Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-04 / 233. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXm. M, 233. szám 1968. október 4, FENTEK Árat 80 fillér Befejeződött a megyei tanács kétnapos ülése Félmillió hektoliter mustot vettek át a pincészetek Tegnap délelőtt 9 órakor a harmadik ötéves terv végrehajtásának tapasztalatait tárgyaló beszámolók feletti vitával folytatódott a megyei tanács ülése. A tanácskozást dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-el- nöke nyitotta meg. Elsőként Sarok Antal megyei tanácstag jelentkezett szólásra. FEL KELL KÉSZÜLNÜNK az Átlagtermesek növekedEsEre Sarok Antal az előterjesztett beszámolókból elsősorban a tárolóterek építésével kapcsolatos részleteket emelte ki. Rámutatott, hogy a mezőgazdasági üzemek a jó talaj előkészítéssel, egyre nagyobb mennyiségű műtrágya fel- használásával mind jobb terméseredményeket érnek el. Ugyanakkor nincs elegendő tárolótér. Háromnégyezer mázsa gabonát kell a megye területén a szabadban, prizmákban tárolni. Ha az időjárás kedvezőbb lett volna, még több gabona jutna hasonló sorsra. Kukoricából is robbanás- szerű terméseredmény-javulásra számíthatunk az elkövetkező években. A magyar egyszeres keresztezé- sű hibridek kitűnően beváltak, s nagyszerű eredményekkel kecsegtetnek. Gondoskodnunk kell a szárító berendezések és tárolók építéséről, ha nem akarjuk, hogy a terméstöbblet tönkremenjen. A felszólaló ezután a megyei sütőipar helyzetéről szólott. Felhívta a figyelmet a szakmai utánpótlás nevelésének meggyorsítására. Javasolta, hogy évente legalább 60— 70 szakmunkástanulót vegyenek fel a sütőiparban. Felszólalásának befejező részében a megye szesz- és szikvíziparának fejlesztésére tett javaslatot. Ezután dr. Lestár Béla megyei tanácstag jelentkezett felszólalásra. tudományos MEGALAPOZOTTSÁGGAL FEJLESSZÜK A MEGYE Egészségügyét — A tudomány és technika mind nagyobb lehetőségeket teremt az egészségügy fejlesztésére. Éppen ezért megyénk egészség- ügyi intézményeinek harmadik ötéves tervben előirányzott fejlesztésénél a korszerűségre kell törekednünk. A kiskunhalasi városi kórház, az új kecskeméti megyei kórház építésénél meg kell vizsgálnunk mi az, amit a legújabb követelményeknek megfelelően változtathatunk meg az egészségügy fejlesztése érdekében. Ezután a felszólaló a körzefi orvosok munkájáról, a tanyai körzetek egészségügyi helyzetéről beszélt, majd arra hívta fel a figyelme^ hogy az orvosi rendelők egy része magánkézben van, azok korszerűtlenek, s ha nyugdíjba megy a körzeti orvos, ráadásul még rendelő nélkül is marad a falu. Mindezeket figyelembe kell venni az egészségügy további fejlesztésénél. Dr. Lestár Béla után Tánczos Sándor megyei tanácstag szólalt feL PANELÜZEM LÉTESÍTÉSÉRE VAN SZÜKSÉG Tánczos Sándor a megye építőiparának helyzetével foglalkozva rámutatott, hogy a harmadik ötéves terv időszakára előirányzott 8 milliárdos termelési tervét időarányosan teljesíti. Vonatkozik ez elsősorban a lakásépítésre, hiszen a tervezett 13 590 lakásból 5149 épült fel két év alatt. Az építőipar technológiai felkészültsége jelenleg kielégítő. Az elkövetkező időszak megnövekedett igényeinek azonban már nem tud megfelelni, ezért Tánczos elvtárs egy panelüzem építését javasolta, a megye területén. Ezután Bene András megyei tanácstag kért szót. GONDOSKODJUNK A LÉTESÍTMÉNYEK AllagAnak megóvásáról — örvendetes az előrehaladás a különböző intézmények, kommunális létesítmények építésében. A jelentésből azonban az is kitűnt, hogy a meglevő épületek, berendezések felújítására, karbantartására már nem áll rendelkezésünkre elegendő pénz. Az 1960-ban épült város- és községfejlesztési létesítmények egy része már kezd erősen elhasználódni. Nem közömbös, hogy ezeket a fontos építményeket, berendezéseket, amelyeket a lakosság nagyarányú társadalmi hozzájárulásával hoztunk létre, meddig tudjuk használni. Bene elvtárs ezután a termelőszövetkezeti bekötő- utakról szólt, rámutatott, hogy azokat nemcsak a tsz-ek használják, ezért a szövetkezetek egyedül nem akarják vállalni karbantartásukat. Gondoskodni kellene arról, hogy az állami költségvetésből is hozzájárulást kapjanak a bekötőutak felújításához. Ezután Fazekas Bálint megyei tanácstag szólalt fel: TÖBB EZER VAGON TAKARMÁNY — Évről évre gondot oko; hogy a magyar mezőgaz daság részére jelentős mennyiségű takarmányt | kell importálni. Ugyanakkor évente több ezer vagon takarmány megy veszendőbe, oly módon, hogy az etetés után pár órával vágják le az állatokat. Ez azért van, mert az átvevő vállalat minden körülmények között súlylevonást alkalmaz. A gazdaságok ezért úgy adják le az állatokat^ hogy alaposan jóllakatják a jószágot, s ezáltal többet nyom a mérlegen. A felszólaló javasolta, hogy hangolják össze a termelő, az átvevő és a húsipar érdekeit. Egyezséget kell kötni, hogy a leadás előtt már 8—10 órával ne etessenek. A felszólaló végül a legeltetési bizottságok problémáival foglalkozott. Ezt követően Katanics Sándor megyei tanácstag emelkedett szólásra. hogy a kiskőrösi járásban vizsgálták az új szőlőültetvényeket, s megállapították, hogy az eltelepített 28 ezer holdból 5000 holdon a szőlők állaga nem felel meg a követelményeknek. Ezután a megye 80 ezer holdnyi régi szőlőterületével foglalkozva rámutatott, hogy azt 1980-ig korszerű ültetvényekké kell átalakítani. A szőlőtelepítések kor- (Folytatás a 3. oldalon) A szüreteik mintegy 70 százalékát fejezték be a megye ezőlőskertjeiben. A kedvezőtlen időjárás következtében a terméskilátások jelentősen csökkentek. A sok csapadék miatt számos helyen tönkrement a szőlő, romlott a minőség. A mezőgazdasági üzemekben mindenütt mozgósították a munkaerőket a szüret meggyorsítására. Megyeeaerte bekapcsolódtak a szedésbe a diákok. A oél az, hogy minél élőbb kádakba kerüljön a termés. A Magyar Állami Pince- gazdaság pincészetei eddig több mint félmillió hektoliter mustot vettek át. FEJLESSZÜK AZ ISKOLÁK TECHNIKAI FELSZERELTSÉGET — A meglátogatott középiskolákban megállapítottuk — mondotta többek között —, hogy a követelmények nagyobbak, mint amit a technikai felszerelés lehetővé tesz. Nyelvi laboratóriumi felszerelések a nyelvek tanításához, valamint az iskolai könyvtárak kiegészítése szükséges ahhoz, hogy az oktatás színvonalát tovább javíthassák a tanintézetekben. Szükség van a pedagógusok szakmai hozzáértésének állandó fejlesztésére is. Csakis így valósíthatjuk meg harmadik ötéves tervünk kultúrpolitikai célkitűzéseit Katanics Sándor után dr. Maár András megyei tanácstag kért szót 80 EZER hold REGI SZÓLÓ REKONSTRUKCIÓJA Dr. Maár András felszólalása elején elmondta, Sajtókiállítás a megyeszékhelyen Csütörtökön délelőtt Reile Géza, a városi tanács vb- elnöke a tanácsháza dísztermében fogadta a megyei lapok főszerkesztőit A fogadáson megjelent ZeZe Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága Sajtó Alosztályának vezetője is. Reile Géza a 600 év történetének rövid áttekintése után tájékoztatta a vendégeket a város legújabb kori fejlődéséről. Ismertette az ipari és mezőgazdasági üzemek munkáját eredményeit terveit majd a városképet ábrázoló maketten is bizor nyitotta, hogy Kecskemét a felszabadulás óta eltelt időszakban a szocialista várospolitika révén jelentős előrehaladásról tett tanúbizonyságot Ezután a résztvevők a Fegyveres Erők Klubjába vonultak, ahol Bodor Jenő, a megyei pártbizottság munkatársa nyitotta meg a „100 éves a kecskeméti sajtó” címmel rendezett kiállítást. A kiállítás megtekintése után Heltai Nándor, városi népművelési felügyelő érdekes előadást tartott a helyi sajtó száz évéről, beszámolt a nyomtatott kiadványok megjelenését jóval megelőző időszaki, kézírásos próbálkozásokról is. F. Tóth Pál, a Petőfi Népe főszerkesztője a kétnapos tanácskozást záró szavaiban köszönetét mondott a város vezetőinek azért, hogy lehetővé tették a kiállításnak a jubileumi év keretében való megrendezését. Kifejezést adott annak a reményének, hogy a főszerkesztői akadémia résztvevői megismerték és szívükbe zárták az őkét vendégül látó Kecskemétet. A kétnapos megbeszéléssorozat végeztével a vendégek városnéző sétát tettek. J. T. A címképen a 600 éves \ áros fejlődéséről Reile Géza tájékoztatta a megyei lapok főszerkesztőit.
