközgyártó Vállalatnál. Júliusban arról írtam ugyanis, hogy új gazdát kapott a 377 munkást foglalkoztató üzem —, a Papíripari Vállalat gyáregysége lett —, s több mint 40 millió forintos beruházással megkezdődött a fejlesztése. 1971 végére ezer kiskunhalasinak adnak munkát. — Övómő szerettem volna lenni —, vallja Nyerges Ilona, aki februárban kapta meg a szakmunkásbizonyítványt — Sajnos, érettségi után nem sikerült a felvételim ... Németh Gizivel együtt jelentkeztünk itt az üzemben. Nem bántuk meg. Én különben már nem is dolgozom a műhelyben —, teszi hozzá —, néhány hete a műszaki osztályon kaptam beosztást „Ösztöndíjat alapítottunk" Még fülembe cseng Ifjú korom fenyegető szólásmondása: „Ha nem tanulsz fiam, elmész parasztnak kapálni.” Ma már nem hallani ezt de ki mondattaniul Is ott él sok szülőben, gyermekben a paraszti munka iránti idegenkedés. Ezt bizonyítja az is, hogy a két szomszédos faluban, Géder- lakon és Ordason a közös iskolában még mindig csak minden huszonötödik gyerek választja a mezőgazdasági szakmát Leánygyermek évek óta nem ment tovább mezőgazdasági középiskolába. Osztályfőnöki érákon rendszeresen tartunk — magam és a termelőszövetkezet más szakvezetője — pályaválasztási előadást. Elmondjuk, hogy a mező- gazdaság ma már a szebbnél szebb, újabbnál újabb szakmák tucatjait kínálja. Üzemlátogatásokat, a termelőszfivetkezefben közös munkát szerveztünk, a gyerekeket nyaralni vittük, amit ők miunkával viszonozták. Termelőszövetkezetünk, a géderlaki Új Élet vezetősége, az ifjúság megnyerésére nemrég újabb lépésre határozta el magát. Erre a szövetkezeti mozgalom húszéves évfordulójának megünneplése adott alkalmat Az iskola úttörőcsapata erre az évfordulóra összegyűjtötte két évtized történetét, fontosabb dokumentumait és díszes albumban nyújtotta át a szövetkezet veteránjainak egy gyönyörű népi hímzés kíséretében. Az úttörőcsapat szép ajándékát viszonoztuk: sarlót, kalapácsot és egy cipót adtunk át, ,,Munkából lesz a kenyér” jelszóval. Ezen kívül egy díszes alapítólevelet nyújtottunk át, mellyel a géderlaüd általános iskolát elvégzett és mezőgazdasági középiskolában továbbtanuló diákok részére termelőszövetkezeti ösztöndíjat alapítottunk. Az alapítólevél szerint az olyan termelőszövelkezeti tag gyermeke, aki mező- gazdasági szakon tovább tanul és kötelezi magát, hogy utána a termelőszövetkezetben dolgozik, 4,5 tanulmányi átlag felett havi 500, 3,5—4,5 átlag esetén havi 400 forint ösztöndíjat kap középiskolai tanulmányai alatt Az iskolában éts a szülök között nagy tetszést váltott ki az ösztöndíjalapítás. Szorgalmasabb tanulásra ösztönöz és a mezőgazdasági szakmákra fordítja a gyerekek figyelmét. Az alapítólevél az úttörőcsapat féltve őrzött kincse lett. Szegő Lajos elnök ÖTVEN ÉVE történt Az első világháború végnapjai ii. Az árak. szolgáltatási díjak rohamos emelkedéséről közölt félegyházi tudósítások közt szerepel a belbüntetendő .. .* (Nem tudni, hogy a Félegyházi Hírlap szerkesztői fizettek-e büntetést, amiért a közgazdasági viszonyokról kedveA katonák tömegével szöktek haza. ügyminiszter leirata Is, miszerint: „...aki közgazdasági viszonyainkról valótlan és kedvezőtlen hírt kohol és terjeszt: kihágást követ el és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel zőnek éppen nem mondható híreket a közlésükkel terjesztettek.) A bajokat csak tetézte, hogy a városban egyre nagyobb mértékben terjedt az úgynevezett spanyolnátha. Az újság még nem sok szót szentelt 1918. szeptember 15-i számában a kétségtelenül rosszul tápláltakat lábukról ledöntő betegségnek, mindössze annyit, hogy „legajánlatosabb a bajjal lefeküdni”. A kormánynak is csak arra volt gondja, hogy az említetteken kívül újabb rendeletet hozzon. „E szerint a szórakozóhelyeket esti 12 helyett 11 óráig szabad nyitva tartani. Esti 11 óra után magánlakásokban sem szabad a zárórára vonatkozó rendelkezések kijátszásával vendégül látni olyan egyéneket, akiknek ott-tar- tózkodása a szokásos vendéglátás körén kívül esik.” Katonai jellegű cikk kevés található a lapban. Az egyik viszont figyelmet érdemel, mert egyrészt elárulja, hogy az úgynevezett népfelkelőknek (az idősebb korosztályhoz tartozó tartalékosoknak) hány éves korukig kellett fegyvert fogniok; másrészt rávilágít, hogy a hadsereg vezetői közül néhányan fütyültek a királyra is. „Szeptember 15-ig szabadságolni kell az öreg népfölkelőket — olvasható. — A király tudvalevőleg már régebben elrendelte, hogy az öreg népfölkelőket szabadságolják. Az egyes parancsnok” Ságok azonban nem szereztek érvényt a rendeletnek és sok öreg népfelkelő hiába kérte szabadságolását. A honvédelmi miniszter a felmerült panaszok folytán újabb rendeletet adott ki, mely szerint az összes 1868. évfolyambelieket tartósan szabadságolni kell...” Tehát az 50 éveseket! S később kiderül: a szegényebbeket mi célból? De pótlásuk végett másik miniszteri rendelet felülvizsgálati eljárást ír elő, „mely a szolgálatképesség fokának újabb megállapítását célozza ...” A kormány tehát nem akart véget vetni a háborúnak. Erre utal az a közlemény is, amely szerint „Budapesten kiadják a Mol- lináry Újságot, mely a harctéren küzdő 38. ezredbeli tisztikarnak és legénységnek, valamint ezek hozzátartozóinak hazafias érzelmeit acélozó olvasmányt nyújt kéthetenként...” (Az ezred egyébként Kiskunfélegyháza házi ezrede volt.) Hírt adott az újság az orosz fronton hadifogságba esettekről is, írván: „... a foglyoknak elég jó dolguk van, élelemben nem szenvednek hiányt...” Ugyanakkor a város polgármestere a félegyházi fogolytartó gazdákat imigyen értesítette: „Alsó és felső fogolyruházatot cellulose (szövetpótló, papírszerű) anyagból módunk van beszerezni a következő árakon: ing és alsónadrág (gatya) együttesen 41 koronáért, kabát és nadrág együttesen 52 koronáért. Fél évig eltart és állandóan mosható.. Közben az életben maradt katonák tömegével és nyíltan, vonatszerelvényeken szöktek haza a frontokról. Erről hallgatott a városi lap, mert a félegyházi dezertőrök a környéken és otthon nyilván nem mutatkoztak. Nem akartak úgy járni, mint egy-két hónappal korábban a szomszédos halasi járásba hazaszökött és a tanyavilágban bujkáló társaik, akik ellen az ottani rendőrkapitány valóságos hajtóvadászatot indított, s rendeletben megtiltotta, hogy bárki befogadja őket. (Ennek aztán az is következménye lett. hogy például a pirtói ha- tárrészen egy hét alatt négyöt gyilkosság is Történt. A sehol be nem fogadott, s a harcmező vérzivatarában demoralizálódott, a mások életét már semmibe vevő frontkatonák a fegyverüket használták, hogy élelemhez jussanak. Egy helyütt szöges bakancs, a másikon fatalpú lábbeli nyomát őrizte meg a homok, s ebből állapították meg a gyilkosok hovatartozását, csak éppen a kilétükre nem sikerült fényt deríteni.) Ko<7Y a félegyházi határban sem lehetett biztonságos az élet, netán a szanaszét bújkáló katonák, főként pedig a közmorálnak az ötödik éve tartó háború következményeként jelentkező lazulása miatt, erről közvetve a rendőrkapitány hirdetménye árulkodik. Az utóbbi közhírré tette, hogy azon egyének, akik vadász- területtel nem rendelkeznek, de a gazdaságuk őrzése végett fegyvertartásra igényt tartanak, ennek engedélyezése céljából a rendőrkapitányságon jelentkezzenek. (Folytatjuk.) Tarján István. \
