Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-04 / 207. szám

1968. szeptember 4, szerda 3. oldal Négymillióból hármat Évente 7000 autóbusz Pillantás a járműprogramra A Minisztertanács ez év A kiskunfélegyházi Vö­rös Csillag Tsz területé­nek legalább a fele az el­múlt ősz óta nem kapott esőt, egészen a legutóbbi hetekig. Hogyan visel el ekkora csapást egy szilárd alapokkal rendelkező nagy­üzem? — Miként pótolják az aszályból eredő káro­kat? — erről érdeklődtünk Pesir István tsz-elnöktől. — Gabonából ötven va­gonnal értékesítettünk, s bár ez 40 vagonnal keve­sebb a tavalyinál, értéke­sítési tervünket teljesítet­tük — mondotta. — Ezen­kívül a gazdák és család­tagjaik is megkapták a természetbeni járandósá­got, az egy személyre szá­mított három mázsát. Mint mondotta, a gon­dokat főleg a takarmány­hiány okozza. Szálas takar­mányból, szénából 55 va­gonnal, lédús eleségből, vagyis silóból 310 vagon­nal, abrakból 75 vagonnal, termett kevesebb a terve­zettnél. Ezek eléggé sú­lyos tételek, hivatalos áron számítva összesen négy­millió forint az értékük. Mivel tudják ezt ellensú­lyozni ? — Felülvizsgáltuk az ál­latállományt, kénytelenek vagyunk csökkenteni a lét­számot. A 900 szarvasmar­hából 800-at teleltetünk át, a száz anyakocából 40—45-öt tartunk meg. Azoktól a gazdáktól, illet­ve pártoló tagoktól, akik nem tartanak állatot, a közös felvásárolja a kuko­ricaszárat. A 20 mázsánál kevesebb szemet ígérő ku­A keddi nap — szokás szerint — nem jelentett csúcsforgalmat a kecske­méti piacon. A felhozott áruk mennyisége, az árak alakulása nyomán azonban így is sok következtetés vonható le. De menjünk sorjába. Valamivel több mint 4 mázsa élő csirke és 7 má­zsa élő tyúk került tegnap az elárusító helyekre. Ba­romfinál az árak lassú mérséklődése állapítható meg, hiszen például az élő tyúk kilogrammonkénti 20 —24 forintos ára igen biz­tató az egy héttel korábbi­hoz képest. A 6140 tojás viszont meglehetősen drá­gán, 1,70-ért kelt. Az egyéni termelők 3— 4, a tsz-ek pedig 2,50—3,80 forintért kínálták a burgo­nya kilóját. Tartják áru­kat a zöldségfélék. 860 cso­mó sárgarépa és 980 cso­mó petrezselyem került a piacra 1—3, illetve 3—5 forintos csomónkén ti áron. Az 1 forintos petrezselyem szót sem érdemel, annyira silány minőségű. E magas árak is némiképp csökke­nést jelentenek a múlt he­tivel szemben, s ebben a gazdagabb felhozatalnak van döntő szerepe. Kevesebb — mindössze 275 kilogramm — vörös­hagymával jelentkeztek a termelők. A 2,80—3,20 fo­rintos ár, bár mintegy 20 fillérrel magasabb, mint ta­valy ilyenkor volt, az ala­csonyabb kínálat miatt tisz­tesnek nevezhető. Mutatóba még néhány keddi piaci ár: fejeská­poszta 2,50—3, kelkáposzta 3,50—4, karfiol 7—8 forint kilogrammonként. A félszáz mázsa paradi­csom 1,80—2,50-ért, a 70 koricát lesilózzunk; he­lyette inkább abrakot vá­sárolunk, mivel annak ol­csóbb a szállítása. Lesilóz- tuk az öntözéses cirkot is, amit pedig eredetileg sep­rűkötés céljára vetettünk, sőt még a nyolc hold lá- pos területről a friss haj­tású nádat is, a felszecs­kázott silókukorica közé keverve. Nemcsak a közös, ha­nem a háztáji állatállo­mány is, amely pedig elég­gé jelentős arányt képvi­sel errefelé, takarmány­gondokkal küszködik —, derül ki az elnök tájékoz­tatásából. Nemrégiben ülésezett a háztáji bizott­ság, s azóta már intéz­kedett is: 18 vagon abra­kot osztottak ki a háztáji megyei titkárával a kisipa­rosok első félévi ^mérle­gét” próbáltuk összeállíta­ni. — Milyen értékű munkát végeztek a kisiparosok? — Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a lakos­ság szívesen veszi igénybe a kisiparosok javító-szol­gáltató tevékenységét. Míg tavaly az év első felében 105 millió 680 ezer forint értékű munkát végeztek, az idén ez az összeg 110 mázsa zöldpaprikából pe­dig a tölteni való 2—3,50, a paradicsompaprika 2,50— 5, míg a hegyes 4—5 fo­rintért talált vevőre. Az 58 mázsa uborkából a sa­látának való kilónkénti ára 1,50—2, a kovászolni valóé 3—4, az apró cseme­géé pedig 6—7 forint kö­zött változott. Az időszak­nak megfelelően esett a zöldbab ára: tegnap 3,50— 7 forintért kelt. Tartja az árát a — már- már kuriózum számba me­nő — fokhagyma. A me­gyeszékhely piacán kedden 1 mázsányit kínáltak ki­lónként 25—32 forintért. A hagyományos termelő kör­zet, Dusnok és környéke gazdái a szokásostól elté­rően, távol maradtak áru­jukkal. A jó minőségű, de kevés — 700 cső — csemegekuko­ricát csövenként 1—f,20 forintért kínálták. A 23 mázsa szőlő ára — a fajtától függően — 4—8 forint volt kilónként. Al­mából az idén mérsékel­tebb a termés, legalábbis erre vall a mindössze 22 mázsás felhozatal és a 2— 5 forintos egységár. A sár­gadinnye-idény 5 és fél mázsányi „sereghajtójából” 1,50—2 forintos áron vá­logathattak a vevők a ked­di kecskeméti piacon. J. T. Pótfelvételi vizsgákat tart szeptember 4-én, szer­dán délelőtt 9 és délután 3 órakor a Kecskeméti Ál­lami Zeneiskola. állatokat tartó gazdák kö­zött, valamelyest többet a tervezettnél. Szálastakar­mányból itt is nagy hiány mutatkozik, a szükségletet a Dunántúlról szerzik be. Mindent összevetve: a közösben jelentkező, és már említett négymilliós hiány háromnegyedét ki­gazdálkodj ák. Ám a rend­kívüli idei év okulásul is szolgál a Vörös Csillag­ban: gyors ütemben fej­lesztik az öntözést. Jövő­re, az idei 200 helyett, 800 holdra hull mesterséges eső. Már megkezdték a víztárolók építését; az egyiket mélyfúrású kutak­ból, a másikat pedig a Kecskemétről eredő, s a Tiszába vezető szennyvíz­csatornából töltik fel. millió 330 ezer forintra emelkedett. Nőtt az iparosok létszá­ma is. Június végéig két- százhatvanhatam adták be iparengedélyüket — jó­részt idős koruk miatt — viszont 397-en kaptak új engedélyt, örömmel tapasz­taljuk, hogy a tanácsok egyre nagyobb segítséget nyújtanak az új szakembe­reknek munkájuk megkez­déséhez. Dunavecsén pél­dául a tanács adott helyi­séget egy kárpitos kisipa­rosnak. — S ahol nincs önálló kisiparos? — Azokban a kisebb községekben, ahol valamely szakma nem nyújtana meg­élhetést önálló kisiparos­nak, igyekszünk üzemi dol­gozókkal, másodállásban megoldani a javításokat. Mintegy háromszázan van­nak már, akik munkaidő után otthon dolgoznak. Bo- rotán női szabó, Alpáron kovács, Bácsalmáson pék, Garán órás, Dávodon kő- műves, Nyárlőrincen vil­A megye lakossága ruhá­zati cikkek vásárlására kö­rülbelül az egyötödét fordí­totta annak az összegnek, amelyet tavaly az üzletek­ben elköltött. Ez az arány egy árnyalattal magasabb, mint az országos. A megye egy-egy lakosára átlag 8824 forintnyi összvásárlás ju­tott — beleértve természe­tesen a csecsemőket is — ebből a különféle ruházati cikkek beszerzésére 1727 forintot fordítottak. A személyenkénti ruhá­zaticikk-vásárlás 1960 1967 forint Bács megyében 1368 1727 Országos átlag 1662 1880 Vidéki átlag 1410 1576 Mint a fenti adatok bi­zonyítják: a megyében a ruházati cikkek beszerzése jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a vidéki átlag, sőt meghaladta az országos átlag növekedési ütemét is, amely a főváros adatait is magában foglal­ja. Míg ugyanis az átlagok 12—13 százalékos növeke­júniusi határozata köz­ponti programmá nyilvání­totta a közúti járműgyár­tás fejlesztését. E kiemelt fejlesztési program meg­valósítása lehetővé teszi, hogy gépiparunk e fontos ága gyorsan felzárkózzék a műszaki, gazdasági haladás élvonalába és hogy magas színvonalon elégíthessük ki a hazai közúti járműigé­nyeket. összesen 8,9 milliárd fo­rintot költünk a közúti járműgyártás fejlesztésé­re a harmadik ötéves tervben. lanyszerelő látott munká­hoz az év első felében. — Folyik-e szakmai kép­zés? — Bizottságainknál az év első felében harminc­egyen tettek mestervizsgát, közülük tizenkilencen üze­mi, vállalati dolgozók, akiknek munkakörük ellá­tásához szükséges ez a ké­pesítés. Az iparitanuló­szerződtetések befejeződ­tek, szeptemberben 323 fia­tal kezdi meg a különböző szakmák tanulását me­gyénk kisiparosainál. Ve­lük együtt összesen 900 ipari tanuló lesz a magán- iparosoknál. Nem feledkezhetünk meg azokról — akik közül töb­ben ugyancsak közvetve —, de öregbítik a magyar ipar hírnevét. Tizenegy kisipa­ros különböző exportra ke­rülő gépekhez gyárt kisebb alkatrészeket, ők vállalják néhány nagyüzem import­gépeinek javítását is, mun­kájuk értéke az idén eléri a másfélékét millió forin­tot O. L. désről számolnak be a hét év alatt, addig a megyé­ben a forgalom egyszer ilyen gyorsan emelke­dett és 1967-ben az egyne­gyedével volt nagyobb, mint 1960-ban. A ruházati cikkek vásár­lását illetően Bács megye most a hatodik helyen áll a megyék rangsorában. Ezeknek az adatoknak az elbírálásánál azonban fi­gyelembe kell venni, hogy a megyei adatok, a dolog természete szerint, nem tartalmazzák azokat az ösz- szegeket, amelyeket a me­gye lakossága a fővárosi boltokban és áruházakban költött el. Mert a főváros több mint háromezer forintos szemé­lyenkénti adata a vidékiek fővárosi bevásárlásait is magában foglalja és ez az összeg sem lebecsülendő. Valószínű azonban, hogy a helyi áruválaszték javulá­sával már a vásárlások na­gyobb hányada jut a helyi üzletekre. a; & Az ágazat termelése 1966- tól 1978-ig a tervek sze­rint megháromszorozódik. Ugyanezen idő alatt a szo­cialista országokba irányuló közúti járműkivitel 7,5-sze- resére, a nem szocialista piacokon pedig 6,5-szeresé- re növekszik. Vajon reálisak-e, megala­pozottak-e ezek a merész tervek? Az érdekelt terme­lő és külkereskedelmi vál­lalatok, az illetékes kor­mányszervek különböző szintű tárgyalásokon, piac­kutató munkával számba- vették az értékesítési lehe­tőségeket, elemezték a mű­szaki fejlesztés szóbaj öhető irányait, a hazai gyártási adottságokat. A járműfej­lesztési program szilárd alapjának a hazai szükség­letek és a baráti országok — mindenekelőtt a Szov­jetunió — hosszútávú igé­nyeinek kielégítését tekint­jük. A konkrét igényeket 1970. végéig ismerjük. A harmadik ötéves terv utolsó esztendejében, 1970-ben hazánkban ösz­szesen 7000 autóbusz ké­szül, szemben az 1966. évi 2933 egységgel. (Az idén 4200 autóbuszt gyárt az Ikarusz.) A 7000 autóbuszból 1970-ben a Szovjetunió 4000, az NDK 1000 autóbuszt vásárol a tervek