Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
1968. október 81, vasárnap S. oldat Á Kiskunság ezüstszalagja Két évtized múlva megépül a Duna—Tisza-csatorna A gondolat, hogy a két nagy folyót a Duna—Tisza közén csatorna kösse össze, nem új. Mérnökök, üzletemberek, hajóskapitányok álmodoztafe már a múlt században is a homokvidék új, mesterséges víziút- járói. A történelem forgószele azóta többször is elsodorta a térképvázlatokat, közöttük azokat is, amelyek már a megvalósítás küszöbére értek. így aztán a csatorna mindezideig nem épült meg, s ennek oka nemcsak a történelem alakulásában keresendő, hanem abban is: a hajózás sohasem volt annyira fontos, hogy az államkincstár . tartalékait is felemésztő beruházás ha- laszthatalanná vált volna. És mert a közlekedés más módon való fejlesztése ki- fizetőbb volt. Most újból térképre rajzolták a leendő csatorna haladási vonalát, úgy tűnik, ezúttal végérvényesen. A térképek az Országos Vízügyi Főhivatal szekrényeiben várják, hogy újból rajzolóasztalra kerüljenek, a részletesebb kimunkálás végett. Érdekes, hogy a megépítést azidőben vették újból napirendre, amikor a hajózás immár harmadrangú szerephez jut a csatorna programjában. Duna-víz a csongrádi „lépcsőre** A „harmadrangú” kifejezés nem stilisztikai fordulat, valóban két fontosabb feladata lesz a csatornának. Az első és mindenekelőtt: a Dunából vizet szállítani a Tiszába. Az utóbbiban nincs talán elég víz? Igen, csakugyan nem lesz elegendő, ha a Kiskörénél most épülő második vízi- lépcső után elkészül a harmadik is, Csongrádnól. A folyó fentebbi két szakaszában történő felduzzasztás szükségképpen a len- tébbi szakaszok vízhiányát okozza. Ezt pótolni kell, s a Duna—Tisza-csatoma még mindig olcsóbb lesz, mintha hegyvidéki tárolókat építenének. Az építési sorrend nem mellékes, előbb a csongrádi víziléposőnek kell elkészülnie, s így a csatorna ásásához legkorábban 1980- ban lehet hozzáfogni. A befejezés 1985—1990 között várható. A csatoránaik másodpercen ként több mint száz köbméter vizet kell a Tiszába ömlesztenie, s ehhez — ha a csatorna két végét nézzük: Dunaharasztinál, illetve Lakiteleknél — a szintbeli adottság megvan; az előbbinél száz, az utóbbinál 90—95 méter a tengerszint feletti magasság. Igen ám, csakhogy a haraszti kivételnél mintegy 20 méterrel magasabb Homokhátságon kell a csatornát átvezetni. Ez csak többszöri megemeléssel, s ezzel együtt zsilipeléssel lehetséges. Ami viszont villamos energiát vesz igénybe. Ám ezt az energiát a csatorna Tiszának lejtő szakasza, pontosabban az itt megépítendő vízierőmű termeli majd meg. Ebből a szempontból a csatorna „önellátó” lesz. Félkörívben Kecskemét körül kezdeti szakaszba — közli az osztályvezető. — Duna- harasztitól Sáriig elkészült az első 20 kilométeres szakasz, úgy 1948-ra. De nem a teljes, hanem a félszelvényen; vagyis mintha egy kétsávos útnak az egyik sávja készülne el. Megépült az 51-es műúton a végleges, a teljes szelvényt átívelő híd is. Másutt azonban csak ideiglenes fahidak készültek. A munka abbamaradt, egy évre rá a kész szakaszt csatlakoztatták a Dunavöl- gyi Főcsatornához, amelynek így növelték a vízhozamát, azaz E'ács-Ki.skun gazdaságai közvetve hasznát veszik a kezdeti csatornaépítésnek. Ezt a munkát folytatják Öntözés 300 A csatorna másik nagy feladata az öntözés teljes kiterjesztése lesz a Duna— Tisza közén. Ehhez mellék, csatornák, öntözőfürtök épülnek majd — Nagykátá- tói Kelebiáig. Hozzávetőleg 300 ezer hold öntözött területtel számolhatunk. Ebből mintegy kétharmad rész jut Bács-Kiskun gazdaságaira. A táj mezőgazdasági arculatának átalakítását, a futóhomok teljes felszámolását ez a mű tetőzi majd be. Kétirányú hajóforgalomra lesz mód a csatornán. Ha számításba vesszük, hogy jóval előbb kész lesz a már épülő Duna—Rajna- csatorna — amely folytonos víziutat teremt a La Manche-csatorna és a Fekete-tenger között —, akkor nem elképzelhetetlen, ha ma még utópisztikusnak tűnik is, hogy például Ja12 év múlva. Sáriig elkészí. tik a szelvény második felét, onnan a csatorna meredeken délnek fordul, Kunbaracsnál lép be megyénk területére, s Kerekegyháza, Jakabszállás, Kunszállás, Nyárlőrinc érintésé, vei Lakitelek tájékán éri el a Tiszát. Mintegy félkörívben tehát megkerüli a magaslaton fekvő megye- székhelyt. Ez az egyik. mel. lesieg a valószínűbb változat. A másik szerint a félkörív déli irányba megnyúlik, megközelítve Bocsát és Szánkót. Ezt azért vették számításba, mivel így a legkisebb domborzati bevágás mutatkozik. Hátránya, viszont, hogy mintegy 20 kilométerrel meghosszabbodik a csatorna. ezer holdon kabszállásról végig a víz hátán szállítsák Angliába a különböző mezőgazdasági termékeket, s onnan gépekkel, vagy más árukkal megrakva térjenek vissza a légpárnán sikló hajók. Városföld és Nyárlőrinc között — Kecskeméttől tíz kilométerre — 3,5 kilométer széles, nyolc kilométer hosszú tóvá szélesedik a csatorna. Egyik széle csak egy kilométerre lesz az E—5-ös műúttól. Egy részében halgazdaságokat rendeznek be, maga az egész vízfelület — nem sokkal lesz kisebb a Velencei-tónál — a vízdsportok céljaira szolgál, hátán suhogó vitorlásokkal, a partokon pedig színes campingtelepek- keL Két évtized múlva egy évszázados álom ölt testet a „homok folyójábán”. Hatvani Dániel A paprikarekord bumerángja Ez év őszén hiába ért el ismét világrekordot — holdanként 100 mázsa feletti termést — fűszer- paprikából a tompái Kossuth Tsz, nem sok örömét leli benne. A 140 holdas tábla szélén gőzölgő kazlakban áll a termés, kitéve máris a gyors enyészetnek. Holott a termés zömének már a szerződő vállalat, a szegedi paprikafeldolgozó udvarán kellene lennie. A szárító állványokon. A mostani áldatlan helyzet némiképp már a szerződéskor előre vetette árnyékát — noha erre akkor a tsz vezetői nem gondoltak. Tény, hogy a feldolgozó meglehetős kétkedéssel fogadta a gazdaság ajánlatát a kimagasló hozamot illetően, s holdanként csupán 75 mázsára volt hajlandó megállapodást kötni, mondván, hogy az átlagot ez is jócskán túlhaldja. A vállalat tehát 140-szer 75 mázsa össztermést vár a gazdaságtól, semmivel sem többet. Erre a meny- nyiségre készítette el az átvételi ütemezési tervet — a Kossuth Tsz vezetőinek, szakembereinek mellőzésével. Teljesen egyoldalúan. Ami szerint a paprikaszedésnek már augusztus 12-én meg kellett volna kezdődnie, s tartania kellene novemberben is meg egész hónapon át, sőt csak decemberben lenne esedékes átadni az utolsó 1100 mázsát! S ezzel szemben mi a való helyzet? Az, hogy a paprikát legkorábban augusztus utolsó napjaiban kezdték szedni, erősen válogatva így is, hiszen jórészt még csupa zöld volt a termés. Figyelembe véve, hogy itt nem a fényvisszaverő, gyorsan érlelő homokon termesztik a fűszernövényt. S aztán mostanra, október végére jórészt már be is kellett volna fejezniük a szüretet, hiszen közvetlenül érzékeljük az időjárás alakulását, s érzékeli főleg a fagyra roppant kényes paprika. Ily módon máris kirajzolódni látszik az idei gazdálkodás egén mintegy 800 ezer forintos veszteség, amely egyébként túl kicsi ahhoz, hogy megrázkódtasson egy olyan gazdaságot, mint a tompái Kossuth Tsz, de túl nagy ahhoz, hogy ne vegyék revízió alá azt a tervüket, miszerint jövőre 240, azt követően pedig 400 holdra növelik a fű- szerpaprika termőfelületét. S szerintünk is ajánlatos, hogy ne kövessék eredeti elképzelésüket. Tény, hogy a gazdaság- irányítás új rendszerében a tsz-ek is csak gazdasági eszközökkel vértezhetik fel magukat. Jelen esetben az segít, hogy a Kossuth Tsz igyekszik berendezkedni a paprika forrólevegős szárítására, s ezzel megszűnik a feldolgozó kénye-kedvére való kiszolgáltatottsága. Hogy más tekintetben a tsz- nek erre milyen lehetősége van, győzi-e munkaerővel — az már a konkrét vizsgálódás feladata. De a 800 ezer forint mindenesetre figyelmeztet. Ekkora összegből már kitelne egy kisebbfajta szárító alagút. —ni —el Villanymozdonyok a trópusra Expressz-tempó a bajai készülékgyárban Budavári Kurt az OVFH vízhasznosítást osztályvezetője elmondja: legalább 4— 5 zsilip megépítésére lesz szükség. Ezek 12 méter szélesek és 80 méter hosszúságúak lesznek. A homok miatt csak igen lapos meder képzelhető el, így a csa. torna víztükre 50 méternél szélesebb lesz. Az összbe- ruházási költségről még korai beszélni. A csatorna- ásás módját illetően két megoldás lehetséges: földkotró gépek alkalmazása, vagy pedig a hidromechani- zációs eljárás, ami azt jelenti. hogy a földet a talajvízzel együtt „kifúvat- ják” a meder helyéről. — Több mint húsz évvel ezelőtt, 1946 végén a csatornaépítés már eljutott a A vidéki iparfejlesztés megvalósulásának egyik példája lehetne a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékgyárában lejátszódó fejlesztés. A hajdani 150 munkást foglalkoztató fémipari üzem ezer munkással dolgozó villamosipari gyáregységgé nőtte ki magát. Jó tíz éve még az autójavítástól a permetezők előállításáig sok mindennel foglalkoztak itt. Az egyszerű gyártmányok helyét közben átvették a bonyolultabb megoldások. S végül az idén egy általános tisztítási folyamat zajlik le. Nemcsak abban az értelemben, hogy eltűnnek a műhelyekből a ruhatároló szekrények, mivel októberben már korszerű, egymillió forintos költséggel felújított öltözőt, fürdőt vehettek birtokukba a munkások. Hanem megrostálták a gvártmányaikat. Januártól felhagytak például a porszívók készítésével, s jövőre már az IKA- üUS-buszok lámpáinak elő- 'Utasával sem foglalkoznak. Körülbelül 1975-ig ki- lakúinak a profilváltozás- r» vonatkozó és a beruhá- -ási elképzelések. Ezekről !rdet-lődtünk Kővári József főmérnöktől. Csuklósok és mozdonyok — A felszabaduló kapacitással vasúti berendezése-1 két gyártunk, hogy kielégíthessük az igényeket — közölte. — A fénycsőarmatúrák, transzformátoros hegesztőgépek és egyéb konstrukciók helyett, a nevünknek megfelelően, valóban készülékeket állítunk elő. Az idén már 10 csuklós villamoshoz gyártottunk berendezéseket, jövőre pedig huszonötre szól a megrendelés. Ugyanakkor tíz darab, Kubába induló villanymozdonyhoz szállítottunk berendezéseket. A trópusi klíma miatt a legkülönlegesebb előírásoknak kellett megfelelni, a műanyagok felhasználásától a szigetelésig. A hazai vagy exportvonatoktól eltérő volt az alapozás, más minőségű a festés, s az ottani időjárás ellenállóbb galva- nikus bevonásokat tett szükségessé. A következő esztendőre összesen 150 villanv- és Diesel-mozdony készülékeinek az átadását vállaltuk. Öntöde a zöldben Mi gyártjuk a különféle szabályozókat, biztosítókat, pneumatikus készülékeket, amelyek a villanymozdonyok működését vezérlik, s mintegy 10—12 fajta elek- tropneumatikus szelepet. , De itt készülnek a nagyobb , I gyártmányok is, mint a vezető asztal, vagy a főáramú szekrény. — Ezek túlnyomórészt munka- és helyigényes gyártmányok. — Igen, akárcsak a mágneses kontaktorok, a sínfékek és az áramszedő karok, amelyeknek a készítését a jövőben szintén átvesszük. 1975-ig Bajára települ teljes egészében a budapesti készülékgyár. Ezért gyáregységünk további bővítése válik szükségessé. Megvásároltuk a helyi állami gazdaság központi épületeit. Két éven belül a volt méntelep helyén új csarnokot építünk. A tervek szerint Baja határában magasodik majd egy korszerű öntöde, amelynek a feladata könnyű és színes fémek öntése lesz a Ganz Villamossági Művek részére. Előzetesen mintegy 28 millió forintnyi összeget állapított meg a trösztünk a bővítésekre. 1970-ig körülbelül 8 millió forintot használunk fel egyebek között korszerűsítésre, további gépek beszerzésére. Kazánházat építünk például, hogy a jelenlegi üzemrészeinkben meghonosítsuk a központi fűtést. Klub, bölcsőde — A munkakörülmények 'aví+ásán túl gondoltak a • ^jnijs létesítményekre is? —- A jelenlegi állapot immár tarthatatlanná vált. Az egyes műhelyekben vannak például az öltözőszekrények. Rendkívül kényes készülékek gyártására rendezkedünk be, amelyeknek az alkatrészei közé egyetlen porszem sem juthat. Ennek megfelelően októberben 1500 személyes öltözőt és fürdőt adtunk át. Jut arra is, hogy az állami gazdaság irodaházában, amit 1972-ig veszünk át bölcsődét, klubhelyiséget, illetve orvosi rendelőt nyissunk. Természetesen számítunk arra, hogy a megfelelő munkakörülményeket, feltételeket megteremtve a termelékenység növekedése sem marad el. — A bonyolult készülékek egyedi gyártása feltételezi a műszaki- színvonal emelését. — Az idén 400 féle terméket állítunk elő. Ez a szám átmenetileg csökken, de később gyarapodni fog, mivel a nagy sorozatok helyett a kisebb szériák kerülnek előtérbe. Ezt a szemléletet át kell élniük a műszakiaknak. Fontosabbakká válnak egyebek közt a laboratóriumi vizsgálatok eredményei. Augusztusban át is adtuk rendeltetésének az új vegyész laboratóriumunkat. ahol a rétegvastagságtól kezdve a hatóanyagokon át egészen a festékek keveréséig segíti munkánkat az elemzés. Halász Ferenc Világszerte nagy érdek^dést váltott ki a szakemberek köré. ben egy új magyar találmány. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat terméke: az eröművl hldropncumatikus pernyeleválasztó berendezés. Jelentősége, hogy a régi berendezés vízmennyi, »égének csak az egyhatodát fogvasztja. Több ország külkereskedelme iratkozott fel a megrendelők közé.
