Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-21 / 222. szám
rf; öfffä! r #968. szeptember Síi szombat ' — MAR ALAPOSAN hozzá- láttatok a komoly tanuláshoz., egyre több iskola kapcsolódik be a mezőgazdasági betakarítási munkákba, s mindannyian készültök a Forradalom lángjai mozgalom első próbájára Az idő csalhatatlanul mutatja itt az ősz. De bizonyára szí vesen veszítek, ha még egy szer a nyárról lesz szó, avagy — mint leveleitek mutatják már a jövő nyárról is. A Megyei Üttörő Elnökség szeptember 18-án értékelte nyári vezetőképző és úttörőtáborok munkáját. Az idén a tavalyinál jóval több, az úttörőknek 23,7 százaléka vehetett részt táborozáson. Az úttörők munkáját dicséret illeti, a pajtások sok hasznos ötlettel, kezdeményezéssel segítették a táborvezetőket, sőt a Forradalom lángjai mozgalom programjá hoz is értékes elképzelésekkel járultak hozzá. * — PÄJER KATALIN, az Izsáki 5483. sz. Gagarin Üt- törőcsapat krónikása arról számol be, hogy szeptember 14-én megrendezték a hagyományos szüreti karnevált. A bevételt a jövő nyári " kirándulásra fordít jak. A Kiskőrösi Petőfi Sándor Úttörőcsapat, amint Kutyifa Ilona írja, csapat- vezető értekezletet tartott, ahol a patronáló Ligeti Károly honvéd zászlóalj és a gimnáziumi KISZ- szervezet képviselőinek részvételével az évi feladatok megbeszélése során a Petőfi-tó mellett levő úttörőtábor kiépítését is tervbe vették. • — A SZERKESZTŐSÉGBEN az e célra alakult bizottság értékelte a „Legkedvesebb nyári élményem” pályázatra beküldött dolgozatokat. Különösen kiemelkedett Kosinár Rózsa írása, hangulatosan meséli el az „izgalmas” történetet, és Kutyifa Ilonka hosszú, eleven, színes beszámolója. Igen tetszett még a következő pajtások írása: Serényi Ágota, Nagy Edit, Bujdosó Borbála, Csáti Mária, Vén Erzsébet, Hartmann József. Gratulálunk a felsorolt pajtásoknak, s egy- egy szép könyvvel jutalmazzuk ügyes munkájukat. rét folytatott. Délután (A könyveket postán küld- Prantner József egyházi veTanácskozás az évfordulók megünnepléséről Tegnap egésznapos értekezlet zajlott le a megyei pártbizottságon, amelyen részt vettek a járási és a városi pártbizottságok illetékes titkárai, a propaganda és művelődési osztály- vezetők, a járási és városi tanácsok elnökhelyettesei és a művelődésügyi osztályok vezetői, valamint a tömegszervezetek és kulturális intézmények képviselői. A jelenlevők meghallgatták Pozsgay Imre elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának külpolitikai tájékoztatóját, majd Bodor Jenő, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának munkatársa tartott beszámolót az 1918—1919-es forradalmi események 50. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek előkészítéséről. A beszámoló után a felmerült kérdésekre Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője válaszolt. Fock Jenő az MTSZ jubileumi küldöttközgyűlésén Húszéves fennállása alkalmából a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége küldött- közgyűlést tartott pénteken a Technika Házában. Az elnökségben helyet foglalt és felszólalt Fock Jenő, * az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke. Jelen volt Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, valamint a magyar politikai, tudományos és gazdasági élet számos vezetője. A rendkívüli küldöttközgyűlést Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg. Utána Valkó Endre, az MTSZ főtitkára méltatta az elmúlt húsz év történetét, majd Kiss Árpád, mint az MTSZ elnöke vázolta a tudományosműszaki fejlődés jelentőségét az új gazdaságirányítási rendszerben. (MTI) Panaszügyek negyei tanácsnál a Lényegesen csökkent as adóval, növekedett as építkesésekkel össsefüggő beadványok ssáma A megyei tanács vb titkárságán dr. Szapanos Péter főelőadóval arról beszélgetünk, hogyan alakult az utóbbi időben a különböző jellegű beadványok, panaszok és kérelmek száma, megoszlása. Szappanos Péter érdekes tapasztalatokról tudott beszámolni. Elmondta például, hogy évek óta — a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta — lényegesen nem csökkent, de nem is növekedett a beérkező panaszok száma. Ami viszont ennél figyelemre méltóbb: megváltoztak az arányok. Néhány évvel ezelőtt az évenkénti 250—300 panasz zöme az adókkal volt őszMegjelent a Fáklya legújabb száma Prantner József államtitkár Kecskeméten Tegnap látogatást tett Kecskeméten Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Délelőtt a megyei pártbizottságon fogadta Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság titkára, s a megye illetékes vezetőivel eszmecsejük el a nyerteseknek.) Izetőkkel találkozott. Ma jelent meg a Szovjet Híradó utóda, a Fáklya című képeslap legújabb szállá. A 32 oldalas népszerű folyóirat gazdag tartalmából néhány érdekesebb cikket, riportot emelünk ki: Hogyan lehet valakiből űrhajós? a címe annak a kétoldalas, színes képes riportnak, amely a szovjet űrrepülők kiválasztásáról és felkészüléséről szól. Taskent — a barátság epicentruma című 3 oldalas színes riportban, a szerző, a földrengéssújtotta üzbég fővárosba visa el az olvasót, hogy bemutassa, milyen ma Taskent, a katasztrófa óta eltelt két év múltán. A M úzeumi ritkaságok című ösz- szeálh'tás a szovjet múzeumok olyan ritka példányait mutatja be, mint egy jégkori ürge, csengő csésze, Traianus gemmája stb. S. Andronov, a történet- tudományok kandidátusa tollából „Lenin, az újságíró” című cikket találjuk a lapban, amely Lenin publicisztikai tevékenységéről szól. A Magyar szemmel rovatban közli a lap F. Tóth Pálnak, a Petőfi Népe főszerkesztőjének „Bács- Kiskun megyeiek a Krím földjén” című útibeszámolóját. Bemutatja a lap a híres Martisor nevű moldovai ének- és táncegyüttest. A Nehéz színésznőnek lenni című képriportban Szvetlána Korkoskót, a Művész Színház művésznőjét, számos film főszereplőjét ismerhetjük meg. Változatos, érdekes a Technika-tudomány rovat. A gyűrű titka címmel ebben a számiban indul az új izgalmas kémregény. Tekintettel a közelgő mexioód olimpiára a lap címlapján szovjet olimpikon képét találjuk, s belül a lapban három oldalon érdekes sportanyag foglalkozik a szovjet olimpikonokkal. Található a lapban keresztrejtvény, sakk, humor és filmismertetés. szefüggésben. Az ilyen jellegű beadványok, ha nem is teljes mértékben, de mintegy nyolcvan százalékig megszűntek. A falusi emberek földjüket bevitték a termelőszövetkezetbe és a közös gazdaság együttesen fizeti az adót. Volt azonban egy másik területe is a panaszoknak: az államosított házingatlanok mentesítésére irányuló kérelmek. Ilyen is gyakran érkezett a megyei tanács vb titkárságához, de mióta ©gy jogszabály — az 1027/ 1963. (XII. 17) Korm. sz. határozat — kimondta, hogy a hatálybalépése után az ilyen panaszokkal nem kell foglalkozni érdemileg, már nem is érkeznek ezzel kapcsolatos beadványok. Az előbb említett csökkenésekkel szemben emelkedett viszont — és ma már az évi ügyforgalom zömét teszi ki — az építésekkel összefüggő kérelmek, panaszok száma. Szappanos elvtárs elmondta, hogy gyakran előfordul, hogy engedély nélkül építkeznek egyes állampolgárok, vagy nem az engedélyben meghatározott és leírt módon építenek házat, mellékhelyiséget stb. ilyen esetben a tanács kötelezi az illetőt az átalakításra, vagy — súlyosabb esetben — az épület lebontására. Különösen tanyákon, külterületeken fordulnak elő ilyen esetek, nem ritkák azon-- ban a városokban sem. Érdekesek azok a panaszok is, amelyek a magám rendelkezésű lakóházak helyreállításával, tatarozásával vannak összefüggésben. A tulajdonos ugyanis köteles lakható állapotban tartani az épületet, megszüntetni az esetleges életveszélyt, egészségtelen körülményeket. Ha ezt elmulasztja, a lakók kérelmére a tanács kötelezi erre. A tulajdonos nem mindig van olyan anyagi helyzetben, hogy a felújítási költségei két viselni tudja. A tanács ilyenkor megvizsgáltatja, hogy a felújítási költség és az épület értéke között nincs-e túlzott aránytalanság, s ha úgy ítéli, saját költségén elvégezteti a tatarozást, s a tulajdonostól részletekben behajtják az összeget. Végül dr. Szappanos Péter elmondta, hogy az évenként általában 250—300 ügyirat között sok olyan panaszos beadvány is van,: amely nem tartozik az államigazgatási eljárás kön rébe. Ezt továbbítják az illetékes szervhez. Ma is vannak még úgynevezett állandó panaszosok, akik mindenhová elküldik vélt, vagy valódi sérelmeik terjedelmes leírását, s ezáltal késleltetik a gyors, hatékony intézkedést G. S. Egy nap alatt három baleset Csütörtököm három közúti szerencsétlenség történt a megye közútjain. Novák Mihály, Alpár határában kerékpárjával indokolatlanul áttért az úttest bal oldalára, s ott összeütközött a vele szemben szabályosan haladó, de már féktávolságon belül érkező Tóth István, Alpár, Sallai Imre utca 5. sz. alatti motorkerékpárossal. A 69 éves Novák Mihályt nyílt 1 lábtöréssel, súlyos állapotban szállították a kiskunfélegyházi kórházba. Soltvadkert belterületén kivilágítatlan kerékpáron haladt Oláh Ferenc- né. Emiatt a kerékpárnak 12. — Ti miért késtetek? — kérdezte a geológus, amikor mindnyájan felértek. De sápadt vagy, Pétya, mi bajod? A fiú hirtelen elfordult és felzokogott... Ljubimov halkan beszámolt mindenről Uszkovnak. Borisz, aki már magához tért az ijedtségtől, végre megtudta, kinek köszönheti megmenekülését és ki viselkedett olyan gyáván, amikor 6 bajba került. Kezet fogott az idegenvezetővel, majd Pétyához lépett és rákiáltott: — Te pipogya!.. — Elég legyen! — formed! rájuk Uszkov. — Gyere ide, Fiszun. Micsoda viselkedés ez, Borisz! Nem szabad ügyességet és hőstettet kívánni egy újonctól. Lehet, hogy te is így cselekedtél volna az ő helyében. Azonnal kérj tőle bocsánatot .., Borisz hallgatott. Komor arcának vonásai lasacsíkán megenyhültek. Eltűnődött. Hibázott? Indulatba jött Hált tehet róla Pétya? ... Hisz az egész alig egy másodperc alatt történt, a fiút egyszerűen elfogta a félsiz őérte, Boriszért... Megfordult, odament Pétyához és minden teketória nélkül így szólt: — Bocsáss meg. Elkapott az indulat, Pétya. Az incidens ezzel befejezettnek tűnt. Am a keserűség befészkelte magát Pétya szivébe és komoran lovagolt tovább: a történteken. töprengett. A sértés, jóllehet a bocsánatkéréssel elintéződött, sokáig nyugtalanította. Hogyan is nem jutott eszébe, hogy pajtásának a segítségére siessen! Megdöbbent... Igen, * megdöbbent. Olyan furcsa ez a szó. Megdöbbent... Hát igen, nem vagy határozott, Pétya pajtás. És még hozzá balösszekötő vagy! Miután, kiértek a szakadékból, egyeztették az útirányukat és gyorsabb tempóra kapcsoltak, hogy még világosban elérjenek egy erdei patakhoz, ahol tanyát verhetnek. A sima kőhegyháton a lovak szaporán szedték a lábukat és egy óra múlva a csoport elérte a vízválasztó hegycsúcsot. De mi ez? Váratlan kép tárult eléjük. Közvetlenül előttük, a lenyugvó nap vörös fényében, a buja parti növényzet között, messze odalent a völgyben széles folyó hömpolygött. Ámde amint elérte a hegy lábát, amelynek csúcsán a csoport állt, hirtelen eltűnt. Igen, eltűnt! Embereink, bárhogy is meresztgették a szemüket, a lábuk előtt elterülő tágas katlanban sehol sem fedezték fel a folyót. Szőrén-szálán eltűnt. A kutatók kisvártatva tompa zúgást hallottak, amely csak vízeséstől származhatott. — Mi lehet ez? — motyogta a geológus elgondolkozva. — A folyó vize lezuhog? De hová? Már sűrűsödtek az esti árnyékok, lassan kúsztak előre, s egyre nagyobb részét borították el ennek az utánozhatatlan szépségű északi tájnak, ahogy a féltékeny festőművész takarja el képét a laikus közömbös tekintete előiL — Előre! — adta ki a parancsot U szkov, és a karaván folytatta útját. A hegy egy völgyibe ereszkedett le. Minél lejjebb értek, annál jobban erősödött a zúgás, amely mintha a föld alól hallatszott volna. Az idegenvezető a geológussál gyalog előre ment vagy száz métert, majd a többieket is odahívták. Odalent, kétszáz méternyi mélységben kavargóit, tajtékzott a valósággal megbolondult folyó. Teljes erőből nekicsapódott a hegy sziküamellének, majd vad bömböléssel és zúgással ugrott vissza, aztán óriási örvényt képezve ismét a medrébe zuhant. Fölötte fe- bérfodros tajték sistergett és csillogó vízpermet szitált. Középen a víz szörnyű sebességgel forgott: bőgve, Kimből ve húzta le valami a mélybe. — A folyó egy szakadékba ömlik?! Igazi természeti csoda! Micsoda rendellenesség! — kiáltott fel Uszkov. — Hihetetlen! Ha így van, akkor ez vulkanikus hasadék. Felszínre hozott rétegék ... Ősi korok, amelyeket közszemlére állított... Itt aztán komoly munka vár ránk, barátaim! Ne fecséreljük drága időnket. Gyerünk, gyorsan ereszkedjünk le... Nagy vargabetűt csináltak jobbra, leereszkedtek a völgybe és buzgón nekifogtak a munkának. Rövid idő múlva a sűrű fagyal-bokrok közelében sátrat vertek. Lobogni kezdett a pásztortűz. Pétya nem vesztegette az idejét: még világos volt. Vállára vetette puskáját és elindult. Egy magányos sziklánál megállt és hallgatózott. A közelben megzör- rent valami. Egy vörösfe- nyő ágán nagy fekete-vörös tollú süketfajd ült s oldalvást _ hajtva fejét, kerek, csodálkozó szemével bambán nézett a vadászra. Mor- gott és összehúzódott, mintha felszállni készülne. Lövés dörrent. A fekete madár, ágak után kapkodva, tollát hullatva zuhanni kezdett. A lövés még sokáig visszhangzott az erdőben és csak lassan halt el. Az egész hatalmas völgy hallatta ezt az ismeretlen hangot. — Ejnye, ejnye! — hallatszott a tábor felől. — Ki lövöldözik? Mi történt? (Folytatjuk) ütközött Bíró László solt- vadkerti motoros. Mindkét jármű vezetője szerencsére csak könnyebben sérült meg. Hasonló baleset történt Kiskőrös határában. Egy személygépkocsi vezetője, Bankos Balázs későn vette észre az előtte haladó, Petróczi István hajtotta kivilágítatlan lovas kocsit, amelynek nekiütközött. Sérülés nem történt, de a személykocsiban több mint 5 ezer forint anyagi kár keletkezett. Széválfáslél a súlyos sérülésig A napokban a szabadszállási József Attila Tsz- ben Páli Imre 56 éves juhász, Szabadszállás, Lehel utca 29. szám alatti lakos, összeszólalkozott Jaksa Gyulával. A szóváltás hevében Páli Imre kampős- bottal bántalmazta Jaksa Gyulát, akit súlyos sérüléssel szállítottak orvoshoz. Az önkényeskedő juhász ellen súlyos testi sértés miatt indított büntető eljárást a dunavecsei rendőrkapitányság. G. G.