Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
1908. oKtooer 18, péntek 5. oldal Az iskola és a csapat bújtatva áll meg az autóbusz a homok- mégyi általános iskola előtt, jókedvűen szökdécselnek le róla a gyerekek. — A kétszázötven tanulónak csaknem fele a szállásokról jár be, Alsómégy- ről, Hüyéről, Mácsáról, Halomról — mondja lakatos Ferenc igazgató. — Nálunk már évek óta minden felsőtagozatos tanuló szak- rendszerű oktatást kap, sőt az alsótagozatosok is mind a központi iskolába járnak, kivéve az alsómégyieket. — A szállásiak pálya- 0 választásán is meglátszik a körzetesítés eredménye ? — Teljességgel elmosódtak a határok a községiek és a szállásiak között. A régi osztatlan iskolákból elvétve akadt továbtanu- ló, most év végén a nyolcadikosok kilencven százaléka szakmunkásnak jelentkezett vagy középiskolába. A gimnázium iránt viszonylag megcsappant az érdeklődés, általában csak a kitűnő, jeles és az erős négyes rendűek kérik a felvételüket. Annál népszerűbbek a technikumok, az ipar, főként a vasas szakmák, és ami különösen örvendetes, lassan a mező- gazdaság is. A lányok baromfitenyésztőnek, a fiúk gépszerelőnek jelentkezhetnek. — Mivel magyaráz- 0 ható az érdeklődésnek ez a szerencsés fordulata? — A családi körben közvetlenül tapasztalhatják, hogyan növeli az életszínvonalat a nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése, ami remélhetőleg méginkább meggyorsult most, a négy tsz egyesítése után. Természetesen a pedagógiai munkában is mindent megteszünk, hogy reális irányba tereljük a gyerekek figyelmét. Nagyon fontos, hogy a szülőket is meggyőzzük, ezért a szállásokon is rendszeresen tartunk szülői értekezletet. Nagyon jók Homokmégy kapcsolatai a kalocsai mezőgazda- sági technikummal. Tanáraik a tsz-eknek is adnak szaktanácsokat, nálunk is többször tartottak már bemutató foglalkozást, és megbeszélték nevelőinkkel, hogyan lehetne minél zökkenőmentesebbé tenni az általános és középiskola közti átmenetet. * j) irisi Ferenc csapat- vezető tanárt az iskola úttörőéletéről kérdeztük: — Legfőbb nehézségünk a helyhiány, zsúfolt az iskola. Külön úttörőszoba nincs, az osztályokban pedig délután is tanítás folyik. Ennek ellenére a csapat nyolcvan százaléka sikerrel vett részt tavaly a próbamozgalomban, harmincötén szerezték meg az Ifjú egészségőr címet, minden évben 15—20 gyereket őrsvezető képző táborba küldünk. — A szállásiak be- 0 kapcsolása a csapat életébe külön gondot jelenthet ... — Szerencsére sikerült önállóságra nevelni őket annyira, hogy otthon, felügyelet nélkül megtartják az őrsi foglalkozásokat. Az Október 25—26. Vili. Bács-Kiskun megyei orvosnapok Megyénk orvosainak tu-1 dományos seregszemléjét, a már hagyományossá vált ( Bács-Kiskun megyei orvosnapokat október 25—26- án rendezik meg Kecskeméten, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában. Az orvosok tanácskozásának ünnepélyességét ezúttal az is emeli, hogy a 600 éves évfordulóját ünneplő város, Kecskemét az értekezletek szállásadója. A megye orvosadnak aktivitására jellemző, hogy az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete Bács- Kiskun megyei Tudományos Bizottságához 44 tudományos értekezést jelentettek be. Az idén az orvosnapok tudományos előadásainak fő témája a sepsis-asepsis lesz. egy szálláson lakókat azonos őrsbe osztottuk be. — A homokmégyi • iskola híres takarékossági mozgalmáról sok jót hallottunk. — Nyolcvannégyezer forintnyi bélyegünk volt a múlt évben. A gyerekek nagy szorgalommal gyűjtik a pénzt a tavaszi országjáró kirándulásokra és a nyári táborozásra, igyekezetük az őszi mezőgazdasági munkák során is meglátszott. Nagyon elégedett volt velük a Kalocsai Állami Gazdaság. Az országjáró kirándulásokat úgy szervezzük, hogy mire elvégzik a tanulók a felsőtagozat négy osztályát, megismerhessék hazánk négy nagy tájegységét. — Kulturális és sport- 0 tevékenységre milyen lehetőségek vannak? — A helyszűke erősen gátol bennünket, de jól együttműködünk a művelődési házzal. A gyermek- tánocsoportban mintegy negyven gyerek vesz részt, nem merülnek feledésbe tehát a község híres hagyományai. A sporthoz sem hiányzik a kedv, labdarúgó-, kézilabda-, torna-, asztalitenisz- és sakkszakosztályunk szépen dolgozik. Csak legalább egy tornatermünk lenne... Sz. J. Türingiai utazás Tanulságok Sokat beszélgettem a látottakról. Vélemények sokaságát gyűjtöttem össze jegyzetfüzetemben. Több Legtöbb szó a szállításról és a csomagolásról esett. Ez már régi, évek óta visszatérő gond. A tetkülkereskedelmi vállalat szetős, általában kiváló miszőlőre. A magyar és a külföldi szakemberek szerint „eljárt felette az idő”. Olyan véleményeket is hallottam, hogy nincs értelme vezetőjével cseréltük ki ta- nőségű magyar áruk „tá- ezt a fajtát szerepeltetni, mi ügyes ötlet Erfurt főterén. Felfújható műanyagraktár, amelyben jelenleg is árusítanak. pasztalatainkat. Nincs arra lalása” nincs összhangban hiszen egyre szűkebb a piamód, hogy valamennyi vé- a tartalommal. Előfordult ea, csak a legnagyobb ne- leményt tolmácsoljak, ezért az is, hogy az áru szállítás hézségek árán lehetett elinkább összegezésre tőre- közben tönkrement. kedtem, néhány fontosabb megállapítást kötöttem csokorba. Műszaki propaiaidahónap az építőipari vállalatnál Tegnap délután megnyitották a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat központjában a műszaki tájékoztató és propagandahónapot. A rendezvény célja: az építőipari dolgozók minél szélesebb körében tudatosítani azokat a tennivalókat, amelyek szükségesek az új vállalati gazdálkodási rendszer folyamatos megvalósításához. Megnyitó beszédet Szakáll János szb-titkár mondott, majd K. Szabó Kálmán, a műszaki fejlesztési osztály vezetője méltatta a propagandahónap jelentőségét. Annak időtartama alatt műszaki könyvekből kiállítás, vásár is lesz a központi irodaház előcsarnokában, valamint vándor- kiállítás a vállalat hat kecskeméti nagyobb építkezésének telepén, illetve a bajai, kalocsai, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi építésvezetőségeinél. A tájékoztató és propagandahónap végén megrendezik az újítók és a kiváló dolgozók ankétjét. Vonatkozik ez az exportált borok palackozására is. A címkék elavultak, a csomagalás korszerűtlen. A német üzleteikben számos adni az utóbbi években. Hazánk egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársasággal, amely jelenleg is második legnagyobb külbor között válogathatnak a kereskedelmi partnerünk. vevők, de sok esetben befolyásolja őket az igényteElőreláthatólag jövőre 19— 20 százalékkal több árut len palackozás. A magyar cserélünk ki, mint ameny- borok jó minőségűek, de a nyit eredetileg terveztünk túlságosan szerény külső az NDK-vaj kötött szerzőnem segíti elő a piac bő- désben. Az erfurti kiállítás vítését. Az egyik holland üzlet- megerősödését, ember szerint, akivel e té- Mindezt az is mákról, beszélgettünk, a jobb csomagolás, ahogy ő mondta, a is segítette a kapcsolatok lehetővé tette, hogy a szocializmust vagy építő német állam rendkí- jkocr- vül sokat fejlődött az utób- szerű köpeny” sokat segí- hi években. Jelentős előrehaladást ért el a mezőgazdaság korszerűsítésében, valamint az iparfejlesztésben. Ipari bruttó termelését tekintve Európában már az ötödik helyet fogtene a piacszerzésben. A korszerűség abban Is megnyilvánul, hogy a mai igényeknek megfelelő zöldség- és gyümölcsféleségeket keresik. Magam is hallót- , ». , tarn számos megjegyzést az ' ía Izsáki Állami Gazdaság által bemutatott Sárfehér (Vége.) Kereskedő Sándor Tanácskoztak a jogászok Tegnap ülést tartott a Kecskemét—Kiskunfélegyháza Környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségének jogi bizottsága. Kürtősi Károly, a bizottság elnöke előterjesztést tett a «zövetség alapszabályainak módosítására. A változtatást az új tsz-törvény életbelépése indokolja. Utána élénk vita alakult ki a tsz- ek belső ellenőrzésének megszilárdításáról. a hegyekben, vagy a végtelen tundrán lepett meg! letkezett és tombolása csak fokozódott. Még gondolni sem lehetett arra, hogy visszatérjenek a táborba. füstölt. Sötétedett. A hó- dik..: A mén felkapta a vihar változatlanul torn- fejét, a hegyekre pislán- bolt. tott, s riadtan felhorkant. Nem látni semmit, a szél. — Lefekszünk, Pétya? A sátorponyvát meglobog- zúgás elnyom minden han— Lefekhetünk. így az tatta a szél. E ekkor Hva- got, a sűrű levegő csípős idő is gyorsabban szalad. taj-Muha megértette: hóvi- hideget lehet. Kigöngyölték a hálózsá- har közeledik. Felemelte a felderítőik a sátorban kokat, belemásztak, egy- fegyverét és háromszor a ültek és tréfákkal próbál- máshoz bújtak és a gono- levegőbe lőtt. A felderítők iák elűzni aggodalmukat. A szül zúgó szél zenéjére körülnéztek, majd integet- sátor remegett, ponyváját gyorsan elaludtak. tek feléje és a sátorhoz siDe mi most egy időre ettek: nyomban tudták, elhagyjuk az alvókat és miről van szó. Luka Lu- visszatérünk a táborba. kies pedig gyorsan lekapElsőnek Hvataj-Muha fi- ta magáról a vízhatlan kö- gyelt fel az erősödő szél- penyt, s elvörösödve azizlobogtatta, labdává fújta a szél, s mintha fel akart volna szállni a magasba. — Mi van a lovakkal, Luka Lukács? — kérdezte Uszkov hangosan, csakhogy mondjon valamit. Közben _ Itt éjszakázunk, Pé- re- Ellátta abrakkal a lo- gálámtól, a ládáknak esett. t ya. Ahogy mondani’ szó- vakat. leült a sátor elépi- Ügyesen felkapta őket és hTán^”két^tóreuWa'/gonAt. I-..- .. dőlt, s félt kimondani gyötrő gondolatait. Állnak ... Már megÄCSOkás, alszunk rá egyet. Az- henni, s fütyörészve né- átrakta egy másik helyre. valamit kigontán majd dőlünk... IX. FEJEZET, amelyben e regény fő ese35. Nézd csak, Pétya. Egy megperjselődött ág... Hátha ez az ág, amelyet Ivanov tartott, amikor Szpe- ranszkijt kereste itt? Itt vannak a nyomok is... A barlang kis idő múlva lejteni kezdett. Aztán elkeskenyedett és — állj! Nincs tovább. Előttük hatalmas gránittömb. — Kész! Minden világos, ményei kezdődnek. — A Pétya! Túl a kőfalon van ménes eltűnik. Farkasok. Szperanszkij sírja. Semmi — A katasztrófa kezdete._______ _______ _______ t öbbet nem tudunk meg Am reggel semmit sem és csodálkozva felhúzta a det, a sátrat, a széltől cső- egyszer nem bujkált gúróla. Szörnyű halál! sikerült kigondolniuk. A szemöldökét. A hegylánc móba verődött lovakat, az ny°f mosoly, bajsza lefityPétya hallgatott, levette hóvihar nem csendesült. csúcsáról tejfehér köd go- egész világot ellepte a hó. sapkáját, s kis Ideig úgy Még gondolni sem lehe- molygott gyorsan lefelé. Eleinte puha, szinte meleg állt a néma fal előtt, mint- tett arra, hogy elhagyják Mintha valaki sűrű tejfölt pelyhekben hullott, de azha sír előtt állna. a barlangot. Szerencsére öntött volna a fekete hegy- tán szélroham támadt, Visszafordultak. Odakint elég meleg volt idebent, csúcsokra, s az most lefe- majd egy másik és a ha- __ tombolt a szél. A hó ve- Huzatot nem éreztek és ez lé csorogna és vastag fe- vat mintha kicserélték vol- kai? szettül keringett és ügy megint csak azt bizonyította, hér takaróval borítaná be na. Száraz, szúrós, fagyott betakarta a szakadékot, hogy a barlang zsákutca- a sziklákat... Most azon- szemcsékben esett. Tíz perc hogy még a szemközti fa- ban végződik és más kijá- ban onnan fentről, a fe- sem telt bele és már teljes lat sem lehetett látni. Hó- rata nincs. hér ködfüggönyt megelőz- erejéből tombolt a hóvizegette a közeli hegyeket. A súlyos málhák és ládák Uszkov, Orocsko és Fiszun egymás után kerültek rá _ m ég reggel elmentek fel- a sátor szélére, lepréselve , ,/Á felé a patak mentén, s egy a ponyvát. A sátrat most sz°htak az ilyesmit ^ fél kilométernyire a sá- megbízható kerítés vette ro,"na;k 1118 lűeiS, aztan le- tortól a homokban turkál- körül. tak. Hvataj-Muha hirtelen Alig értek a felderítők abbahagyta a fütyörészést a táborba, amiakor a föl- Ravaszkás szemében ez fekszenek... A hó alá/ mint a kúszó cédrus ... tyedt, arca megnyúlt. Egy ideig kotorászott maga körül. — Elemózsiát vittek, nem vittek maguk- - motyogta. Nyomasztó hallgatásban telt el a nap, majd az éjszaka is. A hóvihar váltovagy iái sem íeucicu MUU, tata muvo. n -tn «tíihninaaMvihar... Vad októberi hó- Lassan telt a nap. Lju- ve hideg szélroham csapott har. Jaj a vándornak, akit z “ n e vel uunongorr. fergeteg.,. Hirtelen ke- bimov szinte állandóan le. Első, második, barma* a hirtelen támadt hóvihar (Folytatjuk.)