Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

1998. október IS. kedd 3. oldal A kollektív szerződés és a KISZ A z új kollektív szerző­"rm‘ dések kidolgozásá­nak előkészítése ezekben a hetekben kezdődik. Most latolgatják, fogalmazzák azokat a határozatokat, amelyek egy-egy üzemben a munkások jogait, köteles­ségeit szabályozzák. A kol­lektív szerződés előkészíté­sének munkabizottságai lé­nyegében részfeladatokat oldanak meg, de semmi­képpen nem nélkülözhetik az ifjúsági szervezet, a KISZ segítségét. Énre vonatkozó­an a MŰM rendel ete is utasítja a vállalati vezető­ket. Ha az előkészületekbe bevonják az ifjúság — mondjuk ki — hivatalos képviselőit, nem fordulhat elő, hogy a fiatalok kima­radnak a kollektív szerző­désből. Az üzemi demokrácia növelésének egyik hatékony eszköze a kollek­tív szerződés, s ebben a KISZ-nek kettős feladata van. Először az ifjúság spe­ciális érdekvédelmével va­ló törődés. Mi tartozik eh­hez? A kezdő szakemberek bérezése, próbaidő, felmon­dási idő, túlmunka, tanu­lás, tanulmányi szabadság, munkásszállás, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Másodszor a kollektív szer­ződés megfogalmazásában való részvétéi segítséget nyújt a gazdasági vezetők­nek a termelési feladatok megoldásában. Elég ezzel kapcsolatban arra utalni: ha pártfogolják a fiatalo­kat, azok könnyebben ki­bontakoztatják alkotó kez­deményezéseiket, ahogy mondani szokás megmoz­gatják a hegyeket is. Nem érdektelen ennek kapcsán megemlíteni: a különböző KISZ-akcióprogramok — termelési versenyek — vég­rehajtását, amelyek erköl­csi, anyagi megbecsülését éppen a kollektív szerző­déseknek kell biztosítani. Í7 jtsünk néhány szót ■fl-4 arról is, hogy a fia­talok szempontjából nem érdektelen a különböző ré­szesedési alapok felosztása. Nem mindegy, hogy egy- egy vállalat mennyi anyagi erőt fordít az ifjúsági la­kásépítési akció támogatá­sára, a sport, a kulturális alap létrehozására, esetleg a KISZ-szervezet támoga­tására. Néhány vállalatunk­nál erre már rádöbbentek, s elhatározták, hogy szer­ződést kötnek fiatal mű­szakiakkal, szakmunkások­kal lakásépítésre. E dolog lényege: tízezer forintot — a szövetkezeti lakás építé­sének előlegét — a vállalat fizeti be. Ha a fiatal szak­ember meghatározott ideig az üzemben marad, ezt az összeget nem kell visszafi­zetnie. A/' égezetül egy kételyt ’ szeretnénk eloszlat­ni. A KISZ érdekvédelmi szerepe — a fentiekből ki­tűnik — nem ellenkezik a szakszervezet érdekvédelmi feladataival, csupán a sa­játos érdekek folytán dif­ferenciálja azt. Gémes Gábor Hz országgyűlés napirendjén Mint az Elnöki Tanács szokásos szűkszavú közle­ménye hírül adta, október 16-án, szerdán összeül az országgyűlés. A kormány beszámolója Az előreláthatólag há­romnapos őszi ülésszak na­pirendjén az egész ország, s a nemzetközi közvéle­mény érdeklődésére is szá­mot tartó kérdések szere­pelnek; ezt bizonyítja, hogy már ^minden jegy elkelt” az országygyűlés irodáján a közönség számára fenntar­tott karzatokra, s a rádió és a televízió műszaki stáb­ja is megkezdte a felkészü­lést. Az ülésszak első napjá­nak kétségtelenül legfon­tosabb eseménye Fock Jenő elvtárenak, a Miniszterta­nács elnökének beszámoló­ja lesz a kormány tevé­kenységéről; a kormány- expozé az elmúlt hetek és hónapok több fontos gaz­dasági, kül- és belpolitikai kérdését érinti majd. Közlekedéspolitikai koncepció Csütörtökön kerül sc*r a vasutakról készült tör­vényjavaslat és az országos közlekedési koncepció együttes vitájára. Mint dr Csanádi György közlekedé­si és postaügyi miniszter a parlamenti előkészítő ta­nácskozáson elmondotta, a kormány közlekedéspoliti­kai koncepciójának kidol­gozásában négy éven át mintegy 170 műszaki és tu­dományos szakember mű­ködött közre, és kikérték a megyei pártbizottságok, ta­nácsok véleményét is. Ugyancsak az utóbbi idő­ben szokásossá vált alapos előkészítés jegyében az or­szággyűlés ipari, valamint jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága pénteken még egyszer megtárgyalta a vasutakról szóló törvényj a- vaslatot. Útóbbit részletei­ben is magáévá tette,avas­úti törvényjavasalathoz, vi­szont néhány módosítást nyújt be a két állandó bi­zottság. A tudományos és gya­korlati szakemberek segít­ségét, konzultációját egya­ránt igénybe vevő közleke­déspolitikai koncepció irányelvei hosszabb időre meghatározzák a közleke­dés valamennyi ágának fej­lődését. Ezek szerint a kö­vetkező időszakban a vasút további korszerűsítése mel­lett (1980-ig a vasúti von­tatásban a gőzmozdonyok helyébe mindenütt Diesel- és villanymozdonyok áll­nak, a forgalom irányítását pedig automatizálják), meg­felelő szintre kell emelni a közúti közlekedést is. A vasúti és a közúti közleke­dés közötti aránytalanság megszüntetése, illetve foko­zatos felszámolása elősegíti a főútvonalak -gyorsabb korszerűsítését, a közleke­dés gazdaságosságának ja­vítását, a tervezett intéz­kedések _ végrehajtásával gyorsabbá válik a forga­lom; kialakulnak a háztól- házig számítás széles körű kiterjesztésének feltételei. A közlekedéspolitikai irányelvekkel együtt bo­csátják vitára ezen az ülés­szakon a vasutakról szóló törvényjavaslatot. Ennek aktualitását bizonyítja, hogy a vasútra vonatkozó jog­szabályok jelentős részét még a múlt század máso­dik felében, illetve a szá­zadforduló utáni években alkották; a most beterjesz­tett törvényjavaslat egysé­Október végén kezdődik A szakszervezeti politi­kai oktatás az idén októ­ber végén kezdődik és jö­vő év márciusának a végé­ig tart. Megyénkben már befejezték — október ele­jén — a propagandisták módszertani előképzését. A szakszervezeti politi­kai oktatásban 631 tanfo­lyamon 11300-an vesznek részt. A most induló szakszer­vezeti politikai oktatás előadóinak 60 százaléka évek óta tölti be feladatát a szakszervezeti politikai oktatás és csak 40 százalék az, amely új megbízatásként kapta a propagandista munkát. Az előadók kö­zül egyébként 300-nak van egyetemi végzettsége, 270 érettségizett, a többinek pedig közép- és magasabb fokú politikai iskolai vég­zettsége van. Megyénk szakszervezeti mozgalmában több mint 5 ezer bizalmi működik. Szá­mukra is indít a szakszer­vezet politikai tanfolyamot október végén. Repülőtéren Á támadók mind korszerűbb védelemmel kerülnek szembe: a Vietnami Demokratikus Köztársaság nép­hadseregének egyik repülőszázada az egyik repülő­téren. (MTI Külföldi Képszolgálat) ges és átfogó rendszerbe foglalja a magyar vasúti közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket. Törvényjavaslat a népi ellenőrzésről Előreláthatólag az ülés­szak pénteki napján kerül a képviselők elé az a má­sik fontos törvényjavaslat, amelyet a kormány nevé­ben dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnö­ke terjeszt elő. Az országgyűlés 1957 de­cemberében hívta életre a népi ellenőrzést, rögzítette törvénybe annak célját, fel­adatait. A törvényt azóta három törvényerejű ren­delettel módosították, an­nak érdekében, hogy cél­szerűbben szolgálhassa a népgazdaság fejlődését, a szocialista demokratizmus szélesítését, a népi ellenőr­zési bizottságok, s az ál­lamhatalmi szervek kap­csolatának erősödését. A csaknem 11 éves időszak­ban a népi ellenőrzés szer­vezete megerősödött, fel­adatai pedig — különösen a gazdaságirányítás új rend­jében —, kibővültek. Így vált indokolttá, hogy az immár negyedik módosítás helyett az országgyűlés új törvénybe foglalja össze a népi ellenőrzés egész mű­ködését. A törvényjavaslat tovább fejleszti a kormány e fontos ellenőrző szervé­nek kettős jellegét, azt ugyanis, hogy népi ellenőr­zésünk — társadalmi erők bevonásával és társadalmi jelleggel — államhatalmi, közjogi funkciót lát el. Az őszi ülésszak napi­rendjéről ez alkalommal sem hiányoznak a mindig széles körű érdeklődésre számottartó képviselői in­terpellációk. U. L. Türingiai utazás IL Kétszázharmincnyolc érem Kellemesen érintett Hel­muth Lehman nyilatkozata és jó hangulatban tértem vissza a szállodába. Vacso­ra előtt összetalálkoztam egy francia kertészeti dele­gációval. Igen jó vélemény­nyel voltak a kiállítás irá­ni Szabó Miklóssal, a ma­gyar pavilon igazgatójával is, aki egyúttal a MÉM (Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium) kiál­lítási irodájának helyettes vezetője is. — Hazánk 1961 óta har­Részlet a kiállításról. gyár pavilonjáról. Vezető­jük, aki kitűnően beszélt németül, elmondta: — Irigyeljük önöket. Ter­mékeik bizonyítják, hogy mezőgazdaságuk szervezet­tebb, mint a mienk. A nagyüzemek egyre szebb és több zöldség- és gyümölcs- félét produkálnak. Hallot­tunk a Duna—Tisza közi nagy telepítésekről. A nagy­üzemek egyre példásabban dolgoznak, ezt a magyar pavilon jól tükrözi. — No, azért nem megy minden olyan simán — ve­tettem közbe. — Csak ne szerényked­jen. Önöknél sok minden megvalósult mindabból, ami nálunk egyelőre még csak álom. Alkalmam volt beszélget­Sikeres vállalkozás Eredményesen küzdenek a nehéz természeti körül­ményekkel a kunpeszéri Parasztbecsület Termelő- szövetkezet gazdái. A tíz­ezer holdas gazdaság terü­letének jelentős része ho­mok és szik. Tóth József elnök, aki ez év márciusában került a szövetkezet élére el­mondja: — Elhatároztuk, hogy jobban kihasználjuk lehe­tőségeinket és fejlesztjük a baromfitenyésztést. Ta­valy még csak egy 500-as tyúkállományunk volt, az idén már 12 ezer pecse­nyecsirkét nevelünk. Egy kiló csirkehúson 6 forint tiszta hasznunk van. Fel­újítottuk a vidékünkön ha­gyományos pulykatenyész­tést. A nagy kiterjedésű szi- ;es legelőkön jól fejlődnek a jószágok. Négyezer-ötszáz darab van belőlük, jelen­tig már négykilósak. A kiskunfélegyházi ter­melőszövetkezet-közi vál­lalkozás segítségével máj- libatenyésztésbe is bele­fogtunk. Több mint 11 ezer darab az állomány. A baromfitenyésztés megteremtése nem igényelt különösebb beruházást, mert az üres juhhodályok alkalmasak erre a célra. Egyébként az utóbbi idő­ben elhanyagolt juhászatot is jelentősen fejlesztik a következő években. — Az idén 4 millió fo­rint bevételre számítunk az állattenyésztésből —, tájé­koztat az elnök. — Ebből 3 millió származik a ba­romfiból. A termelőszövetkezet a gyengék közé tartozik, ezért az értékesített áruk után 25 százalékos árdotá- oiót kap. Gyógynövény 2500 holdon Befejeződtek a megálla­podások az 1969. évi gyógy - növénytermelésre, a terme­lőszövetkezetek és a felvá­sárló szervek között. Esze­rint tehát tovább bővülnek a jó jövedelmet adó üzem­ágak, elsősorban a bazsali­kom, majoránna és az anya­rozs termő területét fejlesz­tik. _ madszor vesz részt az er­furti kiállításon. Három be­mutatónk volt az idén. Összesen 238 helyezést ér­tünk el. A mostani őszi ki­állításon 122 érmet nyertek a magyar állami gazdasá­gok és termelőszövetkeze­tek. Legnagyobb sikere a ma­gyar gyümölcsnek: van, 126 helyezést kapott, 67-et pe­dig a zöldségfélék. A ma­gyar alma 58 kitüntetést nyert. — Történt a kiállításon üzletkötés, vagy csak be­mutató jellege van a pavi­lonnak? — Főként a kertészeti termékek bemutatása a cél. Felhívni a figyelmet arra, hogy milyen árut tudunk adni. Ezáltal lehetőség nyí­lik az üzleti kapcsolatok kiszélesítésére. A magyar áru mennyiségileg is a leg­több helyezést kapta. Biza­kodással tekinthetünk te­hát a jövőbe a piaci elhe­lyezést illetően is. Érdemes szólni a megye szerepléséről is, hiszen több gazdaságunk jelentkezett termékeivel. A legjobb eredményt a jánoshalmi tsz-közi vállalkozás érte el, amelynek tíz bemutatott terméke hét helyezést ka­pott, két arany-, három ezüst- és két bronzérmet nyert. Kriván Péter, a vállalko­zás főkertésze szintén tagja volt a csoportnak. Érthe­tően büszke a sikerre. — 1540 hold szőlőnk és gyümölcsösünk van, ezt az előző években telepítettük. Van még hagyományos, gyümölccsel vegyes szőlő- területünk is. A közös mű­velés elősegítette, hogy al­kalmazzuk a legkorszerűbb módszereket, melynek ered­ménye a jobb minőség és a nagyobb mennyiség. Ezért is sikerült szép mintát hoznunk ide Erfurtba. A bemutatón legnagyobb sikert aratott a jánoshalmi tsz-közi vállalkozás "lermé- kein kívül jól szerepeitek a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet Kecskeméti Mathiász Telepének új cse­megeszőlő fajtái, a Bajai Állami Gazdaság gyümölcs- féleségei, továbbá helyezést kapott a Kunfehértói Álla­mi Gazdaság birsalmája, a tompái Kossuth Termelő- szövetkezet fűszerpapriká­ja. (Folytatjuk.) Kereskedő Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents