Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIII. éwt 836. szám 1968. október 8, KEDD Arat 80 fillér MAGYAR SÍOCTa LISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Jól „vizsgáznak" a diákok az őszi táborokban Két és fél milliárdos rekonstrukciós program Három évvel ezelőtt in­dult meg a jelenlegi szer­vezett formában a diákok őszi mezőgazdasági terme­lési gyakorlata. Az idén nagyobb számban vettek részt a tanulók a munká­ban, mint a korábbi évek­ben és a hármas évfordu­ló tiszteletére tett terme­lési felajánlásaik is maga­san felülmúlják az előző évek eredményeit Megyénkben szombaton délig több oktatási intéz­mény diákjai befejezték a munkát így a bajai Fran­kel Leó, a kecskeméti Ka­tona József és Bányai Jú­lia gimnáziumok már je­lentették az eredményeket Véget ért az őszi gyakorlat a Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum­ban is. Németh Ferenctől, »me­gyei KISZ-bizottság mun­katársától kértünk felvilá­gosítást az eddigi tapasz­talatokról. — Korai volna még ér­tékelni a diákok őszi ter­melési gyakorlatát, mivel a megyében több helyen dolgoznak a fiatalok, sőt más megyék tanulói is vé­geznek nálunk mezőgazda- sági munkákat — mondot­ta. — Az már bizonyos, hogy szükségesnek mutatkozik: a nyári táborok mintájára az ősziekben is működjön egy megyei központi irá­nyító szerv. Általános ta­pasztalat ugyanis, hogy a felületes munkaszervezés még sok kiesést okoz. Nem mindenütt alapoznak kellő súllyal a tanulók munka­erejére. Figyelemre méltó viszont a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság kezdemé­nyezése. Itt a legjobban dolgozó osztály és diák Í000—1000 forint külön ju­talomban részesük A munka minőségével általában minden gazdaság elégedett, sőt a Helvéciái Állasmi Gazdaság a Kecs­keméti Katona József Gim­názium diákjainak külön köszönetét mondott a jó munkáért Ugyancsak jól dolgoztak » Bányai Júlia Gimnázium növendékei is a Kecskeméti Konzerv­gyárban és a MÉK helyi telepén. A gazdaságok — Igen he­lyesen arra törekednek, Közös erővel elhárítjuk a nézetkülönbségeket Ceausescu beszéd• Nicole Ceausescu, a Ro­mán Államtanács elnöke és az RKP főtitkára vasár­nap Bukarestben beszédet mondott a termés ünnepe alkalmából. Méltatta a mezőgazdasá­gi dolgozók helytállását az idei aszályos esztendőben. Ceausescu megemléke­zett arról, hogy az 1946— 47-es esztendőben, amely az ideihez hasonló aszályos esztendő volt, a román la­kosságnak nem lett volna mit ennie, ha a Szovjet­unió nem siet az ország segítségére. S szocialista országok kapcsolatairól szólva el­mondotta, hogy jelentkez­tek bizonyos nézetkülönb­ségek, de hangot adott meggyőződésének, hogy ezek átmeneti jellegűek. „Oly módon kell eljár­nunk, hogy minél gyorsab­ban elhárítsuk ezeket” — mondotta. Rámutatott ar­ra, hogy ez kötelessége minden pártnak, minden kommunistának, aki szem előtt tartja mind a nem­zeti érdeket, mind pedig a szocializmus általános ér­dekeit. Befejezésül az európai biztonság kérdésével fog­lalkozott Hangoztatta, hogy az egyes európai országok között vannak problémák, de ezeket nem az erőszak alkalmazásával, hanem tár­gyalásokkal kell megolda­ni. Gromiko nyilatkozata NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyüLés ülés­szakán a világszervezet székhelyén tartózkodó Rusk amerikai és Gromiko szov­jet külügyminiszter vasár­nap este a legnagyobb ér­deklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről, — Vietnamról, a Közel-Kelet­ről, az európai biztonság­ról, a leszerelésről és a szovjet—amerikai kapcso­latok problémaköréről ta­nácskozott. A tanácskozásról távozó­ban Gromiko külügymi­niszter hasznosnak minősí­tette a találkozót, s tudósí­tókhoz fordulva kijelentet­te: *,Az ilyenfajta megbe­szélések hasznosak, s nem rossz, ha az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió át­tekinti a nemzetközi hely­zet általános vonatkozású kérdéseit”. Kiemelte, hogy a leszere­lés területén további hala­dást lehet elérni. Ezzel ösz- szefüggésben nyomatékosan utalt a Szovjetunió 1968. július 1-i emlékiratára, melynek leszerelési javas­latait a szovjet külügymi­niszter a közgyűléshez in­tézett csütörtöki beszédé­ben megismételte* Grafikai gyűjtemény Kiskunfélegyházán Kiállítás az őszirózsás forradalomról Konzerv—futószalagon Rövid üzemi sétára hí­vott Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója, s közben tájé­koztatott az idei szezonról. —; A szeszélyes időjárás a konzerviparban is érez­tette hatását —'■ mondot­ta többek között — Az el­ső félévben jelentős lema­radásunk volt borsóból és sárgabarackból, de remél­hetőleg az év második fe­lében sikerül a termelési- érték-kiesésből valameny- nyit, elsősorban paprikával, különböző zöldségfélékkel pótolni. Gépeink, berendezéseink kifogástalanul működnek. Jelenleg 3854-em dolgoznak, három műszakban. Hu­szonnégy óra alatt négy és fél millió forint értékű árut termelünk. A paradicsom- szezon első félidején túl vagyunk. Eddig már több mint 3000 vagonnal dolgoz­tunk fel — mondja, s köz­ben mutatja a sűrítmény- készítés utolsó mozzanatát. (1. kép.) A mi gyárunkban vezet­tük be először nyolc évvel ezelőtt a 14 kilogrammos bádogdoboz-csomagolást. Ez. a nyugatnémet gyártmányú automata mérő-töltő gén két éve dolgozik náluiV Egy műszak alatt egy V zeiő 1000 dobozt tölt a gép segítségével. Mutathatok azonban még egy érdekes, új berendezést (2. kép.) Korábban kézzel ragasztották a dobozokra a címkéket Az idén vettük ezt az olasz gyártmányú gépet, amely óránként 60 ezer dobozra ragasztja fel a címkét O. L. — P. Z. A múzeumi hónap eseményei Vasárnap két kiállítás nyüt megyénkben. A Kiskunfélegyházi Kis­kun Múzeum kiállítási ter­mében dr. Pogány ö. Gá­bor, a Nemzeti Galéria fő­igazgatója nyitotta meg azt a tárlatot, amelyét a ko­lozsvári Gy. Szabó Béla, a Román Szocialista Köztár­saság Állami díjával kitün­tetett érdemes művész fa­metszeteiből állítottak ösz- sze. Pogány ö Gábor főigaz­gató beszédében ismórtette Gy. Szabó Béla életútját. Az erdélyi születésű mű­vész Budapesten, a Mű­egyetemen szerzett gépész­mérnöki oklevelet, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanulta a festést és grafi­kát- Két éven át dolgozott megyénkben Szánk környé­kén, Bugaeom és ebből az időből való alkotása A ho­mok virága címen könyv­alakban is megjelent A Nemzeti Galéria 1966-ban, közel félszáz fametszetéből kiállítást rendezett, a fél­egyházi táx-lat anyaga eb­ből való válogatás. A kiskunfélegyházi kiál­lítás január közepéig te­kinthető meg. A Kiskunhalasi Thorma János Múzeumban dr. Ge- relyes Ede, a Munkásmoz­galmi Múzeum főigazgató­helyettese nyitotta meg az 1918—1919 megyénk földjén című kiállítást Vázolta a főigazgató-helyettes a for­radalmat megelőző időket, majd röviden ismertette az őszirózsás forradalom lefo­lyását és a Tanácsköztár­saság 133 napjának törté­netét. A kiállítási anyagot 14 tablón helyezték el. Két teremben láthatók az ere­deti plakátok és a korabeli dokumentumok. A kiállítás megnyitásán megjelent Vmcze Ferenc, a Kiskunhalasi Városi Ta­nács V. B.-elnöke. A megnyitó ünnepélyes aktusaként Vorák József, a Thorma János Múzeum igazgatója jutalmakat adott át azoknak a múzeumbará­toknak, akik a kiállítás megrendezésében segítséget nyújtottak. A múzeumi hónap kere­tében hétfőn este dr. Ge- relyes Ede, a Munkásmoz­galmi Múzeum helyettes főigazgatója a Kecskeméti Városi Művelődési Ház nagytermében előadást tar­tott A két forradalom idő­szaka kutatásának és be­mutatásának problémái Bács-Kiskun megyében címmel. b. J. hogy egy-egy iskolával közvetlenebb kapcsolatot építsenek ki és a későbbi termelési gyakorlatokat már ennek alapján szer­vezzék. Hétfőn Kecskemét— Miklóstelepen, az Orszá­gos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet homoki osz­tályán kibővített ülést tartott a megyei tanács mezőgazdasági állandó bi­zottsága: tagjain kívül je­len voltak a megye terme­lőszövetkezeti szövetségei­nek a vezet® is. A napirenden, melynek előadója dr. Maár András, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője volt, egyet­len, de igen fontos téma szerepelt: a megye szőlő- és gyümölcstermesztésének több mint tíz évre szóló, azaz 1980-ig terjedő re­konstrukciója. Az alapos munkával ké­szült előterjesztést a bi­zottság elfogadta. Eszerint a szóbanforgó időszakban 25 ezer hold szőlő és 15 ezer hold gyümölcsös ke­rül felújításra. A minőségi bor-, illetve a kettős hasz­nosításra is alkalmas cse­megeszőlők, továbbá a nyári csonthéjas és bogyós gyümölcsösök nagyüzemi tábláit zömmel olyan terü­leteken alakítják ki, ahol évenként nagy mennyiség­ben pusztulnak ki a gaz­daságtalan művelésű par­cellás szőlők, illetőleg eze­ket fokozatosan fel is szá­molják. E program végre­hajtása 2 milliárd 600 mil­lió forintos összbefektetést igényel, a tárolók, hűtő­házak és a gazdasági utak kivitelezésével együtt. A bizottság tagjai, s a tsz-szövetségek képviselői számos javaslattal éltek; a nagyszabású program álla­mi támogatást, célhitele­ket igényel, s nem kevés szaporítóanyagot, megfele­lő választékban. Az elő­terjesztést és a javaslato­kat ma a megyei tanács vb-ülésén vitatják meg. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents