Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-18 / 219. szám

NAPTAR 1968. szeptember 18, szerda Névnap: Diana Napkelte: 5 óra 25 perc. Napnyugta: 17 óra 50 perc. j I Holdkelte: 0 óra 08 perc. I Holdnyugta: 16 óra 29 n zerda | ere. i perc. I perc. I ) perc. I — ORVOS-MŰSZAKI ta­lálkozót tartottak tegnap délután 2 órakor Kalocsán, a HVDSZ megyebizottság és a kalocsai szakmaközi bizottság rendezésében. Az ankétet üzemvizsgálat előz­te meg, ahol felmérték az egészségre ártalmas mun­kakörülményeket, s azt hogy az előírt óvintézke­déseket milyen mértékben alkalmazzák. Dr. Saághy György, a SZOT ellenőrző főorvosa ezekről a tapasz­talatokról, s a rendeletek helyes betartásáról tartott előadást a vállalatok igaz­gatóinak, műszaki vezetői­nek. — Gyorshajtás miatt az árokba borult személygép­kocsijával az 5-ös számú főútvonalon Kormazsin László budapesti lakos. A gépkocsiban 2 ezer forint anyagi kár keletkezett, az egyik utas pedig könnyeb­ben megsérült. 100 éve, 1868. szeptember 18-án született ifj. Vastagh György szobrász, kora neves íestőművészének, id. Vastagh Györgynek fia. Hazai és kül­földi művészi tanulmányai után realista állatszobrokat mintázott leginkább, de köz­téri emlékszobrai is kiválóak. Tehetségének elismerése volt az a nagyobbszabású meghí­vás, amelyeket a millenniumi kiállítás részére a hazai ló és szarvasmarha tenyészfajták- ról készítendő félszáz szobor megmintázására kapott. Eze­kért millenniumi emlékéremmel tüntették ki. Utóbb a szarvas- marhák hazai tájfajtáiról is készített tanulmányokat. 1898- ban újabb ötven állatszobrot készített a párizsi világkiállítás magyar része számára, ami két újabb aranyéremmel gyarapí­totta művészetének elismeré­sét. Ezek a szobrai túlnyomó részben a Mezőgazdasági Mú­zeumba kerültek. Sikerei nyo­mán, a Londoni Természetrajzi Múzeum egész állatszobor so­rozatot rendelt tőle, majd az 1910. évi bécsi vadászati kiállí­táson, kútyatípusai Állami-dí­jat hoztak számára. Ismert mű­vei a Tevehajcsár, a Bivalybi­ka,- a Leselkedő oroszláncso­port, az Anyaság. A budai Várban állították fel rézből domborított nagyméretű Csi­kós-szobrát,- valamint Hadik András lovasszobrát. Az ő mű­ve Bethlen Gábor szobra a Köröndön és a szegedi Kákó- czi-szobor is. Várható időjárás szerda estig: Időnként megnövek­vő felhőzet, többfelé zá­poreső, zivatar. Mérsékelt, napközben megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 12—17, legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán 18—23 fok között. A Balaton vizének hő­mérséklete Siófoknál ked­den 12 órakor 20 fok volt. (MTI) A Kecskeméti Agrometeoro­lógiai Obszervatórium jelenti: szeptember 16-án a középhő­mérséklet 23,4 (az 50 éves át­lag 16,5)* a legmagasabb hő­mérséklet 30,5 Celsius-fok. A napsütéses órák száma 2,9. Csapadék 15,1 mm. Szeptem­ber 17-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 18,2, a dél­után 1 órakor mért hőmérsék­let 20,5, a legalacsonyabb hő­mérséklet 17,5 Celsius-fok. — KÉTSZÁZHÜSZ álta­lános iskolás tanyai diák kapott helyet a bajai já­rás hétközi otthonaiban Csávolyon, Bácsalmáson, Garán és Hercegszántón. — Az őszi mezőgazdasági munkával kapcsolatos fel­adatokról holnap, szeptem­ber 19-én Kecskeméten* szeptember 20-án pedig Ba­ján tartanak előadást a me­zőgazdasági dolgozók szak- szervezetének titkárai. Ötlábú borjú született A Bajai Állami Gazda­ság garai szarvasmarha-te­lepén furcsa kisborjúval gyarapodott az állatállo­mány: életképes, ötlábú borjút ellett az egyik te­hén. Az öthetes üszőborjú eddigi fejlődését nem za­varta az ötödik láb. — Tiszteletbeli tengeri halásszá választotta az I. Ubórevics szovjet hajó le­génysége a leningrádi ha­lászati világkiállításra, ki­utazott magyar halászati küldöttséget. Tagjai — kö­zöttük Felvidéki István, a bajai Űj Élet Htsz elnöke — a hajó díszjelvényét kap­ták emlékbe. Több szakmunkást nevelnek 130 kezdő ipari tanulója van az idén a Bajai Finom­posztó Vállalatnak, negy­vennel több, mint tavaly. A fiatalok a fonó, szövő és az úgynevezett kivarró szakmát sajátítják el. — Tető alá került Sükös- dön az épülő községi ta­nácsháza. Olasz ipari kiállítás Moszkvában Moszkvában, a Szokolnyiki parkban még tart az eddigi legnagyobb olasz ipari kiállítás, amelyen 450 cég mutatja be termékeit. (Rádiotelefoto — TASZSZ—CP) — Házi savanyító üzem működik az apostagi Duna Tsz-ben. Évente 12 vagon vegyes savanyúságot készí­tenek a környező üzletek ellátására, sőt termékeik egy részét Budapesten hoz­zák forgalomba. — A kábítószerek fogyasztá­sából eredő megbetegedések a 15—35 év közötti New York-iak között majdnem annyi esetben okoztak halált, mint a gyilkos­ságok, öngyilkosságok, balese- tefe és természetes okok — je­lentette ki dr. Milton Herper, a New York-i orvosi analitikai laboratórium vezetője. Míg 1950-ben mindössze 57, 1967-ben 670 New York-i halt meg ká­bítószerélvezet következtében. — A szocialista munka­verseny tapasztalatairól, az újító mozgalom értékelésé­ről, valamint a szakmaközi bizottságok, művelődési há­zak gazdasági, pénzügyi, üdülőjegyekkel kapcsolatos ellenőrzéséről tanácskozik ma délutáni ülésén Kecske- keméten, az SZMT elnök­sége. Nyugdíjas maharadzsák Az indiai kormány jelenleg évi 6,5 millió dollárt fizet ki 279 maharadzsának. Most, a függetlenség elnyerése után 20 évvel a kormány azzal a gon­dolattal foglalkozik, hogy meg­szünteti a maharadzsák nyug­díját. Ezt a kérdést a tervek szerint megtárgyalják a parla­mentben. Nem valószínű, hogy a nyugdíj elvonása után a ma­haradzsák szükséget szenved­nek, hiszen legtöbbjük virágzó részvénytársaság tagja. —i A dunapataji Oj Élet Tsz háromnegyed millió téglát, az ordasi Üttörő Tsz 20 tonna műanyagpadló bo­rítót, a géderlaki Űj Élet Tsz kötélárut, valamint mé­teres nyomófóliát szállított melléküzeméből a kalocsai járás fogyasztási és értéke­sítő szövetkezeteinek. — Negyvenöt vagon ga­bona vetőmagot fémzárol­tak a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben. A minőségi vetőmag- termesztés révén csaknem 140 ezer forint többletjöve­delemre tett szert a közös gazdaság. Egy kis különbség — John Gilchrist, egy lon­doni lakos kérte, hogy lakásán telefont szereljenek fel. A fog­lalkozás rovatba a 'szokásos kérdőíven ezt írta: tolvaj. Az angol postahivatalból a követ­kező választ: kapta: „ön az el­ső tolvaj, aki lakásán telefon felszerelését kéri. Kérjük, he­lyezzen letétbe 100 font garan­cia összeget, arra az esetre, ha ellopná saját telefonkészü­lékét.” Gilchrist kijelentette, hogy tréfált, s foglalkozása: törvényszéki tudósító. — Ma délelőtt 10 órai kezdettel a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság tabdi üzem­egységében bemutatják az érdeklődőknek az újonnan üzembe helyezett szőlőfel­dolgozó gépsort. A bemuta­tó alatt a Cooq és a Pado- ván cég képviselői szakmai tájékoztatást tartanak. — Sammy Davis, a híres né­ger színész tízezer dollárt ado­mányozott a „Black Power” amerikai néger mozgalomnak. Csupán az volt a kikötése, hogy a pénzen nem vásárol­hatnak fegyvert. — Több ezer vendég ke­reste fel a nyár folyamán a dávod-püspökpusztai ter­málfürdőt. A látogatók kö­zött számos jugoszláv tu­rista is volt. — Az orgoványl művelődési ház építéséről szeptember 15-1, vasárnapi számunkban közölt hírben elírás történt: a mo­dern létesítmény nem nyolc- százezer, hanem 5 millió 800 ezer forintba kerül. Színek és árnyékok — Felmérhetetlen kin­cseket mondhatunk ma­gunkénak — állapították meg nagyon sokan vasár­nap a kecskeméti Széktói Stadionban. Valóban: nincs még egy megye je az ország­nak, ahol a népi művészet­nek annyi színe, zamata volna, mint Bács-Kiskun- ban. A szüreti napok záró­ünnepélyén jó ízű kóstolót kaphattunk ebből. Miért kóstolót és nem teljes egé­szet? Ne essék ünnepron­tásnak, ha a sokszínű ra­gyogás utáni bűvöletben mindjárt a hibákat kezd­jük boncolgatni. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy a következő hasonló ünnepség még sikeresebb, zavartalanabb legyen, mint a mostani. Az igyekezetről, a jó szándékról csak a dicséret hangján lehet szólni. Sok száz ember — fiatalok, öregek — dolgozott azért, hogy ez a nap megyénk népművészetének ünnepe legyen. Köszönet érte. Több mint huszonkétezer ember gyönyörködött a színes for­gatagban. Több ember már aligha fért volna el a sta­dionban. Vegyük hát sorra, mivel is segíthetnénk, hogy két év múlva még sikeresebb legyen a szüreti tánc. Először is a koordinálás. Sajnos, éppen azok a nép­művelési fórumok hiányoz­tak a stadionból, akiknek — mint segítőnek — ott lett volna a helyük. A vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya egymagában gyen­gének bizonyult ahhoz, hogy az egész megyét meg­mozgassa. Maga a helyszín, a fut- ballpálya elipszise sem a legalkalmasabb arra, hogy a lelátó minden pontjáról egyformán jól lehessen lát­ni az előadást? Természe­tesen a helyszínt nem lehet megváltoztatni, ám a tö­megtáncot úgy is koreogra- fálhatták volna, hogy a né­zőtér valamennyi pontján élvezhető legyen. A hang. Hát az rémes volt. Nem tudjuk, ki sze­relhette össze a hangosító berendezést, csak annyit: nem végzett jó munkát. Hol bömböltek a hangszó­rók, hol szánalmas nyeker- gés bugyborékolt belőlük, de az is előfordult, hogy megnémult a hangosító be­rendezés. A por. Ha már a lovas­számokat is beiktatták a műsorba, gondolni kellett volna arra, hogy a futópá­lyát locsolják. A száguldó lovak nyomában kerekedő porfelleg sok kellemetlen­séget okozott táncosoknak és nézőknek egyaránt. Rendezés. Sok volt a ha­tározatlanság is, ami az előkészületi idő rövidségé­re vall. Viszont jó szolgá­latot tettek volna a rende­zőknek a hasonló alkal­makkor már nagyszerűen bevált URH rádiókészülé­kek. A közönség idegeit meglehetősen próbára tette a vontatottság is. Tetemes időt lehetett volna megta­karítani a pergőbb műsor­ral, a kevesebb szünettel, az okos beosztással. Dobogó. Bár végtelenül kedves, szívet melengető a kalocsai gyerekek tánca, kevésbé illett ehhez az al­kalomhoz. Csak az ülőhe­lyes lelátó közepének kö­zönsége láthatta. A drág- széliek táncára hasonlókép­pen vonatkozik ez. Még csak annyit: ez utóbbi szá­mot kár volt a műsor vé­gére tenni. Már erősen megcsappant, elvonulóban levő közönség előtt kerül­tek sorra. Summázva: szép, értékes bemutató volt. És hogy két esztendő múlva még szebb, még élvezetesebb legyen, azért soroltuk fel a nem éppen kedvező tapasztala­tokat is. Balogh József Szemelvények a 600 éves Kecskemét gyógyszertárainak történetéből Múlt alkalommal szó volt Kecskemét gyógyszer- ellátásáról a patika néülküli régi időben, majd a város első gyógyszertáráról. A másodikról, a ma is műkö­dő Szabadság téri gyógy­szertárról a levéltárban a következő adatok találha­tók: Hajagos András gyógy­szerész 1820-ban a királyi helytartó tanácshoz azért folyamodik, hogy Kecske­méten állíthasson fel gyógyszertárat. Ezért te­hát „ .. .a városi tanács ki­hallgattatni rendeltetett az iránt, váljon a második patika felállításának szük­sége fenn forog, és tegyen véleményes jelentést”. (Mármint a városi tanács a helytartó tanácsnak.) A városi tanács aján­ló felterjesztésére 1821-ben Hajagos András meg is kapta az engedélyt, mely­hez azonban a következő előfeltételek voltak kötve. 1. „Hogy az oly helyen állítassák fel, mely a nagy- közönség kényelmére szol­gáljon”, 2. „Hogy mindaddig, míg a megyei orvos által meg nem vizsgáltatik, sem a címet kifüggeszteni, sem abból orvosi szereket ki­adni nem szabad”. A pa­tika a római katholikus egyháznak piac melletti épületében állítatott fel — írja Bállá egykorú feljegy­zéseiben — és Forgó György megyei orvos által történt megvizsgálása után „Mátyás Király” elnevezés alatt 1821-ben nyílt meg. Hajagos András patiká­ját 1837-ben Mellik József gyógyszerész vette meg, majd tőle 1842-ben Angyal Antal vette át és ezt a tényt a városi tanácsnál azzal a hozzáfűzött kére­lemmel jelentette be, hogy a város számára az akkori egészségügyi intézmények­nek hivatalosan szükséges gyógyszereket az ő patiká­jából szerezzék be. A ta­nács azonban olyan hatá­rozatot hozott, hogy „ezen­túl a város részére szük­séges orvosi szerek éven­ként felváltva szereztesse­nek be mindkét patiká­ból.” (1843. tan. jkv. 70.) A gyógyszertár to­vábbi sorsáról ugyancsak a kecskeméti levéltárban őrzött iratokból értesül­hetünk. Ezek szerint An­gyal Antal hat évig mű­ködött Kecskeméten és 1848. augusztus 7-én kelt okmány alapján 8000 pen­gőforintokért eladta pati­káját Seheftsik Istvánnak, akitől viszont 1853. novem­berében Machleid Alajos vette meg. Híressé vált „arokenőcsével” csakha­mar fellendítette a patika forgalmát és országszerte ismert nevet vívott ki ma­gának. 1887. novemberében Családi dráma történt vasárnap, késő este Város­földön. Fekete Lajos 40 éves földműves, ittas álla­potban érkezett haza Vá­rosföld, III. kerület 93. szám alatti házába. A ré­szeg, rabiátus ember össze­veszett a feleségével, akit hat gyermekével együtt — valamennyi 14 éven aluli — kizavart a lakásból. Fe­kete ezután dühét a búto- rakra összpontosította, s összetörte az amúgyis sze­gényes lakás berendezését. Ezután felgyújtotta lakása mellékhelyiségét, majd el­távozott otthonról. A tűzoltóságnak sikerült a tüzet eloltania, s így je­lentősebb kár nem kelet­kezett. Fekete Lajos azon­ban tovább dühöngött. Ki­azonban ő is eladta a pa­tikát Farkas Ignác izsáki gyógyszerésznek. Kecskeméten csakhamar közismert és megbecsült személy lett a népszerű „Náci bácsi”, aki nemcsak patikus, hanem humoros, tréfát kedvelő ember, nagy vadász volt, és jelentős közéleti szerepet is töltött be a városban. A patikát később kö­zösen vezette fiával, Far­kas Bélával, aki azonban 1937-ben tragikus hirtelen­séggel elhunyt. A felsza­badulást sajnos Farkas Ig­nác sem érte meg, mert 1944-ben váratlanul meg­halt. Egykori patikája azonban most is működik* mint Kecskemét legna­gyobb gyógyszertára, és éjjel-nappali szolgálatot lát el. Lóránd Nándor ment a Kiskunfélegyháza és Kunszállás között levő vasúti töltéshez, s az arra haladó 718-as számú sze­mélyvonat alá vetette ma­gát, amely halálra gázolta. A szerencsétlenség, s az azt megelőző körülmények tisz­tázása ügyében a rendőr­ség folytatja a vizsgálatot. Hétfőn hajnalban egy másik öngyilkosság történt a 'Soltvadkert Kiskőrös kö­zötti vasútszakaszon. A 909- es számú vonat elé vetette magát Opauszki Mária, 19 éves Soltvadkert, Külső- csábor 104. szám alatti la­kos. A fiatal nő sérülései­be a helyszínen belehalt. A szerencsétlenség ügyében vizsgálat indult. G. G. Felgyújtotta tanyáját, majd a vonal elé veiette magát PETŐFI NEPE — A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun magyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. — Főszerkesztő: F. Tóth PáL - Kiadja » Bacs-Kiskun megyei Lapkiadó vauaiat. — Felelős kiadói dr. Mezei István Igazgató. — 6zerkesztőség: Kecskemét Városi Tanácsház. — Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-1«. Szerkesztő Oltottság: 10-88. — Kladonivatali Kecskemét szabadság tői Ua. Telelőn: 17-09, m Terjeszti a Magyar Posta. — Eiotizetnetö: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy lyőngpraj 111— forint, jBács-Kiskún megyei Nyomd* V. Kecskemét. Telefonj U-85. — Index: 25 06»,

Next

/
Thumbnails
Contents