Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-04 / 207. szám
4. oldal 1968. szeptember 4, szerda Á 3ókai-ház lakói A telekkönyvben sohasem volt nevére írva, de szelleme birtokba vette, hiszen több mint két évet töltött falai között és saját, többször is megismételt vallomása szerint, itt lett íróvá. Hisz az utca is övé, amelyen egy viharos októberi éjszakán 1842-ben nagybátyja kíséretében beszekerezett a városba. Budai nagy utcának hívták akkoriban ezt a kövezetlen girbe-görbe utat. De nem ám. Budai Nagy Antalról, mint ahogy egyes hirtelen örvendő felfedezők vétik, hanem mert ez az utca vitt Budára, de előbb magába ölelte a Budai kútnál hozzácsatlakozó Budai kis utcát, amely ma minden jelzőt elhagyva egyszerűen Budai utca. A Budai nagy utcából meg, Jókai bejövetele után mintegy félszázad múlva Jókai utca lett. A nagy mesélő még életében megérte, hogy utcája legyen diákkora városában. Nliért ne mondhatnánk hát, hogy annak az egyik háza, ma 8-ik számú emelete- sített épület áll a helyén, Jókai-ház. , A gyenge tüdejű Jókai jogászi tanulmányai mellett tüdejét akarta edzeni az éles kecskeméti levegőn, amelyről régebbi tudós klimatológusok azt tartották, hogy igen egészséges, mert a síkságon a szabadon vé- gigszáguldó szelek kavarta homok minden szennyeződéstől megtisztítja. Akármint is volt, tény, hogy Jókai valóban megerősödve hagyta el tanulmányai végével ’K.ßcsTcßW/ßtol/» Egészségének javításához inkább környezete járulhatott hozzá és nem a szelek kavarta homok. A mai ház helyén akkor egy földszintes ház állott. Telkéről nemcsak a Budai utca felől, hanem az akkor még új Kis Sétatérről is volt bejárat. Alig hét évvel ezelőtt csapolták le a tér helyén volt Dellő-tó vizét és 1836- ban ültette be gyorsan növő fákkal a területet Jókai házigazdája, Gyenes Mihály városi mérnök, aki több ízben a város bírói tisztét is betöltötte. Később híres íróvá vált diák lakója többször is megemlékezett róla írásaiban. Még rigmus is van az egyik megemlékezésben. Ki nem látott még görbében egyenest. Nézze meg a kecskeméti bírót, Gyenestl Jókai megállapította, hogy törékeny testű házigazdája szobrot érdemelne szülővárosától, mert hivatali működése alatt hétmillió gyümölcsfát ültetett el Kecskemét határában. Ha mind megélt volna máig, micsoda őserdő lenne az egy tagban! A házigazdán kívül is laktak nevezetes emberek a Jókai-házban. Elsőnek mindjárt Gyenes Pál, a házigazda korán árvaságra jutott gyámfia. Talán éppen az ő révén erősödött meg Jókai, mert Gyenes Pál rászoktatta a minden reggeli tornára. Éppen ott, ahol most az emléktábla áll, volt a régi háznak az a szobája, amelyben a két jogászfíú lakott. Gyenes Pali, ahogy felébredt, vassúlyozók helyett nagy köveket kezdett emelgetni. Jókai röstellt elmaradni szobatársa mögött. Megpróbálkozott ő is a súlyzózással. Eleinte nehezen ment a dolog, de aztán egyre jobban bírta. Tanulni meg az igazán jó levegőjű Sétatérre járt a két fiú. A lombosodó fák alatt lépegetve tömték magukba a ref. főiskola tudós professzorainak jegyzeteiből és könyveiből a magas tudományt. G yenes Pál, a szobatárs, gyámatyja példáját követve mérnöki pályára lépett. Persze ehhez nem volt elég a kecskeméti jogvégzettség. A pesti egyetemen tanult tovább. Ott szerezte mérnöki képesítését. Egyik tanára Jedlik Ányos volt, a híres-nevezetes fizikus, a dinamó feltalálója. A mérnöki diplomát megszerezve Gyenes Pált itthon városi mérnöknek választották. A Jókai-ház házasodás révén Muraközy János birtokába került. Érdekes véletlen, hogy Muraközynek is volt diákköri kapcsolata Jókaival. Ugyanabban az időben látogatta ő is a kecskeméti református főiskolát, amikor Jókai. Nagyszerű vívó volt. így ő lett a jogászif- jak vívókörének vezetője és oktatója. Az 1848/49-es szabadságharcban gerilla vezér volt, akkor is jóhasznát vette vívótudományának. De diákkorában volt sze- lídebb foglalkozása is. Amilyen ügyesen forgatta a kardot, talán még ügyesebben forgatta az ecsetet. Feste- getett, mégpedig Jókaival együtt, akinek művészi ambíciói abban az időben a festészet felé nyiladoztak. A kecskeméti szép asszonyok, szép lányok voltak a modelljeik. Hony sóit qui maly pense! Csak illendő arcképi módon történt a lefestés. Ezt Jókai később kecskeméti látogatásai során mindig felemlegeite. Muraközy Jánoshoz szállt mindig, ha a Hírős Városban akadt dolga. J ókainál többre vitte Muraközy János a festészetben. Marastoninak volt egyik legtehetségesebb tanítványa. A szabadságharc után, mint festőművész bujdosott külföldön. Elmerészkedett Bécsbe, majd onnan Münchenbe ment. Mindkét helyen neves művészek voltak a mesterei és barátai. Az idők enyhültével a szabadságharc utáni bujdosásból visszatérve, mégis letette az ecsetet. A városnak lett gazdasági tanácsnoka. A harci hőstettek teréről és a művészi sikerek ragyogásából prózai térre lépett Muraközy János 1892. szeptember 2-án halt meg Kecskeméten. Az egykori lapok csak városi főtisztviselőként parentálták el. Vitézi tetteiről és művészetéről még említést tenni se tartották érdemesnek. Jóval halála után, 1914-ben 90 darabból álló képgyűjteményét mutatták be. 1934-ben Révész Imre festőművész rendezett egy kiállítást, azon is látható volt egy Muraközy-kép. 1941-ben leszármazottai még őrizték egy képét, amely őt magát ábrázolta lóháton, gerilla századosi ruhában. Van műve a Nemzeti Galéria gyűjteményében is. Jókai a két Gyenes és Muraközy.'.. ügy véljük, van miért kalapot emelnünk a Jókai utca 8. sz. ház emléktáblája előtti Joós Ferenc Korszerűsítik, szépítik a tassi Duna-partot Nemrégiben foglalkozott a Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága azzal a jelentéssel, amelyet a tassi Duna-paxt fejlesztési intéző bizottsága terjesztett a testület elé. Ez év februárjában ugyanis határozat született, amelynek értelmében a tassi Duna-partot hétvégi pihenőhellyé kell kiképezni; márciusban pedig létrehozták az e feladattal megbízott bizottságot. Az első tennivaló a partfejlesztésre vonatkozó terv kidolgozása, amelynek alapján a terület alkalmassá válhat a növekvő pihenési, strandolási és szórakozási igények kielégítésére. A bizottságnak májusban a helyszínen megtartott első ülésén egységes álláspont alakult ki a tekintetben, hogy a fejlesztést több érdekelt intézmény — a horgász szövetség, a Postás Szakszervezet, a vízügyi igazgatóságok — szempontjainak összehangolásával kell végrehajtani. Ami a strandot illeti annak jelenlegi elhelyezése megfelelőnek látszik, szükség van azonban a terület bővítésére, déli irányban a Kiskunsági csatorA Kiskunfélegyházán működő Mezőtextil Ktsz „Március 8” szocialista brigádja meglátogatta az öregek napközi otthonát. Megnézték az asszonyok a csinos szobákat, érdeklődtek az otthont látogató öregek életkörülményeiről, s meghívták őket üzemükbe, hogy lássák azt a sokféle védőfelszerelést és más iparcikket, amelyeket az ország különböző üzemeinek, intézményeinek készítenek. náig. Felmerült az a terv is, hogy a csatornán hidat építsenek, hogy könnyebben megközelíthető legyen az üdülők ellátását szolgáló halászcsárda. A telkek kialakítása és a víkendházak építése folyamatban van és örvendetesen jó ütemben halad. A bizottság elképzelései szerint még mintegy 30 holdas területen volna lehetőség 40—50 négyszög- öles hétvégi telkek létesítésére. A rendezés egyébként kiterjed az út-, valamint a szükséges közmű- hálózat megtervezésére, létrehozására is. A bizottság javaslatai közt szerepel a községi tanácsok dolgozói részére egy 30—40 személyes üdülő felépítése is. A megyei tervező vállalat a harmadik negyedév végére ígéri a fejlesztéssel kapcsolatos alaptérkép elkészítését. Az ezt követő feladat a teljes rendezési és telekfelosztási terv elkészítése lesz. Mindez bizonyítja, hogy a dunavecsei járás vezetői szívügyüknek tekintik a közkedvelt, népszerű üdülőhely korszerűsítését, még szebbé, pihenésre és ki- kapcsolódásra alkalmasabbá tételét. A szocialista brigád látogatása a napokban viszonzásra talált. Az öregek napközi otthonának egy tizenöt tagú csoportja fel- kerekedett és meglátogatta az őket patronáló szocialista brigád munkahelyét. Gyönyörködve szemlélték a fürge asszonykezeket, a hatalmas varrógépeket és a jól szervezett kollektív munkát. A Mezőtextil dolgozói süteménnyel, üdítőitallal kedveskedtek vendégeiknek. A díszes meghívókat már elküldték a címzetteknek. Még néhány nap és megkezdődik az ünnepségsorozat, amelyen a 250 éves Miske az újratelepítésről megemlékezik. Nem csoda, ha többnyire erről folyik a szó a községben. Jóval kevesebbet beszélnek a legutolsó félév eredményeiről, pedig emiatt sincs szégyenkezni való. Mi is történt 1968. első félévében, milyen ütemben, mennyit fejlődött a község? A kérdésekre Horváth Mihály, a tanács vb-titkára válaszolt. — Az első félévre nem kovácsoltunk külön tervet. Nálunk már évek óta az a gyakorlat — és az új gazdaságirányítás elvei isigazoltak bennünket —, hogy tartalékolunk bizonyos összegeket és így bátrabban kezdhetünk a nagy erőfeszítést igénylő beruházások megvalósításához. tartó vizműépítés a legnagyobb munkánk. Fél évig nyolc és fél kilométer készült el belőle, 22 közkút adja már a vizet. Régi probléma oldódott meg kétkilométeres bekötőút megépülésével is. A jelölőgyűléseken ezt sürgették legtöbben. A legközelebbi nagy tervünk az iskolabővítés és a kultúrotthon építése. A község fejlesztése természetesen nem csupán a tanács dolga. A lakosság kevés helyen érzi ezt any- annyira, mint éppen Miskén. A fejlesztési alapra való befizetéseken felül az idén közel 50 ezer forintnyi önkéntes hozzájárulást is adtak. Miskén öt-hat új ház épül évente, az utcák mégis jóval többet mutatnak. A régi, hosszú épületeket sorra átalakítják. Nemcsak a házakat rendezik, de az utcák sem maradnak ki. A látogató a község főutcáján és mellékutcákban virágokat talál a házak előtt. Az 50 ezer forint többletbefizetés de ezek a virágok is bizonyítják, a 250 éves Miske lakói szeretik községüket. Tavaly lakosonként 640 óra társadalmi munkát végeztek. Ez pedig azt bizonyítja, hogy tenni is készek érte B. P. A magyar konyha „emlékműre” Guetamala Nobel-díjas poétája, Miguel Angel Asturias és Chile Lenin-bé- kedíjas költője, Pabló Neruda tollából közös könyvként magyar nyelven megjelent „Megkóstoltuk Magyarországot” címmel az a gasztronómiai élménybeszámoló, amellyel többszöri magyarországi látogatásuk emlékét adták közre. Betűkből épített „emlékműve” ez a kötet a világhíres magyar konyhának és országunk remek borainak. Rövidesen megjelenik a könyvínyencség spanyol és francia nyelvű változata is, íróasztal és lélektan Nyomon követhetjük a lélektan térhódítását. Mintha be akarná hozni a hallgatás, a száműzetés esztendőit. Azt az időszakot, amikor — a jóég tudja, miért —, tabu volt foglalkozni vele. Veszteségek értek bennünket emiatt, hiszen a korszerű lélektan rég túlhaladta a köldöknézés, az öncélú elméletieske- dés határait, és a bennünket körülölelő valóság, az emberi viszonylatok felmérésére, belső rugóinak megkeresésére vállalkozik. Köztudott, hogy a pszichológia immár otthonos az üzemekben, kivívta polgárjogát a termelésben, jól hasznosítható tanácsokat ad a vezetés helyes módszereinek és stílusának kialakításához, és segít abban, hogy ne vesszünk el az ismeretek tengerében, hanem a lényeges összefüggéseket és tényeket kiemelő, s megragadó tanulással, szellemi erőfeszítéssel úrrá lehessünk rajtuk. Most új szférába vonult be ez az érdekes, izgalmas tudományág. Azon munkálkodik, hogy — nagyon közkeletűen fogalmazva - kellemesebbé váljék hivataljaínkban a légkör. A munkaszervezés, az ügyvitel állandó egyszerűsítése és fejlesztése mellett arra is szükség van, hogy könnyedebbé, oldottabbá varázsoljuk az ügyfelek és az ügyintézők mindennapos érintkezését. Ez sok tényezőtől függ. Fel kell venni a harcot az elgépiesedés, elszürkülés és el- fásulás tünetei ellen. Számba kell venni a hangulati tényezőket, a környezeti hatásokat, az apparátusok dolgozóinak egymáshoz való viszonyát is. Mindezeken sok múlik, hogy a görcsökkel terhelt hivatalosság lazuljon, „a közhírré tétetik” — mordsága és merevsége oldódjék, és az állampolgárok szorongástól mentesen járhassanak el dolgaikban. Azt mondhatná valaki, mindezek szokványos igények. Csupán jóakarat, emberség kell teljesítésükhöz. Igaz. Csakhogy gyakran kifelejtjük a számításból, hogy a pultnak két oldala van, és az íróasztalnak nemkülönben. A tisztviselő sem automata. Lehetnek és vannak is gondjai, fájdalmai. öt is befolyásolják a frontátvonulások, és olykor emiatt indulatos, nem pedig rosszakaratból, vagy meg nem értésből. A lélektani elemzések feltárhatnak bizonyos rejtett tényezőket, amelyek itt-ott megrontják az ügyintézők és az ügyfelek viszonyát, és éppen tudatosításukkal, megismertetésükkel segíthetünk a bajokon, jobb közérzetet, jobb közszellemet teremthetünk. Van hát, megítélésünk szerint, értelme és célja annak, hogy a lélektan, amely végérvényesen elhagyta korábbi szűkös területeit, olyan helyekre is betekintsen, mint a tanácsirodák, a hivatalos helyiségek, a közintézmények termei, ahol naponta emberek százai, ezrei fordulnak meg és találkoznak tisztségviselőkkel, tanácsi tisztviselőkkel. Ha jól meggondoljuk, az országos köz- szellem szempontjából sem míndegv hogyan zajlanak le ezek a találkozások. Visszaadott látogatás Két és fél millió forintos beruházással bővítik a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet központi épületét. Egyrészt új szárnyat kap, másrészt egy emelettel magasabb lesz. Képünk az építkezés egy részletét ábrázolja. fi lettrekészség sem hiányzik Misién Jelenleg a már két éve
