Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

1908. oKtooer 18, péntek 5. oldal Az iskola és a csapat bújtatva áll meg az autóbusz a homok- mégyi általános iskola előtt, jókedvűen szökdé­cselnek le róla a gyerekek. — A kétszázötven tanu­lónak csaknem fele a szál­lásokról jár be, Alsómégy- ről, Hüyéről, Mácsáról, Halomról — mondja laka­tos Ferenc igazgató. — Ná­lunk már évek óta minden felsőtagozatos tanuló szak- rendszerű oktatást kap, sőt az alsótagozatosok is mind a központi iskolába járnak, kivéve az alsómégyieket. — A szállásiak pálya- 0 választásán is meglát­szik a körzetesítés ered­ménye ? — Teljességgel elmosód­tak a határok a községiek és a szállásiak között. A régi osztatlan iskolákból elvétve akadt továbtanu- ló, most év végén a nyol­cadikosok kilencven szá­zaléka szakmunkásnak je­lentkezett vagy középisko­lába. A gimnázium iránt viszonylag megcsappant az érdeklődés, általában csak a kitűnő, jeles és az erős négyes rendűek kérik a felvételüket. Annál népsze­rűbbek a technikumok, az ipar, főként a vasas szak­mák, és ami különösen örvendetes, lassan a mező- gazdaság is. A lányok ba­romfitenyésztőnek, a fiúk gépszerelőnek jelentkezhet­nek. — Mivel magyaráz- 0 ható az érdeklődésnek ez a szerencsés fordu­lata? — A családi körben köz­vetlenül tapasztalhatják, hogyan növeli az életszín­vonalat a nagyüzemi me­zőgazdaság fejlődése, ami remélhetőleg méginkább meggyorsult most, a négy tsz egyesítése után. Termé­szetesen a pedagógiai mun­kában is mindent megte­szünk, hogy reális irány­ba tereljük a gyerekek fi­gyelmét. Nagyon fontos, hogy a szülőket is meg­győzzük, ezért a szálláso­kon is rendszeresen tartunk szülői értekezletet. Nagyon jók Homokmégy kapcsola­tai a kalocsai mezőgazda- sági technikummal. Taná­raik a tsz-eknek is adnak szaktanácsokat, nálunk is többször tartottak már be­mutató foglalkozást, és megbeszélték nevelőinkkel, hogyan lehetne minél zök­kenőmentesebbé tenni az általános és középiskola közti átmenetet. * j) irisi Ferenc csapat- vezető tanárt az is­kola úttörőéletéről kérdez­tük: — Legfőbb nehézségünk a helyhiány, zsúfolt az iskola. Külön úttörőszoba nincs, az osztályokban pe­dig délután is tanítás fo­lyik. Ennek ellenére a csa­pat nyolcvan százaléka si­kerrel vett részt tavaly a próbamozgalomban, har­mincötén szerezték meg az Ifjú egészségőr címet, minden évben 15—20 gye­reket őrsvezető képző tá­borba küldünk. — A szállásiak be- 0 kapcsolása a csapat éle­tébe külön gondot je­lenthet ... — Szerencsére sikerült önállóságra nevelni őket annyira, hogy otthon, felü­gyelet nélkül megtartják az őrsi foglalkozásokat. Az Október 25—26. Vili. Bács-Kiskun megyei orvosnapok Megyénk orvosainak tu-1 dományos seregszemléjét, a már hagyományossá vált ( Bács-Kiskun megyei or­vosnapokat október 25—26- án rendezik meg Kecske­méten, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának szék­házában. Az orvosok ta­nácskozásának ünnepélyes­ségét ezúttal az is emeli, hogy a 600 éves évforduló­ját ünneplő város, Kecske­mét az értekezletek szállás­adója. A megye orvosadnak ak­tivitására jellemző, hogy az Orvosegészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Bács- Kiskun megyei Tudomá­nyos Bizottságához 44 tu­dományos értekezést jelen­tettek be. Az idén az or­vosnapok tudományos elő­adásainak fő témája a sepsis-asepsis lesz. egy szálláson lakókat azo­nos őrsbe osztottuk be. — A homokmégyi • iskola híres takarékos­sági mozgalmáról sok jót hallottunk. — Nyolcvannégyezer fo­rintnyi bélyegünk volt a múlt évben. A gyerekek nagy szorgalommal gyűjtik a pénzt a tavaszi országjá­ró kirándulásokra és a nyári táborozásra, igyeke­zetük az őszi mezőgazdasá­gi munkák során is meg­látszott. Nagyon elégedett volt velük a Kalocsai Ál­lami Gazdaság. Az ország­járó kirándulásokat úgy szervezzük, hogy mire el­végzik a tanulók a felső­tagozat négy osztályát, megismerhessék hazánk négy nagy tájegységét. — Kulturális és sport- 0 tevékenységre milyen lehetőségek vannak? — A helyszűke erősen gátol bennünket, de jól együttműködünk a művelő­dési házzal. A gyermek- tánocsoportban mintegy negyven gyerek vesz részt, nem merülnek feledésbe tehát a község híres ha­gyományai. A sporthoz sem hiányzik a kedv, labdarú­gó-, kézilabda-, torna-, asz­talitenisz- és sakkszakosz­tályunk szépen dolgozik. Csak legalább egy torna­termünk lenne... Sz. J. Türingiai utazás Tanulságok Sokat beszélgettem a lá­tottakról. Vélemények so­kaságát gyűjtöttem össze jegyzetfüzetemben. Több Legtöbb szó a szállítás­ról és a csomagolásról esett. Ez már régi, évek óta visszatérő gond. A tet­külkereskedelmi vállalat szetős, általában kiváló mi­szőlőre. A magyar és a kül­földi szakemberek szerint „eljárt felette az idő”. Olyan véleményeket is hal­lottam, hogy nincs értelme vezetőjével cseréltük ki ta- nőségű magyar áruk „tá- ezt a fajtát szerepeltetni, mi ügyes ötlet Erfurt főterén. Felfújható műanyagraktár, amelyben jelenleg is árusítanak. pasztalatainkat. Nincs arra lalása” nincs összhangban hiszen egyre szűkebb a pia­mód, hogy valamennyi vé- a tartalommal. Előfordult ea, csak a legnagyobb ne- leményt tolmácsoljak, ezért az is, hogy az áru szállítás hézségek árán lehetett el­inkább összegezésre tőre- közben tönkrement. kedtem, néhány fontosabb megállapítást kötöttem cso­korba. Műszaki propaiaidahónap az építőipari vállalatnál Tegnap délután megnyi­tották a Bács megyei Álla­mi Építőipari Vállalat köz­pontjában a műszaki tájé­koztató és propagandahó­napot. A rendezvény cél­ja: az építőipari dolgozók minél szélesebb körében tudatosítani azokat a ten­nivalókat, amelyek szük­ségesek az új vállalati gaz­dálkodási rendszer folya­matos megvalósításához. Megnyitó beszédet Sza­káll János szb-titkár mon­dott, majd K. Szabó Kál­mán, a műszaki fejlesztési osztály vezetője méltatta a propagandahónap jelentősé­gét. Annak időtartama alatt műszaki könyvekből kiállítás, vásár is lesz a központi irodaház előcsar­nokában, valamint vándor- kiállítás a vállalat hat kecskeméti nagyobb épít­kezésének telepén, illetve a bajai, kalocsai, kiskun­félegyházi és kiskunhalasi építésvezetőségeinél. A tájékoztató és propa­gandahónap végén meg­rendezik az újítók és a kiváló dolgozók ankétjét. Vonatkozik ez az expor­tált borok palackozására is. A címkék elavultak, a csomagalás korszerűtlen. A német üzleteikben számos adni az utóbbi években. Hazánk egyre szorosabb­ra fűzi a kapcsolatot a Né­met Demokratikus Köztár­sasággal, amely jelenleg is második legnagyobb kül­bor között válogathatnak a kereskedelmi partnerünk. vevők, de sok esetben be­folyásolja őket az igényte­Előreláthatólag jövőre 19— 20 százalékkal több árut len palackozás. A magyar cserélünk ki, mint ameny- borok jó minőségűek, de a nyit eredetileg terveztünk túlságosan szerény külső az NDK-vaj kötött szerző­nem segíti elő a piac bő- désben. Az erfurti kiállítás vítését. Az egyik holland üzlet- megerősödését, ember szerint, akivel e té- Mindezt az is mákról, beszélgettünk, a jobb csomagolás, ahogy ő mondta, a is segítette a kapcsolatok lehetővé tette, hogy a szocializmust vagy építő német állam rendkí- jkocr- vül sokat fejlődött az utób- szerű köpeny” sokat segí- hi években. Jelentős előre­haladást ért el a mezőgaz­daság korszerűsítésében, valamint az iparfejlesztés­ben. Ipari bruttó termelé­sét tekintve Európában már az ötödik helyet fog­tene a piacszerzésben. A korszerűség abban Is megnyilvánul, hogy a mai igényeknek megfelelő zöld­ség- és gyümölcsféleségeket keresik. Magam is hallót- , ». , tarn számos megjegyzést az ' ía Izsáki Állami Gazdaság ál­tal bemutatott Sárfehér (Vége.) Kereskedő Sándor Tanácskoztak a jogászok Tegnap ülést tartott a Kecskemét—Kiskunfélegy­háza Környéki Mezőgazda­sági Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Cso­portok Területi Szövetsé­gének jogi bizottsága. Kür­tősi Károly, a bizottság elnöke előterjesztést tett a «zövetség alapszabályainak módosítására. A változta­tást az új tsz-törvény élet­belépése indokolja. Utána élénk vita alakult ki a tsz- ek belső ellenőrzésének megszilárdításáról. a hegyekben, vagy a vég­telen tundrán lepett meg! letkezett és tombolása csak fokozódott. Még gondolni sem lehe­tett arra, hogy visszatér­jenek a táborba. füstölt. Sötétedett. A hó- dik..: A mén felkapta a vihar változatlanul torn- fejét, a hegyekre pislán- bolt. tott, s riadtan felhorkant. Nem látni semmit, a szél. — Lefekszünk, Pétya? A sátorponyvát meglobog- zúgás elnyom minden han­— Lefekhetünk. így az tatta a szél. E ekkor Hva- got, a sűrű levegő csípős idő is gyorsabban szalad. taj-Muha megértette: hóvi- hideget lehet. Kigöngyölték a hálózsá- har közeledik. Felemelte a felderítőik a sátorban kokat, belemásztak, egy- fegyverét és háromszor a ültek és tréfákkal próbál- máshoz bújtak és a gono- levegőbe lőtt. A felderítők iák elűzni aggodalmukat. A szül zúgó szél zenéjére körülnéztek, majd integet- sátor remegett, ponyváját gyorsan elaludtak. tek feléje és a sátorhoz si­De mi most egy időre ettek: nyomban tudták, elhagyjuk az alvókat és miről van szó. Luka Lu- visszatérünk a táborba. kies pedig gyorsan lekap­Elsőnek Hvataj-Muha fi- ta magáról a vízhatlan kö- gyelt fel az erősödő szél- penyt, s elvörösödve aziz­lobogtatta, labdává fújta a szél, s mintha fel akart volna szállni a magasba. — Mi van a lovakkal, Luka Lukács? — kérdezte Uszkov hangosan, csakhogy mondjon valamit. Közben _ Itt éjszakázunk, Pé- re- Ellátta abrakkal a lo- gálámtól, a ládáknak esett. t ya. Ahogy mondani’ szó- vakat. leült a sátor elépi- Ügyesen felkapta őket és hTán^”két^tóreuWa'/gon­At. I-..- .. dőlt, s félt kimondani gyöt­rő gondolatait. Állnak ... Már meg­ÄCSO­kás, alszunk rá egyet. Az- henni, s fütyörészve né- átrakta egy másik helyre. valamit kigon­tán majd dőlünk... IX. FEJEZET, amelyben e regény fő ese­35. Nézd csak, Pétya. Egy megperjselődött ág... Hát­ha ez az ág, amelyet Iva­nov tartott, amikor Szpe- ranszkijt kereste itt? Itt vannak a nyomok is... A barlang kis idő múl­va lejteni kezdett. Aztán elkeskenyedett és — állj! Nincs tovább. Előttük ha­talmas gránittömb. — Kész! Minden világos, ményei kezdődnek. — A Pétya! Túl a kőfalon van ménes eltűnik. Farkasok. Szperanszkij sírja. Semmi — A katasztrófa kezdete._______ _______ _______ t öbbet nem tudunk meg Am reggel semmit sem és csodálkozva felhúzta a det, a sátrat, a széltől cső- egyszer nem bujkált gú­róla. Szörnyű halál! sikerült kigondolniuk. A szemöldökét. A hegylánc móba verődött lovakat, az ny°f mosoly, bajsza lefity­Pétya hallgatott, levette hóvihar nem csendesült. csúcsáról tejfehér köd go- egész világot ellepte a hó. sapkáját, s kis Ideig úgy Még gondolni sem lehe- molygott gyorsan lefelé. Eleinte puha, szinte meleg állt a néma fal előtt, mint- tett arra, hogy elhagyják Mintha valaki sűrű tejfölt pelyhekben hullott, de az­ha sír előtt állna. a barlangot. Szerencsére öntött volna a fekete hegy- tán szélroham támadt, Visszafordultak. Odakint elég meleg volt idebent, csúcsokra, s az most lefe- majd egy másik és a ha- __ tombolt a szél. A hó ve- Huzatot nem éreztek és ez lé csorogna és vastag fe- vat mintha kicserélték vol- kai? szettül keringett és ügy megint csak azt bizonyította, hér takaróval borítaná be na. Száraz, szúrós, fagyott betakarta a szakadékot, hogy a barlang zsákutca- a sziklákat... Most azon- szemcsékben esett. Tíz perc hogy még a szemközti fa- ban végződik és más kijá- ban onnan fentről, a fe- sem telt bele és már teljes lat sem lehetett látni. Hó- rata nincs. hér ködfüggönyt megelőz- erejéből tombolt a hóvi­zegette a közeli hegyeket. A súlyos málhák és ládák Uszkov, Orocsko és Fiszun egymás után kerültek rá _ m ég reggel elmentek fel- a sátor szélére, lepréselve , ,/Á felé a patak mentén, s egy a ponyvát. A sátrat most sz°htak az ilyesmit ^ fél kilométernyire a sá- megbízható kerítés vette ro,"na;k 1118 lűeiS, aztan le- tortól a homokban turkál- körül. tak. Hvataj-Muha hirtelen Alig értek a felderítők abbahagyta a fütyörészést a táborba, amiakor a föl- Ravaszkás szemében ez fekszenek... A hó alá/ mint a kúszó cédrus ... tyedt, arca megnyúlt. Egy ideig kotorászott maga kö­rül. — Elemózsiát vittek, nem vittek maguk- - motyogta. Nyomasztó hallgatásban telt el a nap, majd az éj­szaka is. A hóvihar válto­vagy iái sem íeucicu MUU, tata muvo. n -tn «tíihninaaM­vihar... Vad októberi hó- Lassan telt a nap. Lju- ve hideg szélroham csapott har. Jaj a vándornak, akit z “ n e vel uunongorr. fergeteg.,. Hirtelen ke- bimov szinte állandóan le. Első, második, barma* a hirtelen támadt hóvihar (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents