Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

1968. Oktober 5, szombat S. oldal Szabadszálláson szeretnének megélni... Időnként Thorma Ferencné üzemvezető is beül a hegesztőgép mögé. Más a légkör ségei Igyekeztek előzete­Hogyan kerülhet a ku­koricaföldek közé — egy műanyagfeldolgozó üzem ? Méghogy üzem! — két kis műhely az egész. Sőt ha kócerájt írnánk, a sza­badszállási József Attila Tsz azt sem vehetné zo­kon ... Am ha mégsem illetjük őket ezzel a kife­jezéssel, azért tesszük, mert még a kezdet kezde­tén vannak. Szemben a vasútállo­mással egy kisebb major­udvar, megközelítés hihe­tetlenül rossz földúton — ezek is az indulás jelei. — Három hónapig vár­tunk a járási engedélyre — magyarázza, mintegy men­tegetőzésképpen Lendvai Kálmán főkönyvelő. — Kü­lönben már nem itt tar­tanánk. Nagy megrendelé­seket kellett visszamonda­nunk ... — Mennyi volt a beru­házás? — Mintegy ötvenezer forintba kerültek a gépek, berendezések. Ez nem túl nagy összeg. S már az idén jócskán megtérül. Nyolcán vagy tízen dol­goznak itt. Pillanatnyilag. Jelenleg két nagy megren­delőjük van: a Luxus Áru­ház és a Budapesti Minő- ségi Cipőgyár. Mindkettő részére reklámtasakokat készítenek. Az előbbinek különösen nagy az igénye: a jövő évre például 600 ezer darab! Erre már meg is kötötték a szerződést. De további megrendelések is kilátásban vannak. Az anyagot a fővárosból, az egyik ktsz-től, valamint a Könnyűipari Textilértéke­sítő Vállalattól szerzik be. Hogy miért éppen mű­anyagfeldolgozó? Erre Szabó József elnök ad ma­gyarázatot: — Az volt az igény, már évek óta, hogy legyen se­gédüzem, de olyan, ahol könnyű, nem megerőltető a munka. Mivel ezt főképp az idősebbek, vagy az egé­szen fiatalok igénylik. Márpedig jelenleg is két­százhetven nyugdíjasunk, illetve járadékosunk van. Nézzük hát a munkaerő. helyzetet! A szövetkezet összterülete éppenhogy meghaladja a hatezer hol­dat. Ebből 500 hold a sző­lő, s 3250 hold a szántó. A többi rét, legelő, egyéb. A dolgozó tagok száma 350 körüli, s van még 50 rend­szeresen besegítő család­tag. Ezek fiatalok A ka­pások és a parcellás sző­lők családi művelésre van­nak kiadva. Ilyen körül­mények között a munka­erőnek csak a kampány- munkák idején vannak hí­jával, de ez is könnyen át­hidalható. Az év nagyobb részében viszont inkább az a gond mutatkozik hogy nem tudnak minden je­lentkezőnek foglalkozta­tást nyújtani. Ezért kel­lett a segédüzem. — Ha vége a betakarí­tásnak * a megrendelések sem maradnak el, az üzemben 60—70 személyt is tudunk foglalkoztatni — teszi hozzá mindezekhez Csányi István tsz-párttit- kár. — Két, vagy eset­leg három műszakban is, ahogy az igény hozza. Épp úgy szólhatnak nyo­mós érvek egy nem mező- gazdasági jellegű segéd­üzem mellett, mint elle­ne... Legfőképp mégis a szabadszállásiak jogos óha­ját kell mérvadónak tekin­teni, amely egyébként rop­pant kézenfekvőén, így hangzik: Szabadszálláson szeretnénk megélni. Hogy erről egy termelőszövetke­zet igyekszik gondoskodni, az manapság, a gazdaság- irányítás új rendszerében egyre kevésbé lesz szokat­lan. H. D. 1980: egy főre száz kiló papír Ax etrrwHt napokban ' Bratszkban tanácskoztak a KGST-arszágok papíripará­nak képviselői. Az ülés a KGST vegyipari állandó bizottsága cellulóz-papír­ipari munkacsoportjának megbeszélése volt A mun­kacsoport vezetője, Vámos György, a Papíripari Válla­lat kutató és fejlesztő inté­zetének igazgatója a Szov­jetunióból hazatérve az MTI munkatársának a kö­vetkező nyilatkozatot adta: — A cél az, hogy a KGST-onszágok 1986-ig megháromszorozzák a pa­pírtermelést Hazánkban az arány bizonyos mértékig eltér ettől. Ügy tervezzük, hogy az egy lakosra jutó jelenlegi évi 38—39 kiló papírfelhasználás 1980-ig eléri a 80—100 kilót. A cellulóz és az olyan papír­félék importjában, mint például a rotációs vagy zsákpapír, amelyből nagy tömeg kell. Elsősorban a Szovjetunióra számítha­tunk. Elmondhatom, nem véletlenül választottuk a tanácskozás színhelyéül Bratszkot, ahol nemcsak a világ legnagyobb vízierő­műve épült, hanem ott ta­lálható az erőműnél is na­gyobb beruházással létesí­tett és a világon legna­gyobb fafeldolgozó kombi­nát, amely — ha üzembe lép — évente 7 millió köb- méter fát dolgoz fel A kutatások összehango­lására is javaslatokat ké­szít a munkacsoport (MTI) A magyar bélyeg ünnepét vasárnap tartja mintegy negyedmillió hazai filate- lista, s a szép bélyegek kedvelőinek többszázezres tábora. A 41. magyar bé­lyegnap alkalmából szom­baton a BNV 43. sz. pavi­lonjában nyitja meg dr. Steiner László, a MABEOSZ főtitkára az idei országos bélyegkiállítást. A kiállí­tás egyébként főpróbája lesz az 1971. évi budapesti bélyeg-világkiállításnak. A 41. magyar bélyegnap köz­NEMRÉG részt vettem a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségeinek, vala­mint a Kecskeméti Kon­zervgyár vezetőinek tár­gyalásán. A téma: a jövő évi szerződéskötések elő­készítése volt. Ez a be­szélgetés jól tanúsította azokat a változásokat, ame­lyek gazdasági életünk minden területén, így a termelőszövetkezetek és a vállalatok közötti kapcso­latok alakulásában is vég­bementek. A területi szö­vetségek képviselői a kö­zös gazdaságok nevében elmondták mindazokat a kívánságokat, amelyek már előzetesen felmerültek a különböző megbeszélések során. A gyár vezetői pe­dig saját gondjaikat ismer­tették. Sikerült közös ne­vezőre jutniok, számos, évek óta vita tárgyát képe­ző részletkérdést megolda­ni. MINDEZ azért történhe­tett így e tárgyalás és a napjainkban lezajló többi megbeszélések során is, mert megszűntek azok a régi kötöttségek, amelyek akadályozták a termelési és a piaci viszonyok sajá­tosságainak figyelembevé­telét. Még tavaly voltak ajánlott szerződésminták, az idén csupán a megál­lapodásokra vonatkozó alapelveket foglalta össze segítő célzattal a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A megye termelőszövet­kezeteinek területi szövet­litason lesz, ahol vasárnap délelőtt Jánossy Lajos akadémukus, a MABEOSZ elnöke mond ünnepi be­szédet, kitünteti a legjobb bélyeggyűjtőket, s kiosztja a filatelista fotopályázat díjait. Az idén eddig nyolc bé­lyegsorozatot, összesen 65 bélyeget és 4 bélyegblok­kot adott ki a magyar pos­ta, s még további soroza­ték várhatok. (MTI) sen azonos megállapodásra jutni az árutermelési szer­ződéskötésekre történő fel­készülések Borán. Ez a módszer a tapasztalatok szerint jól bevált, mert rö­videbbé, zökkenőmente­sebbé teszi a tárgyaláso­kat Sok olyan részletkér­désben jutottak már előze­tesen azonos álláspontra, amelynek megtárgyalása hosszabb időt igényelt vol- na. _____________ A TERÜLETI szövetsé­gek máris nyolc felvá­sárló és feldolgozó válla­lattal készítették elő a jö­vő évre szóló szerződéskö­téseket. A tárgyalásokat egész más légkör jellemzi, mint az előző években. Itt is hat a gazdasági reform, mert a vállalatoknak is ér­dekük, hogy megtartsák partnereiket, nyersanyag­hoz, illetve áruhoz jussa­nak. Ezért tesznek olyan engedményéket és fogad­nak el feltételeket, ame­lyek segítik az együttmű­ködés még szorosabbá té­telét A termelőszövetke­zeteik, a területi szövetsé­gek közreműködésével szintén ugyanezt teszik. Hatnak azonban még a múltból ittmaradt, az elő­ző évek során megszokott kötöttségek is. A megyei Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalat például szá­mos dologban megegyezett a termelőszövetkezetekkel, de közbeszólt a központ és az előzetes megállapodáso­kat semmisnek nyilvání­totta. Nem egyedülálló eset A vállalatok, feldol­gozó üzemek rugalmas in­tézkedéseit nemegyszer keresztül húzza a közpon­ti utasítás. Tehát hiába van meg, a helyi körűimé, nyék figyelembevételére törekvő igyekezet, ha egy­szer még mindig sok min­denben lekötik a megyei vállalati, vagy üzemi ve- zetők kezét. ______ A FEJLŐDÉST azonban nem lehet megállítani és az új gazdasági körülmé­nyek kényszerítőleg hat­nak a rugalmasabb, éssze­rűbb kapcsolatok kialakí­tására. Ez hasznos a ter­melésre és a fogyasztásra egyaránt. K. S. Bélyegnap, -kiállítás ponti ünnepsége is a kiál­ÖTVEN ÉVE történt Az első világháború végnapjai fél évszázaddal ez­előtt ötödik éve tartott már az első világháború. Mér­hetetlen szenvedést zúdí­tott a frontokon harcoló katonákra, s az itthoni polgári lakosságra. Az előbbieket a fegyverek pusztították, a hátország­ban élők soraiból pedig az éhség, nélkülözés és a be­tegség szedte áldozatait. A Monarchia magyarlakta te­rületeiről hárommillió 800 ezer katona vett részt 1914 óta a harcokban, s 1918 őszéig 661 ezren haltak meg közülük. Hadifogság­ba 734 ezren estek, s — akikről nem készült sta­tisztika — több százezerre rúgott a súlyos sebesültek, a rokkantak száma. A lövészárkokhan szen­vedők megvetéssel gondol­tak a háború kezdetére, amikor papi áldást osztot­tak fegyvereikre, s így vo­nultak virágos csákóval, nótaszóval, a győzelem re­ményében — a halált osz­tó harcmezőkre. Az egy­szerű katonák előtt is vi­lágossá vált a központi ha­talmak elkerülhetetlen ve­resége. A sikertelenül vég­ződött isonzói offenzíva után például csapatostól szöktek meg az olasz frontról. Ám nézzük meg: milyen állapotok uralkodtak ide­haza, a hátországban? Ar­ról, hogy a tőkések, s a magyar nép részéről a Habsburgok uralma érde­kében is viselt háború mi­lyen anyagi és erkölcsi nyomorúságba taszította az ország lakosságát, közte a Duna—Tisza köze népét, — a korabeli lapok cikkei nyomán hű képet alkotha­tunk magunknak. Ezúttal Kiskunfélegy­háza lakóinak a helyzetét ismertetjük, hozzátéve, hogy bárhonnan adnánk közre az úijságszexnelvé- nyeket, ezek ugyanolyan közállapotokról adnának számot. S ugyanúgy tükröz­nék az egész ország népé­nek szenvedését, nyomorú­ságát. A hetenként kiadott Félegyházi Hírlap 1918. szeptember 15-i számában a közellátás nehézségeiről írt cikkek, tudósítások vannak a többségben. Az alispán-helyettes rendele­tének megfelelően példá­ul a nem termelő lakos­ságnak a gabonából nye­rendő lisztet és korpát mindenkor két-két hónap­ra adják ki, de csak abban az esetben, ha a városi pénztárnál az egész évi lisztszükségletük ellenérté­két befizetik. Keserűen jegyzi meg a cikkíró:-,,Még ha csak két-két hóra kelle­ne a liszt árát befizetni, ez talán lehetővé tenné, hogy a szegény lakosság is kike­rüljön azok közül az ellá­tatlanok közül, akik az úgynevezett hadilisztet fo­gyasztják. így azonban a városi lakosság legnagyobb része majd hadilisztre lesz utalva...” Olvasható az is, hogy a tanács, illetve a közélel­mezési hivatal fokozott gondosságának eredménye­ként kapható elegendő vö­rös- és fokhagyma, mégpe­dig az előbbi kilónként 1,5, az utóbbi X koronáért i, Csakhogy az a sérelmes — jegyzi meg a cikk —, hogy míg az itteni piacon a kiskereskedőknél a vö­röshagyma kilója 1 korona 24 fillérben, a fokhagymáé pedig 2 korona 4o fillér­lesz — a tanács és a köz­élelmezési hivatal tisztvi­selőinek korrupcióját Tájékoztatja olva­sóit a lap arról is, hogy a közélelmezési miniszter az elsőrendű vaj árát 27 ko­A mikor a papi áldást oszt ották a fegyverekre. ben van megállapítva, ez­zel szemben a város nem­hogy olcsóbb áron juttat­ná ezt az élelmi cikket a lakosság körébe, de ennél jóval magasabb áron tör­ténik ennek szétosztása...” Jegyezzük meg az effajta kommentálásokat, mert sej­tetik — amiről később szó róna 20 fillérben állapítot­ta meg, de: ”... most már arra lesz kíváncsi a kö­zönség, hogy hol lehet kap­ni azt az elsőrendű va­jat.. .” Egyébként gyertyát sem lehet kapni, s így — miként olvasható —: „Az a veszély fenyeget, hogy a közönség az őszi hónapok gyertya nélkül marad. A gyertyát Ausztriából hozzák be. azonban május vége v óta egyetlen szállítmány sem érkezett”. Ami viszont van még, a sör, erről Ágai Márton (nyilván kocsmá- ros, vagy a sörgyár bizo­mányosa) ezt a közleményt jelentete meg a lapban: „Értesítem tisztelt vevői­met, hogy amennyiben az összes kőbányai sörgyárak a sör árát felemelték, más­részt a vasúti fuvar is majdnem kétszeresére emelkedett, kénytelen va­gyok az eddigi árakat hor­dós söröknél 60 koronával, palackos sört palackonként 80 fillérrel felemelni.” Való igaz, hogy emel­ték a vasúti teherfuvar- díjakat, mégpedig a gyors­árunál 70, a darabárunál 50, a kacsirakománynál pe­dig 30 százalékkal. És a kincstár — amit a háború kitörése óta nem tett — növelte a só árát is. ,.Kénytelen volt ezzel, ré­szint a rohamosan emel­kedő termelési költségek fedezése, részint az állami bevételek növelése céljá­ból .. (Folytatjuk.) Tarján István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents