Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-03 / 206. szám
1968. szeptember 3, kedd 3. oldal Figyelnek a szavukra Alig győzöm jegyezni a beszélgetést, pedig Barta István, a bácsbokodi községi pártbizottság titkára csak nagyvonalakban ismerteti a legutóbbi párt- alapszervezeti vezetőségválasztás óta eltelt két esztendő mérlegét. Jól ismeri a községet, hiszen hosszú évek óta itt dolgozik és két éve a pártbizottság titkára. Könnyíti a dolgunkat, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság májusban tárgyalta a község politikai és gazdasági helyzetét. Az erről szóló beszámoló, amelyet egyébként ez a tanácskozás elfogadott, igen sok érdekes megállapítást tartalmaz. Bevezetőben többek között ezt olvashatjuk: Városi színvonal ;,A lakosság anyagi helyzete messze felette van a felszabadulás előttinek. Magasabb a járási átlagnál, pedig köztudomásúan az is országosan a legjobbak közé tartozik. A község takarékbetét-állománya 15 millió forint. A lakáskultúra színvonalban sok vidéki várost megelőz. A közelmúltban nyitott bútorüzlet alig fél év alatt 2 millió forint forgalmat bonyolított le. Említésre méltó, hogy rövidesen 30—35 családi ház felépítése várható saját erőből. Televízió-! motorkerékpár-, hűtőszekrény-vásárlás ma már természetes. Egy- egy új gépkocsi megjelenése a községben nem számít különösebb szenzációnak.” — Mindezek egyúttal némi képet adnak a községről — állapítja meg a párt- bizottság titkára. Kerek arca töprengővé válik, kis szünet után így folytatja: — Talán ez a kedvező helyzet könnyíti a munkánkat, de egyben nehezíti is, mert a jó eredmények újabb erőfeszítésekre sarkallnak bennünket. Szerencsére szorgalmas, okos, ügyes nép lakik ebben a községben. Mindig keresik az újat, többre, jobbra törekszenek. A munkaversenyben is mind a termelőszövetkezetek, mind pedig ipari üzemeink jó eredményeket érnek el. Megalakult a hetedik A községben hat alapszervezet van, illetve beszélgetésünk utáni napon alakult meg a hetedik, a tsz-közi gépjavító vállalatnál. A párt vb hét tagja felelős egy-egy alapszervezetért, hasonlóképpen a 27 tagú pártbizottság között is felosztották a tennivalókat. Most különösen sok a feladat, hiszen a vezetőség-választásra készülnek az alapszervezetek és a beszámolók anyagát gyűjtik. Ehhez sok segítséget várnak, de kapnak is a községi pártbizottságtól. Arról, hogy mi kerül az egyes beszámolókba, csak röviden szólhatunk, 'hiszen többre nincs mód egy ilyen beszélgetésen belül. Az Ezüstkalász Termelő- szövetkezetben például több mint félezer hold átlagában 17,8 mázsa búzát termeltek. Az Űj Otthonban 18, a Szalvaiban pedig 19,10 mázsa volt a holdankénti átlag ebből a fontos kenyérgabonából. Aszályos nyáron ilyen termést elérni csak korszerű agrotechnikával lehet. Vöröshagymából a három termelőszövetkezet szintén rekordtermést takarított be holdanként mintegy 140 mázsát. Bíznak benne, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére kukoricából a községi átlag eléri a 25 mázsát, májusi morzsoltban számítva. Hasonlóak az állattenyésztés eredményei is. A községből évről évre több hízómarha és sertés kerül a hazai piacokra és exportra. A gazdasági eredmények a tagok életszínvonalán is éreztetik jótékony hatásukat. A három termelőszövetkezetben a gazdák összjövedelme 1965-ben 52 millió, tavaly már 55 millió forint volt. Összefognak a tsz-ek Szó esik az elképzelésekről. 1970-re a Kígyóspatakon épített duzzasztó segítségével a jelenlegi 300 holdról mintegy ezer holdra növelik az öntözhető területet Termelőszövetkezet-közi sertéstelepet létesítenek 25 millió forintos beruházással. A növény- védelem jobb megszervezését szintén tsz-közi alapon oldják meg. — A gazdasági fejlődést politikai munkával segítettük elő. A téli tanfolyamokon évről évre népes hallgatóság vesz részt. Fontos tennivalónak tartjuk az emberek tájékoztatását. Ezt manapság mind jobban igénylik a párttagság és a lakosság is. A pártnapökon mindig nagy az érdeklődés — jegyzi meg a pártbizottság titkára. Csaknem kétszáz párttag van a községben. Az elmúlt évben több mint tíz kommunistával gyarapodtak a pártalapszerveze- tek. A kezdeményezés az ő kezükben van. A község lakói bíznak bennük, figyelnek a szavukra. K. S. Eorópa-szerte híres műszerek Az Elektronikai és Finommechanikai Kutató Intézet mérnökei, tudományos kutatói az utóbbi években számos Eurőpa- szerte ismert műszert alkottak. Képünkön ezek egyikét, az úgynevezett germánium- lithium detektort mérik be az intézet munkatársai. Az új műszer a magfizikában alkalmazható. szegény országban, mint amilyen Magyarország volt, ez annyi belső szellemi és anyagi energiát mozgatott volna meg, amelyhez hasonlóra nem volt példa hazánk történetében. Ez a koncepció azonban abban az időben nem talált megfelelő állami támogatásra. A kert- és gyümölcsösterület 1935-től 1949-ig, vagyis 14 év alatt 198 ezer kát. holdról csak 251 ezer holdra emelkedett, vagyis mindössze 26,5 százalékkal. A felszabadulás utáni nemzedékváltást egyben koncepció változás is követte. A kiskertek és a Kertmagyarország illúziója szertefoszlott, hogy átadja a helyét a szocialista nagyüzemek gépesített, nagytáblás kertészeteinek, szőlő- és gyümölcsösterülete 251 ezerről 554 ezerre emelkedett, vagyis 16 év alatt több mint duplájára. Ilyen jelentős fejlődést nem ismert a magyar mezőgazdaság története. Ebben a nagy tájformáló munkában nem kis szerepet játszott Bács-Kiskun megye mezőgazdasága, ahol jelenleg az ország szőlőterületének 28, gyümölcsöseinek 11 és kertjeinek 4 százaléka található. A nagyarányú rekonstrukciók és telepítések következtében. az egy kát. holdra jutó mezőgazdasági beruházások tekintetében Bács-Kiskun megye áll az első helyen 814 Ft/kat holddal a megyék sorrendjében. Az egy kát. holdra jutó műtrágyafelhasználásban és egyéb, a nagyüzemi mezőgazdaság fejlettségét bizonyító mutatók tekintetében is az elsők között van Bács-Kiskun megye. Ezek az adatók elsősorban a népgazdasági ráfordítások oldaláról mutatják a megye mezőgazda- sági fejlettségét. Felmerülhet azonban a kérdés: és mit ad ezért cserébe a megye mezőgazdasága? Erre, úgy érzem, az egy kát. holdra jutó felvásárlás értéke adhat a legjobban választ. Bács-Kiskun megye az egy kát. holdra jutó 2284 forintos felvásárlási értékkel a megyék sorrendjében az ötödik helyen áll. Csak a közismerten kiváló talajadottságokkal rendelkező Békés, Csongrád, Győr- Sopron és Szolnok megyék előzik meg. A közgazdasági mutatók tehát azt bizonyítják, hogy Bács-Kiskun megye vezetői és lakosai az aranyho- •nok-kultuszban messzemenően megtalálták a boldogulásukhoz vezető leg: helyesebb utat, amelyet a jövőben termőre forduló telepítések eredményei még inkább ki fognak domborítani. De ez egymagában véve mind kevés volna ahhoz, hogy a koncepció helyességét bizonyítsuk, ha nem hatná át a megye társadalmi-gazdasági tevékenységének egészét. Az aranyhomok-kultusz tehát nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egész megye fejlesztésének koncepciója. A fejlődő mezőgazdasági termeléshez fejlett feldolgozóipar kell. Amíg 1964-ben az ipari beruházásoknak országosan 9,5 százalékát invesztálták be az élelmiszeriparba, addig Bács-Kiskun megye beruházási keretének 53,4 százalékát. Bács-Kiskun megyében helyesen ismerték fel az élelmiszeripar termelése előtt álló lehetőségeket. Jelenleg hazánkban az állami iparban foglalkoztatottaknak csak 11 százaléka dolgozik az élelmiszer- iparban. A közismerten fejlett iparral, de kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező Dániában viszont 25 százalék, Hollandiában pedig 33 százalék. Élelmiszeriparunkon belül a tartósítóipar termelése 1949—1964 között kétszeresére növekedett, a A statisztika tükrében Tovább csökkent a laksűrűség Ha az újonnan épült lakások számából levonjuk a használhatatlanná vált laíkások számát, akkor arra az eredményre jutunk, hogy tavaly több mint kétezer lakással emelkedett a A száz lakásra jutó lakók Országos átlagban Bács megyében Minthogy hazánk összlakosságának az 5,5 százaléka él a megyében az országos átlagnál kedvezőbben alakul nálunk a laksűrűség, amit azzal mérünk, hogy átlagosan hány lakos jut minden száz lakásra. A megyében ez az arányszám kib. 10 százalékkal alacsonyabb az országosnál. Csak Somogy megyében és Békés megyében alacsonyabb még ennél is a laksűrűség arásyszáma, Bács- Kiskun megye tehát a harmadik helyen áll a megyéik rangsorában. Pest megyében viszont, ahol ez az megye lakásállománya. 1968 elején pontosan 184 466 lakást tartottak nyilván Bács megyéiben — ez a szám az ország kereken 3,1 millió lakásának az 5,9 százaléka. számai: 1967 elején 1968 elején 315 312 293 289 arányszám a legkedvezőtlenebb, 337 lakos jut minden száz lakáisra. Az évi javulás is kedvezőbb volt nálunk egy árnyalattal, mint az országos arányszám csökkenése. Ez persze 'korántsem jelenti, hogy a lakáskérdés már megoldódott volna a megyében, mint ahogyan országos viszonylatban is csak az egymilliós lakás- építési terv megvalósítása hoz majd érezhető köny- nyebbséget. Nem lebecsülendő eredmény viszont, hogy a megyei lakásszaporulat tavaly húsz százalékkal nagyobb volt, mint az előző évben. A városokban továbbra is gyorsabb a lakásépítés üteme, mint a községekben, ugyanakkor tavaly már erősen mérséklődött azoknak a száma, akik a faluról városba költöznek. A. I* Hétszázezer tonna cukorrépa Minden ősszel, így az idén is tárgyalások zajlanak le a cukorrépaszállításról a mezőgazdasági üzemek, a cukorgyárak és a vasút között. A njegbeszégyümölcstermelés azonban megháromszorozódott. 1950 és 1960 között azonban megtorpant a konzervipar fejlődése annak a helytelen koncepciónak következtében, amely abból indult ki, hogy a mélyhűtött termékek és nem a konzervek iránt fog növekedni a kereslet. Ezt a tévedést csak az utóbbi években vettük észre, amikor is gyors ütemben láttunk hozzá a meglevő konzervgyárak rekonstrukciójához és új konzervgyárak építéséhez. Az 1966-os jó paradicsomtermés mutatott rá azonban a szűk kereszt- metszetekre, amikor a konzervipar képtelen volt a háborúelőttinek hatszorosára növekedett paradicsomtermelés feldolgozására. Az élelmiszeripar szűk keresztmetszeteiből adódó problémákat csak súlyosbítja az üzemek túlkoncentrált volta. Jelenleg a mezőgazda- sági termékek mintegy 10 százaléka megy veszendőbe betakarítási, tárolási és értékesítési veszteségek miatt. Ezt a többmilliárdos értéket csak úgy lehet megmenteni, ha termelő- szövetkezeteink rendelkeznek az elsődleges feldolgozáshoz, tartósításhoz szükséges segédüzemekkel. Gyakran. hallani azt, hogy „kis ország vagyunk”. Amikor azonban gazos földeket, halmokban rothadó gyümölcsöt és még decemberben is lábon álló kukoricát látok, úgy érzem, hogy nagyon nagy ország vagyunk. (Tudniillik ezt is megengedhetjük magunknak!) Ez a Magyarország- képzet kísért az elmaradt vidékeken is. Lám, idáig még nem nyújtóztunk ki, ezt a területet még nem vontuk be eléggé az alkotó tettvágy áramkörébe. Nem a szaporodást kell vélt anyagi helyzetünkhöz igazítani, hanem olyan anyagi alapot kell megteremtenünk, amelyek a felnövekvő nemzedék létét biztosítják. Hazánk anyagi lehetőségeinek jobb és intenzívebb kihasználásával akár 30 millió ember életfeltételeiről is tudnánk gondoskodni a jelenleginél háromszor-négyszer magasabb színvonalon. Móricz Zsigmond azt mondta, hogy nekünk mélységben és magasságban kell terjeszkednünk. Hol vagyunk még az ilyen lehetőségek kihasználásától? Mi a feladat tehát? Minden talpalatnyi országrésznek reális célt, lelkesítő feladatot, költőisé- get kell adnunk, mert csak így találhatja meg helyét a hazában. lések idei végeredménye* hogy 687 270 tonna cukorrépát kell megfelelő ütemezésben rendeltetési helyére továbbítani. A Szegedi MÁV Igazgatóság dolgozóinak ily módon az őszi forgalom nagyarányú szállítási feladatai mellett öt cukorgyárat is el kell látni nyersanyaggal. Csupán a nagyobb tételeket említve a Sarkadi Cukorgyárba 202 220, a Mezőhegyesi Cukorgyárba 231 650, a Szolnoki Cukorgyárba 169 900 tonna cukorrépa kerül az igazgatóság területéről. Ám magával a répaszállítással nincs lezárva a cukorgyártás a vasút részéről. Az üzemanyag, a répaszelet, a mésziszap, melasz, valamint a kész cukor szállítása is az őszi forgalom fontos feladata. A száraz időjárás következtében ugyanis a takarmányellátásban nehézségek lesznek. Ennek megkönnyítésére a cukorgyárak — az eddigi gyakorlattal ellentétben — a répaszeletet a kétszeri helyett csak egyszer préselik, hogy nedvesebb, táp- dúsabb állapotban kerüljenek vissza a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba. A cukorgyári szállítmányok fuvarozásához — 10 tonnás vagonokat figyelembe véve — 68 700 kocsira van szükség. Ezért fontos az őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítása miatt is, hogy a cukorrépát szállító mezőgazdasági üzemek és a cukorgyárak jól összehangolják a szállítmányok feladását és átvételét. Igen fontos, hogy aMÄV részére a kocsimegrendeléseket a gazdaságok 5—7 naponként jelezzék. Intézkedés történt arra, hogy a cukorgyári torlódások elkerülése érdekében a szövetkezetek és állami gazda_- ságok vagont csak a cukorgyárak által előre lebélyeg_ zett kocsimegrendelővel igényelhetnek. Köztudott, hogy az őszi csúcsforgalomban igen nagy a vasúti pályák megterhelése. Ezért a cukorrépa- szállításoknál is az üzem- biztonságra kell törekedni. A feladó állomásokon, többek között figyelembe kell venni azt is, hogy a szállítmány útvonalán a 15 ton na vagy ennél kisebb tengelynyomású vonalakat ne terheljék túl. Gondosan tartsák be a kocsirakományok mérlegelésére vonatkozó rendelkezéseket. Az ilyen és ehhez hasonló in- tézkedések az őszi csúcs- forgalom zavartalanságát .vannak: hivatva biztosítani.
