Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

1968. október 8, kedd 8. oldal rIV r liz ey AZ MSZMP KB Titkár­sága 1958. szeptemberében hozott határozatot az ön­kéntes tűzoltóság helyzeté­ről, fejlesztésének további elősegítéséről. Ez a dátum fordulópontot jelentett az önkéntes tűzoltói munká­ban. Ez a határozat az el­múlt évek során nemcsak megbecsülést, de egyben kötelezettséget is jelentett. Az MSZMP megyei bi­zottsága a megyei sajátos­ságoknak és hagyományok­nak megfelelően határozta el a testületek szervezeti megerősítését, kiképzésük fokozását, tűzoltófelsaere- lésük gépesítését, a szertá­rak, őrszobák fejlesztését, munkájuk fokozottabb el­ismerését, kitüntetések, ju­talmazások bevezetését. AZ ELMŰLT tíz év alatt elért fejlődés a bizonyíté­ka, hogy a határozatok, intézkedések megvalósul­tak. A megye 108 községé­ben az önkéntes tűzoltók létszáma 3780-ról 5734-re emelkedett. Ezen belül 955 ifjúsági és 151 női tűzoltó teljesít szolgálatot. Az össz- létszámon felül több mint ezer állampolgár segíti az önkéntes tűzoltótestületek munkáját. Az önkéntes tűz­oltótestületekben 151 ta­nácstag vállalt feladatokat, segítik községekben, __ léte­sítményekben a „vörös-ka­kas” veszedelmének elhá­rítását. Több mint ezer­kétszáz önkéntes területfe- lelős viszi el a figyelmez­tető szót, a megelőző tűz- rendészeti ismereteket az üzemekbe, lakóházakba. A TŰZ- és kárelhárító munkában az esetek 50 százalékában önállóan avatkoztok be, s jelentős segítséget nyújtottak a he­lyi ár- és belvízvédelem során. Műszaki fejlesztésben na­gyot léptek előre. Amíg 1958-ban az önkéntes tűz­oltóság gépjárműfecsken­dővel nem rendelkezett, je­lenleg a községek 15 szá­zalékában van már ilyen nagy teljesítményű beren­dezés. Kismotorfeeskendő- vel 40 százaiéira rendelke­zett községeinknek, a mai ellátottság 100 százalékos. Összességében megyénkben 10 millió forintnál nagyobb összeget fordítottak tűzol­tóeszközök beszerzésére. Az elmúlt tíz évben a me­gyében 57 új tűzoltószer­tárat építettek, 51-et pedig felújítottak^ A szertárépí­tésben különösen a kiskő­rösi járás jeleskedett, ahol a 14 község közül 11 új szertárat kapott. A szertá­rak, tűzoltóotthonok fel­építésénél az önkéntes tűz­oltók több millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. MEGYÉNKBEN az ön­kéntes tűzoltóságok fejlő­dése — országos vonatko­zásban is méltó helyet fog­lal el —, jelentős. Helyt­állásukat tanúsítja, hogy a Duna—Tisza közén több­ezer társadalmi tűzoltó se­gít nap mint nap a tűzká­rok megelőzésében, elhárí­tásában. Tíz év eredmé­nyeinek összegezésekor mondunk köszönetét mind­azoknak, akik erkölcsi és anyagi támogatásuk­kal segítik az önkén­tes tűzoltóság fejlesztését és elismeréssel adózunk a több ezer önkéntes tűzoltó­nak, akik részt vállalnak a bajbajutott emberek megsegítésében. Dudás István tűzoltó őrnagy és belvízvédelemről Kiállítás a tassi Duna-szakaszon Szmet, ■— Valamikor lánykoromban más nőit a szüret. Én csak napszámba jártam, nem a sajátomba, de már reggel ötkor kezdtünk. A bérért meg kellett dolgozni, persze magunk is igyekeztünk. A szüretben senki sem lehetett rosszkedvű. Sokkal jobban haladtunk, mint most, pedig nem ketten szedtünk egy sort. igen, az idő is eljárt, de nem ez az oka. Ilyen — nekem yállig érő szőlőfák akkoriban nem voltak. Akárhogy is vi­gyázok, néha el-el murád egy fürt. Pedig öreg vagyok már, dehogy akarom én csókkal kiváltaná a putto­nyostól ... inkább ott elől, a fiatalok, „Szőlőt eszem, ropog a közösségi szellem is. A fogam alatt”, hallatszik a múlt héten klubot szervez- divatos sláger alkalmi tek, más kiskőrösi szakszö­vetkezetek KISZ-eseivel együtt. Nálunk a Toldiban aligha hall elmarasztaló vé­leményt a fiatalokról.) A szőlő betonoszlopok közé feszített drótszálakra fut. A fürtök bádogkanná­ból kerülnek a tarcali ká­dakba és onnan a nagy teljesítményű présgépbe. A régi szüreti hagyomá­nyokat csak a jókedv kép­viseli, meg az a néhány hatalmas szőlőfürt, ame­lyet a szüreti mulatságra tettek félre. Merészebb modellek az Alföldi Cipőgyárban Párizsi világkiállítás. Be­mutató a Divatcsarnok Lotz-termében. Budapesti őszi Vásár. Kecskeméti élelmiszergazdasági és ipa­ri kiállítás. S végül börze, amelyen hart cipőnagyke- reskedelmi vállalatnak, a lerakatoknak és a kiske­reskedelemnek mintegy harminc képviselője jelent meg. íme, ezeken a bemu­tatókon szembesítette alig két hónap leforgása alatt modelljeit, terveit az Al­földi Cipőgyár a fogyasz­tók, illetve a kereskedelem igényeivel. Piackutatás A felsorolást a börze zárja. Az eseményre szep­tember végén került sor. Ez alkalommal a fővárosban a Budapesti Cipőnagykeres­kedelmi Vállalat központ­jában rendezte meg az üz­leti találkozót a kecskemé­ti székhelyű gyár. A kol­lekció összeállítását gondos piackutatás előzte meg. Egy-egy műszaki és keres­kedelmi munkatárs járta az ország üzleteit és tájékozó­dott. A boltvezetőktől a ke­reslet iránt érdeklődtek, a vevőkkel beszélgetve pedig a véleményeket mérték fel, az igényeiét firtatták. A börzére végiül is össze­sen 80 pár tavaszi-nyári férfi, női és gyermeklábbe- K modellt vittek ed. Ennek mintegy a felével eddig nem találkozhattunk az üz­letek kirakataiban. A bel­kereskedelmi vállalatok 28 modellt — több mint fél­millió pár cipőt — rendel­tek meg 1969 első négy hó­napjára. — Mire visszajött, tátja majdnem utolértem a fia­talokat. Ketten is hátra jöttek segíteni. Tudják szere­tem őket hallgatni, a tréfáikat, a nevetésüket. Vidá­mabbak, mint mi voltunk. És ahogy a kezüket el­nézem —i dolgozni is jobban tudnak. Baranjd—Pásztor Milyen tapasztalatokkal tértek haza az eseményről? — kérdeztük Hegedűs Menyhérttől, az Alföldi Ci­pőgyár igazgatójától. Börxe után — Az a véleményem, hogy a kereskedelem köze­lebb került az igényekhez. Nem raktárra rendeltek, hanem a keresletnek meg­felelően. Ezt egyébként a számok is bizonyítják. A szerződött 28 modell kö­zött mindössze 6 típus akad, amelyiket az idén is gyártottuk. Űj például a fonott fej díszítésű víkend- cipő, sikert várunk a lapos sarkú, spanyolos jellegű, csaitos vagy keresztpántos fémdíszítiésű női cipők meg­jelenésétől, s mindinkább felváltja a hagyományos száras gyerekcipőt a barna- fehér, vagy barna-drapp színösszeállítású olasz mo­dell, illetőleg a kislányok­nak készült francia mintá­jú lakkcipő. Nem szorít a szandál — Erre a törekvésre utal a következő adat is — foly­tatta az igazgató. — Míg tavaly többnyire 30—35 ezer párat állítottunk elő egy-egy típusiből, az idén már átlagosan 16—18 ezer párra csökkent a széria- nagyságunk. Ez a választék bővülésével függ össze. Az igényeknek megfelelően a férfiszandálokat például kétféle bőségben készítjük. Az első negyedévben.egyéb- ként 172 ezer pár szandált gyártunk. — mindössze 80 ezerrel kevesebbet, mint az idén egész esztendőben . — Melyek lesznek a di­vatos formák és színek? — Nőd félcipőket kék, szürke, fekete, illetve há­romféle barna, és két drapp árnyalatban szállí­tunk. A spanyolos fazonú lábbeliknek jelenleg a kí­sérleti gyártása főijük. No­vembertől már kaphatók lesznek. A férfiszandálo­kat barnában, szürkében és drappban kérték. A diva­tost, „vágott orrú” víkend- cipők csau, illetve fekete színűek. Munkában a gyártmány- tervezők — Az idén sokan kifogá­solták a gyermekcipők mi­nőségét — Bevallom, hogy a színvonallal én sem vagyok elégedett. Az első lépéseket már megtettük, hogy kor­szerűbb típusokat állítsunk elő. A börzén 12 modellün­ket rendelték meg. Gyárt­mányfejlesztési csoportunk­nak az idén meg kell olda­ni azt a leckét, hogy a gyermekcipők is elérjék — színben, formában, tartós­ságban — azt a szintet, amit a férfi és női lábbe­lik képviselnek. Annál is inkább, mert több mint egymillió pár gyermekcipő — az országos termelés egyharmada — nálunk ké­szül. össze kell egyeztet­nünk a h aj lékonyságot a tartósság követelményével, a feldolgozandó anyag pu­haságát azzal, hOigy ne áz­zon át. Ezért különböző alapanyagokat kutatnak fel, és új technológiákat pró­bálnak ki gyártmányterve­zőink, Halász Ferenc Tájékoztató aZ ár­tervezi. A töltésszakadás el­zárására, nyúlgát építésére, vagy a gát mögött feltörő buzgárt hatástalanító el­lennyomó medence készí­tésére a szokásosnál na­gyobb műanyagzsákkal és a nagy zsákokat mozgató gé­pek és eszközök kialakítá­sával kísérleteznek- A jö­vő évtől fokozatosan fel­szerelik a vízügyi igazgató­ságok védelmi osztagait a most kialakított korszerű, négykilowattos világítási aggregátokkal, s a korábbi’ nál 700 kilóval könnyebb, hordozható szivattyúkkal. Az' árvízvédelmi anyagok vízi szállítására elkészült a 10 tonnás dereglye kor­szerű típusa, az osztagok felvonulásának meggyorsí­tásához. A búvárok mun­káját a víz alatti hírközlés fejlesztésével és pneumati­kus víz alatti fűrész alkal­mazásával segítik. Ezenkí­vül a védelmi központ gon­doskodik az egész vízügyi szolgálat gépjármű és hajó­parkjának, URH- és repü­lő szolgálatának fejleszté­séről, az igazgatási felada­tainak ellátásáról Is. Csütörtökön az ABKSZ és a Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság a sorok­sári Duna-ág tassi szaka­szán ár- és belvízvédelmi kiállítást rendez. (MTI) változata a sorok közül. A néhány idős asszony előtt messze járnak a fia­talok. Lassan harmadik he­te szüretelnek már, de a tréfából, a jókedvből nem fogytak ki. Nehéz őket ko­molyabb témáról faggatni. Napszámban néhányuk ki­vételével soha nem voltak. A „látástól vakulásig” ná­luk ismeretlen fogalom, ilyenkor, a legnagyobb munka idején legfeljebb tíz órát dolgoznak. A fiúk naponta 120 forintot is megkeresnek, de a lányok fizetése is kétezer körül jár egy hónapban. Bizalmasan bevallották, hogy kelengyé­je már mindegyiknek van, sokuknak takarékbetét- könjrve is. Pár lépésnyire egy falá­dában táskarádió szól. Itt már a gimnazisták dolgoz­nak. Jókedvben náluk sincs hiány, bár gyakran látni, hogy egyik-másik diák óva­tos mozdulattal a derekát tornáztatja. (A szakszövetkezet elnö­ke az irodában így mond­ta: a mi fiataljaink bár­mikor felveszik a versenyt bárkivel. A munkájuk el­len nincs kifogás és jó a Az Országos Vízügyi Hi­vatal Árvízvédelmi és Bel­vízvédelmi Központi Szer­vezetéhez év elején alakult meg á korábbi árvízvédel­mi készenléti szervezet ki­bővítésével, fejlesztésével. Sípos Béla, az ABKSZ igazgatója hétfőn sajtótá­jékoztatón számolt be a szervezet munkájáról és to­vábbi terveiről. Az új védelmi központ számos új gép és anyag ki­próbálását, felhasználását Aranyegyháza arany mustja Aranyszínű must csorog a szabadszállási Mathiász Tsz korszerű szőlőfeldolgo­zójának fekvőpréseiből. A feldolgozót, a központi ma­jor szomszédságában, az idén létesítette a szövetke­zet- Itt dolgozzák fel az összes szőlőtermést, egye­bek között azt is, amelyet a 190 holdas aranyegyházi új telepítésről szüretelnek. A szép ültetvényből 170 hold az idén fordul termő­re, de a többin is jócskán termettek már fürtök az idén. Átlagosan 30 mázsa feletti átlagtermésre számí­tanak. A táblában jelentős helyet foglal el az ezerjó, a rizlingszilváni és a sár­fehér fajta. Naponta mintegy negyve­nen szüretelnek a táblán. A fürtöket billenőkocsikba töltik, s így szállítják a feldolgozóhoz. Itt bogyózó- génet is alkalmaznak, to­vábbá cefreszivattyút, amit kissé késve kaptak meg a szombathelyi gyártól. A kipréselt termést a kon­zervgyártól bérelt pincében tárolják. Innen látják majd el a fővárosban működő borkimérőjüket, amelyen kívül a közeljövőben úja­kat is nyitnak: Kunszenti miklóson és Sashalmon. Tervezik az új, ötezer hek* tós pince megépítését is, amelyben zömmel beton­tárolókat helyeznek el. Az új pince jövőre készül el. A szőlőtelep szomszédsá­gában, 47 holdon, szőlőis­kola is van, gyökeres ves2- szőkre az Ültetvénytervező Vállalattal kötöttek szerző­dést Nagyobbik fele most második éves, s a kiterme­lést egy hét múlva kezdik meg- Ebből hárommillió forint bruttó bevételt vár­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents