Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

1988. szeptember 25, szerda S. oldal Szorgalommal, tényekkel bizonyítanak a madarasi kommunisták r Uj berendezések a kiskunfélegyházi dohánybeváltó üzemben Megyeszerte nagy munka előzi meg a pártszerveze­tek vezetőségválasztó gyű­léseit. Ahol az eltelt két évben jól dolgoztak a kom­munisták, ott nincs külö­nösebb gond a beszámoló elkészítésével, hiszen a té­nyek, az eredmények min­dennél ékesebben beszél­nek, bizonyítanak. így van ez Madarason is, ahol a község lakosságának — párttagoknak és párton kí­vülieknek egyaránt — nem kis utat kellett megtenni­ük addig, amíg eljutottak oda, ahol jelenleg tartanak. De hol is tartanak most? Erről beszélgettünk Révész Ferenc elvtárssal, a köz­ségben működő pártszer­vezetek csúcstitkárával. Gazdasági megerősödés — Először talán arról ejtsünk néhány szót, hogy melyek voltak a legutóbbi választás óta eltelt két esz­tendő legfontosabb községi feladatai — kezdi Révész elvtárs. — Teendőnk bőven volt. Alapvető feladatunkat az MSZMP IX. kongresz- szusának, valamint a me­gyei és a járási pártérte- kezlet határozatainak helyi megvalósítása képezte. így elsősorban a gazdasági szi­lárdság, egység megterem­tését és a községpolitikai, kulturális feladatok megol­dását tartottuk szem előtt. Most, visszapillantva a kö­zelmúltra, azt mondhat­juk, hogy sikeresen elértük a kitűzött célokat. A gaz­dálkodás fejlesztését két termelőszövetkezet: a Dó­zsa és a Rákóczi egyesíté­sével kezdték. A két közös gazdaság Béke Termelőszö­vetkezet néven ma már 3800 holdon gazdálkodik s az egykori vezetők, a tag­ság előtt, különösen a ta­vasszal megtartott zárszám­adó közgyűlésen — ahol az 1967-es eredményeket is­mertették — vált világossá az egyesülés szükségessége. A Dózsa például öt évig nem tudott egyről a kettő­re jutni, a Rákócziban is hasonló volt a helyzet. Ta­valy már kétszeresére emel­kedett az egy tagra jutó évi jövedelem. A hangulat jó, szorgalmasan, jókedvvel dolgoznak a madarasiak. Révész elvtárs hozzáteszi a fentiekhez: — Nem lesz tehát nehéz dolgunk a vezetőségválasz­tó gyűlésen, ha bizonyítani akarjuk, hogy az egyesítési elképzeléseink helyesek vol­tak, hogy a nagyobb terü­leten gazdálkodó, szocialis­ta mezőgazdasági üzem mindenképpen előnyösebb. Hasonlóan nyilatkozhatunk a község másik termelőszö­vetkezetéről, a Kossuthról is. Az elmúlt két évben, de főleg az idén megerősödött ez a gazdaság. Tartalmas pártélet — A pártéletről szólva is eredményekről tudok be­számolni — folytatja a ma­darasi csúcstitkár. — AJ:er- melőszövetkezetben műkö­dő alapszervezetek jól dol­goznak. Példa rá, hogy a tél folyamán 110 tsz-tag vett részt a zárszámadást megelőző háromnapos tan­folyamon. A pártoktatás előadásait a párttagok 60 százaléka látogatta rend­szeresen és általában nem volt a madarasi kommunis­táknak olyan indítványa, amelyet a lakosság el ne fogadott volna. Emlékez­tetek itt arra, hogy a köz­ség 1966-ban harmadik, ta­valy pedig második lett a községfejlesztési verseny­ben. Az emberek egy szóra vállalták a társadalmi mun­kát, a tsz-ek fogatot adtak például ahhoz, hogy a bács­almási vasútállomásról az útépítéshez szükséges kö­vet a faluba fuvarozzuk. Ez nagy költségmegtakarí­tást jelentett, s azon kívül igen jó hatással volt az egész lakosságra. Sajátos feladatot jelent a csúcstitkárnak és a pártve­zetőségnek a községi alap­szervezet munkájának irá­nyítása, jó összehangolása a többi alapszervezetek te­vékenységével. A községi alapszervezetben ugyanis különböző területeken dol­gozó párttagok működnek: tanácsiak, ktsz-tagok, vi­dékre járó munkások, nyug­díjasok, földművesszövet­kezeti alkalmazottak stb. Az ülések napirendjét úgy kellett tehát összeállítani, hogy a párttagok megfele­lő tájékoztatást kapjanak saját területük problémái­ról, de a község életének egészéről is. Fiatalok — pedagógusok — A gazdasági és a szer­vezeti munkák mellett nem feledkeztünk meg a fiata­lokról sem. Én 1964-ben ke­rültem Madarasra. Ebben az időben a termelőszövet­kezetekben működtek ugyan KISZ-szervezetek, de községi alapszerv nem volt. Az idén márciusban sike­rült megalakítanunk har­minc fiatallal az alapszer­vezetet. Hetenként egyszer rendszeresen összejönnek a községi művelődési házban, havonta ülést tartanak, színjátszó csoportban, sport­körökben munkálkodnak. Elégedettek vagyunk ve­lük. Közöttük vannak a fiatal pedagógusok és egyéb értelmiségi dolgozók is. — S ha már a pedagó­gusoknál tartunk, elmon­dom, hogy az elmúlt év pártépítési munkái közé tartozott Madarason egy pedagógus pártszervezet létrehozása. Még ebben a hónapban meg is alakul az alapszervezet, amelynek tíz tagja van. Visszatérve a fiatalokra, dicséretképpen említem meg, hogy a KISZ- oktatás szervezetten törté­nik a községben. Ebből ki­veszik részüket a pedagó­gusok is, akik előadásokat tartanak a KISZ-tagoknak. Az elmondottak alapján, a beszélgetés végén joggal állapíthatjuk meg, hogy Madarason tekintélye van a Piackutató bemutatókat tart július 18-a óta a Bács- Kiskun és Szolnok megyei Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat, ame­lyeken a központi fűtés berendezéseit szemléltetik, működés közben. A ván­dorkiállítások azóta bejár­ták a Tiszántúl nagyobb kommunistáknak, akik szer­vezetileg, politikailag egy­ségesek. Szorgalommal, té­nyekkel bizonyítanak a la­kosság előtt, s emelt fővel állhatnak bármikor a nyil­vánosság elé. Révész Fe­renc községi csúcstitkárral folytatott beszélgetésből ar­ra is következtethetünk, hogy a községi pártveze­tőknek sok mondanivaló­juk lesz a vezetőségválasz­tó taggyűléseken. Gál Sándor A gabonatermesztés főbb tapasztalatairól Tartalmas, alapos ta­nulmányt készített a Bács­kai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a ga­bonatermesztés főbb ta­pasztalatairól. Az értékelés három állami gazdaság és 41 termelőszövetkezet ada­tai alapján készült. A bácskai körzetben az idén az állami gazdaságok 19,8 mázsa holdankénti át­lagot értek el búzából, a termelőszövetkezetek pedig 16,4 mázsát. Aszályos esz­tendőben nagy teljesít­ménynek számít az ilyen termés. Az eredmények több tényező, együttes ha­tására születtek, elsősorban az intenzív búzafajták ter­mesztésének köszönhetők. városait. A felvonultatott radiátorok, gázkazánok szerepeltek Kecskeméten és a Budapesti őszi Vásáron is. Kedden pedig Székes- fehérvárra, illetve Nagy­kanizsára érkeztek a ter­mékek, hogy a kiállításo­kon képet nyerjen a vál­lalat a várható keresletről. — A nyáron beszámol­tunk az idei szezonra való felkészülésről. Mi történt azóta? — Már akkor is szó volt a kedvezőtlen időjárásról — mondja Fazekas Sándor üzemvezető-helyettes. — Most is csak azt tudom mondani, hogy a dohány- termesztést különösen za­varta az időjárás. Sok hold- nyi dohányt újra kellett palántálni, ami természe­tesen nem növeli a jöve­delmet. Az elmúlt évekhez viszonyítva a feldolgozást két héttel később kezdtük. Javult az agrotechnika, nö­vekedett a műtrágyafel­használás, nagyobb terüle­ten alkalmazták a vegysze- •res gyomirtást. Magasabb színvonalúvá vált a nagyüzemi termelés megszervezése, a mezőgaz­daság anyagi, műszaki el­látása, jelentkezett a szel­lemi beruházás hatékony­sága. A jól szervezett mun­ka, az emberek szorgalma, akarata lehetővé tette, hogy a betakarítást minden ed­diginél rövidebb idő alatt elvégezzék. A termelőszö­vetkezetek a kalászos ga­bona 99 százalékát kombáj­nokkal aratták le. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Bezosz- tája nevű búzafajta adja a legmagasabb termésered­ményt. A bácsalmási Tán­csics Termelőszövetkezet­ben 5 holdas kísérleti par­cellán 35 mázsát arattak holdanként. Ez 1967-es adat. Más gazdaságokban is 27— 30 mázsa volt az átlag a kísérleti parcellákon. Az utóbbi három év ta­pasztalatai alapján megál­lapítható, hogy a legna­gyobb termést a szeptem­ber utolsó harmadában ve­tett búzák adták. Jól fizet­tek az október 20-ig elve­Megnyugtató azonban, hogy üzemünk kapacitása jelen­tősen bővült. Ebben a sze­zonban vettük használatba a kilenc új szárítót, ame­lyek egyenként száz mázsa dohány szárítására alkal­masak. Az eddigi tapaszta­latok jók. Berendezéseink kifogástalanul működnek, két műszakban dolgozó százhetven munkásunk pe­dig jó minőségű munkát végez. — Milyen az eddig be­szállított dohány minősége? — A kedvezőtlen időjá­rás ellenére igen jó. Het- ven-nyolcvan vagonnal vet­Angol kutatók érdekes mezőgazdasági' gépet szer­kesztetek, amely a burgo­nya osztályozását tudomá­nyos pontossággal végzi. A gép különböző egységeit egy traktor közé szerelik fel, egyetlen kezelője maga a traktoros. A gép megfe­lelő egysége a kiásott ter­mény körül láncokkal kifé­süli a szárakat, majd 'szét- nyomja a nagyobb rögöket. Az elválasztótérbe már egyenletes anyagáram ke­rül és itt halad át a burgo­A megye iparvállalatai — nem számítva a miniszté­riumi iparnak azokat a te­lepeit, amelyek vállalati székhelye a megyén kívül van — összesen 2,4 milliárd forint értékű gyártmányt értékesítettek az év első felében. Tavaly ezek a vál­| tett magok is, míg a no­vemberben földbe került | búza adta a legkisebb át­lagtermést. Ebből- követke­zik, hogy szeptember 20-tól október 20-ig legajánlato­sabb vetni. A korai vetés korábbi éréssel és nagyobb terméssel párosul. A szövetség vezetői hangoztatják: a tanul­mánynak nem volt célja a tudományos fejtegetés, ha­nem elsősorban a gyakor­lati megfigyelések, tapasz­talatok, módszerek, megol­dások ismertetése és aján­lása a termelőszövetkeze­tek búzatermesztésének to­vábbi fejlesztése érdeké­ben. A területi szövetség igen nagy jelentőségűnek tartja az információk gyűj­tését. A gabonatermesztés­ről szóló tapasztalatok ösz- szefoglalásának elsősorban tájékoztatás a célja. Egyút­tal segíti a gazdaságokat az üzemi tervezéssel kapcsola­tos döntések megalapozá­sában. A búzavetésnek most van az ideje, ezért a tanul­mányt minden termelőszö­vetkezetben kettőzött figye­lemmel olvassák. K. S. tünk át eddig — az egész mennyiségnek mintegy a felét —, s ebből a legjobb minőségű világos levél a szállítmányok 71 százaléka. — Melyik gazdaságok a legjobb szállítók? — A kiskunfélegyházi Bem Tsz 136 és a Kiskun­ság Tsz 40 holdjával a leg­jobbak közé tartozik. A pálmonostori Keleti Fény Termelőszövetkezet ugyan­csak jó termelőnk, az idén 120 hold termését szállítja hozzánk, de a tervek sze­rint jövőre már 200 hold dohányuk lesz. O. L>. nya a röntgensugáron. A röntgensugarak elektromos jelfogói egy mechanizmus segítségével 45 fokos szög­ben álló nylonburkolatú te- relőujjakat vezényelnek. A kövek és a rögök sugár­elnyelését a fényelem ész­leli, majd a hozzákapcsolt 2 terelőujjat függőlegesre állítja, iiy módon a szeny- nyeződés a szállítószalag nyílásain áthullik, csak a burgonya halad tovább. A gumók sugárelnyelése je­lentéktelen és nem káros az emberre. lalatok az egész év folya­mán 4,5 milliárd értékű árut vittek piacra — az idei növekedés annál is inkább számottevő, mint­hogy a második félévben mindig nagyobb az árufor­galom, mint az elsőben. Az értékesített árumeny- nyiségnek mintegy a két­harmadrészét a miniszté­riumi ipar megyei vállala­tai adták el, több mint 1,6 milliárd forintnyi összér­tékben. Ennek több mint a felét az élelmiszeripar gyár­totta, míg a tanácsi ipar kb félmilliárdos áruértéke­sítéséből 130 millió jutott az élelmiszeriparra. A me­gye szövetkezeti ipara az értékesített gyártmányok 11 százalékát szolgáltatta. Az 1968 első felében ér~ tékesített ipari termékek a belkereskedelemnek millió Ft-ban 780 a külkereskedelemnek 356 a mezőgazdaságnak 252 beruházásra 99 lakosságnak közvetlenül 70 < Az értékesített többi gyártmányt a különböző ipari és egyéb vállalatok vásárolták meg. A megyei székhelyű minisztériumi iparvállalatok termékeiknek az egynegyedét adták el a belkereskedelemnek, a ta­nácsi iparvállalatok termé­keiknek több mint a felét, az ipari szövetkezetek pedig valamivel kevesebbet, mint az egyharmadát. A szövet­kezeti ipar viszonylag többet értékesített közvetlenül a lakosság felé, mint a mi­nisztériumi és a tanácsi ipar. Á. b; Vándorkiállítások Szép termést adott a tiszakécskei Űj Élet Termelőszö­vetkezet kertészetében a karfiol. A gazdaság hat holdon termesztette a kedvelt csemegét. A szövetkezetnek mint­egy 100 hold kertészete van, amelynek nagyobb részét öntözik. Érdemes ráfigyelni Röntgensugaras hnrgonyaosztáiyoző gép A statisztika tükrében Az ipar áriértékesítése

Next

/
Thumbnails
Contents