szerint. Ezzel a ter­meléssel az Ikarusz Euró­pa legnagyobb autóbusz- gyártó cégévé válik. A so­rozatnagyság, a hazai és a baráti igények alapján a negyedik ötéves tervben to­vább növekszik. Az autóbuszgyártás fo­lyamatos, szalagszerű sze­relő, festő technológiája minden szempontból kor­szerűnek mondható. Ma még sok azönliÉn a kézi munka az autóbuszgyártó folyamatban, ezt a sorozat- nagyság növekedésével fo­kozatosan szükséges kiik­tatni. A technológiai fegye­lem is fejlesztésre, szilár­dításra szorul. Az új autó­busztípusok egyébként a konstrukciós megoldásokat (korszerű szervo-kormányt, légrugózást stb. építenek a járműbe), a külső formát, a belső kényelmet tekint­ve megfelelnek a mai ma­gas követelményeknek. Nem véletlen, hogy a leg­igényesebb európai autó- buszgyártó svéd, nyugatné­met cégek is kooperációs tárgyalásokat kezdeményez­tek az Ikarusszal A közúti járműfejlesztési program legnagyobb be­ruházása: Diesel-motor­gyár létesül Győrött. A nagy teljesítményű Die­sel-motorok gyártási jogát és a korszerű termelőbe­rendezéseket nagymúltú nyugati gépkocsigyártó cé­gektől vásárolták. Az új győri Diesel-motorgyár át­adására 1969 első fél évé­ben kerül sor. de már az idén 550 darab, 200 lóerős, hathengeres Rába—MAN Diesel-motor készül, főként vásárolt, külföldi alkatré­szekből. Jövőre 3000, 1970- ben 7000, a távlati tervek szerint pedig 12—15 ezer Diesel-motort gyártanak MAN-licenc alapján. A kor­szerű motorok főleg hazai gyártású tehergépkocsikba és autóbuszokba kerülnek. Ugyancsak a Győri Ma­gyar Vagon- és Gépgyár a hazai közúti járművek má­sik fődarabjának; a hátsó hidaknak is a szakosított gyártója, szállítója. Ezek a hátsó hidak egyébként nemcsak a hazai autóbu­szokba, tehergépkocsikba kerülnek, hanem baráti or­szágok is vásárolják nem­zetközi kooperáció kereté­ben. Így például a nagy sorozatban gyártott, 10 ton­nás hátsó hidak a hazai igényeken kívül szovjet és lengyel rendelésre is ké­szülnek. Az idén 5000 da­rabot, jövőre 7500-at, 1970- ben pedig már 13 ezer hát­só hidat exportálunk a Szovjetunióba. Ugyanebből a 10 tonnás hátsó hídból Lengyelország 2500 darabot vásárol jövőre. A Szovjetunió viszont a nemzetközi szakosítás és kooperáció keretében mell­sőtengelyt, szervo-kormány- szivattyút, lengéscsillapítót és egyéb más alkatrészt szállít a magyar autób- szokhoz és tehergépkocsik­hoz. Jelenleg a nemzetközi kooperáció további bőví­tésének tervei és elkép­zelései formálódnak. A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár a Rába—MAN Diesel-motorokon, a hátsó hidakon kívül a közúti jár­művek egy újabb fődarab­jának, a tehergépkocsi-fül­kének a gyártását kívánja megszervezni nagy soro­zatban, nyugati licenc alap­ján. Ezenkívül még 10—20 tonna hasznos teherbírású, speciális tehergépkocsik,- camionok gyártására is kéí szülnek a győri gyárban. K. J. Talajjavító munkák Szovjetunióban Az „ETR—122” típusú két forgórészes exkavátor feladata öntözőcsatornák ásása agyagos és laza' homokos talajon. A gép ellenőrzését és irányítását fénysugárral, vagy ellenőrző léccel valósítják meg, amely a csatorna oldalainak megadott szögétől mindössze 3 cm-ig terjedő töréssel dolgozik. A piacin láttuk VILLÁMINTERJÚ A kisiparosok első félévi munkáiéról Szabó Ferenccel, a KIOSZ A statisztika tükrében Személyenként 1727 forint ruházati cikkekre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents