Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

1969 férfidivatja Az egyik legnagyobb konfekció üzemünk, a Vörös Október Fcrjiru- fzagyár nemrégiben mu­HÉTFÖ: Köménymagleves, rántott karfiol, Mrsatanakom­pót. KEDD: Tarhonyaleves, töltött nyelv burgonyapüré, pa­radicsomsaláta. SZERDA: Burgonyaleves, diósmetélt, szóló. CSÜTÖRTÖK: Karfiolleves* karónival, alma. PÉNTEK; Zöldségleves, tök­főzelék tükörtojás, körte. SZOMBAT: Lecsó, pirított tarhonyával, madártej. VASÁRI**'AP: Csontleves te* fölös rostélyos galuskával, gesztenyetorta csokoládéval. PÁROLT HÁTSZÍN GOMBÁ­VAL. Tisztított hátszínt meg­tűzdelünk füstölt szalonnával, megsózzuk és sütőben kevés zsírban mindkét oldalán hir­telen átsütjük. Karikára vá­gott két sárgarépát, egy fej vöröshagymát, egy petrezse­lyemgyökeret, 2—3 érett pa­radicsomot 2 kanál liszttel le­szórva kissé megpirítjuk, le­vessel, vagy vízzel felereszt­jük, egy pohár bort öntünk párolt hátszín gombával, ma­hozzá és fedő alatt puhára pároljuk. Ha a hús megpu­hult, a mártást átszűrjük. Tíz deka sampinyon gombát sze­letekre vágunk, kis zöldpet­rezselyemmel vajon puhára pároljuk, majd a mártásba tesszük 1—2 kanál tejjel. A húst vékony szeletekre vágjuk és a mártást ráöntjük. Maka­rónival tálaljuk. gesztenyetorta csoko­ládéval. 6 tojás sárgáját 6 kanál cukorral jó habosra ke­verünk, hozzáadjuk a 6 tojás- fehérje kemény habját, egy szelet reszelt csokoládét és 50 deka főtt, áttört gesztenyét. Könnyedén összekeverjük, az­után tortaformát vajjal kike­nünk, liszttel megszórjuk és rendes meleg sütőben a tor-. tát megsütjük. Sütőből kivesz- szüfc (legjobb a kihűlésig szi­tára tenni), csokoládémázzal bevonjuk. Tejszínhabot is ad­hatunk hozzá. PÜSPÖKKENYÉR: Nyolc tojás sárgáját habosra kever­jük 15 deka cukorral. A to­jások fehérjét kemény habbá verjük tíz deka cukorral, hozzáadjuk a kikevert sárgá­jához, majd könnyedén bele­keverünk 25 deka lisztet, 25 deka hosszúra vágott man­dulát, és 10 deka mazsolát. Két evőkanálnyi rummal el­keverjük és papírral bélelt formába öntjük. Lassú tűzön, közepes meleg sütőben süt­jük. Ha kihűlt éles késsel vékony szeletekre vágjuk és úgy adjuk asztalra. Ha készen vagyunk, az egyes darabokat átgőzöljük, összevarrjuk és a széleket körülhorgoljuk fekvő, 3 egy­szerre befejezett kétráhajtá- sos pálcával. Sz. B.-nó tatta be a kereskedelem szakembereinek azokat a modelleket, amelyeket a Harc a fájdalom ellen Négygombos, sötétszürke öltöny. jövő évre kívánnak for­galomba hozni. Kollek­ciójukból, amely számos külföldi vásáron szere­pelt, mutatjuk be az alábbi két divatos, csi­nos öltönyt. Kétsoros modern vonalú öltöny. „Doktor úr, ugye nem fog fájni?” Naponta hang­zik el, ki tudja hány­szor ez a kérdés az orvo­si rendelőkben. A válasz ma már egyre inkább az, hogy: „Nem.” Az orvos- tudomány ezernyi eszköz­zel, s különböző gyógysze­rekkel rendelkezik, ame­lyek vagy teljesen kikü­szöbölik, vagy minimális­ra csökkentik a fájdalmat. Az orvostudományon be­lül önálló, független szak­mává fejlődött az érzéste­lenítés. Az érzéstelenítés lényege, hogy a beteg olyan állapotba kerüljön, hogy a rajta végzett orvo­si beavatkozást ne érezze fájdalmasnak. 122 évvel ezelőtt, amikor felfedez­ték az étert, gőzének belé- legeztetésével altatták el a műtétes betegeket. Ez a lehetőség hozta meg a fellendülést, helyesebben a sebészet forradalmát. Hiszen addig komolyabb műtétet egyáltalán nem tudtak végezni, a sebészet majdnem kizárólag vég- tag-amputációkra szorít­kozott. Testi, lelki altatás A betegségek általában fájdalommal járnak, a műtéti beavatkozások mind. A fájdalomérzetet az agykéreg teszi tudatos­sá, ezért az érzéstelenítés ezt a szervet gátolja „munkájában”. Igazán mo­dem fájdalomcsillapítás ma már csak az altatás lehet. Téves felfogások él­nek a köztudatban az al­tatásról. Sokan azt hiszik, hogy még mindig Evipán- nal altatnak, pedig ez a gyógyszer már régen a múlté. Az érzéstelenítés akkor korszerű, ha kombi­nálják a rendelkezésre ál­ló eszközöket A beteget szükség szerint már a mű­tét előtt előkészítik. Elő­térbe került a pszicholó­giai ráhatás. Az érzéstele­nítő szakorvos elmagya­rázza a betegnek a vár­ható fájdalmat, de azt is elmondja, hogy milyen el­járással csillapítják, illet­ve szüntetik meg. A műtő mindenkiből különböző erősségű izgalmakat vált ki, s izgalmi állapotban fokozódik a fájdalomér­zetre való reagálás. Alá- száll az úgynevezett fáj- dalominger-küszöb. Ez a legkisebb erősségű fájda­lomingert jelenti, ami tu­datos fájdalomérzést hoz létre. Különböző tablet­tákkal, injekciókkal műtét előtt emelik a fájdalomin­ger küszöbét. Ha fél a beteg, a legkisebb külső ingereket is fájdalomnak érzi, amit különben észre sem vesz. összerezzen az injekcióstű látására, vagy fájdalomnak érzi, ha éte­res vattával letörlik a ke­zét. A műtét nyugodt el­végzéséhez szükséges ella- zultságot ezekkel a gyógy­szerekkel előkészítik. Utóhatás nélkül Vénába adják a rövid időre szóló gyors altató­szérumot, azután egy ha­tásosabb altatógőzt léle­geztetnek be, gépi beren­dezés segítségével, amely az alvást a kívánt szint­re mélyiti. Szinte minden reflexet kiküszöböl. Mű­tét közben fenntartják ezt az állapotot, bőségesen ki­elégítik a beteg oxigén­igényét és elvonják a fe­lesleges szénsav-képző­dést. Magyar találmányé gyógyszer segítségével bár­milyen hosszú és mély mesterséges altatásból né­hány perc alatt fel lehet kelteni a beteget. Ébre­dés után semmiféle kelle­metlen utóhatás sem ma­rad. Az egyik legnagyobb gondot az érzéstelenítés tudományának a szülés fájdalmainak csillapítása okozza. Ma már közis­mertek a lélektani felké­szítések, hogy a szülő asszony tudatosan mint képes enyhíteni a fájdal­mát. Amerikában gyakran altatás közben folytatják le a szülést. Magyaror­szágon már gyártanak olyan gépi berendezést, amelynek segítségével sa­ját maga enyhíthet fáj dalmán a szülő asszony, Ügynevezett „kéjgáz maszkot emel az arcához a görcsök idején, s a pil­lanatnyi agykéreg-tompí­tás segítségével elviselhe­tőbbé válnak a fájdalmak Túlaltatásról szó sem le­het, mert az aléltság pil­lanatban reflexszerűen elengedi a rugós gombot, Minden életkorban Az érzéstelenítés másik ismert módja az úgyneve­zett helyi érzéstelenítés, A Novokain és a Lidoka- in, úgy hat, hogy a fáj­dalomérző idegek végző­déseit a felvevő pontok nál a kívánt időre meg­bénítják. Régen nagyobb megter­helést jelentett sok eset­ben az altatás, mint ma­ga a műtét. Sok öregem­bert éppen azért nem ope­ráltak meg, mert nem bír­ta volna az altatást. Mai ismereteink szerint min­den életkorban, minden sebészetileg gyógyítható beteg operálható, s ez nagy részben az érzéste­lenítés fejlődésének kö­szönhető. Az érzéstelenítés eszkö­zei még korántsem érték el a maximális fokot. Ál­landóan új és új gépi be­rendezést konstruálnak, új és egyre tökéletesebb gyógyszereket kísérletez­nek ki, hogy minél mesz- szebbre űzzék az emberi­ségtől a fizikai fájdalmat. R. L Kötött pulóver Körülbelül 30 deka zefírfo- nal kettős szálával, 3-as kö­tőtűvel kötjük. 1. SOR: 2 fordított után be­öltünk a következő szembe, mintha fordítottan kötnénk, de a szálát elől elvezetjük. 2. fordítottól ismétlés. (Helyes, ha a szemeket úgy osztjuk be, hogy a sor végén a szél­szem előtt 2 fordítót«- marad). 2. SOR: 2 sima, a követke­ző szemet ráemeljük a tűre, a szálat hátul vezetjük el. 2 simától ismétlés. 3. SOR: Ugyanaz* mint az 1. sor. 4. SOR: A 2 sima utáni 3. szemet kötjük le először, rajtamarad a tűn és ez után az első, majd a 2. szemet kötjük le (az egész sor sima). AZ 5., 6. ÉS 7. SOROK az 1„ '2. és 3. somokkal azonosak. 8. SOR: 2. sima, külön tűre leemeljük a következő sze­met (a tűt a munka színe előtt tartva) lekötjük a kö­vetkező két szemet a tűről simán, majd ez után leköt­jük a segédtün levő szemet szintén simán. A külön tűre emeléstől ismételjük a sói végéig. A továbbiakban 1—8-ig is­mételjük a sorokat. Leghelyesebb, ha pontos szabásminta szerint dolgozunk és a szemeket annak megfe­lelően fogyasztjuk, vagy sza­porítjuk. Fűtsiink takarékosan A helyesen megválasz­tott kályha is csak akkor gazdaságos, ha helyesen fűtünk benne. A cél: a lehető legtöbb meleget „kivonni” a tüzelőanyag­ból. Az egész napos fűtést igénylő helyiségekben az áramló levegővel melegí­tő kályha használata gaz­daságos. Ilyenek a sok. kürtű fakályhák (Zephir), a Meidinger-rendszerű köpenyes kályhák, vala­mint a fa-, szén-, (koksz) vagy a vegyestüzelésű cserépkályhák. Ha csak a nap bizonyos óráiban kell fűtenünk egy helyiséget, akkor elég­séges a sugárzó hővel melegítő, a bélésnélküli közönséges vaskályha. Egyaknás szenes kály­hában úgy fűtsünk, hogy a szénnel való felfűtés után felülről gyújtsunk be. A fűtéscsatorna hát. só, felső légzárója legyen nyitva, amíg a szén láng­gal ég. A kályhaajtón le­vő légszabályzót úgy kell beállítani, hogy a szén fehér, korommentes láng­gal égjen. Kétaknás szeneskály­háknál tartsuk be a kö­vetkező fontos szabályt: begyújtás után csak ak­kor töltsük fel, amikor a parázs már felért az ak­nák közötti válaszfalig. A levegő helyes adagolá­sára ebben az esetben is ügyeljünk. A vegyestüzelésű cse­répkályhák légjáratai függőleges tagozásúak. Itt arra ügyeljünk, hogy a rárakáskor az izzó szenet toljuk hátra, s ne borít­suk el teljesen a friss, hideg szénnel. Koksztüzelésnél arra kell törekednünk, hogy minél hamarabb, felülről égessük a kokszot, mert különben a tűz fölött ke­letkező, a tüzelés szem­pontjából értékes szén- monoxid haszontalanul távozik el a kéménybe. Végezetül: lehetőleg egyenletes nagyságú szén­nel tüzeljünk, s a szén­port csak kellő óvatosság­gal adagoljuk, mertköny- nyen robbanást idézhet elő. Sokoldalú varródoboz Ebben a többrekeszes, nagy befogadóképességű, szét), nyitható varródobozban külön fiókokban és tartókban helyezhetők el a legkülönbözőbb varróeszközök, cérna- kollekciók. Az ötlet a szomszédból, Becsből származik^ eredetijét egy ottani divatlapból fényképeztük ki. Te­kintettel arra, hogy a doboz műanyagból készült, ta­lán a hazai műanyagipar is tanulhatna tőle. Amint látható, a különböző színű cérnák a dobozban elhelye­zett szögekre felerősíthetők, tehát megoldódik a varró­kosarak nagy gondja, nem keveredik benne össze min­den. Birsalmabefőttek Amilyen fanyar a birsalma nyersen, olyan finom befőt­teket készíthetünk belőle, s minden része, még a héja, a magháza is fölhasználható. BIRSALMABEFÖTT must­tal. A megtisztított, szele­tekre vágott birsalmát le­mérjük. Feleannyi cukorral, mint a birsalma és annyi édes musttal, hogy ellepje, felforraljuk. A birsalmát, ha puhára főtt, üvegebe rakjuk, a tetejére szalicilt teszünk és jól lekötözve, száraz dvnszt- ba rakjuk. BIRSALMABEFÖTT RUM­MAL. A meghámozott, szele­tekre vágott, magházától megtisztított gyümölcsöt üve­gekbe rakjuk. Nagyon sűrű szirupot főzünk, amelyet íze­síthetünk citromhéjjal, szeg­fűszeggel és csaknem teljesen feltöltjük vele az üvegeket. Tetejére 1—2 kanál rumot és kis szalicilt teszünk. Jól le­kötözve annyi ideig gőzöljük, amíg a birsalma megpuhul az üvegben. A gőzölgés ide­jét megrövidíthetjük, ha a szirupban a birsalmát egy ki­csit előíőzzük és úgy rakjuk az üvegekbe. BIRSALMASAJT. A meg­mosott, hámozatlan birsalmát szeletekre vágjuk és még a magházát sem vágjuk ki, ha nem hibás. Fedő alatt csak annyi vízzel, hogy ellepje a gyümölcsöt, puhara főzzük. A levét leszűrve, .a birsalmát szitán áttörjük. Minden kiló péphez legalább 70—80 deka cukrot számítunk. Ezt 4 deci leszűrt birslével sűrű szirup­pá főzzük, majd folytonos ke­veréssel belefőzzük a pépet is. Közben evőkanállal próbát ve­szünk, s ha kihűlve megal­vad, megkeményedik, tovább nem főzzük. Tetszés szerint ízesíthetjük citromlével és cit­romhéjjal, sőt darabos diót is keverhetünk bele. Pár nap múlva óvatosan kiborítjuk pergamentpapírra. Száraz, szellős kamrában még csoma- golatlanul szikkasztjuk egy darabig.

Next

/
Thumbnails
Contents