Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
Korszerű palackozó épül Kecskeméten A MONIMPEX és a mezőgazdasági üzemek együttműködésével Befejezte munkáját az országgyűlés nyereségéből a befektetések és a palackozásra átadott saját bortermés arányában részesülnek, megteremtődik a közvetlen érdekeltség, ami elősegíti egyúttal a gazdaságos üzemeltetést is. A népgazdaság szempontjából ez azért is jelentős, mert a palackozás elősegíti a biztonságos külföldi értékesítést K. S. tatlan a híd védőitől. S az egész környék lakosságáétól. A híd áll, s tőle néhány száz méterre egy volt háromemeletes épület romokban hever. Ez volt a magyar erőmű. Magyar berendezések és .magyar szakemberek segítségével épült, 1959 és 1962 között. A 3-as katonai körzet energetikai rendszerének központja volt. Az erőmű egyik mérnöke Do Duy Lien Magyarországon tanult, mindmáig kifogástalanul beszél magyarul. Hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségére készültek az erőmű dolgozói (mire kiterjed az amerikaiak figyelme), amikor először támadtak rájuk. Az azt követő hónapokban elszabadult a pokol. Volt olyan nap, amikor tizenháromszor támadtak, s a későbbiekben is, amíg el nem pusztították az amerikaiak. Legalább ők azt gondolták. Zuhog a trópusi eső, amikor a szürkületben meglátogatjuk az erőművet Do Cank igazgatóhelyettes kíséretében. Mondom tolmácsomnak — tévedés történt. Azt fordította nekem: — dolgozik az erőmű, ö a megszokott vietnami mosollyal nyugalomra intett. De Chan zseblámpával vju (Folytatás az 1. oldalról) mennyi ágazatát érintették. Arra törekedtünk, hogy tevékenységünk a kormány útmutatásának megfelelően a társadalom előtt álló legfontosabb feladatok megoldását szolgálja, a fontosabb gazdasági kérdésekre koncentrálódjon. Folyamatosan vizsgáltuk az építőipar fejlesztésére hozott határozatok végrehajtását. — A rohamosan növekvő ipari termelés fokozott igényeket támasztott a közlekedéssel szemben. Vizsgálataink során azokat a tartalékokat kerestük, melyek kiaknázásával minimális anyagi ráfordítással is jelentősen segíteni lehet a szállítási gondokon. Vizslágít lábunk elé. Síneken, törmelékeken bukdácsolunk, majd egy rozzant vaslépcsőn lefelé ereszkedünk. Egyszerre csak fényt látunk és zakatoló turbinát. A lerombolt erőmű él: lényegeDen a föld alatt. Amit meg tudtak menteni, levitték a föld alá. Erre semmilyen utasítást, parancsot nem kaptak, önként vállalták. Az ő erőművükről van szó. S ez az erőmű nem adja meg magát. Hogy is mondta az egyik munkás? „Ránk tudják kényszeríteni, hogy nehéz legyen az életünk, hogy mindenért kétszer annyit kelljen dolgozni, de megállni nem fogunk...” Micsoda iszonyatos dac, gyűlölet, elszántság tüzeli őket. Soványak, elnyúzot- tak, de mégis olyan erő árad belőlük, hogy az embernek összeszorul a torka, ha rájuk néz és nehezen talál szavakat, ha velük beszél. Bokáig áll a vízben az egyik munkás. Közvetlen szavakkal méltatja népeink barátságát. Arról beszél, hogy nem hagyják el, védik az erőművet, a magyar erőművet — az utolsó leheletükig. Király Ferenc gáltuk a termelőszövetkezetek anyagi, műszaki ellátottságát és rámutattunk a géppark strukturális aránytalanságaiból, a járulékos és kapcsolódó beruházások megvalósításának elmaradásából származó problémákra. Felhívtuk a figyelmet a melléküzemági tevékenységben rejlő tartalékokra. — A szervezet társadalmi jellegéből fakad az a törekvésünk, hogy minden eddigi ellenőrző szervnél többet foglalkozzunk a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló gazdasági, szociális, kulturális célok megvalósulásával. Így például a 15 éves lakásfejlesztési terv végrehajtásának ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a lakásépítések zömmel a községekben. történnek, ezért a városi rendkívül kedvezőtlen lakásellátottság lassúbb ütemben javul a távlati tervben előirányzottnál. Sokhelyütt kihasználatlan még a házgyárak kapacitása, s nem javult lényegesen az építkezéssel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás és az anyagellátás sem. — Vizsgáljuk a javítószolgáltató hálózat helyzetét, mert a hozzánk érkezett jelzések szerint az árutermelés nagyobb jövedelmezősége a javító-szolgáltató tevékenység bővítését gátolja. Ez a lakosság ellátása szempontjából megengedhetetlen. — A szociális, kulturális, egészségügyi ágazatokat vizsgálva például olyan tapasztalatra jutottunk, hogy a támogatást, a szociális juttatásokat sok esetben nem a legrászorultabbak kapják. Felmérésünk szerint az utóbbi tíz évben a dolgozó anyák 60 százaléka egyszer sem vette igénybe a kedvezményes üdülést Az ezekben a témákban végzett vizsgálataink tapasztalatai azt mutatják, hogy célszerű felülvizsgálni a béren kívüli juttatások körét. — A lakosságtól a bizottságainkhoz évente csaknem tízezer bejelentés, panasz érkezik. Ezek a jelzések arról is információt nyújtanak, hogy a lakosság miként vélekedik egyes állami intézkedésekről, a közélet tisztaságáról, az állami szervek és a lakosság kapcsolatáról. A lakosságtól érkezett közérdekű bejelentés hívta fel a népi ellenőrzés figyelmét például arra, hogy az illetékes szervek közömbössége miatt jelentős összegű állami bevételtől esünk el. — Ismeretes, hogy az utóbbi időben megnőtt az ingatlanok iránti kereslet, amit egyesek úgy használnak ki, hogy földjeiket parcellázzák és magas áron értékesítik. Az így szerzett, nem egyszer milliós jövedelem után azonban adót nem fizetnek. Pedig a vonatkozó rendelet szerint a mezőgazdasági ingatlanok parcellázása útján elért jövedelemtöbblet progresszív jövedelemadózás alá esik. Ez a rendelkezés azonban elsikkadt a bürokrácia útvesztőjében. — A bejelentések és panaszok vizsgálata — a konkrét ügyeken túl — arra is választ ad, hogy az állami szervek hogyan intézik a dolgozók ügyeit Az utóbbi időben végzett vizsgálatok már az államigazgatási munka erős javulásáról adnak számot. Dr. Dabrónaki Gyula végezetül kifejtette, hogy a népi ellenőrzés intézménye a 11 évvel ezelőtt meghatározott alapelveknek megfelelően fejlődött. A népi ellenőrzés a szocialista demokratizmus terméke, kiszélesíti annak lehetőségét, hogy a dolgozó tömegek az államigazgatás, a gazdálkodás fejlődésében tevékenyen közreműködjenek, tapasztalatokat szerezzenek, ámi nem nélkülözhető a szocializmus építésében. E gondolatok jegyében kérte a népi ellenőrzés eddigi munkájáról szóló beszámolója és a módosító javaslattal együtt a népi ellenőrzésről szóló új törvényjavaslat elfogadását. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét követően dr. Bartha János, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagja a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Az ebédszünet után az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját, folytatódott a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat vitája. Ennek során felszólalt Orosz Ferenc Szabolcs-Szatmár megyei, Erdélyi Sándor Borsod megyei, valamint dr. Mátay Pál Fejér megyei, Varga Illés Szolnok megvei képviselő, dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, Molnár József Komárom megyei és dr. Lukács János Baranya megyei képviselő. Ezután szünet következett, majd Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az elnök dr. Dabrónaki Gyula államtitkárnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének adta meg a szót, aki válaszolt a felszólalásokra. A törvényjavaslat elfogadása után az interpellációk következtek. Interpellált Németh Imre Borsod megyei, Kocsis József Győr- Sopron megyei, Csörgits József Zala megyei, Molnár István budapesti képviselő. Az interpellációkra Veres József munkaügyi miniszter és Dégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke válaszolt. Ezután Kállai Gyula elnöki zárszavával véget ért az ország- gyűlés háromnapos ülésszaka. Borexportunk az utolsó nyolc évben számottevően emelkedett 1960-ban 510 ezer hektolitert, 1967-ben pedig már csaknem 671 ezer hektolitert szállítottunk külföldre. Nagymértékben megváltozott a hordós és palackozott áru exportaránya is. 1960-ban a leszállított palackozott bor mennyisége alig haladta meg a 32 ezer hektolitert, tavaly pedig már fölötte volt a 206 ezer hektoliternek. A szocialista országokkal 1970-ig kötött hosszúlejáratú egyezmények szerint szőlőlével együtt, mintegy 900 ezer hektoliter áru eladása várható. 1975-ig az előzetes tervegyeztető tárgyalások információi szerint a Szovjetunió 1 millió, a Német Demokratikus Köztársaság 300 ezer hektoliter átvételét tartja lehetségesnek, ezen belül erőteljesen igényelve a palackozott borokat Tőkés országokba átlag alig több mint 100 ezer hektolitert szállítunk. Ez a mennyiség a következő években sem emelkedik számottevően. Nagyrészt csemegekor A Külkereskedelmi szakemberek szerint 1975-ben mintegy 1 millió 700 ezer hektoliter bor elhelyezésére van lehetőség a környező országokban, amelynek zöme palackozott bor lesz. Legnagyobb vevőnk a Szovjetunió. A szocialista országokba irányuló borexportunk állami támogatását meg lehet szüntetni, ha elérjük a 60 százalékos palackozási arányt. Jelenleg aránylag kis teljesítményű palackozóink vannak, s ezért szükség lenne egy olyan modem üzem létesítésére, amelynek évi teljesítménye 30 millió palack. Figyelembe véve a piaci igényeket, ennek a mennyiségnek mintegy 80 százaléka csemege- és aromásított bor lenne. Százmilliós beruházás Az új palackozót egybehangzó vélemény szerint Kecskeméten szükséges felépíteni, ezzel lehetőség nyílik az aUoidi tömegborok gazdaságos felhasználására és értékesítésére. A százmillió forintos beruházás megvalósítására megtörténtek az előkészületek. Tekintettel a nagy összegre, indokoltnak tartják a szőlő, bor termelésében, feldolgozásában, értékesítésében érdekelt hatóságok, vállalatok összefogását Az összeg mintegy felét a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat saját fejlesztési alapból fedezi. A számítások szerint a vállalkozás rendkívül gazdaságos, hiszen a beruházási befektetés két év alatt, a szükséges forgóalappal — ami körülbelül 50 millió forint — növelt befektetés pedig három év alatt megtérül. Az ütemezés szerint a 210 ezer hektoliter évi kapacitású palackozó műszaki tervezése még az idén megindul, jövőre pedig megkezdik az építkezést. 1971-ben az üzem egyrésze működni fog. Elkészült a javaslat A MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben elkészítette a javaslatot a palackozó építésére. A Külkereskedelmi Vállalat és a gazdaságok együttműködésével lehetővé válik az elképzelés gyorsabb megvalósítása. Mivel a vállalkozás résztvevői az üzem Haláimadarak. Támadó helikopterek a dzsungel felett. hagyta ott a tüzelőállást, szolgálnak. Legalább ilyen Ügy fogalmaztam; kato- bátrak és hősök a közeli nák. De Vietnamban ez a falu női önvédelmi ala- szó nem csupán azokra ér- kulatának tagjai. Az ő éle- tendő akik az egységben tűk és harcuk elválasztha-
